A határozat elvi tartalma:
- A Fétv. 50/A. §-a a haszonbérleti szerződés módosításának olyan speciális szabályozását tartalmazza, amelynek során a kezdeményezést nem kell közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni.
- Ha az elsőfokú bíróság az eshetőleges keresetek közül az elsődlegest alaptalannak, a másodlagosat részben alaposnak ítélte, és a felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását csak az elsődleges kereset vonatkozásában kérte, úgy a másodfokú bíróság nem bírálhatja felül a másodlagos keresettel kapcsolatos elsőfokú döntést. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Pfv.I.20.320/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Szabó Klára a tanács elnöke Dr. Parlagi Mátyás előadó bíró Dr. Magosi Szilvia bíró Dr. Mocsár Attila Zsolt bíró Nyírőné dr. Kiss Ildikó bíró A felperes: Felperes1 A felperes képviselője: ügyintéző: Dr. Vörös József ügyvéd) Az alperes: Alperes1 Az alperes képviselője: Dr. Méhes László ügyvéd A per tárgya: haszonbérleti díj meghatározása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 44.Pf.635.719/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.P.86.614/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálattal támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 61.754 (hatvanegyezerhétszázötvennégy) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes mint haszonbérlő
- szeptember 6-án mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződést (a továbbiakban: haszonbérleti szerződés) kötött a Magyar Állam tulajdonában álló földterületekre, köztük a perbeli földre. A haszonbérleti szerződés 10 év határozott időre szólt, de a 3.
- pont és a termőföldről szóló
- évi LV. törvény (a Kúria I.Pfv.20.320/2022/8/2 2 továbbiakban: Tft.)
- §
(5)bekezdése alapján a haszonbérleti jogviszony 50 évre meghosszabbodott. A szerződő felek meghatározták az éves haszonbérleti díj mértékét aranykoronánként azzal, hogy ezt követően a tárgyévi haszonbér az előző évi haszonbér és a tárgyévet megelőző év KSH által közzétett fogyasztói árindexének a szorzata (1.1.). A haszonbérleti díj két egyenlő részletben, a tárgyév szeptember 30-áig és december 20-áig esedékes (1.5.). A szerződő felek a haszonbérleti díj mértékét a gazdálkodási feltételek figyelembevételével szükség szerint felülvizsgálják és módosítják azzal, hogy ha a módosításban a tárgyév június 30-áig nem tudnak megállapodni, akkor bármelyik fél a haszonbérleti szerződés bírósági úton történő módosítását kérheti. Ha a bíróság a módosítás iránti kérelmet a haszonbérleti díj megfizetésének határidejéig nem bírálja el érdemben, akkor a haszonbérlő az előző évben fizetett haszonbér összegét köteles határidőben megfizetni, a felek pedig a bíróság döntését követően kötelesek egymással elszámolni (1.8.). A szerződő felek megállapodtak abban, hogy a haszonbérleti szerződésben nem szabályozott kérdésekben a szerződéskötéskor hatályos Polgári Törvénykönyv, a hatályban lévő Tft. és a termőföldre vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések irányadók (8.). [2]
- január 6-át követően az alperes adásvétellel megszerezte a perbeli föld tulajdonjogát. 2017 júniusában a haszonbérleti díj emelését kezdeményezte, amelyhez megbízás alapján készített igazságügyi szakértői véleményt csatolt (a továbbiakban: kezdeményezés). A felperes a kezdeményezéssel nem értett egyet. A kereset és az alperes védekezése [3] A felperes elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a kezdeményezés érvénytelen, az nem módosította a haszonbérleti szerződést. Másodlagosan a perbeli föld helyben szokásos piaci haszonbérleti díját az általa megjelölt összegben kérte meghatározni. [4] Elsődleges keresetét arra alapította, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 50/A. §-a nem irányadó a felek jogviszonyára. Indokolása szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.)
- §
(1)bekezdése alapján a felek jogviszonyára a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem jogszabályon, hanem szerződésen alapuló jogutódlás történt, valamint nem valósult meg valamennyi jog és kötelezettség átszállása, így nem alkalmazható a Ptké. 53/C. §-a, és ennek hiányában a Fétv. rendelkezései sem. Ha ezek mégis alkalmazandók, akkor a kezdeményezés az alakiság megsértése miatt érvénytelen, mert az nem felelt meg a Fétv.
- §-ában előírt teljes bizonyító erejű magánokirat követelményének. A kezdeményezés nem felelt meg a Fétv. 50/A. §
(2)bekezdésében írtaknak sem, mert az ahhoz csatolt magánszakértői vélemény nem minősül igazságügyi szakértői véleménynek. [5] Másodlagos keresetét arra az esetre terjesztette elő, ha az elsődleges kereset alaptalan. Kérte, hogy a bíróság a Fétv. 50/A. §
(4)bekezdése alapján a piaci haszonbérleti díjat ne a kezdeményezésben, hanem az általa megjelölt összegben állapítsa meg. [6] Az alperes kérte az elsődleges kereset elutasítását, mert a felek jogviszonyára alkalmazandó a Fétv. 110/A. §-a és az 50/A. §-a, valamint a kezdeményezés megfelelt a jogszabályi követelményeknek. A másodlagos kereset teljesítését nem ellenezte, azt maga is kérte, de a kezdeményezésben megjelölt összegben. Az első- és a másodfokú ítélet Kúria I.Pfv.20.320/2022/8/2 3 [7] Az elsőfokú bíróság a perbeli föld haszonbérleti díját 2017-től 56.100 forint/hektár/év, 2021-től 71.300 forint/hektár/év összegben határozta meg, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felperest kötelezte perköltség megfizetésére. [8] Indokolása szerint az elsődleges kereset teljesen, a másodlagos kereset összegszerűségében alaptalan. A felek jogviszonyában alkalmazandó a Fétv. 50/A. §-a, ami alapján az alperest megillette a kezdeményezés joga. A Fétv. 46. §-a a földhasználati szerződés megkötésére és módosítására tartalmaz alakszerűségi előírást, de a kezdeményezésnek nincs ilyen joghatása. A Fétv. 50/A. §-a alapján a szerződés módosítását a felek konszenzusa, ennek hiányában a bíróság határozata vagy a perindítás elmulasztása esetén a jogszabály rendelkezése hozza létre. A jogszabály a kezdeményezésre nem ír elő kötelező alakiságot, ezért az egyszerű magánokirati formában is érvényes. A Fétv. 50/A. §
(2)bekezdése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a csatolt szakértői vélemény csak kirendelés alapján készülhet. [9] A másodlagos keresettel összefüggésben kirendelt első szakértő szakvéleményét aggályosnak, a második kirendelt szakértő szakvéleményét aggálytalannak ítélte, így ez alapján határozta meg a haszonbérleti díj összegét. [10] A felperest pervesztesnek minősítette, ezért a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §-a alapján őt kötelezte az alperes perköltségének a megfizetésére. [11] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét nem fellebbezett részében nem érintette. Fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta és a felperes által fizetendő perköltség összegét leszállította. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és a felperest kötelezte másodfokú részperköltség megfizetésére. [12] Indokolása szerint a felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és az elsődleges kereset teljesítését, valamint az alperes első- és másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. A fellebbezést a per fő tárgya körében alaptalannak, a perköltség tekintetében részben alaposnak ítélte. [13] Az elsőfokú perköltséggel kapcsolatban rámutatott, hogy a felperes az elsődleges kereset vonatkozásában teljes egészében pervesztes lett, de a másodlagos kereset tekintetében nem. A felperes által kért összegszerűség közelebb állt a szakértő által meghatározottakhoz, mint az alperes által megjelölt összeg. A keresetek összevetése alapján a szakértői díjnak a felét találta megállapíthatónak, míg a jogi képviselő munkadíjának mintegy 2/3-át, ezért az elsőfokú perköltség összegét ennek megfelelően leszállította. [14] Az elsődleges kereset alaptalansága körében egyetértett az elsőfokú bírósággal. A Ptk. szerződésátruházási szabályainak érvényesüléséről szóló 7/
- PJE jogegységi határozatban írtak alapján a jogvitában alkalmazni kell a Fétv. 50/A. §-át. A kezdeményezést nem lehet a Fétv.
- §-a szerint értékelni és értelmezni, arra a jogszabály nem ír elő kötelező alakiságot. [15] Abban ugyanakkor egyetértett a fellebbezésben előadottakkal, hogy a haszonbérleti díj 2021-re történő meghatározásával az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmen. A felperes fellebbezésében azonban nem terjesztett elő erre vonatkozóan petitumot, ezért e körben nem változtathatta meg az elsőfokú bíróság ítéletét. [16] A felperes fellebbezése részben vezetett eredményre, ezért az alperesi képviselő részére részperköltséget állapított meg a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalával elsődlegesen az elsődleges, másodlagosan a másodlagos kereset Kúria I.Pfv.20.320/2022/8/2 4 teljesítését kérte mellőzve ezzel a
- évi haszonbérleti díj összegének a megállapítását. A felülvizsgálati kérelem szerint a jogerős ítélet sérti a Fétv.
- §-át és az 50/A. §-át, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
- §
(2)bekezdését, valamint a Pp. 206. §
(1)bekezdését, a
- §-át és a
- §
(1)-
(3)bekezdését. [18] A kezdeményezés alakiságával kapcsolatban fenntartotta korábbi jogi érvelését. Ezt meghaladóan arra hivatkozott, hogy a kezdeményezés érvénytelensége a Ptk. 6:6. §-a, a 6:349. §
(2)bekezdése és a 6:88. §
(1)bekezdése szerinti általános szabályokból, valamint a Fétv.
- §-ának speciális szabályozásából következik. A kezdeményezés a szerződés módosítására irányuló jognyilatkozat, amit teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. A Fétv.
- §-a a földhasználati szerződések formai és tartalmi követelményeit szabályozó alcímben elhelyezett általános szabály, míg a Fétv. 50/A. §-a a haszonbérleti szerződés tartalmára vonatkozó különös rendelkezéseket szabályozó alcímben található. A Fétv.
- §-a így alkalmazandó a Fétv. 50/A. §-a szerinti haszonbérleti szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat esetében is. A másodfokú bíróság tévesen értelmezte és ezzel megsértette a Fétv. 50/A. §-át. Ha az ellenérdekű fél a kezdeményezés alapján nem indít pert, úgy nem a jogszabály, hanem maga a kezdeményezés módosítja a szerződést, hiszen a Fétv. nem rendezi a díj összegét, így a Ptk. 6:
- §
(4)bekezdése nem alkalmazható. Azt, hogy a kezdeményezés módosítja a szerződést, alátámasztja a Fétv. 50/A. §-át beiktató törvény indokolása is. A haszonbérleti szerződés lényeges eleme a haszonbér összege, és a kezdeményezés ezt módosítja. A Fétv. 50/A. §-a nem szabályoz konkrét haszonbérleti díjat, hanem a kezdeményezés tartalmára utal vissza. E kötelemtípusnál az alakiság garanciális elem. [19] A másodfokú bíróság megsértette a Fétv. 50/A. §
(1)bekezdését, mert a kezdeményezésre csak ötévente van lehetőség, és a bíróságnak a kezdeményezés évére kell a díjat meghatároznia. A későbbi évekre nem hozhat ítéleti rendelkezést, amit alátámaszt a Fétv. 50/A. §
(4)bekezdésének későbbi módosítása is. Az első fokon eljárt bíróság helytelenül értékelte a bizonyítás eredményét és a megállapított tényekből téves jogi következtetést vont le, ezzel megsértette a Pp. 206. §
(1)bekezdését, a Ptk. 6:6. §
(2)bekezdését, valamint a Fétv.
- §-át és az 50/A. §-át. [20] Keresetei eshetőleges viszonyban álltak, így csak az egyik elbírálását kérte, a sorrendiség pedig az érdemi döntés korlátját is jelenti a Pp.
- §-ának megfelelően. Ha bármelyik kereset alapos, akkor nem tekinthető pervesztesnek. Ugyanilyen logika mentén terjesztette elő fellebbezését is. Az elsődleges keresetre vonatkozó fellebbezéssel egyúttal támadta a 2017-es és a 2021-es haszonbérleti díj meghatározását is. A kereseten való túlterjeszkedést észlelte a másodfokú bíróság, amit a fellebbezés alapján korrigálhatott volna. A fellebbezésben előterjesztett elsődleges keresetnek való helyt adás iránti kérelem magában foglalta a másodlagos kereset mellőzését vagy megváltoztatását is. Ez következik a Kúria általa megjelölt határozataiból is. A többen a kevesebb elve alapján a másodfokú bíróságnak mellőznie kellett volna a 2021-es haszonbérleti díj meghatározását. A másodfokú bíróság megsértette a Pp.
- §
(1)-
(3)bekezdését és a Fétv. 50/A. §
(1)bekezdését, amikor fellebbezését nem merítette ki, sőt azon túlterjeszkedve nem mellőzte 2021-re a haszonbérleti díj meghatározását. [21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében kérte a jogerős ítélet hatályában fenntartását. A Kúria döntése és jogi indokai [22] A Pp. 272. §
(2)bekezdése és a Pp. 275. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott Kúria I.Pfv.20.320/2022/8/2 5 jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül. [23] A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- pontja szerint a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja. Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. A
- ponthoz fűzött indokolás szerint a felülvizsgálati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása, mert ezek határozzák meg a Kúria felülbírálati lehetőségének tartalmi és perjogi kereteit. A
- ponthoz fűzött indokolás szerint érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvény által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek, az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja. [24] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatta felül, valamint érdemben csak azokat a hivatkozásokat vizsgálhatta, amelyek tartalmazzák a megsértett jogszabályhely megjelölését és a jogszabálysértés körülírását is. [25] A felperes felülvizsgálati kérelmében a másodfokú bíróság perköltséggel kapcsolatos döntését nem támadta, így arra a felülvizsgálat nem terjedt ki. [26] A felülvizsgálat a jogerős határozat jogkérdésben állított hibájának az orvoslására szolgáló rendkívüli perorvoslat. A felperes felülvizsgálati kérelmében úgy nyilatkozott, hogy korábbi érvelését fenntartja, azt felülvizsgálati kérelmével kiegészíti. A Kúria következetes gyakorlata szerint azonban a felülvizsgálati kérelemben nem elegendő a korábbi nyilatkozatokra történő utalás (Kúria Pfv.V.20.301/2015/6., megjelent BH
- 307.; BH
- 122., BH
- 558., BH
- 99.). A Kúria ezért a korábbi nyilatkozatokat – mivel azok nem a jogerős ítélet jogszabálysértésére vonatkoznak – érdemben nem vizsgálhatta, csak a felülvizsgálati kérelemben ténylegesen előadottakat vehette figyelembe. [27] A felülvizsgálat tárgya a jogerős ítélet, nem az elsőfokú bíróság ítélete [régi Pp.
- §
(2)bekezdés]. A felperes felülvizsgálati kérelmében a Pp. 206. §
(1)bekezdésével összefüggésben az elsőfokú bíróság jogszabálysértését állította, ezért a Kúria ezt a hivatkozást figyelmen kívül hagyta. A Pp. 206. §
(1)bekezdése a bizonyítás eredményének a mérlegelését és a tényállás megállapítását szabályozza. A felperes felülvizsgálati kérelmében nem adta elő az állított jogszabálysértés tartalmi körülírását, a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait: nem jelölte meg, hogy mely bizonyítékok értékelése, illetve mely tények megállapítása milyen okból volt jogszabálysértő, ami szintén kizárta az érdemi felülvizsgálat lehetőségét. [28] A felperes eljárási jogszabálysértésként a Pp. 215. §-ának és a 253. §
(1)-
(3)bekezdésének a megsértését állította. Indokolása szerint keresetei és fellebbezése tartalma alapján az elsőfokú ítélet teljes megváltoztatását kérte, így a másodfokú bíróságnak korrigálnia kellett volna a másodlagos kereseten való túlterjeszkedést. Ennek elmulasztásával nem merítette ki a fellebbezést, egyúttal azon túlterjeszkedett. [29] A Kúria Pfv.I.20.092/2022/
- számú határozatában a jelen perrel megegyező keresetek viszonyával kapcsolatban már kifejtette, hogy több kereset előterjesztésekor a keresetek – és nem a kereseti kérelmek – alkotnak keresethalmazatot {[27]}. Az eshetőleges keresetek egymáshoz való viszonya feltételes: a felperes az elsődleges kereset alaptalansága Kúria I.Pfv.20.320/2022/8/2 6 esetére terjeszti elő a másodlagos keresetet, csak ekkor kéri a másodlagos kereset elbírálását és az annak megfelelő ítéleti rendelkezés meghozatalát; ha az elsődleges kereset alapos, akkor nem kell elbírálni a másodlagos keresetet, és arról nem is kell rendelkezni; ha az elsődleges kereset alaptalan, akkor azt nem kell elutasítani, mert nincs valós (tényleges) keresettöbbség, hanem a bíróságnak át kell térnie a másodlagos kereset vizsgálatára {[28]}. A másodfokú bíróságot érdemi döntésénél a kereset és a fellebbezés is köti a Pp.
- §-a és a
- §
(1)-
(3)bekezdése alapján, az előterjesztett keresetekre, azok egymáshoz való viszonyára figyelemmel kell elbírálnia a fellebbezést {[31]}. A jogerős ítélet jogszabálysértő, ha a másodfokú bíróság döntése kiterjed az eshetőlegesen előterjesztett keresetek mindegyikére, mert ezzel túlterjeszkedik a felperes kérelmein {[31]}. [30] A jelen ügyben az elsőfokú bíróság az elsődleges keresetet alaptalannak ítélte, ezért áttért a másodlagos kereset vizsgálatára, amit részben ítélt alaposnak, így ennek megfelelően rendelkezett. A felperes fellebbezésében (
- sorszám) az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását és az elsődleges kereset teljesítését kérte, indokolásában ugyanakkor hivatkozott arra is, hogy a haszonbérleti díj 2021-től való meghatározásával az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a másodlagos kereseti kérelmen {[19]-[21]}. A felülvizsgálati kérelemben megsértett jogszabályhelyként meg nem jelölt Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a fellebbezésben elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, továbbá a Pp. 3. §
(2)bekezdése szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. A felülvizsgálati kérelem szempontjából releváns, megsértettként állított Pp. 253. §
(3)bekezdése az elsőfokú ítélet megváltoztatásának a lehetőségét a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között biztosítja. A másodfokú bíróság a felperes fellebbezésének tartalmi értékelése alapján helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az csak az elsődleges keresetre vonatkozott. A felperes fellebbezésében kizárólag az elsődleges kereset vonatkozásában kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását, így a másodfokú bíróság helyesen állapította meg érdemi döntése korlátait. A fellebbezés nem tartalmazott a másodlagos keresetet elbíráló ítéleti rendelkezés megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelmet, ezért ennek elbírásának a hiánya miatt a jogerős ítélet nem sérti a Pp. 215. §-át és a 253. §
(3)bekezdését. A másodfokú bíróság az előterjesztett eshetőleges keresetekre, azok egymáshoz való viszonyára figyelemmel bírálta el a kizárólag az elsődleges keresettel összefüggő, megváltoztatásra irányuló fellebbezési kérelmet. A jogerős ítélet éppen akkor lenne jogszabálysértő, ha a másodfokú bíróság döntése – fellebbezési kérelem hiányában – kiterjedt volna az eshetőlegesen előterjesztett másodlagos keresetre is. [31] A másodfokú bíróság a helyesen megállapított döntési korlátai miatt érdemben nem bírálta felül az elsőfokú bíróságnak a haszonbérleti díjat 2021-től meghatározó döntését. A Kúria következetes gyakorlata szerint a jogerős ítélet csak olyan kérdésben, olyan jogi állásponttal összefüggésben támadható felülvizsgálati kérelemmel, amely az első- és a másodfokú eljárásnak is tárgya volt (Kúria Pfv.V.20.797/2016/11., megjelent: BH2017. 232.; BH1996. 372.; BH1995. 163.). Mivel a másodfokú bíróság eljárásjogi következtetése eredményeként érdemi döntésének nem volt tárgya a 2021-től meghatározott haszonbérleti díj Fétv. 50/A. §
(1)bekezdésének való megfelelése, ezért ezt a kérdést a Kúria sem vizsgálhatta. [32] A felperes felülvizsgálati kérelmében anyagi jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a kezdeményezésre alkalmazni kell a Fétv.
- §-ában előírt alaki követelményt. [33] A kezdeményezés alaki érvénytelenségével összefüggő jogkérdésben a Kúria Pfv.I.21.210/2020/
- számú, BH
- számon közzétett határozata [49] bekezdésében, Pfv.V.20.090/2021/
- számú határozata [24] bekezdésében és Pfv.I.21.413/2021/
- számú határozata [22]-[28] bekezdésében már állást foglalt az alábbiak szerint. Kúria I.Pfv.20.320/2022/8/2 7 [34] A Fétv.
- §-a, valamint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény
- §
(1)bekezdése alapján a földhasználati jogosultság átengedéséről szóló szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni azzal, hogy a rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis. [35] A Ptk. általános szabályozása szerint, ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, akkor a jognyilatkozat és az annak alapján létrejött jogviszony módosítása is a meghatározott alakban érvényes [Ptk. 6:6. §
(2)bekezdés]. A szerződésnek a kötelező alakiság mellőzésével történt módosítása is érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött; ez alól ugyanakkor kivételt jelent, ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalást ír elő [Ptk. 6:94. §
(2)bekezdés]. A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja, ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja [Ptk. 6:191. §
(4)bekezdés]. [36] A Fétv. 50/A. §-a a haszonbérleti szerződés módosításának speciális szabályozását tartalmazza. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy ez a díjmódosítási lehetőség a jogszabály hatálybalépésével – a jogszabály erejénél fogva – részévé vált a korábban megkötött haszonbérleti szerződéseknek is, amely a már megkötött szerződés módosulását, mögöttes tartalmának a megváltozását eredményezte {22/
- (XI. 20.) AB határozat [41]-[42]}. A Fétv. 50/A. §-a a díjmódosítással kapcsolatban garanciális elemeket tartalmazó szabályozást vezetett be mind tartalmi (a helyben szokásos piaci viszonyokhoz kötöttség), mind eljárási (igazságügyi szakértői vélemény kötelezővé tétele, bírósági díjmeghatározás lehetősége) szempontból {3278/
- (XI. 2.) AB határozat [65]}. Az Alkotmánybíróság a Fétv. 50/A. §-ának szabályozása, az azt beiktató törvény indokolása, valamint a törvényjavaslat előterjesztője és az igazságügyi miniszter állásfoglalása alapján megállapította, hogy a díjmódosítás körében a tartós szerződéses kapcsolatok jogszabály útján történő módosításának a feltételei fennálltak, így az nem sérti a szerződési szabadságot {22/
- (XI. 20.) AB határozat [51]-[53]}. [37] A Fétv. 50/A. §-a a szerződő felek bármelyikének lehetőséget biztosít a haszonbérleti díj módosításának a kezdeményezésére [Fétv. 50/A. §
(1)bekezdés]. A kezdeményező felet azonban a jogszabály nem arra jogosítja fel, hogy a szerződés tartalmát egyoldalúan módosítsa [Ptk. 6:191. §
(4)bekezdés], ezért a kezdeményezés nem eredményez díjmódosítást. Ahhoz az szükséges, hogy az ellenérdekű fél a kezdeményezést az által fogadja el, hogy nem él felmondási jogával [Fétv. 50/A. §
(3)bekezdés], valamint nem kéri a bíróságtól a piaci haszonbérleti díj meghatározását [Fétv. 50/A. §
(4)bekezdés]. Vagyis nem maga a kezdeményezés módosítja a haszonbérleti szerződést, az önmagában nem vált ki joghatást; a felek hallgatólagos konszenzusához a törvény fűzi a szerződésmódosítás jogkövetkezményét annak kimondásával, hogy a haszonbérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni [Fétv. 50/A. §
(4)bekezdés]. Perindítás és felmondás hiányában tehát nem a kezdeményezés, hanem a Fétv. 50/A. §
(4)bekezdésének a rendelkezése folytán – ugyanakkor nem a jogszabály szerinti tartalommal – módosul a haszonbérleti szerződés, ezért a Ptk. 6:63. §
(4)bekezdése e körben valóban nem irányadó. Mindezek alapján a kezdeményezés alakiságának – így a Fétv.
- §-ban foglaltaknak – nincs érdemi jelentősége. Ezt az értelmezést támasztja alá a Fétv. 50/A. §-át beiktató, a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
- évi CLXXVII. törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
- évi CCXII. törvény módosításáról szóló
- évi CCXX. törvény indokolása is. E szerint, ha az ellenérdekű fél nem fordul Kúria I.Pfv.20.320/2022/8/2 8 bírósághoz, akkor a törvény erejénél fogva áll be a haszonbérleti díj kezdeményezésben megjelölt mértéke. [38] Ha az ellenérdekű fél a kezdeményezéssel nem ért egyet, ezért a bíróságtól kéri a piaci haszonbérleti díj meghatározását, úgy – a keresettel érvényesített, a Fétv. 50/A. §
(4)bekezdése által biztosított jogra figyelemmel – a jogvita elbírálása szempontjából a kezdeményezés alakiságának szintén nincs jelentősége, mert nem a kezdeményezés, hanem a kereset mikénti elbírálása vezethet szerződésmódosításra. A bíróságnak a felperes keresetéről, és nem az alperes kezdeményezéséről, annak joghatásáról kell döntenie {Kúria Pfv.I.21.210/2020/
- [49]}. Ekkor sem a kezdeményezés, hanem a bíróság módosítja a haszonbérleti szerződést a helyben szokásos piaci haszonbérleti díj meghatározásával. [39] Mivel a kezdeményezés önmagában nem, hanem csak a speciális jogszabályban meghatározott eljárási rend betartása esetén, a speciális feltételrendszer megvalósulása mellett vezet a haszonbérleti szerződés módosulására, a másodfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a kezdeményezésre nem alkalmazandó a Fétv.
- §-ában előírt alaki követelmény. [40] Mindezekre figyelemmel a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Kúria a régi Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [41] A felperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a régi Pp. 270. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó régi Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján őt kellett kötelezni a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő alperes ügyvédi képviselettel felmerült felülvizsgálati eljárási költségének a megfizetésére. A Kúria ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja, a 3. §
(5)bekezdése és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. [42] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson bírálta el az alperes Pp. 274. §
(2)bekezdésén alapuló kérelmére. [43] Az ítélet ellen a Pp. 271. §
(1)bekezdés e) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Budapest,
- február
- Dr. Szabó Klára s.k. a tanács elnöke, Dr. Parlagi Mátyás s.k. előadó bíró, Dr. Magosi Szilvia s.k. bíró, Dr. Mocsár Attila Zsolt s.k. bíró, Nyírőné dr. Kiss Ildikó s.k. bíró