← Magyarország

Kfv.37762/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt befogadási ok megjelölésének hiányában a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.762/2024/
  1. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Kovács András bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Nagy Tamás Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző ügyvéd: dr. Nagy Tamás) Az alperes: Fejér Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az alperes képviselője: kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 (cím4) Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: dr. Neukum Flórián ügyvéd (cím5) A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt2 (cím6) A III. rendű alperesi érdekelt: érdekelt3 (cím7) A III. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Kollár és Dr. Strasz Ügyvédi Iroda (cím8, ügyintéző ügyvéd: dr. Kollár Károly) Kúria III.Kfv.37.762/2024/2 2 A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes
  2. sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Veszprémi Törvényszék
  3. augusztus 28-án hozott 4.K.700.128/2024/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes az 57762/3/2023.11.
  5. számú határozatával törölte a felperes javára a hrsz.1 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában feljegyzett jelzálogjogot, valamint a hrsz.2 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában szintén törölte a felperes javára fennálló bejegyzett jelzálogjogot. [2] A felperes jogsérelmekre hivatkozással keresetet nyújtott be az alperes határozatával szemben. [3] A törvényszék ítéletében a keresetet elutasította. [4] Az indokolásban megállapította, hogy a Székesfehérvári Törvényszéknek a bejegyzés alapjául szolgáló megkeresése megfelelt az ingatlan-nyilvántartásról szóló
  6. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.)
  7. §
(1)bekezdésében és 34. §
(1)bekezdésében foglalt tartalmi követelményeknek. Ekként az ítélet a bejegyzés alapjául szolgálhatott az Inytv. 26. §
(1)és
(8)bekezdése,
  1. §-a és
  2. §
(1)bekezdése értelmében. A jelzálogjog törlésére vonatkozó megkeresés teljesítésére vonatkozó elutasítási ok nem állt fenn. Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló polgári peres eljárásban ügyfélként nem vett részt, mivel sem az alperesi hatóságnak, sem a közigazgatási bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy a polgári bíróság eljárásának jogszerűségét vizsgálja. Kúria III.Kfv.37.762/2024/2 3 A felülvizsgálati kérelem [5] A jogerős ítélet ellen a felperes jogi képviselője útján felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt az ügy érdemére kiható jogszabálysértés miatt. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére vonatkozó jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. A Kp. 117. §
(5)bekezdése szerint a
(4)bekezdésben foglaltak tekintetében hiánypótlásnak nincs helye. [8] A fentiekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azon okot vagy okokat, amelyek alapján a felülvizsgálati kérelem befogadható. A Kúria a jogerős ítélettel kapcsolatban állított jogszabálysértéseket kizárólag a megjelölt befogadási okkal összefüggésben vizsgálhatja, ezért a befogadási ok, valamint a jogszabálysértések megjelölésének kötelezettsége egymástól nem választható el. Amennyiben a fél ezen kötelezettségei közül valamelyiknek nem tesz eleget, úgy a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának érdemi elbírálására nem kerülhet sor. (Kfv.VII.37.594/2021/6.). Ezért a Kp. egyéb szabályainak alakilag megfelelő felülvizsgálati kérelem is csak akkor fogadható Kúria III.Kfv.37.762/2024/2 4 be, ha az tartalmazza a Kp. 118. §
(1)bekezdés a)-b) pontjaiban megjelölt valamely befogadhatósági okot. [9] Tekintettel arra, hogy a felperes nem élt befogadási kérelemmel, valamint befogadási okot nem jelölt meg, a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdésére és 104. §
(1)bekezdésére hivatkozással visszautasította a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján. A határozat rövid tartalma [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt befogadási ok megjelölésének hiányában a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. Záró rész [11] A felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, így az illeték viseléséről a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [12] A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye (Kp. 112. §
(2)bekezdés, Kp.
  1. § d) pont). Budapest,
  2. december
  3. dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke dr. Sugár Tamás s. k. dr. Bérces Nóra s. k. előadó bíró bíró dr. Kovács András s. k. dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s. k. bíró bíró A kiadmány hiteléül: Kúria III.Kfv.37.762/2024/2 tisztviselő 5

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.