A határozat elvi tartalma: A bűncselekmény törvényes minősítése mellett a büntetőjog más szabályának megsértése miatt csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés a Btk. mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. Ennek megfelelően Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret határain kívül eső büntetés is csak abban az esetben törvénysértő, ha a Btk. más rendelkezései alapján nem szabható ki. Ekként a büntetési tételkeret alsó határát el nem érő tartamban kiszabott szabadságvesztés akkor ütközik mérlegelést nem tűrő törvényi rendelkezésekbe, ha nem éri el az enyhítő rendelkezések alkalmazásával kiszabható legkisebb tartamot sem. Ez esetben a törvénysértés a szabadságvesztésnek az enyhítő rendelkezések teljes kimerítésével meghatározott tartamára való súlyosításával orvosolható. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.658/2021/
- felülvizsgálat Dr. Sebe Mária, a tanács elnöke Dr. Metzing Márton, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- november
- Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmény Terhelt: II. rendű Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 608.B.21.290/2017/232., ítélet, tárgyalás,
- augusztus
- Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 28.Bf.11.832/2019/30., ítélet, nyilvános ülés,
- január
- Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette és más bűncselekmény miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 608.B.21.290/2017/232., illetve a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 28.Bf.11.832/2019/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 (kettő) évre súlyosítja. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 22.860 (huszonkétezer-nyolcszázhatvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Kúria 2.Bfv.658/2021/6 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
- A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- augusztus
- napján kihirdetett 608.B.21.290/2017/
- számú ítéletével a II. rendű terheltet társtettesként elkövetett zsarolás bűntette [Btk.
- §
(1)bekezdés] és társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette [Btk. 194. §
(1)bekezdés] miatt halmazati büntetésül 1 év 8 hónap, börtönben végrehajtani rendelt, de végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, azzal, hogy a szabadságvesztés esetleges végrehajtása esetén a II. rendű terhelt legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [2] A II. rendű terhelt és védője fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. január 12-én meghozott 28.Bf.11.832/2019/30. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és a II. rendű terhelt terhére megállapított bűncselekményeket társtettesként elkövetett rablás bűntetteként [Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés c) pont] és társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértése bűntetteként [Btk. 194. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] minősítette, egyebekben pedig a kerületi bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3]
- A jogerős ítéletben rögzített
- tényállási pont szerint a II. rendű terhelt
- december 27-én az I. rendű és a III. rendű terhelt társaságában megjelent a sértett lakásánál, ahol az I. rendű terhelt a sértettet a felé állítólagosan fennálló tartozásának megfizetésére szólította fel, mivel állítása szerint a IV. rendű terhelttől átvállalt – de a
- tényállási pontban foglaltak szerint a valóságban nem létező – tartozás folytán a sértett már neki tartozott. A sértett a felszólításnak nem tett eleget, ezért az I. rendű terhelt agyonveréssel fenyegette, egyúttal közölte, hogy a tartozás fejében a lakásban lévő értékeket is elfogadja, azokat a tartozásba beszámítva. A II. rendű terhelt ugyancsak felszólította a sértettet a teljesítésre, kijelentve, hogy ellenkező esetben baja esik, mert az I. rendű terhelt bántani fogja. [4] A terheltek magukhoz vették a sértett tulajdonát képező, 70.000 forint értékű Samsung televíziót, majd közrefogták a tiltakozó sértettet, és karjánál fogva a lakásból a társasház elé lökdösték, ahol az I. rendű terhelt felszólította, hogy szálljon be a II. rendű terhelt által használt gépkocsiba, ellenkező esetben berúgják oda. [5] A sértett a fenyegetésnek engedve beült a gépkocsiba, amellyel a terheltek az I. rendű terhelt tartózkodási helyéhez vitték, tartozáselismerő nyilatkozat és az általa használt gépkocsi eladását igazoló adásvételi szerződés aláírásának kikényszerítése végett. Ugyancsak az I. rendű terhelt lakásához szállították a sértett televízióját, illetve odavontatták a használatában álló, 407.000 forint értékű, Mazda típusú személygépkocsit is. A lakásban végül sem a tartozáselismerő nyilatkozat, sem az adásvételi szerződés elkészítésére nem került sor. A sértett a Mazda gépkocsinak valójában nem tulajdonosa, hanem üzembentartója volt. [6] A fentieket követően a terheltek a II. rendű terhelt által vezetett gépkocsival hazaszállították a sértettet. [7] II. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Fővárosi Főügyészség BF.1096/2021/
- szám alatt, a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott okból, a Be. 651. Kúria 2.Bfv.658/2021/6 3 §
(1)bekezdésében írtak szerint, a II. rendű terhelt terhére felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [8] Az indítvány szerint a jogerős ítélet törvénysértő módon szabott ki 1 év 8 hónap tartamú szabadságvesztést a II. rendű terhelttel szemben, ugyanis az általa megvalósított rablás bűntette öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel, míg a személyi szabadság megsértésének bűntette egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 81. §
(2)bekezdése alapján a halmazati büntetésként kiszabható büntetési tételkeret öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés volt, így a Btk. 82. §
(2)bekezdés b) pontjában írt rendelkezések alkalmazása mellett is legalább két év szabadságvesztésben kellett volna meghatározni a II. rendű terhelt büntetését. [9] Indokai alapján a támadott határozat megváltoztatását, és a szabadságvesztésnek az enyhítő rendelkezések alkalmazása mellett kiszabható legalacsonyabb tartamára történő súlyosítását indítványozta. [10] A Legfőbb Ügyészség a BF.566/2021/
- számú átiratában a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványát – annak indokaival egyetértve – fenntartotta. [11] A II. rendű terhelt védője a felülvizsgálati indítványra tett észrevételében kifejtette, hogy a Fővárosi Törvényszék a másodfokú eljárásban érvényesülő súlyosítási tilalom folytán törvényesen járt el, amikor a minősítés megváltoztatása ellenére nem súlyosította a II. rendű terhelt büntetését. Az Alkotmánybíróság 9/
- (I. 30.) AB határozatának okfejtését felidézve hivatkozott rá, hogy a jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához alapvető alkotmányos érdek fűződik. A jogerőt feloldani kizárólag a törvényben meghatározott okokból lehet, azonban az ügyészi felülvizsgálati indítvány kizárólag a büntetés súlyosítására irányul, amely a felülvizsgálati eljárás alapjául nem szolgálhat. Erre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet hatályában tartsa fenn. [12] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [13]
- A Be.
- §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítványt főszabályként tanácsülésen bírálja el. E főszabály alóli kivételként a Kúria nyilvános ülésen határoz a felülvizsgálati indítványról, ha a terhelt vagy a védő a terhelt terhére benyújtott felülvizsgálati indítvány kézbesítésétől számított nyolc napon belül ezt indítványozza [Be. 660. §
(2)bekezdés a) pont]. Ugyanakkor a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LXVIII. törvény 212. §
(1)és
(2)bekezdése abban az esetben is lehetővé teszi a felülvizsgálati indítvány tanácsülésen való elbírálását, ha az indítványt a Be. 660. §
(2)bekezdés a) pontja szerint nyilvános ülésen kell elbírálni, azonban az elbíráláshoz szükséges adatok a felülvizsgálattal érintett írásbeli nyilatkozata alapján beszerezhetők, és a rendelkezésre álló adatok alapján az ügy tanácsülésen való elbírálásának nincs akadálya. [14] A fentiekre történő figyelmeztetés után az érintettek nem indítványozták nyilvános ülés kitűzését, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt tanácsülésen bírálta el. [15] 2. Az iratokból kitűnően a másodfokú bíróság 2021. január 29-én közölte az ügyészséggel a jogerős ügydöntő határozatot, amelyhez képest a Fővárosi Főügyészség 2021. május 5-én, a Be. 652. §
(3)bekezdésében meghatározott határidőn belül, ekként joghatályosan nyújtotta be a felülvizsgálati indítványt. [16]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. Kúria 2.Bfv.658/2021/6 4 [17] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése (első fordulat) miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést. [18] A felülvizsgálati ok két fordulata alapján a Kúria felülbírálati és döntési jogköre némileg eltérő. [19] Az első fordulat szerinti felülvizsgálati ok (törvénysértő minősítés) esetén ugyanis a hatályos eljárási törvény nem (miként a 2003. július 1. és 2018. június 30. között hatályos 1998. évi XIX. törvény sem) tartalmaz olyan szűkítő rendelkezést, mint a 2003. június 30. napjáig hatályban volt 1973. évi I. törvény 284. §
(2)bekezdése, amelynek értelmében törvénysértő minősítés esetén sincs helye felülvizsgálatnak, ha a büntetést a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretei között szabták ki. [20] Ebből következően a hatályos eljárási törvény szerint felülvizsgálati eljárásban megállapított törvénysértő minősítés esetén a büntetés abban az esetben is lehet törvénysértő, ha azt a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tételkereten belül marad. Mivel a büntetési tételhatárok között a büntetést annak céljához igazítva, egyéniesítve, a cselekmény tárgyi súlyához, a belső arányossághoz igazodva kell kiszabni, ezért a törvénysértő minősítés érintheti a büntetés törvényességét akkor is, ha a kiszabott büntetés a helyesbített minősítéshez tartozó büntetési tételkereten belül marad, ám nem felel meg a helyes minősítésű bűncselekmény tárgyi súlyának, az alanyi bűnösség fokának (BH 2011.97.I.). A Be. szerinti szabályozás helyes értelme szerint ekként törvénysértő minősítés esetében akkor is szükséges a kiszabott büntetés vizsgálata, ha az a törvényes minősítésnek megfelelő büntetési tétel keretén belüli (BH 2017.359.IV.). [21] Az előbbiekkel szemben a második fordulat szerinti felülvizsgálati ok (a büntetőjog – a cselekmény minősítésén kívül eső – más szabályának megsértése) az olyan büntető anyagi jogi szabály megszegését jelenti, amelynek alkalmazását a büntetés meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, azaz ilyen büntetést a törvény nem tesz lehetővé (BH 2020.9.). A büntetőjog más szabályának megsértése miatt tehát csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2008.173., BH 2012.239.). [22] 4. Noha jelen ügyben a felülvizsgálati indítvány a jogszabályi hivatkozás szintjén nem jelölte meg, hogy a Fővárosi Főügyészség a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjának első vagy második fordulata szerinti felülvizsgálati ok bekövetkezését látja megvalósulni, tartalma szerint a második fordulat – a büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése – szerinti ok fennállását állítja. Azaz, az ügyészség álláspontja szerint a cselekményt a jogerős ügydöntő határozat törvényesen minősítette. [23] A támadott határozatban a II. rendű terhelt terhére rótt bűncselekmények minősítése valóban törvényes. [24] A jogerős ítéletében megállapított, és a Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint a terheltek a bármiféle ténybeli alap nélkül állított tartozására hivatkozással, annak törlesztését követelve jelentek meg a sértett lakásánál. Amikor pedig e jogtalan vagyoni igény kielégítését a sértett megtagadta, az I. rendű és a II. rendű terhelt a bántalmazását, agyonverését helyezte kilátásba további tiltakozása esetére. Az ilyen módon a sértett élete, testi épsége ellen irányuló fenyegetés egyúttal közvetlen volt, mert a kilátásba helyezett következmények beálltától nyomban tartani kellett. A terheltek tehát a közvetlen fenyegetés hatása alatt álló sértettől vették el és vitték magukkal – tulajdonították el – televízióját és a használatában állott gépkocsit, mégpedig a II. rendű Kúria 2.Bfv.658/2021/6 5 terhelt által vezetett gépjárművel. A cselekmény ekként a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletében írtakkal egyezően valóban a Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pontjába ütközik, és a Btk. 459. §
(1)bekezdés 3. pontjára – az elkövetésben részt vett személyek számára – tekintettel a
(3)bekezdés c) pontja szerint minősül. A rablás bűntettét a II. rendű terhelt a Btk. 13. §
(3)bekezdése szerinti társtettesként valósította meg, hiszen a sértett testi épsége ellen irányuló közvetlen fenyegetésben – az I. rendű terhelttel egyetemben – maga is részt vett. A tényállás szerint ugyancsak részt vállalt a televízió elvételében is, a sértett által használt gépkocsit pedig a terheltek a II. rendű terhelt által vezetett autóval vontatták – vették – el. [25] Hasonlóképpen törvényesen minősítette a másodfokú bíróság a közvetlen fenyegetés hatása alatt álló sértett személyi szabadságának a dologelvételhez szükséges időtartamot túllépő – tartozáselismerő nyilatkozat és a Mazda gépkocsi megszerzésének jogszerű látszatát keltő adásvételi szerződés aláírásának kikényszerítése céljából történő – megfosztását aljas célból elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének [Btk. 194. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont]. A II. rendű terhelt e cselekmény elkövetésében is társtettesként működött közre, hiszen a dologelvételt, azaz a rablás befejezetté válását követően a sértettet társaival együtt közrefogva kényszerítette, hogy akarata ellenére beüljön az általuk használt gépkocsiba, és e gépkocsit – amelyben a személyi szabadságától megfosztott sértett is utazott – ő vezette az I. rendű terhelt tartózkodási helyéig. [26] A terhelt cselekményének maradéktalanul helyes minősítésére tekintettel pedig a kiszabott büntetés csak akkor vizsgálható, ha a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, így a büntetést a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret figyelmen kívül hagyásával, avagy az irányadó büntetési tételkereten belül ugyan, de a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértésével szabták ki (BH 2016.264.II.). A törvényes minősítés mellett a mérlegelési jogkörben, a törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke viszont a felülvizsgálati eljárásban nem támadható (BH 2017.219.II.). [27] 5. A II. rendű terhelt terhére megállapított, a Btk. 365. §
(1)bekezdésébe ütköző, és a
(3)bekezdés c) pontja szerint minősülő rablás bűntette öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel, míg a Btk. 194. §
(1)bekezdésébe ütköző, és a
(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő személyi szabadság megsértésének bűntette egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ekként a halmazati büntetéskiszabás Btk. 81. §
(2)és
(3)bekezdésében írt szabályait is számításba véve, jelen ügyben öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés volt kiszabható a II. rendű terhelttel szemben. [28] Nem tekinthető azonban törvénysértőnek az adott bűncselekményhez tartozó, a Btk. Különös Részében meghatározott büntetési tételkeret határain kívül eső, de a Btk. más rendelkezései alapján az adott bűncselekmény miatt a terhelttel szemben kiszabható büntetés (Bfv.II.363/2021/4.). [29] A Btk. 82. §
(1)bekezdése szerint a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. A
(2)bekezdés b) pontja szerint ilyen esetben, ha a büntetési tétel alsó határa ötévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb kétévi szabadságvesztést lehet kiszabni. [30] Jelen esetben tehát a II. rendű terhelttel szemben törvényesen kiszabható legalacsonyabb tartamú büntetés két év szabadságvesztés. [31] A jogerős ítélettel a II. rendű terhelttel szemben egy év nyolc hónapban meghatározott szabadságvesztés ekként a Btk. mérlegelést nem tűrő szabályaiba ütközik, mert – a halmazati büntetésként kiszabható büntetési tételkeret legkisebb tartamára figyelemmel – a Btk. 82. §
(2)bekezdés b) pontjának alkalmazásával meghatározott legrövidebb tartamot, két évet nem éri el. Kúria 2.Bfv.658/2021/6 6 [32] E törvénysértően enyhe büntetés az enyhítő rendelkezések teljes kimerítésével meghatározott, azaz a szabadságvesztésnek a Btk. 82. §
(2)bekezdésében az adott, irányadó büntetési tételkerethez képest meghatározott legrövidebb tartamára való felemelésével orvosolható (Bfv.II.728/2012/5., Bfv.I.1342/2012/5., Bfv.I.992/2019/5., Bfv.II.363/2021/4.). Az e tartamot elérő büntetés ugyanis már nem sérti a büntetőjog egyetlen kötelező, eltérést nem engedő szabályát sem, hiszen az enyhítő rendelkezés – miként a büntetés célját vagy a büntetéskiszabás elveit rögzítő anyagi jogi rendelkezések (BH 2019.158.II.) – alkalmazása vagy annak mellőzése nem szolgálhat felülvizsgálat alapjául. A bíróság mérlegelési jogkörén alapuló büntetéskiszabási kérdés nem bírálható felül (BH 2021.218.). [33] A védői észrevétellel ellentétben a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozattal megállapított büntetés súlyosításának a Be. 595. §
(1)bekezdésében meghatározott súlyosítási tilalom nem képezi akadályát. A súlyosítási tilalom a nem jogerős ügydöntő határozat felülbírálata során alkalmazandó, a felülvizsgálati eljárásban nem érvényesülő szabály. A Kúria felülbírálatának terjedelmét a Be. XC. Fejezete szerinti eljárásban a Be. 659. §
(5)és
(6)bekezdése határozza meg. Ennek megfelelően a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot főszabályként csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül, ugyanakkor a 649. §
(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. A Be. 662. §
(2)bekezdése alapján a Kúria a megtámadott határozatot megváltoztatva a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést. A Kúriának tehát a terhelt terhére irányuló felülvizsgálati indítvány alapján törvényben biztosított joga és előírt kötelessége is az anyagi jogszabálysértésen alapuló törvénysértő rendelkezések megváltoztatása (BH 2017.256.). [34] IV. 1. A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen, a 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva – helyt adott, és megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot. A II. rendű terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát a Btk. 82. §
(2)bekezdés b) pontja alapján kiszabható legkisebb tartamra, két évre súlyosította, egyebekben pedig a jogerős ítéletet a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [35]
- A II. rendű terhelt kirendelt védője a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítványra írásbeli észrevételt tett. A kirendelt védőt tevékenységéért a felülvizsgálati eljárásban díjazás illeti meg akkor is, ha a Kúria az ügyben nem tart nyilvános ülést (BH 2020.287.IV.). Ezért a Kúria a védő részére a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(3)bekezdésében meghatározott keretek között, a végzett munkájával arányos – három órai munkavégzésnek megfelelő – díjazást állapított meg, a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 65. §
(4)bekezdésében meghatározott kirendelt ügyvédi óradíj alapulvételével. [36] V. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdésének b) pontja zárja ki. [37] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Kúria 2.Bfv.658/2021/6 7 Budapest, 2021. november 3. Dr. Sebe Mária s.k. a tanács elnöke, Dr. Metzing Márton s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró