A határozat elvi tartalma: A fellebbezés fellebbviteli jellegű, teljes átszármaztató hatályú, rendes perorvoslat. A fellebbezéssel az elsőfokú bíróság hatásköre teljesen átszáll a másodfokú bíróságra oly módon, hogy a jogsérelem orvoslása körében a másodfokú bíróság maga hozhatja meg a törvénynek megfelelő határozatot, vagyis az ügy érdemében dönthet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.20.963/2022/
- A tanács tagjai: dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna a tanács elnöke dr. Osztovits András előadó bíró dr. Darákné dr. Nagy Szilvia bíró dr. Hajdu Edit bíró dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró A felperes: felperes1 (cím1) Az alperes: alperes1 (cím2) Az alperes képviselője: Törös Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Törös Judit ügyvéd) A per tárgya: végrehajtás megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 10.Pf.20.898/2021/
- Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Gödöllői Járásbíróság 14.P.20.536/2019/
- Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából lényeges tényállás szerint
- augusztus 16-án a felperes az alperes jogelődjeivel devizában nyilvántartott lakáshitel Kúria II.Pfv.20.963/2022/6 2 szerződést kötött. A szerződés I.
- pontja szerint a kölcsön összege 9.425.000 forint azzal, hogy a kölcsön összegének devizában való megállapítása a folyósítás napján érvényes, a bank által alkalmazott devizavételi árfolyamon történik. Az induló teljes hiteldíjmutató évi 6,49%, a kölcsön ügyleti kamata évi 3,95%, a kezelési költség évi 2,04% volt. A kölcsön futamidejét 300 hónapban rögzítették. A szerződés III. pontja szerint a törlesztőrészlet összege
- augusztus 16-án alkalmazott deviza eladási árfolyam figyelembevételével 269,86 CHF-nek megfelelő 47.050 forint. [2] A V.
- pont alapján a hitelezők a kölcsönszerződést jogosultak voltak azonnali hatállyal felmondani és a teljes hiteltartozást, valamint járulékait esedékessé tenni. Az adós pedig köteles volt a felmondással esedékessé tett teljes tartozást – ha a felmondásban más határidő nem szerepelt – a felmondás közlésével egyidejűleg a hitelezőnek megfizetni, ha ő vagy a zálogkötelezett a kölcsönszerződés alapján őt terhelő valamely kötelezettségének nem tesz eleget, a szerződést – az adósi fizetési késedelmet is ideértve – megszegi. [3]
- december 7-én az alperes jogelődje a szerződést a felperes nem szerződésszerű teljesítésére hivatkozással felmondta.
- március 18-án az alperes jogelődje a szerződésből eredő követelést az alperesre engedményezte.
- január 29-én az alperes kérelmére az eljáró közjegyző az adóssal szemben végrehajtási záradékot állított ki, amely alapján végrehajtási eljárás indult.
- április 28-án az alperes jogelődje a DH2 törvény szerinti elszámolási kötelezettségének eleget tett, annak eredményéről levélben tájékoztatta a felperest. A kereseti kérelem és az alperes ellenkérelme [4] A felperes módosított keresetében a végrehajtás megszüntetését kérte a régi Pp.
- § a) pontjára hivatkozással. Állította – egyebek mellett –, hogy a perbeli szerződés felmondása nem volt jogszerű, figyelemmel arra, hogy a felmondás időpontjában nem volt lejárt tartozása, ezért a régi Ptk.
- §-ának súlyos szerződésszegésre vonatkozó rendelkezéseit nem lehetett volna alkalmazni. [5] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és másodfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a felmondás érvényességének vizsgálata a végrehajtás megszüntetési iránti per kereteit meghaladja, az ilyen per alperese csak a végrehajtást kérő lehet. A felmondás érvényessége kihat a szerződés egészére, ezért az alperesi oldalon az alperes jogelődjeinek perben állása kötelező. A felmondás hatályossága körében az elsőfokú bíróság arra utalt, hogy a DH2 törvény
- §
(2)és
(3)bekezdései abban az esetben alkalmazhatók, ha az elszámolás időpontjáig a felmondás még nem történt meg. Tekintettel arra, hogy a jelen perbeli szerződéssel kapcsolatos elszámolásra a felmondást követően került sor, ezen törvényi rendelkezések a felmondás hatályosságát nem érintik. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és végrehajtási eljárást megszüntette. A fellebbezés indokaira tekintettel úgy Kúria II.Pfv.20.963/2022/6 3 ítélte: a felmondás jogszerűségét az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta, de annak megállapításához szükséges adatok a másodfokú eljárásban lefolytatott részbizonyítás eredményként pótolhatóak voltak, ezért a másodfokú bíróság a felperes kereseti kérelmét ebben a körben is érdemben tudta vizsgálni. [8] A másodfokú bíróság utalt arra, hogy a másodfokú eljárásban becsatolt, panasszal és más jogorvoslati kérelemmel nem támadott felülvizsgálatnak minősülő elszámolás adataiból megállapítható, hogy a szerződés eredeti lefutása alapján, a felmondás időpontjában
- december 6-ig a felperes 1.525,28 CHF tartozást halmozott fel. A DH2 törvény szerinti elszámolás eredményeként az átszámított lefutás adatai szerint – amely már az alperes jogelődje által tisztességtelenül felszámított árfolyamrés és kamatemelés miatt előírt követeléseket nem tartalmazza – a felperes felmondáskori hátraléka 472,53 CHF volt. A másodfokú bíróság ezt az alperes által becsatolt előkészítő irat adatai alapján számolta ki akként, hogy a túlfizetés összege 107,73 CHF, a hátralék összege 580,26 CHF volt, a túlfizetést levonta a hátralék összegéből és ekként állapította meg a felperes felmondáskori hátralékát. A másodfokú bíróság utalt arra, hogy a felperes
- május 3-án még túlfizetésben volt, ezt követően a felmondás időpontjáig hat alkalommal törlesztett, amelyek nem voltak egyenletesek: volt olyan hónap, amikor elmaradt a fizetéssel, voltak olyan befizetések, amelyekkel az elmaradást pótolni igyekezett. A felmondás időpontjában, az átszámításra is figyelemmel, kéthavi törlesztőrészletnek megfelelő tartozást halmozott fel. A másodfokú bíróság az rPp.
- §
(1)bekezdése szerint mérlegelve ezeket az adatokat, jutott arra a következtetésre, hogy a felvett kölcsönösszeg nagyságára, továbbá a teljes szerződés 300 hónapos időtartamára nézve a felperes fenti késedelme nem olyan súlyos szerződésszegés, amely az alperes jogelődjének a régi Ptk. 525. §
(1)bekezdése
- e)pontja szerint azonnali hatályú felmondását megalapozta volna. Mindezekre figyelemmel a régi Pp. 369. §
- a)pontja alapján a végrehajtást megszüntette. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [9] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az Alaptörvény XXVIII. Cikk
(7)bekezdésébe, a régi Pp. 206. §
(1)bekezdésébe, 252. §
(2)és
(3)bekezdésébe, valamint a régi Ptk. 525. §
(1)bekezdés e) pontjába ütköző módon jogszabálysértő. Állította: a másodfokú bíróság azáltal, hogy a felmondás jogszerűségét érdemben vizsgálta, miközben erre az elsőfokú eljárásban egyáltalán nem került sor, megfosztotta a feleket az Alaptörvény hivatkozott cikke szerinti rendes jogorvoslathoz való jogától, és megsértette a régi Pp. 252. §
(2)és
(3)bekezdéseit is. Tévedett a másodfokú bíróság a DH2 törvény szerinti elszámolás alapján a felmondáskori hátralékos összeg meghatározásában, az helyesen 580,26 CHF volt. Ez több mint kéthavi elmaradás volt, a felperesnek az egyenlege pedig hét hónapra visszamenőleg mutatott hátralékot. Az alperes szerint a felmondás jogszerűségének vizsgálata során azt is figyelembe kellett volna venni, hogy a felperes mindent megtett-e a jogviszonya megszüntetésének elkerülése érdekében. Jelentősége van annak a ténynek is, hogy a felperes által végzett rendszertelen fizetési gyakorlat tömeges előfordulása az alperes jogelőd pénzintézet számára komoly likviditási problémát jelenthet. Kúria II.Pfv.20.963/2022/6 4 [10] Utalt a Kúria Pfv.I.21.523/2021/
- számú ítéletére is, amely szerint a felülvizsgálati eljárásban további bizonyítás nem folytatható le és ha az meghaladja a másodfokú eljárás kereteit, az elsőfokú bíróságot kell új eljárásra, új határozat hozatalára utasítani. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az alperes által hivatkozott okokból nem jogszabálysértő. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A Kúria a jogerős ítéletet a régi Pp.
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [13] A Kúria rögzíti: a felülvizsgálati kérelem alapján – figyelemmel az rPp. 272. §
(2)bekezdésére – a jogerős ítéletnek kizárólag a felmondás jogszerűségével kapcsolatos rendelkezéseit vizsgálhatta felül érdemben. Az alperes felülvizsgálati kérelmében eljárásjogi jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy ezt a kereseti kérelmet a másodfok annak ellenére bírálta el érdemben, hogy azt az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta. [14] A Kúria utal arra: a régi Pp. 253. §
(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között a perben érvényesített jog, illetőleg az azzal szemben felhozott védekezés alapjául szolgáló olyan kérdésekben is határozhat, amelyekben az elsőfokú bíróság nem tárgyalt, illetőleg nem határozott. Erre figyelemmel a fellebbezés fellebbviteli jellegű, teljes átszármaztató hatályú, rendes perorvoslat. A fellebbezéssel az elsőfokú bíróság hatásköre teljesen átszáll a másodfokú bíróságra oly módon, hogy a jogsérelem orvoslása körében a másodfokú bíróság maga hozhatja meg a törvénynek megfelelő határozatot, vagyis az ügy érdemében dönthet. [15] A jelen ügyben az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatását kérte oly módon, hogy változatlanul hivatkozott a felmondás jogellenességére is. A másodfokú bíróság a fellebbezési kérelem alapján teljes egészében felülbírálhatta az elsőfokú bíróság ítéletét, így nem terjeszkedett túl a fellebbezési kérelmen. [16] A Kúria utal arra: az alperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott Pfv.I.21.523/2021/5. számú végzésében a Kúria azért helyezte hatályon kívül a felmondás jogszerűtlenségére alapított végrehajtás megszüntetése iránt indított perben a jogerős ítéletet, mert megítélése szerint az eljárt bíróságok nem folytattak le bizonyítást arra nézve, hogy a felperesnek volt-e hátralékos tartozása a kölcsönszerződés felmondásakor. A jelen perben mindez azért nem lehet irányadó, mert a másodfokú bíróság kifejezetten a hátralékos tartozás felmondáskori összegének meghatározása érdekében bizonyítást folytatott le, érdemi döntését e körben az alperes által becsatolt kimutatásra alapította. [17] Az alperes szerint a másodfokú bíróság a régi Pp. 206. §
(1)bekezdésébe ütköző módon mérlegelte a felmondásra irányadó bizonyítékokat, érdemi döntése a régi Pp. 525. §
(1)bekezdés e) pontjába ütközött. A Kúria megítélése szerint a másodfokú bíróság a 4/
- PJE határozatban előírt szempontokra figyelemmel vizsgálta a felmondás jogszerűségét. A Kúria egyetért az alperessel abban, hogy a felmondás időpontjában a felperesnek – figyelemmel a DH2 törvény szerinti elszámolásra – 580,26 CHF tartozása volt. A perbeli kölcsönszerződés III. pontja szerint az induló havi törlesztőrészlet 269,86 CHF volt, ezt az Kúria II.Pfv.20.963/2022/6 5 összeget alapul véve a felperesnek a felmondáskor valamivel több mint kéthavi tartozása halmozódott fel. [18] A 4/
- PJE határozat értelmében a kölcsönszerződés fizetési késedelemre alapított felmondása jogszerűségének megítélése során azt kell vizsgálni, hogy az adósnak keletkezette lejárt tartozása és a késdelem – mértékére, illetve hátralék összegére figyelemmel – olyan érdeksérelmet okozott-e hitelezőnek, olyan súlyos szerződésszegésnek minősül-e, amely megalapozhatja a szerződés azonnali hatályú felmondását (arányosság elve). A Kúria megítélése szerint ez a kéthónapinál kicsit több tartozás, nem okozott olyan érdeksérelmet a hitelezőnek, amely a felmondás jogszerűségét megalapozta volna. A másodfokú bíróság okszerűen, a régi Pp.
- §
(1)bekezdésében előírt elveknek megfelelően értékelte a felvett kölcsönösszeg nagyságát, a kölcsön futamidejét és azt a tényt is, hogy a felperes rendszertelenül, de fizette a havi törlesztőrészleteket. Az alperes jogelődje pénzintézeti működésének sajátosságait a 4/
- PJE határozat nem minősíti olyan szempontnak, ami a felmondás jogszerűsége körében irányadó lehetne, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek ezeket a hivatkozásait nem vizsgálta. [19] A Kúria mindezekre figyelemmel nem találta megállapíthatónak az alperes felülvizsgálati kérelmében megjelölt jogszabálysértéseket, ezért a jogerős ítéletet a régi Pp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [20] A felülvizsgálati eljárásban pernyertes felperesnek – igazolt – költsége nem merült fel, ezért arról a Kúria régi Pp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó 79. §
(1)bekezdése alapján nem határozott. [21] A Kúria a döntését a régi Pp. 274.
(1)bekezdése alapján tárgyaláson hozta meg. [22] A Kúria ítélete ellen a felülvizsgálatot a régi Pp. 274. §
(1)bekezdés e) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, dr. Osztovits András s.k. előadó bíró, dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. bíró, dr. Hajdu Edit s.k. bíró, dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: