Bfv.704/2021/12 – Kúria

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(4)bekezdés b) pont], csalás bűntettének kísérletében [Btk. 373. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bc)alpont,

(4)bekezdés b) pont], 3 rendbeli uzsora bűncselekmény bűntettében [Btk. 381. §

(1),

(2)bekezdés] és zsarolás bűntettében [Btk. 367. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés b) pont]. Ezért a terheltet halmazati büntetésül 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani és megállapította, hogy abból a terhelt a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra. A szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a bűnjelekről, a polgári jogi igényről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezés alapján eljárva a Nyíregyházi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. november
2. napján kihirdetett 2.Bf.255/2020/
3. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet akként változtatta meg, hogy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés mértékét 3 évre enyhítette, pontosította az előzetes fogvatartásban töltött időnek a szabadságvesztés büntetésbe történő beszámítását, a terhelttel szemben 455.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, és a magánfél által bejelentett polgári jogi igény egyéb törvényes útra utasítását mellőzte. Egyebekben a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] A jogerős ügydöntő határozat által megállapított – a felülvizsgálattal érintett – tényállás
4. pontja a következő: »„
5. február
6. napján az esti órákban a vádlott azért jelent meg az ingatlanban, hogy az ott lakó sértettől 105.000.- forintot követeljen. A vádlott tisztában volt azzal, hogy az általa követelt összeg nagy része nem jogos követelés, hiszen az ingatlan törlesztő részlete és a kamatok tették ki a követelése túlnyomó részét, miközben az ingatlan vonatkozásában semmilyen jogosultsággal nem rendelkezett, azt nem értékesíthette volna a sértettnek és élettársának, és azért nem követelhetett volna pénzt. Amikor először megjelent a vádlott, a sértett nem, hanem csak az élettársa volt jelen, ezért későbbi időpontban újból megjelent a vádlott és élet és testi épség elleni fenyegetéssel jogtalan haszonszerzés végett arra igyekezett Kúria 3.Bfv.704/2021/12 3 rábírni a sértettet, hogy részére 105.000.- forintot adjon át. A vádlott részéről többek között az alábbi fenyegetések hangzottak el a sértett irányába: „Tedd ki a háznak a törlesztőjét plusz a kamatot, meg legalább a pénzt, amit odaadtam a kamatját add ide, ha nem adod ide, nézd meg milyen bajt csinálok”. „A kisfiú halljon meg, ha a fejedet nem bele verem a falba”. „A torkodat meghosszabbítom”. „Úgy merjél 20.000-et kihozni, hogy a szádba beledugom, mikor 40.000 a ház csak, meg 20 a kamat…” „Temessék el, ha nem a szart kiverem belőletek”. „Se a házat, se a pénzt, semmit nem akartok fizetni. Dikk a kisfiú halljon meg az kényszerít, hogy szétverjelek benneteket”. „80.000 ha nincsen meg pénteken már is takarodtok, megértetted”. „Ez a köszönet, 105.000.- forint, szétverlek benneteket”. A fenyegetések során a terhelt a sértett közelében volt. A sértett a fenyegetések hatására 25.000.- forintot adott át a vádlottnak, majd amikor a vádlott bizonyossá vált afelől, hogy a sértett több pénzt a további fenyegetések hatására sem ad át, eltávozott a helyszínről.”« II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
7. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára és a
3. b)pont
4. ba)alpontjára hivatkozva, elsődlegesen a büntetés enyhítése, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [5] Az indítvány szerint a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével törvénysértően minősítette a tényállás 3. pontjában leírt bűncselekményt súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének, mivel a terhelttel szemben – bűnösség megállapítása esetén – legfeljebb a Btk. 367. §

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő zsarolás alapesete állapítható meg, erre figyelemmel azonban törvénysértően súlyos a terhelttel szemben kiszabott büntetés. [6] Hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet szempontjából alapvető kérdés annak eldöntése, hogy a terhelt és a sértett, illetve a tanú által használt kifejezéseknek mi a jelentése. Kifejtette, hogy a terhelt és a sértett között keletkezett vita nem hozható összefüggésbe a Kúria 3.Bfv.704/2021/12 4 terhelt polgármesteri tisztségével, kettejük kapcsolatában az egy családhoz, vagy az ugyanazon nemzetiséghez tartozás a meghatározó. [7] A büntetőeljárásban a bizonyítékokat a bíróság egyenként és összességében értékeli, az értékelés alapja azonban tágabb kell, hogy legyen az egyszerű nyelvtani értelmezésnél, miután a roma kultúrában egyes szavak, kifejezések, szokások más jelentést hordoznak. Ennek alátámasztására idézett a Romológiai Ismeretek című könyvből, mely alapján a védő szerint megállapítható, hogy két azonos nemzetiséghez tartozó ember közötti olyan veszekedésről van szó, amelyben a terhelt átkozódik a roma kultúra szabályai szerint. Mindezek alapján a tényállásban kiemelt fenyegetés olyan tényállítás, amely a szövegösszefüggésből is ki van ragadva. [8] Kifejtette, hogy az idézett tanulmányból kitűnően, aki nem akar tovább kölcsönadni, átkot mond magára, ezért ez az összefüggés az elfogadható magyarázat a terhelt kijelentésére. A „kisfiú haljon meg” kifejezést a terhelt többször használja, ami arra utal, hogy nem akar tovább kölcsönadni a sértettnek. Álláspontja szerint tehát tényként kell elfogadni, hogy a roma kultúrában az egyes magatartások, gesztusok, kijelentések eltérő jelentéstartalmat hordoznak. [9] Mindezek alapján a terhelt védője a jogerős ítélet megváltoztatását indítványozta akként, hogy a Kúria a terhelt bűnösségét a 3. tényállási pont tekintetében a Btk. 367. §

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő zsarolás bűntettében állapítsa meg, valamint a kiszabott büntetést enyhítse, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [10] A Legfőbb Ügyészség BF.839/2021/

1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [11] Az ügyészség kifejtette, hogy a védőnek a terhelt fenyegetéseinek a roma kultúrában hordozott eltérő jelentéstartalma vizsgálatának elmaradását sérelmező hivatkozásai egyrészt a bíróság bizonyítékértékelő, mérlegelő tevékenységét kifogásolják, másrészt a tényállás megalapozottságát támadják, amelyre a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényes lehetőség. [12] Álláspontja szerint a terhelt „a fejedet nem beleverem a falba”, „a torkodat meghosszabbítom”, „a szart kiverem belőletek”, illetve a „szétverlek benneteket” szövegű nyilatkozatai alkalmasak az élet vagy testi épség elleni súlyos fenyegetéssel történő elkövetés minősítő körülményének a megállapítására. [13] Rámutatott, hogy a felülvizsgálati indítványban támadott büntetéskiszabás önmagában a felülvizsgálat tárgyát nem képezheti. Ugyanakkor a zsarolás bűntettének a védő által indítványozott alapesete is 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, így a terhelttel szemben kiszabott 3 év szabadságvesztés büntetés az eltérő minősítés mellett is törvényes. Ezért a Legfőbb Ügyészség indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. Kúria 3.Bfv.704/2021/12 5 [14] A védő az ügyészség nyilatkozatára tett észrevételében kifejtette, hogy a felülvizsgálati indítvány nem a tényállás megalapozottságát vagy a bizonyítékértékelést támadja. Álláspontja szerint a zsarolás minősített esetének a megállapítása törvénysértő, az átkozódás tényleges tartalmának és a jelentésének a megismerése szakkérdés, melyre a bíróság nem folytatott le bizonyítást. A roma nemzetiségű és ezt vállaló terhelt és sértett között elhangzott veszekedés tartalmának megismerése során az elhangzott szavak és a roma kultúrára jellemző eltérő jelentéstartalmat hordozó kifejezések az egész beszélgetés tartalmát megváltoztatják. [15] Mindezek alapján a védő a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. [16] A terhelt által tett észrevétel szerint ő a jogosan követelt pénzéért ment a sértetthez. Mivel a jogos vagyoni igényének akart érvényt szerezni, a Btk.
2. §

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő önbíráskodás bűntettét valósította meg. [17] Kifogásolta, hogy a bűnösségét a zsarolás bűntettében a bizonyítékként felhasznált hangfelvétel alapján, szövegkörnyezetéből kiragadott szavakra alapították, szó sem volt fenyegetésről. Az elhangzott kifejezéseket nem az élet vagy testi épség elleni fenyegetésként kell értelmezni, azokkal csupán a mondandójának kívánt nyomatékot adni. [18] Mindezek alapján kérte a jogerős ítélet

1. tényállási pontja tekintetében a bűncselekmény minősítésének megváltoztatását önbíráskodás bűntettére, valamint a kiszabott büntetés enyhítését, és a sértett írásbeli vallomásának, illetve a közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatának a figyelembevételét, mely az ártatlanságát igazolja a zsarolás bűntette vonatkozásában. [19] A Kúria a felülvizsgálati indítványt a Be.
2. §

(1)bekezdése szerint tanácsülésen bírálta el. III. [20] A terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa nem alapos. [21] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. § a)-d) pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok köre nem bővíthető. [22] A Be. 650. §

(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Kúria 3.Bfv.704/2021/12 6 [23] A Be. 659. §

(1)bekezdéséből következően a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [24] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a terhelt bűnösségét, valamint a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerint pedig akkor, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [25] A védő a felülvizsgálati indítványban valójában a zsarolás bűntettének minősített esetének tényállásszerűségét vitatta azzal, hogy a fenyegetés megvalósulását kifogásolta. Jogi érveket hozott fel arra nézve, hogy a Btk. 367. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő zsarolás bűntette nem valósult meg, legfeljebb a zsarolás bűntettének alapesete állapítható meg a terhelt terhére. A terhelti észrevétel pedig a

1. tényállási pont esetében az önbíráskodás bűntettének megvalósulását állította. [26] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét a tényállás
2. pontja szerinti – a
3. február 7-i – cselekmény tekintetében zsarolás bűntettében [Btk.
4. §

(1),

(2)bekezdés b) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [27] A Btk. 367. §

(1)bekezdése alapján zsarolást követ el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz. A

(2)bekezdés b) pontja szerint a cselekmény súlyosabban minősül, ha a zsarolást élet vagy testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel követik el. [28] A Btk. 368. §

(1)bekezdés szerint az önbíráskodást az követi el, aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön. [29] A két bűncselekmény közötti elhatárolás alapvető szempontja az elkövető célja: amennyiben tudomása van arról, hogy az a dolog, vagyon stb., amelynek megszerzésére törekszik, őt jogszerűen nem illeti meg, zsarolás megállapításának van helye, hiszen cselekménye jogtalan haszonszerzésre irányul. [30] Ehhez képest önbíráskodás akkor valósul meg, ha az elkövető és a sértett között van olyan vagyoni jogviszony, amelynek a jogosítottja az elkövető, és kötelezettje a sértett. Erre a jogviszonyra utal a törvény az önbíráskodás tényállásában megfogalmazott célzat első fordulatával: a bűncselekményt az elkövető azért követi el, hogy jogos vagyoni igénynek érvényt szerezzen. Emellett önbíráskodás az is, ha az elkövető tévedésben van a közte és a sértett között fennálló vagyoni jogviszonnyal kapcsolatban, mert az valójában nem is létezik, vagy fennáll ugyan, de lényeges körülményei nem egyeznek az elkövető által feltételezett tényekkel. Ezt fogalmazza meg a törvény a célzat azon fordulatával, hogy jogosnak vélt vagyoni igény érvényesítése érdekében is elkövethető az önbíráskodás. Kúria 3.Bfv.704/2021/12 7 [31] Mindkét esetre igaz, hogy nem csupán a saját, hanem más személy vagyoni igényének érvényesítése érdekében kifejtett erőszakkal vagy fenyegetéssel történő kényszerítés is tényállásszerű. [32] Jelen ügyben az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti a következőket: –

1. február
2. napján az esti órákban a terhelt azért jelent meg az ingatlanban, hogy az ott lakó a sértettől 105.000 forintot követeljen. – A terhelt tisztában volt azzal, hogy az általa követelt összeg nagy része nem jogos követelés, hiszen az ingatlan törlesztőrészlete és a kamatok tették ki a követelése túlnyomó részét, miközben az ingatlan vonatkozásában semmilyen jogosultsággal nem rendelkezett, azt nem értékesíthette volna a sértettnek és élettársának, és azért nem követelhetett volna pénzt. [33] Figyelemmel arra, hogy a terhelt az ingatlan vonatkozásában az irányadó tényállás szerint semmilyen jogosultsággal nem rendelkezett, cselekvőségét egyértelműen a jogtalan haszonszerzés szándéka vezérelte. [34] A büntetőjog egyik legalapvetőbb rendeltetése, hogy az erőszakot féken tartsa. Ebbe értelemszerűen beletartozik az erőszakkal, fenyegetéssel szembeni fellépés is. [35] A zsarolás törvényi tényállása a fenyegetés fogalmát megszorítás nélkül tartalmazza. Ezért érvényesül a Btk.
3. §
4. pontja szerinti értelmezés, miszerint a fenyegetés eltérő rendelkezés hiányában súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. A Btk.
5. §

(2)bekezdés b) pont első fordulata alapján pedig a zsarolás minősített esete valósul meg, ha az élet vagy a testi épség elleni fenyegetéssel követik el. [36] Következésképpen ezen minősített eset akkor állapítható meg, ha az adott fenyegetés tartalma mind a kilátásba helyezett hátrány súlya, mind pedig a megfenyegetettben keltett félelem komolysága tekintetében meghaladja a Btk.

1. §
2. pontja szerinti mértéket, s felér az élet vagy a testi épség elleni (akár közvetett) fenyegetéssel. [37] Egy adott fenyegetés a zsarolás alapeseteként, avagy minősített eseteként való értékelése (egymástól való elhatárolása) mindig csak az ügy konkrét körülményeire – a fenyegető tartalomra, s annak a sértett (személyét, helyzetét) érintő hatására – kiterjedő vizsgálat alapján lehetséges, s nem pedig absztrakt módon. [38] A fenyegetés olyan veszély kilátásba helyezése, amely ránehezedik az akaratra, azaz pszichikailag hat. Súlyos az a fenyegetés, mely a fenyegetett képzetében ilyennek tűnik fel. Nem azon múlik a fenyegetés súlyossága, hogy a fenyegető komolyan gondolta-e, hanem hogy a fenyegető fellépésével a sértett akaratának megbénítására törekedett-e, és hogy olyan volt-e a fellépés, mely e cél elérésére a sértett szemszögéből alkalmasnak látszott. Kúria 3.Bfv.704/2021/12 8 [39] Jelen ügyben pedig ehhez – a fenyegetés irányadó tényállás szerinti tartalma alapján – nem fér kétség. [40] „A kisfiú halljon meg, ha a fejedet nem bele verem a falba”, „A torkodat meghosszabbítom”, „Úgy merjél 20.000-et kihozni, hogy a szádba beledugom, mikor 40.000 a ház csak, meg 20 a kamat…”, „Temessék el, ha nem a szart kiverem belőletek”, „Dikk a kisfiú halljon meg az kényszerít, hogy szétverjelek benneteket”, „Ez a köszönet, 105.000.forint, szétverlek benneteket” kifejezések a fenyegetés fogalmának megfelelnek. [41] A vád tárgyává tett és az irányadó tényállásban megállapított, előzőekben idézett kifejezések az adott körülmények között ezért tényállásszerűek. [42] A védő érvelése ezért alaptalan. [43] Az irányadó tényállás szerint a sértett a fenyegetések hatására 25.000 forintot adott át a terheltnek éppen azért, mert a terhelt magatartása, az általa használt kifejezések alkalmasak voltak arra, hogy a sértettben komoly félelmet keltsenek. [44] Következésképpen az erőszak – követelés nem teljesítésétől függő – ígérete nem maradhat büntetőjogi értékelés nélkül. Nincs mód a kifejezett, egyértelmű élet és testi épség elleni fenyegetés esetében arra, hogy a társadalomra veszélyesség hiányára vagy komolytalanságra hivatkozással az ilyen jelentéstartalmat jelen esetben közömbösíteni lehessen. [45] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét a tényállás
3. pontja tekintetében a Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés b) pont első fordulata szerint minősülő zsarolás bűntettében megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [46] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [47] A büntetés (illetve intézkedés) törvényessége érdekében a felülvizsgálat oka a Btk. – adott büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) anyagi jogi alapjaira, valamint a nemére, mértékére vonatkozó – mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megszegése. [48] Konkrét ügyben a büntetés (intézkedés) anyagi jogi alapja – részint a helyes minősítést meghatározó, – részint az adott büntetés kiszabására (intézkedés alkalmazására), valamint nemére, mértékére vonatkozó anyagi jogi rendelkezés. Kúria 3.Bfv.704/2021/12 9 [49] A minősítés azonban nem önmagában oka a felülvizsgálatnak. Kizárólag minősítésre vonatkozó kifogás esetében felülvizsgálatnak nincs helye. Felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a minősítés mellett egyben a kiszabott büntetés is sérelmezett. Ha pedig törvénysértő a minősítés, akkor vizsgálandó, hogy helyes minősítés esetében mennyiben helytálló a kiszabott büntetés. [50] A terhelttel szemben halmazati büntetésül kiszabott 3 év szabadságvesztés, miként a közügyektől eltiltás nem törvénysértő büntetés. [51] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján pedig a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [52] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. [53] Ezzel szemben a terhelt védője az indítványában részben a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítást, a bizonyítékok értékelését kifogásolta. Ekként azt, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapítható meg a terhelt terhére az élet vagy a testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntette, hiányos a bizonyítási eljárás, mert nem került kirendelésre szakértő arra vonatkozóan, hogy a roma kultúrában mi a jelentése a terhelt kijelentéseinek. Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [54] A terhelt által benyújtott, a sértett által kézzel írt vallomás és közjegyző előtt 2020. november 27-én tett nyilatkozat valójában az alapügyben új bizonyítékra hivatkozást jelent. [55] A Be. 637. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha az alapügyben akár felmerült, akár fel nem merült tényre vonatkozó olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni. [56] Mindezek alapján a terhelt valójában egy perújítási okra hivatkozik, aminek elbírálása nem a felülvizsgálati eljárásra tartozó. [57] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja alapján hatályában fenntartotta. IV. Kúria 3.Bfv.704/2021/12 10 [58] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [59] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. február
2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró Kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző