A határozat elvi tartalma: A büntetési tételkeret alsó határát el nem érő tartamban kiszabott szabadságvesztés akkor ütközik mérlegelést nem tűrő törvényi rendelkezésekbe, ha nem éri el az enyhítő rendelkezések alkalmazásával kiszabható legkisebb tartamot sem. Ez esetben a törvénysértés a szabadságvesztésnek az enyhítő rendelkezések teljes kimerítésével meghatározott tartamára való súlyosításával orvosolható. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.II.271/2023/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- június
- Az ügy tárgya: csalás bűntette és más bűncselekmények Terhelt: … Elsőfok: Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság, 5.B.XVIII.832/2019/74., ítélet, tárgyalás,
- október
- Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 31.Bf.XVIII.5095/2022/10., ítélet, nyilvános ülés,
- május
- Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 5.B.XVIII.832/2019/
- és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 31.Bf.XVIII.5095/2022/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) évre súlyosítja. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. Indokolás Kúria 2.Bfv.271/2023/11-I 2 [1] I. A Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság a
- október 4-én kihirdetett 5.B.XVIII.832/2019/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki csalás bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(5)bekezdés b) pont], zaklatás vétségében [Btk. 222. §
(2)bekezdés a) pont] és közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pont], ezért őt – halmazati büntetésül – 8 hónap szabadságvesztésre, 2 év közügyektől eltiltásra és 120 napi tétel, 1.500 forint napi tétel összegű, összesen 180.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben, a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napban határozta meg. [2] A védelmi fellebbezés folytán másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. május 17-én meghozott 31.Bf.XVIII.5095/2022/10. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta; a csalás bűntettét [Btk. 373. §
(1)bekezdés
(2)bekezdés bc) pont
(5)bekezdés b) pont] folytatólagosan elkövetettnek minősítette, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. [3] II. A jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat ellen a Fővárosi Főügyészség Bf.4607/2022/1. szám alatt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott okból, a Be. 651. §
(1)bekezdésében írtak szerint, a terhelt terhére felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [4] Az indítvány szerint a jogerős ítélet anyagi jogszabálysértő, miután a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül a legsúlyosabb törvényi fenyegetettségű csalás bűntettének a büntetési tétele kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, így a terhelttel szemben – az enyhítő szakasz figyelembevételével is – legkevesebb egy év szabadságvesztést lehetett volna kiszabni, ezzel szemben a szabadságvesztés büntetés tartama ez alatt a tartam alatt maradt. Az anyagi jogszabálysértés a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában a másodfokú eljárásban nem volt orvosolható. [5] Indokai alapján a támadott határozat megváltoztatását, és a szabadságvesztésnek az enyhítő rendelkezések alkalmazása mellett kiszabható legalacsonyabb tartamára történő súlyosítását indítványozta. [6] A Legfőbb Ügyészség a BF.1286/2022/4. számú átiratában a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványát – annak indokaival egyetértve – fenntartotta. Utalt rá, hogy a Btk. 82. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés c) pontjában meghatározott szabályokra figyelemmel a jogerős ítéletekben el nem érő szabadságvesztés büntetés a Btk. szabályainak megszegése miatt törvénysértő, amely a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont II. fordulat
- ba)alpontjában foglalt felülvizsgálati okot valósítja meg, a törvénysértés pedig a kiszabott szabadságvesztés tartamának a törvényes tartamra súlyosításával kiküszöbölhető. [7] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [8] 1. Az iratokból megállapíthatóan a másodfokú bíróság 2022. május 24-én közölte az ügyészséggel a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a Fővárosi Főügyészség 2022. október 7-én, a Be. 652. §
(3)bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a felülvizsgálati indítványt. [9]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. Kúria 2.Bfv.271/2023/11-I 3 [10] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése (első fordulat) miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést. [11] A felülvizsgálati ok két fordulata alapján a Kúria felülbírálati és döntési jogköre némileg eltérő. [12] Az első fordulat szerinti felülvizsgálati ok (törvénysértő minősítés) esetén ugyanis a Be. nem tartalmaz olyan szűkítő rendelkezést, amely értelmében törvénysértő minősítés esetén sincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki. [13] Ebből következően felülvizsgálati eljárásban megállapított törvénysértő minősítés esetén a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha az a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tételkereten belül marad. Mivel a büntetési tételhatárok között a büntetést annak céljához igazítva, egyéniesítve, a cselekmény tárgyi súlyához, a belső arányossághoz igazodva kell kiszabni, ezért a törvénysértő minősítés érintheti a büntetés törvényességét akkor is, ha a kiszabott büntetés a helyesbített minősítéshez tartozó büntetési tételkereten belül marad, ám nem felel meg a helyes minősítésű bűncselekmény tárgyi súlyának, az alanyi bűnösség fokának (BH 2011.97.I.). A Be. szerinti szabályozás helyes értelme szerint ekként törvénysértő minősítés esetében akkor is szükséges a kiszabott büntetés vizsgálata, ha az a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretén belüli (BH 2017.359.IV.). [14] Az előbbiekkel szemben a második fordulat szerinti felülvizsgálati ok (a büntetőjog – a cselekmény minősítésén kívül eső – más szabályának megsértése) az olyan büntető anyagi jogi szabály megszegését jelenti, amelynek alkalmazását a büntetés meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, azaz ilyen büntetést a törvény nem tesz lehetővé (BH 2020.9.). A büntetőjog más szabályának megsértése miatt tehát csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. [15] 4. Noha jelen ügyben a felülvizsgálati indítvány a jogszabályi hivatkozás szintjén nem jelölte meg, hogy a Fővárosi Főügyészség a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjának első vagy második fordulata szerinti felülvizsgálati ok bekövetkezését látja megvalósulni, a Legfőbb Ügyészség átiratában pontosan megjelölten, a második fordulat – a büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése – szerinti ok fennállását állítja. Azaz, az ügyészség álláspontja szerint – ahogyan azt meg is jegyezte az indítványában – a cselekményt a jogerős ügydöntő határozat törvényesen minősítette. [16] A támadott határozatban a terhelt terhére rótt bűncselekmények minősítése valóban törvényes. [17] A jogerős ítéletben megállapított, és a Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a terhelt a sértettektől egy, a valóságban megalapítani nem tervezett külföldi bejegyzésű cég alapításához és működésének beindításához szükséges pénz előteremtésének indokával, és a kölcsönadás esetére a cégben szerzendő 30% tulajdonosi részesedés ígéretével, majd később egy más külföldi országban lévő üzleti érdekeltségére hivatkozással kért kölcsönt. A terheltnek a kölcsön teljes összegének megfizetésére reális esélye nem volt, a kölcsönök felvételekor a visszafizetés szándéka és lehetősége tekintetében tévesztette meg a sértetteket, és a részbeni törlesztések is csak az újabb kölcsönkéréseket szolgálták. A megtévesztett sértettek – 2012. szeptember 14. és 2015. november 24. között – részletekben összesen 8.380.000 forint kölcsönt adtak a terheltnek, melyből részletekben 2.667.800 forint visszafizetésére került sor. A cselekmény a Kúria 2.Bfv.271/2023/11-I 4 jogerős ítéletben írtakkal egyezően valóban a Btk. 373. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(5)bekezdés b) pontja szerint minősül csalás bűntettének, mely a Btk. 6. §
(2)bekezdésének megfelelően folytatólagosan elkövetett (ítéleti tényállás
- pont). [18] Hasonlóképpen törvényes a terhelt cselekményének zaklatás vétségeként [Btk.
- §
(2)bekezdés a) pont] minősítése akkor, amikor a terhelt a kölcsön visszafizetése felől érdeklődő sértettet –
- július 29-én, a sértettek eltántorítása végett – az életük, testi épségük veszélyeztetésével járó cselekmény elkövetésével fenyegette meg (ítéleti tényállás
- pont). [19] A terhelt cselekményének közokirat-hamisítás bűntettének minősítése is megfelel a jogszabálynak, hiszen a terhelt a VW Sharan személygépkocsi értékesítéséről szóló adásvételi szerződésben vevőként valótlanul az apósa nevét és személyes adatait tüntette fel, majd a szerződés megkötését követően a valótlan tartalmú adás-vételi szerződést a személygépkocsi tulajdonjogában bekövetkezett változást hamis tartalommal a gépjármű nyilvántartásba és a gépjármű forgalmi engedélyébe való bejegyzés céljából felhasználta. A hamis adatok –
- május 25-i jogviszony kezdettel – bejegyzésre kerültek a közhitelű nyilvántartásba és a forgalmi engedélybe (ítéleti tényállás
- pont). [20] A terhelt cselekményeinek maradéktalanul helyes minősítésére tekintettel pedig a kiszabott büntetés csak akkor vizsgálható, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, így a büntetést a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret figyelmen kívül hagyásával, avagy az irányadó büntetési tételkereten belül ugyan, de a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértésével szabták ki. A törvényes minősítés mellett a mérlegelési jogkörben, a törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke viszont a felülvizsgálati eljárásban nem támadható. [21] A terhelt terhére megállapított, a Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés bc) pont,
(5)bekezdés b) pontja szerint minősülő csalás bűntette két évtől nyolc évig, a Btk. 222. §
(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő zaklatás vétsége két évig, a Btk. 342. §
(1)bekezdés c) pontja szerint minősülő közokirat-hamisítás bűntette három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ekként a halmazati büntetéskiszabás Btk. 81. §
(2)és
(3)bekezdésében írt szabályait is számításba véve, jelen ügyben két évtől tizenkét évig terjedő szabadságvesztés volt kiszabható a terhelttel szemben. [22] Nem tekinthető azonban törvénysértőnek az adott bűncselekményhez tartozó, a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret határain kívül eső, de a Btk. más rendelkezései alapján az adott bűncselekmény miatt a terhelttel szemben kiszabható büntetés (Kúria Bfv.II.363/2021/4.). [23] A Btk. 82. §
(1)bekezdése szerint a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. A
(2)bekezdés c) pontja szerint ilyen esetben, ha a büntetési tétel alsó határa két évi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egy évi szabadságvesztést lehet kiszabni. [24] Jelen esetben tehát a terhelttel szemben törvényesen kiszabható legalacsonyabb tartamú büntetés egy év szabadságvesztés. [25] A jogerős ítélettel a terhelttel szemben nyolc hónapban meghatározott szabadságvesztés ekként a Btk. mérlegelést nem tűrő szabályaiba ütközik, mert – a halmazati büntetésként kiszabható büntetési tételkeret legkisebb tartamára figyelemmel – a Btk. 82. §
(2)bekezdés c) pontjának alkalmazásával meghatározott legrövidebb tartamot, az egy évet nem éri el. [26] E törvénysértően enyhe büntetés az enyhítő rendelkezések teljes kimerítésével meghatározott, azaz a szabadságvesztésnek a Btk. 82. §
(2)bekezdésében az adott, irányadó büntetési tételkerethez képest meghatározott legrövidebb tartamára való felemelésével Kúria 2.Bfv.271/2023/11-I 5 orvosolható (Bfv.I.992/2019/5., Bfv.II.363/2021/4.). Az e tartamot elérő büntetés ugyanis már nem sérti a büntetőjog egyetlen kötelező, eltérést nem engedő szabályát sem, hiszen az enyhítő rendelkezés – miként a büntetés célját vagy a büntetéskiszabás elveit rögzítő anyagi jogi rendelkezések (BH 2019.158.II.) – alkalmazása vagy annak mellőzése nem szolgálhat felülvizsgálat alapjául. A bíróság mérlegelési jogkörén alapuló büntetéskiszabási kérdés nem bírálható felül (BH 2021.218.). [27] A teljesség igényével a Kúria utal arra, hogy a Fővárosi Törvényszék helytállóan állapította meg ügydöntő határozatában, hogy – ügyészi fellebbezés hiányában – a súlyosítási tilalom alapján kizárólag a törvényes minősítés megállapítására nyílt lehetősége a rendes jogorvoslat keretében {Fővárosi Törvényszék 31.Bf.XVIII.5095/2022/10. számú ítélet [17] bekezdés}. [28] Mindezek alapján a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva – helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát a Btk. 82. §
(2)bekezdés c) pontja alapján kiszabható legkisebb tartamra, egy évre súlyosította, egyebekben pedig a jogerős ítéletet a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [29] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
- pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [30] IV. Az ítélet ellen a Be.
- §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [31] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- június
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró