Bfv.1187/2024/10 – Kúria

(1)bekezdés negyedik fordulat és

(3)bekezdés] miatt 6 év 7 hónap fegyházban végrehajtani rendelt szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 5.B.520/2014/

1. számú ítéletével kiszabott 1 év szabadságvesztés büntetés végrehajtását elrendelte, rendelkezett az V. rendű terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő kiszabott szabadságvesztés büntetésbe történő beszámításáról, a lefoglalt bűnjelekről, a vagyonelkobzás mértékéről, valamint a bűnügyi költség viseléséről. Kúria 2.Bfv.1.187/2024/10-I 2 [2] A védelmi fellebbezések folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
2. április 11-én meghozott 3.Bf.272/2023/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, cselekményét kábítószer-kereskedelem bűntette [Btk.
4. §

(1)bekezdés harmadik fordulat,

(3)bekezdés] kísérletének minősítette, és az V. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés és közügyektől eltiltás tartamát egyaránt 5 évre enyhítette. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 5.B.520/2014/

1. számú ítéletével kiszabott szabadságvesztés végrehajtásának elrendelését mellőzve a vagyonelkobzásra, továbbá az előzetes fogvatartásra vonatkozó adatok pontosítása mellett a törvényszék ítéletét az V. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A jogerős ítéletben írt és a felülvizsgálati eljárásban felülbírálat tárgyát képező tényállás az alábbiak szerint rögzíti az V. rendű terhelt magatartását: - II. rendű, III. rendű, IV. rendű terheltek pontosan meg nem határozható időponttól, de legalább
2. decemberétől kereskedtek kábítószerrel. - III. rendű terhelt ezen időszakban a kábítószereket az általa bérelt, cím 1 szám alatti tartózkodási helyén tárolta, és IV. rendű, valamint II. rendű terheltek közreműködésével árusította több személy, köztük a kábítószer viszonteladással foglalkozó I. rendű terhelt részére. - Ennek keretében II. rendű, III. rendű és IV. rendű terheltek heti rendszerességgel adtak el a kábítószer-viszonteladásával foglalkozó I. rendű terheltnek MDMA-tartalmú tablettákat 1.200-1.300 forint/darab, amfetamin (speedet) 1.800 forint/gramm, marihuánát 2.000-2.500 forint/gramm, GBL-t (Gina) 75.000 forint/fél liter vételáron. - II. rendű, III. rendű és IV. rendű terheltek
3. április 14-én a cím 1 szám alatti lakásban nettó 108,38 gramm amfetamint, fóliába csomagolva bruttó 423,75 gramm (száradás után nettó 402,11 gramm) tömegű marihuánát, kisebb adagokban további 94,87 gramm marihuánát, 33,85 gramm hasist, 31,44 gramm MDMA-t (68 darab egész tabletta és tabletta töredékek), 1,06 gramm metamfetamint, 203,18 gramm GBL-t, 33 darab LSD-bélyeget, 99,99 gramm pszilocin/pszilocibin-tartalmú gombafejet, továbbá 1,04 gramm por állagú és 50 ml folyadék ketamint tartottak értékesítés végett, amelyeket a nyomozó hatóság az e napon tartott házkutatás során – digitális mérleggel, a kábítószer adagolásához használt több, mint ezer simítózáras tasakkal, 1 kapszula nyomására alkalmas eszközzel, valamint 202.500 forint és 10 euró készpénzzel együtt – lefoglalt. - V. rendű terhelt
4. április 14-én annak érdekében, hogy II. rendű, III. rendű és IV. rendű terheltek részére az általuk továbbértékesíteni kívánt amfetamint biztosítsa, nevezetteknek kábítószert kívánt leszállítani. - Ezen a napon 19 óra 30 perc körüli időben a forgalmi rendszám 1 Renault típusú gépjárművel érkezett a cím 1 szám alá és bruttó 401,48 gramm (száradás után nettó 239,91 gramm) tömegű amfetamint kísérelt meg a fenti cím alatti lakásba leszállítani, de ezt az ott éppen a fentiekben írt házkutatást lefolytató rendőrök intézkedése megakadályozta. - V. rendű terhelt esetében ezt meghaladóan kábítószer szállítása nem volt bizonyítható. - Az V. rendű terhelt gépjárművében további bruttó 21,03 gramm (száradás után nettó 12,21 gramm) tömegű amfetamint tartott, illetve tőle lefoglaltak 48.310 forintot is. - A kannabisz (marihuána), a hasis (kannabisz-gyanta), a Delta-9 THC, az amfetamin, a metamfetamin, az MDMA, az LSD, a pszilocin, a pszilocibin, a GBL és a ketamin a Btk.
5. §

(1)bekezdés

1. pontja alapján kábítószernek minősül. - A II. rendű, III. rendű és IV. rendű terheltek által használt cím 1 szám alatti lakásban lefoglalt kábítószerek együttes mennyisége a jelentős mennyiség alsó határának 2,7-3,5szöröse. Kúria 2.Bfv.1.187/2024/10-I 3 - V. rendű terhelttől lefoglalt amfetamin bázis tartalma 48,64 gramm, amely a jelentős mennyiség alsó határának 486,4 százaléka. [4] II.
2. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen az V. rendű terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a Be.
3. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjában írt felülvizsgálati ok megvalósulására hivatkozva. Indítványában utalt arra, hogy habár az V. rendű terhelt úgy az elsőfokú eljárásban, mint az ítélőtábla előtt több alkalommal kérte azon kamerafelvételek beszerzését, melyek döntő bizonyítékot szolgáltattak volna kábítószer-kereskedelem bűntettének minősített cselekvősége helyes büntetőjogi megítéléséhez, e felvételek tárgyalás anyagává tétele nem történt meg és ugyanígy figyelmen kívül hagyták az eljáró bíróságok a bűncselekmény helyszínén földön feltalált csomaggal kapcsolatos ujjnyomat vételét szorgalmazó indítványát is, ekként az V. rendű terhelt ártatlanságát igazoló bizonyítás felvétele az alapeljárásban elmaradt. [5] Hivatkozva a II. rendű terhelt védence cselekvőségét érintő vallomásadataira, mely szerint az V. rendű terhelttel bár rendszeres kapcsolatot tartott, azonban az csupán baráti beszélgetésként realizálódott, illetve többi terhelt-társát az V. rendű terhelt nem is ismerte, emelte ki, hogy védence büntetőjogi felelősségének kábítószer-kereskedelemben való megállapítása bizonyíték hiányában, feltételezésekre alapítottan történt, melynek tényszerűségén nem változtat a másodfokú bíróság minősítés-változtatásban testet öltő tevékenysége sem. E körben – tévesnek tartva az V. rendű terhelt cselekvőségének kábítószer forgalomba hozatal kísérleteként minősített magatartását – hangsúlyozta, hogy az ítélőtábla kizárólag a kábítószer mennyisége alapján minősítette a cselekményt kereskedői típusú magatartásként, nem vizsgálva, hogy az V. rendű terhelt azt milyen célból tartotta birtokában. [6] További érvként adta elő, hogy a kábítószer-kereskedelem akár egyenes, akár eshetőleges szándékkal elkövethető és bár a törvényi tényállás célzatot nem jelöl meg, azonban az elkövetési magatartások jellegére figyelemmel szükségszerű a célzat léte, melyből szükségképpen következnie kell az elkövetői szándék feltárásának. [7] A BH 2017.144. és a BH 2020.165. számú eseti döntések kapcsán hivatkozott arra, hogy amennyiben a lefoglalt kábítószer mennyisége alapján nem vonható következtetés az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor az eset egyéb körülményeit is vizsgálni kell. Minthogy védence esetében önmagában a II. rendű terhelttel való kapcsolattartás nem alapozza meg a forgalomba hozatali szándékot, illetve – mert a jogerős ítéletben rögzített tényállás helytelen ténybeli következtetéseken nyugvó részbeni megalapozatlanságban szenved – álláspontja szerint az V. rendű terhelt cselekményét kábítószer birtoklása bűntetteként szükséges minősíteni. [8] Erre tekintettel elsődlegesen arra tett indítványt, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és a másodfokú bíróságot utasítsa új eljárásra, másodlagosan pedig, hogy „állapítsa meg a jogszabály ellenességet” és a bűncselekmény minősítését megváltoztatva az V. rendű terhelt büntetését lényeges mértékben enyhítse. [9] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.1173/2024/2. számú átiratában az indítványt törvényben kizártnak tartotta. [10] A Be. 650. §

(2)bekezdésében és a 659. §

(1)bekezdésében írt szabályokra utalással kifejtette, hogy a jogerős ítéletben megállapított tudati tények is a tényállás felülvizsgálati eljárásban támadhatatlan részét képezik, így az indítvány az e tudati tényeket vitató részében törvényben kizárt. [11] Az irányadó tényállásban rögzített tények alapulvételével helyesnek tartotta az V. rendű terhelt cselekményének jogerős ítélet szerinti minősítését és indítványozta, hogy a Kúria az V. rendű terhelt védőjének felülvizsgálati indítványát a Be. 656. §

(2)bekezdés

1. a)pontja alapján – mint törvényben kizártat – utasítsa el. Kúria 2.Bfv.1.187/2024/10-I 4 [12] 3. Az V. rendű terhelt védője a Legfőbb Ügyészség átiratára észrevételt nem tett. [13] III. A felülvizsgálati indítvány részben törvényben kizárt, részben alaptalan. [14] 1. A Be. XC. fejezetében szabályozott felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, annak lefolytatására kizárólag a törvényben meghatározott felülvizsgálati okra hivatkozással, azok fennállása esetén, a törvényben meghatározott feltételek mellett van helye. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető. [15] A Be. 648. §
2. a)pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van. [16] Ezen belül a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont első fordulat
2. ba)alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki törvénysértő büntetést. [17] A Be. 659. §

(5)bekezdése szerint a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, ugyanakkor – abban az esetben, ha a felülvizsgálatot lefolytatja – a megtámadott határozatot a Be. 649. §

(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [18] A Be. 652. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját. [19] A felülvizsgálat, mint rendkívüli jogorvoslat a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata egyes súlyos jogi és nem ténybeli – a bizonyítási eljárás lefolytatását, a bíróság bizonyíték-értékelő és mérlegelő tevékenységét, a bizonyítékok értékelése eredményeként megállapított tényeket, és végső soron a bíróság által megállapított tények összességéből következő tényállást érintő – hiányosságok orvoslására szolgál. A Be. 650. §

(2)bekezdése kimondja, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható; míg ezzel összhangban a Be. 659. §

(1)bekezdése azt rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [20] Mindebből az következik, hogy a felülvizsgálati indítványt kizárólag az irányadó tényállásban foglaltakkal összhangban, a tényállásban megállapított tényeket nem vitatva lehet előterjeszteni. Az a felülvizsgálati indítvány, amely nem az irányadó tényállásra hivatkozik, hanem a tényállásban foglalt tényektől eltérő tény megállapítására, a megállapított tény bizonyítottság hiányában történő megállapíthatatlanságára, a tényállásban megállapított tények helyességének vitatásán alapul, valójában az irányadó tényállást támadja és a bizonyítékok ismételt összevetésére, mérlegelésére és ez alapján a tényállástól eltérő tény megállapítására – vagy azzal egyenértékűen már megállapított tény mellőzésére – irányul, amely törvényben kizárt. [21] Jelen ügyben a felülvizsgálati indítvány ezért kizárt mindazon részében, amely az irányadó tényállás egyes tényeinek kétséget kizáró módon történő megállapíthatóságát vonja kétségbe. [22]

1. A kifejtettekre tekintettel a Kúria kizárólag a jogerős ügydöntő határozatban foglalt tényállás alapján vizsgálhatta az V. rendű terhelt bűnösségének megállapításával és a bűncselekmény minősítésével kapcsolatos védői érvelést. Ennek során megállapította, hogy a tényállás maradéktalanul tartalmazza az V. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekmény Kúria 2.Bfv.1.187/2024/10-I 5 tényállási elemeit, továbbá az elkövetett bűncselekmény minősítése is megfelel a büntető anyagi jog szabályainak. [23] A védő a felülvizsgálati indítványában lényegében az V. rendű terhelt forgalomba hozatalra irányuló szándékát vitatta, mivel a forgalomba hozatalra, mint célzatra álláspontja szerint nem merült fel adat. [24] A Kúria jogelődje, a Legfelsőbb Bíróság az 1/
2. BJE jogegységi határozatában vette számba a kereskedéssel megvalósuló kábítószer-kereskedelem ismérveit. Eszerint a kereskedés rendszeresen ismétlődő, anyagi haszon érdekében folytatott adásvétel. A kábítószerrel kereskedés ezért a forgalomba hozatalnál tágabb elkövetési magatartás, amely folyamatos tevékenységek, rendszeres, ismétlődő adásvételek által valósul meg. Haszonszerzésre irányul, és magába foglal minden olyan tevékenységet, amely elősegíti, hogy a kábítószer eljusson a viszonteladóhoz vagy a fogyasztóhoz. Ilyen a kábítószer kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése is, amely magatartás befejezett önálló tettesi cselekmény. [25] A kereskedés tehát sokrétű magatartást fed le, amely távolról sem korlátozódik csupán a fogyasztókkal történő adásvételek lebonyolítására. A kereskedés ugyanis egyet jelent a piac működtetésével. Olyan folyamatként írható le, amely a kábítószer termesztésével (előállításával) veszi kezdetét és – akár többszörös adásvételek lebonyolítását, a kábítószer fizikai szállítását követően – a kábítószer fogyasztók részére történő értékesítésével zárul. A kereskedéssel megvalósított kábítószer-kereskedelem bűntetteként minősül ezért bármely, e folyamatba illeszkedő, a kábítószerre tanúsított, rendszeres haszonszerzést célzó magatartás. Ekként – a teljesség igénye nélkül – kereskedésként értékelendő az elkövető által is tudottan továbbértékesítésre szánt kábítószer: – előállítása, illetve az abban való közreműködés (Bfv.II.409/2021/6.), – külföldről történő beszerzése (Bfv.II.163/2022/9.), – szállítása (Bfv.II.691/2021/18.), – megszerzése, készletezése, tárolása [Bfv.II.590/2016/
3. (BH 2017.144.), Bfv.III.1332/2019/
4. (BH 2020.350.)] is. [26] Azaz, a kábítószer valójában már a továbbértékesítési célú megszerzésével is kereskedelmi forgalomba jut, ezért e magatartás a kábítószer-kereskedelem keretei között nyer értékelést {Bfv.II.691/2021/
5. [69] bekezdés}. [27] Ez azt jelenti, hogy önmagában a kábítószer birtoklása is a kábítószer-kereskedelem bűntettét valósítja meg, ha a birtoklás a Btk.
6. §

(1)bekezdésében írt elkövetési magatartások bármelyikének (kínálás, átadás, forgalomba hozatal vagy kereskedés) a célját szolgálja. Elvi éllel rögzíthető tehát, hogy a kábítószernek a Btk. 176. §

(1)bekezdésében írt céllal való, a Btk. 178. §

(1)bekezdése szerinti birtoklása kábítószer-kereskedelem. Ellenkező esetben nem lenne különbség a magáncélú és a kereskedési célú kábítószer-birtoklás megítélése között (Bfv.II.969/2019/7.). [28] A Legfelsőbb Bíróság 1/

1. BJE jogegységi határozatának III. pontjában kifejtette, hogy a forgalomba hozatallal – miként a kereskedéssel is – szükségszerűen együtt járó átadás több résztevékenységből tevődhet össze (BH 2002.299.I., BH 2002.175.). A forgalomba hozatal megkezdéseként értékelendő a forgalmazással összefüggő résztevékenységek megvalósítása. [29] Forgalomba hozatalnak minősül a kábítószer több személy részére történő hozzáférhetőségének biztosítása is, ha az egyetlen személyen keresztül, egyszeri átadással történik. Ekként forgalomba hozatal, vagyis több személy részére történő hozzáférhetőség biztosítása az is, ha az egy személy útján, egyszeri átadással történik (BH 2002.299.II.; BH Kúria 2.Bfv.1.187/2024/10-I 6 2002.175.). Amennyiben adat merül fel az elkövető forgalomba hozatali szándékára, akkor ez az eset egyéb körülményei mellett következtetési alapot adhat a forgalomba hozatallal elkövetett bűncselekmény megállapítására (1/
2. BJE határozat III/3/a.). [30] Jelen ügyben ez történt. [31] A bíróság a jogerős ítéleti tényállásban rögzítette, hogy – a II., III. és IV. rendű terhelt
3. április 14-én a cím 1 szám alatti lakásban különböző fajtájú, a jelentős mennyiség alsó határát többszörösen meghaladó mennyiségű kábítószert tartottak értékesítés végett, – a lakásban az e napon tartott házkutatás során digitális mérleg, a kábítószer adagolásához használt több, mint ezer simítózáras tasak, kapszula nyomására alkalmas eszköz, valamint 202.500 forint és 10 euró készpénz került feltalálásra. – e napon az V. rendű terhelt gépjárművel érkezett a fentebb körülírt ingatlanhoz és bruttó 401,48 gramm (száradás után nettó 239,91 gramm) tömegű amfetamint kísérelt meg a lakásba leszállítani, de ezt az akkor ott házkutatást folytató rendőrök intézkedése megakadályozta. – az V. rendű terhelt által használt gépjárműben további bruttó 21,03 gramm (száradás után nettó 12,21 gramm) tömegű amfetamint tartott. – egyidejűleg az ítélet tényszerűen kizárta, hogy az V. rendű terhelt saját fogyasztásra szerezte volna meg a kábítószert {másodfokú ítélet [182] bekezdés}. [32] Mindezen körülmények alapján nem osztható a védelem azon hivatkozása, mely jelen ügy kapcsán az általa hivatkozott eseti döntések tartalmára utalással, az V. rendű terhelt forgalmazói típusú magatartását csupán a védence által használt gépkocsiban feltalált kábítószer mennyiségi adatainak voltán keresztül kifogásolta. Nem kétséges ugyanis, hogy a terhelt a jelentős mennyiség alsó határát többszörösen meghaladó mértékű amfetamint nem saját maga számára vásárolta. Különösen helytálló ez a megállapítás a jogerős ítéletnek úgy a tényállásban, miként az indokolásában rögzítettek tükrében, amely szerint az V. rendű terhelt tervezett tevékenysége eredményeképpen több személy jutott volna kábítószerhez és a célja valójában az volt, hogy az általa megszerzett kábítószerhez több, rajta kívül álló személy is hozzájusson. Ennek érdekében a kábítószert beszerezte és azzal indult el a terhelt-társai által kábítószerek tárolására használt bérelt lakáshoz. [33] Mindez együttesen az, ami a felrótt bűncselekmény mögötti tudattartalom mibenlétét meghatározza. E tényekből pedig egyértelműen következik, hogy az V. rendű terhelt szándéka és tevékenysége nem csupán a kábítószer-birtoklásra, hanem annak forgalomba hozatalára, a kábítószer további személyekhez történő eljuttatására irányult. Ezt az V. rendű terhelttel szembeni rendőri intézkedés hiúsította meg. [34] A kábítószernek a Btk.
4. §

(1)bekezdésében írt céllal való, a Btk. 176. §

(1)bekezdése szerinti birtoklása kábítószer-kereskedelem (Bfv.II.969/2019/7., Bfv.II.789/2020/8.). Így a kábítószer forgalomba hozatali céllal való szállítása a forgalomba hozatal résztevékenységeként is ennek megfelelően minősül. [35] A kereskedési típusú elkövetői magatartásra irányuló célzatos, de önmagában még csak a kábítószer birtoklásának valamely elkövetési magatartását kimerítő cselekvés tehát már a kábítószer-kereskedelem része, annak kifejtésével az elkövető a kábítószer-kereskedelem tényállásába lép. A kábítószerrel kereskedés kísérletének megállapítására önmagában alkalmas magatartás az elkövetőnek olyan szervező tevékenysége, aminek következtében a továbbiakban mások számára valóságos és közvetlen elérhetőségbe kerül a kábítószer (BH 2019.38.). [36] A következetes bírói gyakorlat szerint (EBD 2012.B.19., BH 2013.264.) a forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettének kísérlete valósul meg arra a Kúria 2.Bfv.1.187/2024/10-I 7 kábítószerre is, amelyet az elkövető beszerzett, azonban a lefoglalás folytán értékesíteni nem tudott. [37] A forgalmazói típusú bűncselekmény megvalósulásának nem feltétele, hogy az elkövető a kábítószert maga hozza forgalomba, eladásra kínálja fel, vagy tovább adja, valamint az sem, hogy a forgalomba kerülés későbbi pontos módjával, helyével és idejével tisztában legyen. Elegendő annak tudata, hogy a kábítószer az elkövető közreműködése révén később több személy számára lesz hozzáférhető, vagyis forgalomba fog kerülni (Kúria Bfv.I.124/2022/11.). Ez pedig az irányadó tényállás alapján kétségtelenül megállapítható. [38] Az alapügyben hozott jogerős ügydöntő határozat tehát törvényesen minősítette az V. rendű terhelt irányadó tényállásban írt magatartását a Btk. 176. §

(1)bekezdés harmadik fordulatába ütköző kábítószer-kereskedelem bűntette kísérletének. [39]

1. Az V. rendű terhelt felülbírálat tárgyát képező cselekményének maradéktalanul helyes minősítésére tekintettel pedig a kiszabott büntetés csak akkor vizsgálható, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, így a büntetést a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret figyelmen kívül hagyásával, avagy az irányadó büntetési tételkereten belül ugyan, de a Btk. valamely, mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértésével szabták ki [Bfv.I.415/2016/7., (BH 2016.264.II.)]. A törvényes minősítés mellett a mérlegelési jogkörben, a törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke viszont a felülvizsgálati eljárásban nem támadható [Bfv.I.1502/2016/
2. (BH 2017.219.II.)]. [40] Jelen esetben a jogerős ítélet 5 év szabadságvesztést szabott ki az V. rendű terhelttel szemben, amely a Btk.
3. §

(3)bekezdése szerint minősülő kábítószer-kereskedelem bűntettére rendelt, 5 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztésben meghatározott büntetési tétel keretei közé esik. A büntetés kiszabására vonatkozó szabályt rögzítő, mérlegelést nem tűrő büntető anyagi jogi szabály sérelme ezért nem vethető fel. [41] Ennek folyományaként a cselekmény törvényes minősítése mellett, a Btk. más szabályának megsértése nélkül, a törvényes büntetési tételkeret határain belül kiszabott szabadságvesztés sem volt érinthető. [42] 4. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt és a megtámadott határozatot – a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen – az V. rendű terhelt tekintetében a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [43] A döntés elvi tartalma A kábítószer forgalomba hozatali céllal való szállítása a forgalomba hozatal résztevékenységeként kereskedői típusú magatartásnak minősül. [44] IV. A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [45] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §

(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. május
2. Kúria 2.Bfv.1.187/2024/10-I 8 Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Nagy Antal s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró