← Magyarország

Kfv.37816/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét nem alapozza meg, ha a fél a felülvizsgálati kérelem befogadásával összefüggő indokait nem fejti ki, kizárólag arra hivatkozik, hogy a bíróság ítélete jogszabálysértő. Az ügy száma: Kfv.VII.37.816/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Oláh Balázs Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Oláh Balázs ügyvéd (cím2) Az I. rendű alperes: Baranya Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: A II. rendű alperes: Dr. Nagy Amarilla kamarai jogtanácsos Építési és Közlekedési Minisztérium (cím4) A II. rendű alperes képviselője: Csokona Ügyvédi Iroda Kúria VII.Kfv.37.816/2025/2 2 ügyintéző: Mikéné Dr. Csokona Csilla ügyvéd (cím5) A per tárgya: kisajátítási üggyel összefüggő közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Pécsi Törvényszék 101.K.700.331/2024/
  2. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (
  3. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A település1i hrsz1 helyrajzi számú külterületi, kivett telephely megnevezésű, 2875 m2 területű ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan) a felperes tulajdonában áll, a terület beépítetlen, azon kukorica ültetvény található. A Magyar Állam nevében eljáró II. rendű alperes
  4. január 3-án az I. rendű alperesnél aBeruházás keretében a projekt (projektkód: ...) céljából a perbeli ingatlan 1047 m2 területének a kisajátítása iránt kérelmet terjesztett elő. Kúria VII.Kfv.37.816/2025/2 3 [2] Az I. rendű alperes a
  5. március 8-án kelt, BA/72/00029-19/
  6. számú határozatával a perbeli ingatlanból kialakításra település2 hrsz2 helyrajzi számú, 1047 m2 térmértékű ingatlant a Magyar Állam javára közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű célra kisajátította. A kisajátított területért a felperes részére 2.861.451 forint, a zöldkár értékeként 65.422 forint kártalanítást állapított meg, amelynek kamatokkal együtt történő megfizetésére a II. rendű alperest kötelezte. A felperesnek a perbeli ingatlanból kialakításra kerülő hrsz3 helyrajzi számú, 1828 m2 térmértékű ingatlan kisajátítására irányuló kérelmét elutasította. A határozata indokolásában a kisajátításról szóló
  7. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2 - 4 §-aira hivatkozással megállapította, hogy a perbeli ingatlan meghatározott részének a kisajátítása a közlekedési infrastruktúra fejlesztése közérdekű cél megvalósítása érdekében indokolt, amely – figyelemmel az ingatlant érintő beruházás jóváhagyott nyomvonalára és a kiadott építési engedélyre – kizárólag a perbeli ingatlanon valósítható meg. [3] A kártalanítás összegét az aggálytalannak tartott Szakértő1 (a továbbiakban: Szakértő) előzetes szakvéleményében kimunkált 2.733 Ft/m2 korrigált fajlagos átlagár figyelembevételével állapította meg. Részletesen ismertette az előzetes szakvéleményben foglaltakat, a felperes észrevételeit és a Szakértő arra tett nyilatkozatait. Megállapította, hogy a NAV által szolgáltatott adatok közül a Szakértő által kiválasztott öt ingatlanra vonatkozó adat a kisajátítással érintett terület forgalmi értékének meghatározására alkalmas volt. A felperes által előadottak ellenére a visszamaradó terület kisajátítása nem indokolt, mivel az előzetes szakvélemény szerint a kisajátítás a visszamaradó ingatlan hasznosíthatóságát, beépíthetőségét nem érinti, a helyi építési szabályzatban meghatározott legkisebb területmértéket a kisajátítást követően is eléri és továbbra is gazdaságosan értékesíthető. A jogerős ítélet [4] A felperes az I. rendű alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, keresetében elsődlegesen a határozat megsemmisítését és I. rendű alperes új eljárásra kötelezését, másodlagosan a határozat megváltoztatását és az ingatlan kisajátításáért járó kártalanítás összegének 28.815.422 forintra történő felemelését kérte. [5] Az elsőfokú bíróság a
  8. szeptember 19-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével az I. rendű alperes határozatát a közlésére visszamenőleges hatállyal hatályon kívül helyezte és az I. rendű alperest új eljárásra kötelezte. Ítélete indokolásában a Kstv.
  9. §

(4)bekezdését, 9. §
(1),
(3)bekezdését, 37/B. §
(1)bekezdését, az igazságügyi szakértőkről szóló
  1. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Iszt.)
  2. §
(5)bekezdését, az ingatlanok forgalmi adatainak szolgáltatási rendjéről és az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 33/
  1. (XII. 23.) PM rendelet (a továbbiakban: PM rendelet)
  2. § g) pontját, az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  3. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr)
  4. §-át és
  5. §
(1)bekezdését felhívva, kifejtette, hogy a keresetben foglaltak körében arról kellett állást foglalnia, hogy az I. rendű alperes az előzetes szakvéleményre figyelemmel a kártalanítás összegét és a visszamaradó ingatlan változatlan hasznosíthatóságát helyesen állapította-e meg. [6] Elsőként az előzetes szakvéleményt a felperes által feltett kérdések és arra a Szakértő által adott válaszok mentén vizsgálva, arra a következtetésre jutott, hogy a közigazgatási eljárás során kirendelt Szakértő előzetes szakvéleménye aggályosnak tekinthető. A felperes indítványára ezért a perben a Gazdasági Társaság1-et (a továbbiakban: Perszakértő) szakértőként kirendelte. Az I. rendű alperes felvetésével összefüggésben Kúria VII.Kfv.37.816/2025/2 4 kiemelte, hogy a Perszakértőnek az ingatlan értékbecslés szakterület vonatkozásában valóban nincs kompetenciája, nem is volt feladata a perbeli ingatlan tényleges forgalmi értékének meghatározása, de a perbeli szakvélemény alkalmas volt arra, hogy a közigazgatási eljárásban előterjesztett előzetes szakvélemény tényállításait megdöntse. [7] A Perszakértő által előterjesztett szakvéleményt részletesen ismertette, és azt a NAV által a Szakértő részére megküldött adatbázis felhasználhatóságának vizsgálata, a releváns összehasonlító értékadatok kiválasztása, az alkalmazott értékmódosító tényezők és százalékos szorzók körében – az I. és II. rendű alperesek által tett észrevételek tükrében is – aggálytalannak tartotta. Kiemelte, hogy az előzetes szakvélemény nyilvánvaló ténybeli tévedést tartalmaz, amikor az összehasonlító adatként felhasznált település1, hrsz4 helyrajzi számú ingatlant beépítetlen ingatlanként nevesíti. Az ingatlan ezzel szemben beépített és a település központjában található, melyet a Perszakértő fotóval is egyértelműen alátámasztott. A perbeli külterületi kivett telephely ingatlan esetén ezért összehasonlító adatként nem lehetett volna figyelembe venni, ahogyan a település1i hrsz5 és hrsz6 helyrajzi számú legelő ingatlanokat sem, amelyek a település1 déli lakópark övezetben helyezkednek el. Ez utóbbiakat a többi hasonló adottságú ingatlanokhoz hasonlóan ki kellett volna zárni a felhasznált adatok köréből. Erre figyelemmel a NAV által szolgáltatott húsz adatból mindössze két adat lett volna értékelhető. A Perszakértő által kifejtett indokok mentén a számszerűsített korrekciós tényezők sem voltak alkalmasak arra, hogy az eltérő adottságú, összehasonlításra alkalmatlan ingatlanok értékeléséből adódó jelentős eltéréseket korrigálják. A Szakértő adóhatósághoz intézett megkeresése is téves tartalmú volt, mert abban külterületi vagy belterületi üres telket jelölt meg. A perbeli kivett telephely ipari, kereskedelmi célú felhasználásra, az üres telek ezzel szemben az esetleges beépíthetőségre utal, ez utóbbi ipari, kereskedelmi célra nem használható. A Perszakértő a Szakértő szakvéleményét több ponton tényszerűen döntötte meg, az előzetes szakvélemény a reális forgalmi érték megállapítására alkalmatlan volt, ezért az I. rendű alperes a határozatát arra nem alapíthatta volna. [8] Az ingatlan visszamaradó részének kisajátításával kapcsolatban leszögezte, hogy a visszamaradó ingatlan közútról nyilvánvalóan nem közelíthető meg, ezért a jövőben azon telephely kialakítására nincs lehetőség. A felperes a perben a Gazdasági Társaság2 nyilatkozatával igazolta, hogy a visszamaradó ingatlanra új telekbejárót nem engedélyeznek, a II. rendű alperesnek a zúzottköves út jövőbeli kialakítására vonatkozó vállalása a perben nem volt értékelhető. Mindezek miatt a visszamaradó ingatlan esetén fennáll a Kstv. 6. §
(4)bekezdés a) pontjában rögzített feltétel. [9] A megismételt eljárásra az I. rendű alperes számára új szakértő kirendelését írta elő, azzal, hogy a szakértőnek az összehasonlításra alkalmas forgalmi értékadatok kiválasztása során a PM rendelet szabályozása szerint kell eljárnia, és a perbeli ingatlan teljes területének kisajátítása indokolt. A felülvizsgálati kérelem [10] Az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Állította, hogy a jogerős ítélet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(2)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)-
(2)bekezdését, az Iszt 3. §
(1)bekezdését, 5. §
(1)bekezdését, valamint a Kstv. „
(1)és
(3)bekezdését” sérti. Kúria VII.Kfv.37.816/2025/2 5 [11] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján kérte, miszerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt. A befogadhatóság körében további indokolást nem terjesztett elő. [12] A felülvizsgálati kérelem érdemi részében kifejtette, hogy a kivett telephely perbeli ingatlan értékelése esetén a Perszakértőnek a kirendelő végzésben feltett 3. és 4. kérdés megválaszolására nem volt kompetenciája, annak hiányában járt el, ezért a perben beszerzett szakvélemény a döntés alapját nem képezhette. Ezt az álláspontot támasztja alá a Kúria Kfv.IV.38.015/2018/5. számú határozatának elvi tartalma is. Az elsőfokú bíróság ítélete ezért az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [14] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [16] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. E rendelkezés alapján a felülvizsgálatot kérőnek annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében a kérelmező szempontjait értékelhesse. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.V.37.035/2022/2., Kfv.V.37.065/2022/2., Kfv.VII.37.687/2023/4.). [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja értelmében, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel Kúria VII.Kfv.37.816/2025/2 6 kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [18] Az
  3. aa)alpont szerinti befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. Az I rendű alperes a jogszabály szövegének idézésével általánosságban hivatkozott a joggyakorlat egysége vagy továbbfejlesztése biztosításának szükségességére, de nem mutatta be, hogy konkrétan miért tartja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. Nem jelölt meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a Kúria álláspontjának első alkalommal történő kifejtése lenne szükséges, és nem mutatott be olyan eltérő alsóbb fokú döntéseket sem, amely arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó vagy a jogegység megbomlásának a veszélye fenyegetne. Az I. rendű alperes a felülvizsgálati kérelme érdemi részében állított jogszabálysértéssel összefüggésben sem fejtette ki a befogadási kérelmében, hogy mi az az elvi jelentőségű jogkérdés, amely felsőbírósági iránymutatást igényel. Az elsőfokú bíróság I. rendű alperes határozatát hatályon kívül helyező döntése a megelőző eljárás során és a perben beszerzett szakvélemény mérlegelésén alapult. A Kúria gyakorlata szerint önmagában a szakértői vélemény vitatása, mint bizonyíték értékelése a befogadás alapjául nem szolgálhat, amennyiben a mérlegeléséről az elsőfokú bíróság az ítéletében számot adott (Kfv.III.37.687/2021/2., Kfv.VII.37.697/2022/2., Kfv.VII.37.817/2022/2, Kfv.II.37.512/2023/2.). [19] Az I rendű alperes a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében sem hivatkozott olyan körülményre, amely az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalna. Önmagában az a körülmény, hogy a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességéhez és az ítélet érdemi felülvizsgálatához nem elégséges. A kérelemben előadottakra tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadása az
  4. aa)alpont alapján nem volt lehetséges. [20] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [21] A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét nem alapozza meg, ha a fél a felülvizsgálati kérelem befogadásával összefüggő indokait nem fejti ki, kizárólag arra hivatkozik, hogy a bíróság ítélete jogszabálysértő. Záró rész [22] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Kúria VII.Kfv.37.816/2025/2 7 [23] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
  1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
  2. december
  3. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s. k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s. k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró Dr. Varga Zs. András s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.