← Magyarország

Pf.20081/2020/8 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.I.20.081/2020/8/I. A Győri Ítélőtábla dr. Rákosfalvy Zoltán (Helység5, ) ügyvéd által képviselt Magyar Állam (törvényes képviselője: Zrt

  1. cím4.) felperesnek – Kuzsnerné dr. Bereczi Éva (Helység3/6,.) ügyvéd által képviselt Alperes1 (Helység1,.) I.r. és Alperes2 (Helység2,) II.r., valamint dr. Koszorú István (cím6.) ügyvéd által képviselt Alperes3 (Helység3/6,.) III.r. alperes ellen írásbeli magánvégrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Győri Törvényszék
  2. évi március hó
  3. napján meghozott P.20.504/2019/
  4. számú ítéletével szemben a felperes által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán megtartott fellebbezési tárgyaláson meghozta az alábbi Ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A
  6. január 15-én elhunyt örökhagyó1 (a továbbiakban örökhagyó) – akinek a felperest megelőző törvényes örököse nem ismert – egymást követően három alkalommal végrendelkezett. [2]
  7. október 14-én tett, közjegyzői okiratba foglalt végrendeletében örököseként örökös1-t nevezte meg. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.081/2020/8/2 2 örökös1
  8. február 23-án elhunyt. Halála után,
  9. július
  10. napján az örökhagyó két tanú előtt aláírt, ügyvéd1 ügyvéd által szerkesztett írásbeli magánvégrendeletében a III.r. alperes javára végrendelkezett, majd
  11. október
  12. napján kelt, ugyancsak két tanú előtt aláírt írásbeli magánvégrendeletével a korábbi végrendeletét teljes egészében visszavonva örököseként az I-II.r. alpereseket nevezte meg. [3] A hagyatéki ügyében
  13. december
  14. napján tartott tárgyaláson a felperes jogi képviselője az I-II.r. alperesek jogi képviselőjének jelenlétében a
  15. október
  16. napján kelt írásbeli magánvégrendeletet érvényesnek fogadta el. [4] Ezt követően, még a hagyatéki eljárás során a III.r. alperes írásszakértői magánszakvéleményt csatolt, amely alapján kétségbe vonta az I-II. r. alperesek javára tett végrendelet érvényességét. E szakvéleményre utalva a felperes a közjegyzőnek bejelentette, hogy alaki és akarati hiba miatt az örökhagyó
  17. évi mindkét végrendeletét érvénytelennek tekinti. [5] A közjegyző a hagyatékot ideiglenes hatállyal, végrendeleti öröklés jogcímén, ½ - ½ arányban az I-II.r. alpereseknek adta át. [6] A felperes módosított keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló
  18. évi V. tv. (Ptk.) 7:15.§-a, 7:16.§

(1)bekezdése, 7:37.§-a és 7:40.§-a alapján annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyó
  1. július
  2. napján és
  3. október
  4. napján kelt végrendeletei érvénytelenek, elsődlegesen azért, mert azokon a névaláírások nem az örökhagyótól származnak, másodlagosan azért, mert az örökhagyó a végrendeletek aláírásakor cselekvőképtelen, akaratának érvényesítésére képtelen állapotban volt, a
  5. július 20-i végrendelet pedig harmadlagosan azért is, mert az örökhagyó a magyar nyelvet nem ismerte, tehát azon sem írni, sem olvasni nem tudott. [7] Az I-II. r. alperesek ellenkérelmükben elsődlegesen a felperes kereshetőségi jogának hiányára hivatkoztak, hangsúlyozva, hogy a felperes a
  6. december 4.-i hagyatéki tárgyaláson az örökhagyó
  7. október
  8. napján kelt írásbeli végrendeletét érvényesnek ismerte el, ezáltal megtámadási joga a Ptk. 7:37.§
(5)bekezdése alapján megszűnt. Másodlagosan érdemben is vitatták a keresetet, állítva, hogy a
  1. október 7.-i végrendeletet az örökhagyó írta alá és az aláírás időpontjában belátási képessége birtokában volt. [8] A III. r. alperes a
  2. július
  3. napján kelt végrendelet érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az örökhagyó
  4. július
  5. napján értette a magyar nyelvet és azon olvasni is tudott. [9] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a feljegyzett 1.500.000 Ft eljárási illetéket az állam viseli. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I-II.r. alpereseknek egyetemlegesen 663.950 Ft, a III. r. alperesnek 663.950 Ft perköltséget. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.081/2020/8/2 3 [10] Ítéletének indokolásában leszögezte, hogy a kereset kizárólag abban az esetben vezethetne eredményre, ha az örökhagyó mindkét 2016-ban tett végrendelete érvénytelen, mert a felperes a Ptk. 7:37.§
(2)bekezdéséből és 7:74.§
(1)bekezdéséből következően csak ebben az esetben lehet örököse az örökhagyónak. [11] Idézte a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (rPtk.) alapján kialakult bírói gyakorlatot, amely szerint a törvényes örökösnek több végintézkedés esetén valamennyit meg kell döntenie ahhoz, hogy örököljön (BH2003.415.). Ez alapján rögzítette, hogy ha a felperes keresete valamely végrendelet vonatkozásában alaptalan, akkor szükségtelenné válik a másik végintézkedés érvénytelenségének érdemi vizsgálata. [12] A fentiek alapján ezért – az I-II. r. alperesek elsődleges érdemi ellenkérelmére is figyelemmel – mindenekelőtt a felperes kereshetőségi jogának meglétét vizsgálta. [13] Rámutatott arra, hogy a Ptk. 7:37.§
(5)bekezdése alapján a végrendelet megtámadásának joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult e jogáról az öröklés megnyílása után lemond, és lemondásnak kell tekinteni azt a jognyilatkozatot, amelyben a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el. [14] Megállapította, hogy a felperes képviselője az I-II. r. alperesek képviselőjének jelenlétében a
  1. december
  2. napján tartott hagyatéki tárgyalási tárgyaláson a
  3. október
  4. napján tett írásbeli magánvégrendeletet érvényesnek ismerte el. Ez a jognyilatkozata a végintézkedés megtámadására való jogról történő lemondásnak minősül, és – mivel a Ptk. jognyilatkozatokra vonatkozó rendelkezései az öröklési jogi nyilatkozatokra is irányadók – a Ptk. 6:
  5. §
(1)bekezdése alapján nyomban hatályossá vált, mert az I-II. r alperesek arról a megtételével egyidejűleg tudomást szereztek. A Ptk. 6:9.§-ának utaló rendelkezése folytán e jognyilatkozatra is alkalmazandó 6:64.§
(1)bekezdése értelmében ehhez a jognyilatkozatához a felperes kötve is maradt, mert azt az I-II. r. alperesek elfogadták. Ezért a felperesnek nem volt lehetősége a jognyilatkozata visszavonására. [15] Utalt arra, hogy a felperes joglemondó nyilatkozata az általános ügyleti megtámadási alapon megtámadható lett volna, de a felperes nem élt ezzel a lehetőséggel. [16] A fentiek alapján álláspontja szerint a 2016. október 7.-i végrendelet megtámadására a felperes a Ptk.7:37.§
(1)és
(5)bekezdése értelmében nem rendelkezik kereshetőségi joggal, hiszen az érvénytelenség megállapítása iránti kereset előterjesztésének a joglemondó nyilatkozat eredményes megtámadása lett volna az előfeltétele, de ez nem történt meg. Erre figyelemmel a felperes a
  1. július 20.-i végrendeletet sem jogosult megtámadni, mert az októberi végrendelet érvényessége kizárja az öröklését. [17] Mindezekre tekintettel a végrendeletek felperes által hivatkozott egyes érvénytelenségi okainak vizsgálatát mellőzve, a kereshetőségi jog hiányára alapítottan utasította el a kereseteket. [18] Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését kérte elsődlegesen a polgári perrendtartásról szóló
  2. évi CXXX. tv (Pp.) Győri Ítélőtábla I.Pf.20.081/2020/8/2 4
  3. §-a, másodlagosan
  4. §
(2)bekezdésének b) pontja alapján. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdésnek
  1. a)és
  2. c)pontjaiban jelölte meg. [19] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a felek hagyatéki eljárásban megtett nyilatkozatait, és ezzel megsértette a Ptk. 6:64., 6:65. §-ait és 7:37. §
(5)bekezdését. [20] Azt nem vitatta, hogy a hagyatéki eljárás során a
  1. október 7-én kelt végrendeletet érvényesnek ismerte el, álláspontja szerint azonban nem mellőzhető annak figyelembevétele, hogy ekkor még nem ismerte az írásszakértői véleményt, amely szerint a végrendeleten szereplő aláírás feltételezhetően az örökhagyótól származik ugyan, de a készítő személy komoly írászavarban, írásképtelenség közeli állapotban volt, és kérdéses, hogy cselekvőképes, illetve akaratának érvényesítésére alkalmas állapotban volt-e. [21] Úgy vélte, hogy a közjegyző nyilvánvalóan azért küldte meg ezt a szakvéleményt a feleknek, mert olyan új ténynek tekintette, amely a korábban tett nyilatkozatoktól eltérő nyilatkozatok megtételére biztosít lehetőséget. [22] Előadta, hogy a szakvélemény megismerését követően megtette a végrendelet érvényességét vitató nyilatkozatát, és ezt a nyilatkozatát nem vitatták a végrendeleti örökösök, sőt a közjegyző e nyilatkozat alapján adta át csak ideiglenes hatállyal a hagyatékot. Annak is jelentőséget tulajdonított, hogy a hagyatékátadó végzést az alperesek nem fellebbezték meg. Állította, hogy ezzel kifejezetten elfogadták a nyilatkozatát. [23] Arra is hivatkozott, hogy méltánytalan és jogellenes lenne, ha a bíróság a hátrányára értékelné azt a nyilatkozatot, amit a korábbi nyilatkozata módosítására okot adó új tény felmerülése miatt, a közjegyző felhívására tett meg. [24] Az alperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. [25] A fellebbezés nem alapos. [26] Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a szükséges és elégséges bizonyítást lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg, és abból helytálló jogi következtetésre jutott. Döntésnek indokait az ítélőtábla teljes körűen osztja, azokat nem ismétli meg, a fellebbezés kapcsán csupán nyomatékosítja az alábbiakat. [27] A felperes kizárólag abban az esetben örökölhet az örökhagyó után, ha az örökhagyó
  2. október 7-én és
  3. július 20-án tett végrendeletének érvényessége is megdől. Győri Ítélőtábla I.Pf.20.081/2020/8/2 5 [28] A Ptk. 7:
  4. §
(2)bekezdése lehetőséget biztosít a felperesnek a végrendeletek megtámadására, de erre a Ptk. 7:37. §
(5)bekezdése alapján ténylegesen csak akkor jogosult, ha megtámadási joga nem szűnt meg. [29] Mivel a megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a végrendeletet érvényesnek, illetve hatályosnak ismeri el, a perben elsődlegesen arról kellett állást foglalni, hogy a felperes
  1. december
  2. napján megtett – a
  3. október 7-én tett végrendelet érvényességét elismerő – nyilatkozata hatályosult-e, és ha igen, a felperes utóbb attól eltérő tartalmú nyilatkozatához fűződik-e joghatály. [30] Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy a hagyatéki eljárás során tett jognyilatkozatokra a Ptk. 6:
  4. §-a alapján alkalmazni kell a Ptk. 6:1-9.§-aiban foglaltakat, és a Ptk. 6:9.§-a alapján a jognyilatkozatok hatályára, érvénytelenségére és hatálytalanságára – ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik – a szerződés általános szabályait is. [31] E szabályok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a felperes
  5. december 4én tett jognyilatkozata a megtételét követően azonnal hatályosult, mert az I-II. r. alperesek képviselője jelen volt annak megtételekor, és arról nyomban tudomást szerzett. Ezért ezen időponttól a felperes a jognyilatkozathoz kötve volt. Emiatt újabb, ettől eltérő tartalmú nyilatkozata csak akkor alkalmas joghatás kiváltására, ha arra a Ptk. szabályai lehetőséget adnak. [32] A felperes – tartalma szerint – a korábbi nyilatkozata érvénytelenségére hivatkozással ítélte érvényesnek második jognyilatkozatát. [33] A perben azonban nem merült fel olyan adat, ami miatt hivatalból lehetett volna észlelni a
  6. december 4-én tett jognyilatkozat semmisségét, és semmisségre a felperes sem hivatkozott, és nem is támadta meg a nyilatkozatát annak érvénytelenségére hivatkozással. [34] Mindazok a tények, amelyekre a fellebbezésében hivatkozott, az érvénytelenség megállapítására irányuló eljárásban lettek volna értékelhetők, jelen perben nem bírnak relevanciával. [35] Ugyanígy nincs jogi jelentősége annak, hogy a közjegyző megküldte a III. r. alperes által beszerzett szakvéleményt a felperesnek és az I-II. r. alpereseknek, valamint, hogy csak ideiglenes hatállyal adta át a hagyatékot, továbbá, hogy a hagyatékátadó végzés ellen az alperesek nem terjesztettek elő fellebbezést. [36] Jelen perben a fentiek alapján kizárólag az volt értékelhető, hogy a felperes lemondott a 2016.október 7-i végrendelet megtámadásának jogáról, ezzel megszűnt a megtámadási joga. [37] Mivel csak abban az esetben örökölhet az örökhagyó után, ha mindkét végrendelet érvényessége megdől, ezért – az októberi végrendelet eredményes megtámadásának Győri Ítélőtábla I.Pf.20.081/2020/8/2 6 hiányában – a július 20-án tett végrendelet megtámadására sem rendelkezik kereshetőségi joggal. [38] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  7. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [39] A felperes az illetékekről szóló 1990.évi XCIII. tv. (Itv.) 5. §
(1)bekezdésének a) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési illetéket az állam viseli. [40] Az alperesek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket nem számították fel a Pp. 81. §
(1)-
(5)bekezdései szerinti módon, ezért az ítélőtábla a felperest nem kötelezte másodfokú perköltség megfizetésére. Győr,
  1. szeptember
  2. dr. Lezsák József sk. dr. Molnár Andrea sk. dr. Maurer Ádám sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül Kiadó: Győri Ítélőtábla I.Pf.20.081/2020/8/2 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.