← Magyarország

Kfv.35041/2023/15 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az, hogy a kereseti kérelem szempontjából mi minősül olyan eljárási szabályszegésnek, amely az ügy érdemi elbírálására kihatással van, mindig egyedileg, az összes körülmény mérlegelésével válaszolható csak meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.I.35.041/2023/

  1. A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné Dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: Felperes1 (Cím2.) A felperesi érdekelt: egyéb érdekelt1 cím7 A felperes és felperesi érdekelt képviselője: név Ügyvédi Iroda cím8 ügyintéző pártfogó ügyvéd: név) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága Cím1 Az alperes képviselője: név1 kamarai jogtanácsos Kúria I.Kfv.35.041/2023/15 2 A per tárgya: adó végrehajtási ügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
  2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: a Fővárosi Törvényszék 35.K.703.440/2022/
  3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 35.K.703.440/2022/
  4. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, támadott részében – eltérő indokolással hatályában fenntartja. A Kúria kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. A felülvizsgálati eljárás illetéke az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata (a továbbiakban: behajtást kérő) a
  5. december
  6. napján jogerős 12/29/10/
  7. számú határozatával a felperesi érdekeltet, mint tulajdonost kötelezte a szám helyrajzi számú, természetben az Cím
  8. szám alatti ingatlanon (a továbbiakban: Ingatlan) "legalább 430 m2 rendeltetésszerű zöldfelület kialakítására, mely területről a felhalmozott vegyes összetételű anyagokat Kúria I.Kfv.35.041/2023/15 3 maradéktalanul el kell távolítani”. A teljesítési határidőt a jogerőre emelkedésétől számított 20 naptári napban határozták meg. A határozat indokolása szerint az Ingatlan zöldfelülete az ott felhalmozott különféle anyagok révén felszámolódott. Az összesen 717m2 alapterületű ingatlan legkisebb zöldfelülete a telek 60%-a. Az önkéntes teljesítés elmaradt, ezért a behajtást kérő
  9. március
  10. napján meghatározott cselekmény végrehajtását kérte az elsőfokú adóhatóságtól. A megkeresésében arról is tájékoztattak, hogy az ingatlanon kb. 1.400m3 hulladék található. [2] Az elsőfokú adóhatóság először
  11. július
  12. napján szólította fel a felperesi érdekeltet az önkéntes teljesítésre, majd kérelme alapján póthatáridőket tűztek. Az önkéntes teljesítés továbbra is elmaradt. [3] A felperesi érdekelt az Ingatlan tulajdonjogát, haszonélvezeti jogának fenntartása mellett, a felperesnek ajándékozta. Az ajándékozást
  13. május 17-ei hatállyal jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlanon a felperesi érdekelt mellett haszonélvezeti joggal rendelkezett név2 is. [4] A behajtást kérő a
  14. szeptember
  15. napján véglegessé vált 12/143/10/
  16. számú végzésével megállapította felperes jogutódlását azzal, hogy – egyetemlegesen a felperesi érdekelttel és név2 haszonélvezővel – a végzés kézhezvételét követő 15 naptári napon belül köteles a 12/29/10/
  17. számú határozatban megállapított kötelezést végrehajtani. A határozat indokolása szerint a felperesi érdekeltet, mint jogelődöt arra kötelezték, hogy az „ingatlanán felhalmozott vegyes összetételű anyagot távolítsa el, és az ingatlana legalább 430 négyzetméteres felületén 20 napon belül gondoskodjon a jogszabályokban előírt zöldfelület kialakításáról”. A felperes a kötelezésnek nem tett eleget. A jogutódlásról szóló végzést a behajtást kérő megküldte az elsőfokú adóhatóság részére. [5] Az elsőfokú adóhatóság a felperes tulajdonjogának fennállása alatt először
  18. január
  19. napján, majd
  20. március 29-én és
  21. július 10-én folytatott le helyszíni eljárást, amelyeken felperes is jelen volt. Felperes az önkéntes teljesítésre adott póthatáridőben a felhalmozott anyag egy részét elszállította, de a teljeskörű önkéntes teljesítés elmaradt. Erre tekintettel az elsőfokú adóhatóság véletlenszerűen kiválasztott vállalkozókat hívott meg az eljárásban történő közreműködésre, és a legalacsonyabb érvényes ajánlatot nyújtó vállalkozótól megrendelte az „ingatlanon zöldfelület kialakítását és a területen felhalmozott, vegyes összetételű anyagok elszállítását” az ajánlat szerinti bruttó 18.760.760 forint összegben, amely az elszállítás mellett magában foglalta a hulladék ártalmatlanítását, vagy megsemmisítését is. A teljesítésre
  22. január 2 -
  23. között került sor. A közreműködő vállalkozó a teljesítésigazolást követően
  24. január
  25. napján kiállította a 10/
  26. sorszámú számlát bruttó 18.760.760 forint összegről. [6] A
  27. január 2-
  28. napjai közötti végrehajtási cselekményekkel szemben felperes és a felperesi érdekelt végrehajtási kifogást terjesztett elő. Az ott eljáró elsőfokú hatóság Kúria I.Kfv.35.041/2023/15 4 végzésével helybenhagyta a sérelmezett intézkedéseket, majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítás, mint másodfokú hatóság a 2507161337 számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolásában kitért arra, hogy a végrehajtás költségeit vitató előadásról külön végzéssel határoz. A végrehajtási cselekményekre vonatkozó végzést a felperesi érdekelt keresetettel támadta, azon közigazgatási perbe jelen per felperese felperesi érdekeltként perbelépett. A keresetet a Fővárosi Törvényszék a
  29. március
  30. napján kelt 107.K.706.832/2020/
  31. számú jogerős ítéletével elutasított. [7] A közreműködő számlája alapján az elsőfokú adóhatóság a 4680145579 számú végzésével a felperest a vele szemben folyamatban levő meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló eljárásban 18.780.760 forint, a közreműködő vállalkozói díja, mint végrehajtási költség megfizetésére kötelezte és a korábban elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedést megszüntette. Rendelkezett arról, hogy a meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló eljárásban név2 és felperesi érdekelt a felperessel egyetemlegesen kötelezettek. Indokolása szerint az egyetemlegesen kötelezettek esetében a végrehajtás költségéről külön végzésben rendelkezik. Kitért arra is, hogy az eljárás során felmerült végrehajtási költséget az adóhatóság előlegezi meg, de a felperes viseli az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásról szóló
  32. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)
  33. §

(1)bekezdése alapján. [8] Az alperes a 4317886976 számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolása szerint a végrehajtás ezen szakaszában az adós költségére és veszélyére történik a meghatározott cselekmény elvégzése. A közreműködő vállalkozó igénybevételét megelőzően lett volna lehetősége felperesnek arra, hogy az általa kiválasztott vállalkozóval végeztesse el a meghatározott cselekményt, ezt azonban nem tette, ennek következményét neki kell viselnie. A kereseti kérelem, a felperesi érdekelt észrevétele és a védirat [9] Felperes keresetében hivatkozott arra, hogy nem kapta meg a végrehajtható okiratokat, nem vették figyelembe, hogy a zöldfelület részleges kialakítása folyamatos volt, nem volt indokolt a biztosítási intézkedéssel az ingatlan megterhelése. Nem kapott választ a végrehajtási cselekmények vitatására. Kártérítésre adhat okot, hogy a szükségesnél nagyobb károkat okoztak az ingatlanban az alperes által megbízott emberek, a kiürítés a jogerős határozatban előírtakhoz képest nagyobb területre történt. Nem kapott lehetőséget a biztosítási intézkedés alapját képező iratok megismerésére. A jegyzőkönyvek nem tartalmazták a helyszínen általa előadottakat. Ugyan biztosítottak egy területet a személyes tárgyak elhelyezésére, azonban ezt állandóan változtatták. Az eljárás 15 napig tartott, amelyet a megállapított végrehajtási költség – több, mint napi 1.000.000 forint összeg – tükrében aránytalanul eltúlzott. Kérte, hogy a bíróság rendelje el a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmenti Polgármesteri Hivatal Környezetvédelmi Iroda által, a helyszínen készített videóés fényképfelvételek megküldését. Igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítványt is előterjesztett. Álláspontja szerint a végrehajtáshoz való jog elévült. Kúria I.Kfv.35.041/2023/15 5 [10] A felperesi érdekelt mindenben csatlakozott a felperes előadásaihoz. [11] Az alperes védiratában a kereset elutasítását indítványozta. Az elsőfokú bíróság ítélete [12] Az elsőfokú bíróság a végrehajtási kifogás tárgyában indult közigazgatási perre tekintettel a jelen eljárást felfüggesztette, majd a 107.K.706.832/2020/29. számú, keresetet elutasító jogerős ítélet meghozatalát követően tovább folytatta. [13] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította felperes keresetét. [14] Az elsőfokú bíróság értékelése szerint a felperes a végrehajtási jog elévülésére sem keresetében, sem az első tárgyaláson nem hivatkozott, amely előadásai így a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 43. §
(1)bekezdés szerinti keresetváltoztatás tilalmába ütközik és ezt ezért figyelembe venni nem lehetett. Egyébként is az esetleges érdemi vizsgálat sem vezethetett volna eredményre. [15] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a per tárgya kizárólag a keresettel támadott, a felperest és a felperesi érdekeltet egyetemlegesen 18.780.760 forint közreműködői vállalkozói díj, mint végrehajtási költség megfizetésére kötelező végzés jogszerűsége. Ennek okán nem vizsgálhatta a felperesnek és a felperesi érdekeltnek a közreműködő vállalkozó eljárásával, károkozásával, behajtást kérő határozatával, eljárásával a biztosítási intézkedéssel a behajtást kérő szakvéleményével, a behajtást kérő megkeresésével, a jogutódlással kapcsolatos érveit. [16] Az Avt.
  1. §-a szerinti alapelvekre történő hivatkozás kizárólag akkor lehet megalapozott, amennyiben a megjelölt jogsérelemmel kapcsolatban konkrét jogi előírás nincs, azonban a bíróság megállapította, hogy a per tárgyával kapcsolatos jogsérelmek körében konkrét jogi előírások léteznek, ezért az alapelvekre történő hivatkozás alaptalan. [17] Hangsúlyozta az elsőfokú bíróság, hogy egy eljárás végrehajtási szakaszában a behajtást kérő határozata már nem vitatható, felperesnek, felperesi érdekeltnek egyetlen kötelezettsége volt, nevezetesen végrehajtani a határozatban foglaltakat. A halasztást nem tűrő, de legalább 430m2 rendeltetésszerű zöldterület perbeli ingatlanon történő kialakítására, valamint a felhalmozott vegyes összetételű anyagok eltávolítására vonatkozó kötelezettség a felperesi érdekeltet
  2. december
  3. napjától kezdődően terhelte, amelynek jogszerűen
  4. január
  5. napjáig tehetett volna eleget. A végrehajtott határozat véglegessé válása
  6. december 16., valamint a munkálatok tényleges realizálása között, amely
  7. január 2-án Kúria I.Kfv.35.041/2023/15 6 kezdődött el, több mint 5 év telt el. A felperes és felperesi érdekelt eljárása akkor lett volna jogkövető, ha a behajtást kérő határozatában foglaltaknak eleget téve meghatározott időben, önként teljesítenek, ebben az esetben ugyanis további költségek egyáltalán nem merültek volna fel. A felperes és felperesi érdekelt az önkéntes teljesítéstől nemhogy elzárva nem volt, hanem több alkalommal is felszólították, többször kaptak lehetőséget a költségek kalkulálására. [18] Alaptalan a felperesi iratbetekintéssel kapcsolatos előadása, mivel a kereset benyújtása előtti napon kifejezetten élt ezzel a jogával. Felperes nem is fejtette ki azt, hogy az általa vélt jogsértések milyen módon hatottak ki az ügy érdemére. Arra jogszerűen hivatkozott az alperes, hogy a közreműködő szervezet kiválasztásával kapcsolatos iratok és az eljárást követően megkötött vállalkozói szerződés adótitok, azokba nem tekinthet be a felperes. [19] A felperes sérelmezte, hogy elvitték a motoralkatrészeket, motorokat, családi faragott székeket, kerti bútorokat és a család összes kerékpárját, ezt meghaladóan a szőlőtőkéket is kivágták, mivel utóbbival éppen, hogy csökkent a zöldterület. A felperes ezen előadása kártérítési igényt alapozhat meg és keresetében a felperes is károkozás címszó alatt tüntette fel ezt a hivatkozást. [20] Az elsőfokú bíróság a
  8. október
  9. napján tartott tárgyaláson felhívta a felperes figyelmét arra, hogy a bizonyítási indítvány előterjesztésére, bizonyítási eszköz rendelkezésre bocsátására a pártfogó ügyvéd kirendelését követő 15 napon belül van lehetősége a Kp.
  10. §
(3)bekezdés c) pontja alapján. A pártfogó ügyvédi meghatalmazás
  1. december
  2. napján kelt, a költség meghatározására vonatkozó szakértő kirendelésére vonatkozó bizonyítási indítványt azonban csak a
  3. november 17-i tárgyaláson terjesztette elő felperes. A Kp.
  4. §
(3)-
(4)bekezdésébe ütköző elkésett indítványt az elsőfokú bíróság mellőzte. [21] Az elsőfokú bíróság nem adott helyt a felperesnek a behajtást kérő által a helyszínen készített fénykép és videofelvételek beszerzésére vonatkozó indítványának. A bizonyíték nem a jelen per tárgyát képező alperesi végzés jogsértő voltának alátámasztását célozta, hanem azt, hogy a szomszéd telken lévő építési hulladékot az ő kárára szállították el. Az elsőfokú bíróság az indítvány elutasítása során figyelemmel volt arra is, hogy a felperes az eljárás során már csatolt bizonyos fényképfelvételeket, amelyek azonban nem alkalmasak az állítások igazolására. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem, felperesi érdekelt észrevétele [22] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kúria I.Kfv.35.041/2023/15 7 [23] Előadta, hogy az alperes a végrehajtás során nem a jogerős és végrehajtható végzés alapján elrendelt 430m2 zöldterület kiürítésére és kialakítására kért ajánlatot, hanem az egész ingatlan kiürítésére. Már maga a behajtást kérő sem a határozatnak megfelelő végrehajtást kért, több területet jelölt meg, így az alperes a több területre vonatkozóan mérte fel a kiüríteni szükséges tárgyakat és kért ajánlatot, többletköltséget generálva, a végrehajtás alatt derült ki mindez. Ezt hiába tette szóvá felperes az eljárás alatt, majd az elsőfokú bíróságon, és hiába látható az iratokból, nem lett figyelembe véve. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a költségek vonatkozásában annyit rögzített, hogy megcsinálhatták volna a végrehajtás előtte a kiürítést, és akkor nem merült volna fel ekkora költség. Álláspontja szerint nem érthető sem az alperes, sem a bíróság álláspontja és az sem, hogy az iratokat miért nem tudták megtekinteni. [24] A felperesi érdekelt észrevételében előadta, egyetért a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal, az alperes tévesen kért és kapott árajánlatot a végrehajtásra. [25] Az alperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta. Hangsúlyozta, hogy a végrehajtás kérés nem csupán arra irányult, hogy az ingatlanon 430m2 zöldfelület kialakítására kerüljön sor, hanem arra is, hogy a területről a felhalmozott vegyes összetételű anyagot maradéktalanul távolítsák el. A Kúria döntése és jogi indokai [26] A felperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [27] A Kúria a Kp. 115.§
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108.§
(1)bekezdésének, továbbá a Kp. 120.§
(5)bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre állt iratok és bizonyítékok alapján vizsgálta felül. Az elsőfokú bíróság eljárásjogi okból mellőzte a felperes igazságügyi szakértő bevonására irányuló bizonyítási indítványát. A kérdést a felek és az érdekelt felülvizsgálati kérelemmel nem támadták, így azt a Kúria nem érinti. Ugyancsak nincs felülvizsgálati kérelem az elévülés kérdésében. [28] A Kúria kiemeli, hogy jelen felülvizsgálati eljárással érintett jogerős ítélet helytállóan rögzítette, hogy a bírósági jogorvoslat tárgy a végrehajtási költség tárgyában hozott alperesi végzés. A végrehajtási cselekmények jogszerűségét vitató kereseti kérelmet az elsőfokú bíróság a 107.K.706.832/2020/
  1. számú jogerős ítélettel bírálta el, illetve jelen közigazgatási perben helytállóan mutatott rá arra, hogy a kárigény a jelen közigazgatási perben nem érvényesíthető. Kúria I.Kfv.35.041/2023/15 8 [29] A meghatározott cselekmények végrehajtásához kapcsolódó végrehajtási költség kérdését a Kúria már vizsgálta, pl. a Kfv.I.35.303/2021/
  2. számú ítéletben és a Kfv.I.35.452/2022/
  3. számú végzésben. Ez utóbbiban az igazságügyi szakértő kirendelését is érintette. [30] A Kúria a Kfv.I.35.452/2022/
  4. számú végzés [22] pontjában vizsgálta az ajánlatkérés körülményeit. Ennek kapcsán tett megállapításából jelen felülvizsgálati kérelemre is irányadó, hogy mivel az adóhatóságnak az ajánlat beszerzéséhez kapcsolódó eljárása nem lehetett önálló jogorvoslat tárgya, nem zárható ki a végrehajtási költség jogszerűségének vizsgálata során az ajánlat-beszerzés körülményeinek értékelése. Az önálló jogorvoslat hiánya és a két eljárás összefonódása következtében felperes sem zárható el teljeskörűen az ajánlatokra vonatkozó iratokba való betekintéstől. [31] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy az iratbetekintés kapcsán tévedett mind az alperes, mind az elsőfokú bíróság. A bíróságnak a felperes eljárási jogainak sérelmét a Kp.
  5. §
(1)c) pontja szerint kellett értékelni: A bíróság a keresetet elutasítja, ha olyan eljárási szabályszegés történt, amelynek az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatása nem volt. Önmagában eljárási jogszabálysértés miatt tehát csak akkor van helye a közigazgatási cselekmény megsemmisítésének (hatályon kívül helyezésének), ha a megsértett eljárási szabály a megelőző eljárás lényeges szabályának minősül, az eljárási szabályszegés az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt, és ha az okozott jogsérelem a perben nem orvosolható (Kf.VI.39.066/2020/5. számú végzés [29] pont). A Kúria ezen iránymutatásának alkalmazása során tekintettel kell lenni arra, hogy az, miszerint a kereseti kérelem szempontjából mi minősül olyan eljárási szabályszegésnek, amely az ügy érdemi elbírálására kihatással van, mindig egyedileg, az összes körülmény mérlegelésével válaszolható csak meg. [32] Az ajánlatkérés körülményeit a felperes valóban nem ismerhette meg. A meghatározott cselekmény megrendelése azonban szerepel a peres iratok között. Az elsőfokú adóhatóság az „ingatlanon zöldfelület kialakítását és a területen felhalmozott, vegyes összetételű anyagok elszállítását” rendelte meg az ajánlat szerinti bruttó 18.760.760 forint összegben. A számla kiállításának, és így a végrehajtási költségnek, ez a megrendelés az alapja. A megrendelés tehát rögzítette a feladatot és a költségeket, ezért a meghatározott cselekmény végrehajtása során felperesnek többlet költsége – akár a felperes szomszédjától származó hulladéknak a közreműködő általi elszállítása miatt – nem keletkezhetett. A behajtást kérőnek a felperesi érdekeltet, mint jogelődöt kötelező határozata szerint a „területről a felhalmozott vegyes összetételű anyagokat maradéktalanul el kell távolítani”; a felperes jogutódlásáról szóló döntés alapján a kötelezés arra vonatkozott, hogy „ingatlanán felhalmozott vegyes összetételű anyagot távolítsa el”. Így a kiürítés esetében nem volt terület korlátozás, az ingatlan egésze volt a végrehajtás tárgya. Alaptalan a felülvizsgálati kérelem azon hivatkozása, hogy a behajtást kérő, majd az adóhatóság a kötelezéshez képest többlet területre rendelte volna meg a végrehajtást. Az iratok szerint a végrehajtási költséget eredményező megrendelés összhangban állt a behajtást kérő határozataival. Az ajánlatkérési felhívás ismeretének hiánya, a megrendelés megismerhetőségére tekintettel, a kiürítés Kúria I.Kfv.35.041/2023/15 9 tárgyának meghatározásában tehát nem eredményezett olyan eljárási szabályszegést, amely az ügy érdemi elbírálására kihatással lenne. Az elsőfokú bíróság téves jogi álláspontja ellenére érdemben helytállóan döntött a felülvizsgálati kérelemmel támadott kérdésben. [33] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érintette, támadott részében a Kp. 121.§
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [34] Az, hogy a kereseti kérelem szempontjából mi minősül olyan eljárási szabályszegésnek, amely az ügy érdemi elbírálására kihatással van, mindig egyedileg, az összes körülmény mérlegelésével válaszolható csak meg. Záró rész [35] A Kúria a pervesztes felperest a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pernyertes alperes felülvizsgálati költségének megfizetésére. [36] A pervesztes felperes a jogi segítségnyújtásról szóló
  1. évi LXXX. tv. 11/A. § alapján az állam által átvállalt költségmentességben részesült. Erre tekintettel, a Pp.
  2. §
(3)bekezdése alapján rendelkezett akként a Kúria, hogy a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. [37] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték a pervesztes felperes személyes illetékmentességére figyelemmel a Kp. 35.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 102.§
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [38] Tárgyalás tartását a felek egyike sem kérte, és mivel a Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 100. §
(5)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni, a Kp. 120.§
(5)bekezdése pedig kizárja a bizonyítást, nem merült fel a tárgyalás tartásának szükségessége. Így a felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115.§
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 114.§
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. Kúria I.Kfv.35.041/2023/15 10 [39] A tanács elnöke a Kp. 8. §
(6)bekezdés szerint eljárva az ügy elbírálását három hivatásos bíróból álló tanács elé utalta. A tanács összetételét a Kúria
  1. január
  2. napjától hatályos ügyelosztási rendjének II.4.1 pontja akként szabályozza, hogy ha a Kúria háromtagú tanácsban jár el, az főszabály szerint két tanácselnökből és az ügy előadó bírójából áll. Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet akadályoztatása miatt a tanács elnöke az ügyelosztási rend VI.6.
  3. pontjának alkalmazásával elrendelte, hogy a jelen tanács harmadik tagjaként a Kfv.I. tanács másik tagja, dr. Heinemann Csilla járjon el. A Kúria a tanács összetételének változásáról
  4. sorszám alatt készült hivatalos feljegyzés megküldésével tájékoztatta a feleket. Budapest,
  5. június
  6. dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó bíró dr. Heinemann Csilla s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.