A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadását nem indokolja az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége, ha a három „Cilfit‑kivétel” bármelyike fennáll, így ha az érintett uniós jogi rendelkezés értelmezése az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatából következik („acte éclairé”). A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.367/2026/
- A tanács tagjai: Dr. Remes Gábor a tanács elnöke Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Zs. András bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Kiss Dávid András ügyvéd cím2 Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala cím3 Az alperes képviselője: Dr. Cziráky Gábor kamarai jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben hozott BP/2200/05452-4/
- számú határozat mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 112.K.702.955/2025/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Kúria VII.Kfv.37.367/2026/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Egy perben nem álló magánszemély panaszt terjesztett elő a felperes légitársaság
- augusztus 3-án település1-2 útvonalán közlekedő szám1 számú járatának késése miatt. [2] Az alperes a
- június 10-én kelt BP/2200/05452-4/
- számú határozatával a felperest – a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet)
- cikk
(1)bekezdés c) pontjának és 7. cikk
(1)bekezdés b) pontjának megsértése miatt – figyelmeztette és felszólította, hogy a jövőben tartózkodjon közigazgatási szabályszegés elkövetésétől, ellenkező esetre fogyasztóvédelmi bírság szankciót helyezett kilátásba. Egyidejűleg kötelezte a felperest a panaszos és utastársai részére 400 euró/fő kártalanítás megfizetésére. A jogerős ítélet [3] A felperes közigazgatási perben támadta az alperes határozatát. Az elsőfokú bíróság a
- február 25-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [4] A releváns jogszabályok részletes ismertetését követően megállapította, hogy – a felek által sem vitatottan – a járat 5 óra késedelemmel érkezett meg település 1-ről 2-re. Azt azonban az alperes határozatából nem lehetett egyértelműen levezetni, hogy az alperes 2 óra 58 perc vagy 2 óra 53 perc vonatkozásában nem tudott rendkívüli körülményt megállapítani. Mindazonáltal ez a jogvita eldöntése szempontjából jelentőséggel nem bírt, figyelemmel arra, hogy mindkét időtartam kevesebb, mint 3 óra. [5] Rámutatott, hogy az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) a C-402/
- és C-432/
- számú egyesített ügyekben hozott ítéletének
- pontjában kifejtette: az EK rendelet
- cikkében meghatározott kártalanításhoz való jog célja a legalább 3 órás időveszteség orvoslása; ugyanakkor az ilyen késés nem jogosítja kártalanításra az utasokat, ha a légi fuvarozó bizonyítani tudja, hogy a hosszú késés rendkívüli körülmények miatt következett be, amelyek minden észszerű intézkedés megtétele ellenére sem lettek volna elkerülhetők. Ebből két lényeges következtetés vonható le. Egyrészt 3 órát el nem érő késés esetében a felperes nem kötelezhető kártalanítás megfizetésére; másrészt a késés időtartamába a rendkívüli körülmények miatt bekövetkezett időtartamok nem számíthatók bele, azokért a felperes nem tartozik felelősséggel, az ilyen késés az utasokat nem jogosítja kártalanításra. Az EUB a C-315/
- számú ügyben hozott ítéletének
- pontjában egyértelműsítette: ha egy légi járat érkezésekor 3 órát vagy annál többet késett, és ez a késés részben rendkívüli körülménynek minősülő esemény, részben pedig más ok miatt következett be, a rendkívüli körülménynek tulajdonítható késést le kell vonni az érintett légi járat teljes késéséből annak megállapításához, hogy kell-e kártalanítást fizetni az utasoknak. Kúria VII.Kfv.37.367/2026/2 3 [6] A megállapított tényállás szerint a járat 5 órás késéséből 2 óra 7 perc vagy 2 óra 2 perc rendkívüli körülmény miatt következett be, a felperes csak 2 óra 53 perc vagy 2 óra 58 perc késésért tartozik felelősséggel. Miután az alperes eljárása során feltárt tényállás szerinti leghosszabb, rendkívüli körülményekkel nem igazolható összesített késés időtartama nem éri el az EK rendelet
- cikkének alkalmazhatóságához szükséges 3 órát, az alperes jogalap nélkül kötelezte a felperest arra, hogy a panaszosnak és utastársainak kártalanítást fizessen. [7] A megismételt eljárásra nézve előírta, hogy az alperes a hatályos jogszabályoknak és az EUB C-402/
- és C-432/
- számú egyesített ügyekben hozott ítéletében foglalt jogértelmezésnek megfelelő döntést hozzon. [8] Az elsőfokú bíróság az alperes által előterjesztett, az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése iránti kérelmet elutasította. Jogi álláspontja szerint az EUB a felvetett jogkérdésre korábbi döntésében már választ adott. A C-402/07 és C-432/07 számú egyesített ügyekben hozott ítélet
- pontjában, valamint a C-315/
- számú ügyben hozott ítélet
- pontjában adott értelmezés alapján az EK rendelet
- cikk
(3)bekezdése kimentési lehetőséget biztosít a légitársaságok számára, amennyiben bizonyítani tudják, hogy a késést rendkívüli körülmények okozták. Az EK rendeletet nem lehet úgy értelmezni, hogy az a rendkívüli körülmények bizonyítottsága esetén is kötelezné a légitársaságokat kártalanítás fizetésére, az EK rendelet 5. cikk
(3)bekezdése ennek az ellenkezőjét mondja ki. A felülvizsgálati kérelem [9] Felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, illetve a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, a jogerős ítélet sérti az EK rendelet 5. cikk
(3)bekezdését, 7. cikk
(1)bekezdés b) pontját, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (Fgytv.) 45/D. §
(1)bekezdését, továbbá a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- § a) pontját és a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(3)bekezdését. Hivatkozott az Európai Unió Törvényszékének (a továbbiakban: Törvényszék) a T-656/
- számú ügyben hozott előzetes döntésére. [10] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontjára alapította. Ennek indokaként kifejtette, hogy a jogvita eldöntéséhez az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése szükséges, mert a tényállás szerint a késés meghatározó oka a felperesnek felróható. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [12] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása, Kúria VII.Kfv.37.367/2026/2 4
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [14] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ac)alpontja szerinti befogadási ok, az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az uniós jogot érintő kérdés a felülvizsgálati kérelem korlátai között releváns, a szóban forgó uniós jogi rendelkezést az EUB még nem értelmezte, vagy az uniós jog helyes alkalmazása nem nyilvánvaló. [15] A Kúria mindenekelőtt kiemeli, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának alátámasztására nem jelölte meg, hogy álláspontja szerint mely uniós jogi rendelkezés EUB általi értelmezése szükséges, és hogy pontosan milyen kérdésben várná az EUB előzetes döntését. Ugyanakkor a felülvizsgálati kérelem indokolásából annyi kiolvasható, hogy az alperes az EK rendelet 5. §
(3)bekezdésének értelmezését várná, miután álláspontja szerint a Törvényszék a T-656/
- számú ügyben eltért a C-402/
- és C-432/
- számú egyesített ügyekben, valamint C-315/
- számú ügyben hozott ítéletben adott jogértelmezésétől, és abban az esetben is megállapíthatónak ítélte az ún. hosszú késés esetén az utasok javára a kártalanítást, ha a késés meghatározó oka olyan körülmény volt, amelyre az EK rendelet
- cikk
(3)bekezdése szerint nem minősül rendkívüli körülménynek. [16] Az EUB a 283/
- számú ügyben hozott, „Cilfit-ítéletében” fejtette ki, hogy ha közösségi jogi kérdés merül fel olyan nemzeti bíróság előtt, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles eleget tenni azon kötelezettségének, hogy a kérdést az EUB elé terjessze, kivéve, ha azt állapította meg, hogy a felmerült kérdés nem releváns, vagy a szóban forgó közösségi jogi rendelkezést az EUB már értelmezte (acte éclairé), vagy a közösségi jog helyes alkalmazása olyannyira nyilvánvaló, hogy az minden észszerű kétséget kizár (acte clair). [17] Ahogyan arra az alperes maga is arra hivatkozott, az EUB, illetve a Törvényszék az EK rendelet kártérítési felelősség mentesülését szabályozó
- §
(3)bekezdését már több korábbi ügyben vizsgálta és értelmezte (így a C-402/
- és C-432/
- számú egyesített ügyekben, a C-315/
- számú ügyben és a T-656/
- szánú ügyben). [18] Amint az a jogerős ítélet indokolásában is szerepel, az EUB a C-402/
- és C432/
- számú egyesített ügyekben hozott ítéletének
- pontjában kifejtette, hogy a késés nem keletkeztet EK rendelet
- cikkében meghatározott kártalanítás iránti jogot az utasok javára, ha a légi fuvarozó bizonyítani tudja, hogy a járat hosszú késését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni, tehát olyan körülmények, amelyek kívül esnek a légi fuvarozó tényleges befolyásán. Az EUB C-315/
- számú ügyben hozott ítéletének
- pontjában foglaltak szerint a rendkívüli körülménynek betudható késést le kell vonni az érintett légi járatnak az érkezéskor fennálló teljes késési idejéből annak értékeléséhez, hogy a légi járat érkezésekor fennálló késésre az EK rendelet
- cikkében előírt kártalanításnak kell‑e vonatkoznia. [19] A Törvényszék a T-656/
- számú ügyben hozott ítéletében pedig arra mutatott rá, hogy önmagában az a tény, hogy valamely rendkívüli körülmény az érintett légi járatot megelőző légi járatot érintette, nem elegendő ahhoz, hogy a légi fuvarozó mentesüljön a Kúria VII.Kfv.37.367/2026/2 5 kártalanítási kötelezettsége alól. Az is szükséges továbbá, hogy ez a rendkívüli körülmény legyen az érintett járat késésének meghatározó oka. Az üzemeltető légi fuvarozó azon önálló döntése, hogy megvárja a légi járat biztonsági ellenőrzésen – ezen ellenőrzés zavara miatt – még át nem esett utasait, megszakíthatja az e zavarból eredő rendkívüli körülmény és az ugyanazon járművel ugyanazon a napon tervezett későbbi légi járat érkezésekor bekövetkező legalább háromórás késés közötti közvetlen okozati összefüggést, ha ez a döntés a késés meghatározó okának minősül. [20] Mindebből megállapítható, hogy a szóban forgó uniós jogi rendelkezést [az EK rendelet
- cikk
(3)bekezdését] az EUB, illetve a Törvényszék már több alkalommal értelmezte, ezért a jelen ügyben „acte éclairé” helyzet áll fenn. A Kúria e tekintetben egyetért az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében az alperes által előterjesztett, az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezése iránti kérelem elutasításával kapcsolatban adott indokolással. A perbeli esetben nem új – uniós jogi rendelkezést érintő – jogértelmezési kérdés merült fel. Annak megítélése, hogy a konkrét tényállás mellett a késés mely időtartama az, amely valamely rendkívüli körülménynek – mint az okozati összefüggés körében meghatározó oknak – tudható be, nem az EUB, illetve a Törvényszék, hanem a tagállami hatóság és bíróság hatáskörébe tartozik. [21] Mindezekre figyelemmel a jelen ügyben a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpontja szerinti befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A határozat elvi tartalma [22] A felülvizsgálati kérelem befogadását nem indokolja az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége, ha a három „Cilfit‑kivétel” bármelyike fennáll, így ha az érintett uniós jogi rendelkezés értelmezése az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatából következik („acte éclairé”). Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [24] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- május
- Dr. Remes Gábor s. k. a tanács elnöke Kúria VII.Kfv.37.367/2026/2 6 Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. előadó bíróbíró Dr. Sperka Kálmán s. k. Dr. Szilas Judit s. k. bíró Dr. Varga Zs. András s. k. bíró