A határozat elvi tartalma: Az egyesítés esetleges hibái vagy hiányosságai relatív eljárási szabálysértés, amely nem tartozik ebbe a kimerítően felsorolt, a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe, így nem képezik felülvizsgálat tárgyát. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.581/2022/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- január
- Az ügy tárgya: csalás bűntette Terhelt: terhelt Első fok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 21.B.2328/2020/43., ítélet, tárgyalás,
- május
- Kúria 3.Bfv.581/2022/7 Másodfok: nyilvános ülés, 2 Fővárosi Törvényszék, 29.Bf.9184/2021/17., végzés,
- november
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 21.B.2328/2020/
- számú ítéletét, illetve a Fővárosi Törvényszék 29.Bf.9184/2021/
- számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Budai Központi Kerületi Bíróság a
- május 27-én kihirdetett 21.B.2328/2020/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(4)bekezdés c) pont]. Ezért a terheltet 2 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani és megállapította, hogy a terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a polgári jogi igényről és a bűnjelekről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- november 26-án kihirdetett 29.Bf.9184/2021/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kúria 3.Bfv.581/2022/7 3 II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt – tartalma szerint a Be.
- §
(2)bekezdés d) pontja szerinti okból – a támadott határozat hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása érdekében. [4] Indokai szerint az elsőfokú bíróság annak ellenére hozta meg az ítéletét, hogy a terheltnek nem volt sem meghatalmazott, sem kirendelt védője, ugyanis a meghatalmazott védőjének felmondott, amit tartalmaz a tárgyalásról készült jegyzőkönyv is. [5] Kifogásolta továbbá, hogy ügyeinek egyesítésére tett indítványáról a bíróság nem döntött. [6] Mindezek alapján a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.656/2022/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [8] Kifejtette, hogy az ügyek egyesítésére irányuló védelmi indítványt az elsőfokú bíróság végzéssel elutasította, továbbá a terhelt meghatalmazott védője a bizonyítási eljárás során végig jelen volt, perbeszédét is elmondta. A terhelt az utolsó szó jogán nyilatkozott, és ezt követően mondta azt, hogy felmond a védőjének, majd ezen nyilatkozatát visszavonta. [9] fenn. Az ügyészség ezért indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa [10] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. [11] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
- § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. Kúria 3.Bfv.581/2022/7 4 [13] A Be.
- §
(2)bekezdése taxatíve felsorolja azon eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A d) pont szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [14] A Be. 608. §
(1)bekezdés a következő eljárási szabálysértéseket tekinti hatályon kívül helyezési oknak: – a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, vagy a tárgyaláson a tanács tagjai nem voltak mindvégig jelen, – az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt bíró vett részt, – a bíróság a hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárásra vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, – a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező, – a bíróság a 492. §
(1)bekezdés c)-
- d)és
- i)pontjában, valamint a
(2)bekezdésében vagy az 567. §
(1)bekezdés a)-
- b)és
- g)pontjában, valamint a
(2)bekezdésben meghatározott valamely ok törvénysértő megállapítása miatt az eljárást megszüntette, – az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes, – az ítélet szóbeli indokolása során elhangzott és az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el egymástól, és a fellebbezést az 583. §
(3)bekezdése alapján jelentették be vagy az eltérés az 584. §
(2)bekezdése szerinti fellebbezés esetén a fellebbezéssel nem érintett cselekményre vonatkozik, – az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el, vagy az írásba foglalt ítélet tényállási elemei a bűncselekmény minősítését befolyásoló mértékben térnek el a vádirati tényállástól. [15] A terheltnek a védő hiányára történő hivatkozása a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerinti feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést veti fel. [16] Az iratokból kitűnően az elsőfokú tárgyalás során, miután a védő a védőbeszédet megtartotta, majd a terhelt az utolsó szó jogán nyilatkozott, és az eljáró bíró közölte, hogy visszavonul ítélethozatalra. Ekkor a terhelt megkérdezte, hogy „Most ítélet lesz?”, és miután a bíró közölte, hogy „igen”, a terhelt úgy nyilatkozott, hogy „Szeretnék felmondani az ügyvédemnek.”. A bíró rákérdezett, hogy „Az időt kívánja húzni ezzel?”, mire a terhelt azt mondta, hogy „Jó, akkor nem.” (Budai Központi Kerületi Bíróság 21.B.2328/2020/
- számú jegyzőkönyv
- oldal 2-
- bekezdés). Kúria 3.Bfv.581/2022/7 5 [17] Az elsőfokú bíróság ítélethirdetését követően a terhelt védője jogorvoslati nyilatkozatot is tett (Budai Központi Kerületi Bíróság 21.B.2328/2020/
- számú jegyzőkönyv
- oldal
- bekezdés). [18] Következésképpen a terhelt azon állítása, mely szerint a bíróság úgy hozott ítéletet, hogy nem volt védője, nem felel meg a tényeknek. Ezáltal a Be.
- §
(2)bekezdésében írt felülvizsgálati ok nem valósult meg. [19] Az iratok alapján megállapítható – az indítványban foglaltakkal ellentétben –, hogy az elsőfokú bíróság a terhelt egyesítésre irányuló indítványáról döntött, azt a tárgyaláson hozott végzésével elutasította (Budai Központi Kerületi Bíróság 21.B.2328/2020/43. számú jegyzőkönyv 9. oldal 8. bekezdés). [20] Az egyesítéssel kapcsolatos bírósági döntés nem alapozhat meg a Be. 608. §
(1)bekezdés szerinti abszolút hatályon kívül helyezési okot. Másképpen szólva az egyesítés esetleges hibája vagy hiányossága relatív eljárási szabálysértés, amely nem tartozik a Be. 649. §
(2)bekezdésében kimerítően felsorolt, a felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértések körébe, így nem képezi felülvizsgálat tárgyát. [21] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [22] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [23] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- január
- Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró Kúria 3.Bfv.581/2022/7 6