Kfv.45089/2025/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.089/2025/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Dr. Lux Anita pártfogó ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Alperesi képviselő: Dr. Buzafalvi Dénes Győző kamarai jogtanácsos A per tárgya: megváltozott munkaképességű személyek ellátásával kapcsolatos határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Miskolci Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 9.K.700.127/2024/64. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A pártfogó ügyvéd díját a Magyar Állam viseli. Kúria VII.Kfv.45.089/2025/2 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes 2023. november 13-án meghozott határozatával a felperes részére 2024. március 1-től folyósított rokkantsági ellátást 2023. november 13. napjával megszüntette, egyidejűleg részére 2023. november 14. napjától rokkantsági ellátást állapított meg arra hivatkozva, hogy az egészségi állapotának mértéke 26%, a D minősítési kategóriába tartozik. [2] A felperes keresetében kérte a határozat megváltoztatását, az E minősítési kategória szerinti rokkantsági ellátásra jogosultságának megállapítását. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [3] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét – a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. §

(1)bekezdése, 85. §

(1)bekezdése, 88. §

(1)bekezdés a) pontja, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. §

(1)bekezdése, 3. §

(1)és

(2)bekezdése, 12. §

(1)bekezdése, 19. §

(1),

(1b)és

(2)bekezdései, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/

1. (II. 14.) NEFMI rendelet (a továbbiakban: NEFMI rendelet)
2. §

(1)bekezdése, 2. §

(1)bekezdése, 3. §

(2)bekezdése, 4. §

(1)bekezdése, 5. §

(1)bekezdése, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/

1. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján – elutasította. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az első fokon eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérte a Kp.
2. §

(1)-

(2)bekezdései, a Kp. 78. §

(1)bekezdés alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. § és
3. § megsértésére hivatkozva. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp.
4. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ab)és
3. ad)alpontját jelölte meg. Kúria VII.Kfv.45.089/2025/2 3 [6] A felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ab)alpontja tekintetében, a befogadhatóság körében előadta, hogy különleges súlya, és társadalmi jelentősége van annak, hogy egy személyesen eljáró, a keresetlevelét maga megíró, megváltozott munkaképességű személy esetében az általa benyújtott keresetlevél kapcsán hogyan kell eljárnia a bíróságnak, illetve a szakértőnek. A megváltozott munkaképességű személyek közül sokan saját maguk nyújtanak be keresetet a bíróságnak, és nyilvánvalóan nem tudják olyan precízen megfogalmazni a keresetüket, mint egy jogvégzett személy, továbbá ezekben az esetekben szakértői vizsgálat vár rájuk, ezért ezeknek a kérdéseknek a társadalmi súlya az ehhez hasonló ügyek gyakoriságában rejlik. [7] A felperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ad)alpontja tekintetében, a befogadhatóság körében előadta, hogy az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a kereseti kérelmén, mert abban az alperes által megállapított egészségi állapota %-os mértékét nem, csupán a D minősítési kategóriából az E minősítési kategóriába sorolását vitatta. A bíróság tévesen értelmezte úgy keresetét, hogy az egészségi állapota %-os mértékére is kiterjed, ezért megsértette a Kp. 2. §

(4)bekezdésében foglaltakat. Az eljárás elején jogi képviselő nélkül járt el, keresetét személyesen terjesztette elő, ha abban a kereset megfogalmazása nem volt pontos, erről a bíróságnak tájékoztatni kellett volna és fel kellett volna hívnia hiánypótlás keretében keresete pontosítására, amely nem történt meg, ezért az elsőfokú bíróság eljárása sérti a Kp. 2. §

(1)-

(3)bekezdéseiben foglaltakat is. Az a körülmény, hogy a perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő nemcsak a D vagy E minősítési kategóriába sorolását vizsgálta, hanem az egészségi állapotának %-os mértékét is, amelyre a kereseti kérelme nem terjedt ki, az ügy érdemére kihatott, mert a szakértő a %-os mértéket megváltoztatta, az egyébként nem vitatott egészségkárosodás mértékét csökkentette, amelyre tekintettel az alperes az ítélethozatalt követően hivatalból eljárást kezdeményezett vele szemben, a járandósága szakértői vélemény alapján történő csökkentése érdekében. Nem állt szándékában egészségi állapota %-os mértékét vitatni, hiszen a támadott közigazgatási határozat rosszabb egészségi állapotot véleményezett, mint a korábbiak, ezért a bíróság megsértette a Kp. 2. §

(7)bekezdésében foglaltakat is, sérült a tisztességes eljáráshoz való alapvető joga. Ha a bíróság a szakértőt nem az első tárgyalást megelőzően, hanem azt követően rendeli ki, még lehetősége lett volna keresetét pontosítani, a szakértő kirendelése az egészségi állapota %-os mértékére nem terjedt volna ki. [8] A felperes szerint az elsőfokú bíróság a tényállást iratellenesen állapította meg, és a bizonyítékok mérlegelése is kirívóan okszerűtlen volt, mert a szemészeti orvosi iratok, szakértői vélemények, leletek alapján teljesen egyértelmű, hogy komoly látási problémákkal és szemészeti megbetegedésekkel küzd. Más igazságügyi szakértők látószervi egészségkárosodását %-osan is értékelték, egyikük sem állapított meg hasonlót, mint a perben kirendelt szakértő és szakkonzulens, olyan szemészeti problémák kapcsán, amelyek spontán nem javulnak, illetve, amelyek felperes esetében orvosi iratok alapján műtéttel sem korrigálhatók, ennek ellenére a bíróság a szakértői véleményt aggálytalannak minősítette. A bíróság nem tisztázta azt sem, hogy mi történt az orvosi vizsgálatok alkalmával, és teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy a vizsgálatot nem is a szakkonzulens, hanem egy másik orvos végezte el. Ennek igazolására tanúbizonyítást nem engedélyezett, erről a szakértőt és a szakkonzulenst sem nyilatkoztatta meg, pedig az, hogy nem az engedélyezett szakkonzulens végezte el a vizsgálatot, sérti a felperes tisztességes eljáráshoz való jogát. A felperes által felajánlott szemészorvos tanú meghallgatását ugyanakkor a bíróság arra hivatkozással utasította el, hogy különleges szakértelem szükséges, miközben a szakkonzulenssel, illetve a helyette a vizsgálatot elvégző másik orvossal azonos szakértelemmel rendelkezik a felperest kezelő szemészorvos is, a kirendelt szakértőnek pedig ebben a körben nincs kompetenciája, mivel nem ez a szakterülete. A felperes állítása szerint a peres anyaghoz csatolt „bizonyos” Kúria VII.Kfv.45.089/2025/2 4 iratokat meg sem említett a szakértő a véleményében, amelyekről az ítélet meghozatalát követő iratbetekintéskor szerzett tudomást. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [10] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [11] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [13] A Kúria az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályok alkalmazása során a megváltozott munkaképességű személyek ügyeiben a szakértői véleményekkel kapcsolatos követelményeket számos esetben vizsgálta, azok elbírálására vonatkozóan széleskörű gyakorlata van, továbbá a perbeli ügy nem nagy számban előforduló új típusú ügy. Mindezek ellenére a felperes a felülvizsgálati kérelemben nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Nem tett tényállítást arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne, csupán általánosságban hivatkozott arra, hogy különös súlya és jelentősége van annak, hogy a személyesen eljáró fél által benyújtott keresetlevél alapján hogyan kell eljárni a bíróságoknak. A felperes figyelmen kívül hagyta, hogy a közigazgatási jogvita peres eljárás keretében történő lefolytatásának szabályait a Kp. teljeskörűen tartalmazza, ideértve azt az esetet is, amikor a fél (köztük a megváltozott munkaképességű személy) a perben személyesen jár el. Ebben a körben a felperes felülvizsgálati kérelmében nem jelölt meg olyan konkrét vitás jogkérdést a keresetlevél benyújtásával, a szakértői bizonyítással kapcsolatban, amely kúriai iránymutatást igényelne. Az a körülmény, hogy a felperes a Kúria VII.Kfv.45.089/2025/2 5 szakértői bizonyítás irányával, a szakvélemény aggálytalanságának bíróság általi megállapításával, a bíróság döntésével nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan releváns körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [14] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek részletesen meg kell indokolnia, annak fennállását bizonyítani kell [Kp. 117. §

(4)bekezdés]. Amennyiben a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. Be kell mutatnia, hogy az eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.III.45.124/2023/2.). [16] A felperes felülvizsgálati kérelmében a befogadhatóság okát nem bizonyította, iratellenesen állította, hogy az elsőfokú bíróság a Kp. 2. §

(4)bekezdését, vagyis a kereseti kérelemhez kötöttség és a tartalom szerinti elbírálás szabályait megszegte. A bíróság a támadott közigazgatási határozatot a felperes keresetlevelében megjelölt jogsértés (a D minősítési kategóriába sorolása) körében vizsgálta felül, ennek során figyelemmel volt arra a tényre is, hogy a felperes keresetlevelében egészségi állapota mértékét is vitatta, amikor úgy nyilatkozott, hogy a hatósági eljárásban beszerzett szakvéleményben több betegségét is figyelmen kívül hagyták. A felperes felülvizsgálati kérelmében – annak tartalma szerint – nem a bírósági felülvizsgálat, hanem a szakértői bizonyítás irányát, terjedelmét, illetve az egészségi állapotával kapcsolatos, a bíróság által kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményében foglaltak bíróság általi értékelését vitatta. Ebben a körben a Kúria utal arra, hogy a megváltozott munkaképességű személy D vagy az E minősítési kategóriába sorolásának szabályait a NEFMI rendelet 3. §

(2)bekezdés e)-f) pontjai tartalmazzák, amelyek szerint a minősítési kategóriába sorolás komplex minősítéssel történik, a besorolás alapja az egészségi állapot százalékos mértéke, az önellátási képesség hiányának akkor van jelentősége, ha az előírt mértékű egészségi állapot megállapítható. Az egészségi állapot százalékos mértékét megalapozó betegségek számbavétele nélkül a szakértő megalapozottan nem foglalhat állást a D minősítési kategóriába sorolás helyességéről, amely az irányadó kúriai gyakorlat szerint kizárólag az önellátási képesség orvosszakmai szempontú véleményezése alapján történik ( Kfv.X.37.679/2019/6.). A minősítési kategóriába sorolás helyességének felülvizsgálata során nincs arra törvényes lehetőség, hogy a bíróság a komplex minősítést tartalmazó szakvéleményből a fél kérelmét megalapozó megállapításokat kiválogassa. [17] A Kúria rámutat arra, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlategységesítő és -fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 115. §

(1)bekezdés, 120. §

(5)bekezdés]. A Kúria számos határozatában rámutatott arra is, hogy a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívó esetben, súlyos eljárási szabályszegés esetén van lehetőség. A jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi Kúria VII.Kfv.45.089/2025/2 6 felülvizsgálat, nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.IV.38.030/2020/2., Kfv.IV.37.609/2021/2., Kfv.I.35.192/2022/3., Kfv.V.37.195/2023/2.). [18] A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában foglalhat állást. A Kp.

1. §-ának speciális keretei között azonban annyi mégis megállapítható, hogy a perbeli esetben az elsőfokú bíróság a tényállást az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta, a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékelte, a tényállást meggyőződése szerint állapította meg, ítéletében a döntéshozatalhoz szükséges tényállás megállapítása alapjául szolgáló bizonyítékokat ismertette, azok értékeléséről részletesen számot adott. A jogerős ítélet [48]-[80] bekezdései részletes indokolást tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a bíróság az ügyet milyen bizonyítékok alapján bírálta el, a bíróság megjelölte azokat az okokat, amelyek alapján a szakértői véleményt aggálytalannak minősítette. A bíróság az ítéletében a felperes által vitássá nem tett megbetegedésekkel, azok értékelésével kapcsolatban nem rendelkezett, döntése meghozatalakor csupán a szakvélemény keresettel érintett körbe tartozó megállapításait vette alapul. A felperes a befogadhatóság körében a befogadhatóság okát, az elsőfokú bíróságnak az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási szabályszegését nem bizonyította, önmagában az a körülmény, hogy a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével nem ért egyet, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem megfelelő ok a felülvizsgálati kérelem Kp.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadásához (Kfv.VII.38.087/2021/2., Kfv.IV.37.544./2022/2., Kfv.II.37.582/2022/2., Kfv.III.37.568/2023/2., Kfv.I.35.021/2024/2.). [19] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [20] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [21] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [22] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [23] A pártfogó ügyvédi díj viseléséről a Kúria a Kp. 35. §

(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 101. §

(3)bekezdése alapján – a díj összegének meghatározása nélkül, az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozó szabályok alkalmazásával – határozott. Kúria VII.Kfv.45.089/2025/2 7 [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [25] A végzés ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. június
3. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró