← Magyarország

Kfv.45049/2024/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés
  1. a)pont aa),
  2. ab)alpontjai és
  3. b)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.049/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Dr. Kolozsvári Renátó ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Alperesi képviselő: Bakné dr. Tóth Andrea kamarai jogtanácsos A per tárgya: munkaügyi bírság A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Szegedi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 101.K.701.487/2023/15. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kfv.45.049/2024/2 2 [1] Az alperes a 2023. október 31-én kelt BKN/02/001093-29/2023. iktatószámú határozatával a felperessel szemben 3.248.000 forint munkaügyi bírságot szabott ki. Megállapította, hogy a felperes (foglalkoztató) és a határozatban felsorolt személyek között egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony nem jött létre, a felek között a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony állt fenn. Kötelezte a felperest, hogy a foglalkoztatottakat az Mt. szabályai szerint foglalkoztassa, továbbá tegyen eleget a munkaviszony létesítésével kapcsolatos – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes szerve felé fennálló – bejelentési kötelezettségének. [2] A határozat indokolásában foglaltak szerint a felperes bejelentési kötelezettségének csak a munkavégzés, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés megkezdését követően tett eleget, továbbá a NAV felé az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, ezért egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) 11. §
(1)bekezdése alapján nem jött létre. [3] A felperes keresetében a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A munkaügyi bírság jogalapját nem vitatta, kizárólag azt sérelmezte, hogy az alperes azt írta elő számára, hogy az érintett munkavállalókat 30 napra visszamenőleg kell bejelentenie. Hangsúlyozta, hogy a perrel érintett foglalkoztatottakat egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyban kívánta foglalkoztatni, a bejelentési kötelezettségének késedelmesen, a hatósági ellenőrzés megkezdését követően, utólag eleget tett. Egyebek mellett utalt a Kfv.III.45.273/2022/6. számú kúriai ítélet indokolása [46]-[48] bekezdéseiben foglaltakra. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. §
(4)bekezdése, 85. §
(1)bekezdése, az Mt. 202. §
(2)bekezdése, az Efo. tv. 3. §
(1)bekezdése, 10. §
(2)bekezdése, 11. §
(1)bekezdése,
  1. §-a, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/
  2. (III. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ffvr.)
  3. § c) pontja,
  4. §
(1)bekezdése, 18. §
(7)bekezdése, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és a támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 7. §
(4)bekezdés a) pontja, 10. §
(2)bekezdése, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló
  1. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.)
  2. §
(1)bekezdése alkalmazása, valamint a Kfv.III.45.273/2022/
  1. számú és az Mfv.III.10.517/2017/
  2. számú közzétett kúriai döntések alapján a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem Kúria VII.Kfv.45.049/2024/2 3 [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, a közigazgatási határozat megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjának aa), ab),
  2. ad)alpontjait és
  3. b)pontját jelölte meg. [7] A befogadhatóság körében előadta, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható módon megsértette a Kp. 85. §
(1)bekezdésében meghatározott kérelemhez kötöttség elvét, amikor olyan kereseti kérelmet utasított el, amelyet az alperes védiratában nem vitatott, amelyre vonatkozó jogi érvelést nem adott elő. [8] A joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására okot adó körülményként jelölte meg az Efo tv. 11. §-a szerinti bejelentési kötelezettség és az Fftv. 10. §
(1)-
(2)bekezdés szerint bejelentés elmulasztása kapcsán felmerülő értelmezési kérdésekben történő iránymutatás szükségességét. Álláspontja szerint ugyanez a tény alapozza meg az ügy társadalmi jelentőségét is, a foglalkozás-felügyeleti ellenőrzésének nagy számára tekintettel. [9] A befogadhatóság körében a Kfv.III.45.273/2022/
  1. számú határozatot jelölte meg olyan közzétett kúriai határozatként, amelytől jogkérdésben az elsőfokú bíróság eltért. Azt, hogy a jogerős kúriai határozatnak mely részétől tér el a jogerős ítélet, a felülvizsgálati kérelem érdemi részében fejtette ki. Ebben a körben hivatkozott a kúriai ítélet [46]-[48] bekezdéseiben foglaltakra, amelyek az Fftv.
  2. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja, az Fftv. 10. §-a, 12. §
  2. d)pont
  3. db)alpontja és az Ffvr. 18. § rendelkezéseit értelmezik. Ezzel összefüggésben – egyebek mellett – előadta, hogy az elsőfokú bíróság által rögzített értelmezés eltér a kúriai ítéletben foglaltaktól, mert az Efo. tv. 11. §
(2)bekezdése alapján a bejelentés hiányát nem, csupán annak elkésettségét lehet megállapítani. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria VII.Kfv.45.049/2024/2 4 [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [14] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozata indokolásában kifejtette, hogy amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat indokolás [29]}. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [16] A perbeli esetben a felperes a befogadás okát ugyan megjelölte, a befogadhatóság körében azonban nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – téves jogértelmezésen alapulónak – tartja. A követendő kúriai gyakorlat (Kfv.I.35.652/2018/12., Kfv.I.35.652/2018/12., Kfv.II.37.520/2022/5., stb.) szerint a Kp. 42. §-a alapján megállapítható az alperes védirat benyújtási kötelezettsége, de annak elmaradása, vagy késedelmes benyújtása esetére a Kp. nem fogalmaz meg jogkövetkezményeket. A Kp. rendelkezései alapján nem vonható le az a következtetés, hogy a védirat benyújtásának elmaradása esetén az alperes a Kp. 2. §
(4)bekezdése szerinti rendelkezési elv alkalmazásával – vagy a felperes által állítottak szerint, a Kp. 85. §
(1)bekezdése alapján – a keresetben foglaltakat elismeri, a közigazgatási per tárgya ugyanis a közigazgatási cselekmény, nem pedig a védirat. Erre figyelemmel a felperes alaptalanul hivatkozott arra a befogadhatóság körében, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható módon megsértette a Kp. 85. §
(1)bekezdésében meghatározott kérelemhez kötöttség elvét, amikor olyan kereseti kérelmet utasított el, amelyet az alperes védiratában nem vitatott, amelyre vonatkozó jogi érvelést nem adott elő. Figyelmen kívül hagyta a felperes azt is, hogy az alperes a védiratot előterjesztette, amelyben a határozatában foglalt indokokkal egyezően kérte a kereset elutasítását, vagyis a határozatban foglalt jogi érvelést tartotta fenn, ezt meghaladóan nem kívánt védekezési jogával élni. [17] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, Kúria VII.Kfv.45.049/2024/2 5 ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [19] Az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályok alkalmazása során a Kúria a foglalkoztatás-felügyeleti eljárásokkal (a munkaügyi ellenőrzésekkel) kapcsolatos eljárásokban számos esetben vizsgálta az ellenőrzéssel, a hatósági eljárással, a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos vitás jogkérdéseket, azok elbírálására vonatkozóan széleskörű gyakorlata van (Mfv.II.10.355/2012/3, Mfv.II.10.355/2012., stb.).; a perbeli ügy nem nagy számban előforduló új típusú ügy. Mindezek ellenére a felperes a felülvizsgálati kérelemben nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Nem tett tényállítást arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne, csupán általánosságban hivatkozott a foglalkozás-felügyeleti ellenőrzésének nagy számára. Az a körülmény, hogy a felperes a bíróság bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos megállapításával nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan releváns körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [20] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [22] A követendő kúriai gyakorlat (Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.III.37.118/2022/2. Kfv.VI.37.039/2022/2.,Kfv.VII.45.159/2022/2.,Kfv.VII.45.215/2022/2., Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.II.60.019/2021/18., Jpe.I.60.006/2020/11.) alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében az elvárás, hogy a kérelmező a támadott és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot állít a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között. [23] A felperes a befogadási okok körében – a bejelentési kötelezettség nem teljesítésével, elmulasztásával, késedelmes teljesítésével kapcsolatban – arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az általa megjelölt kúriai határozatban foglaltaktól eltérő jogértelmezésen alapul. Figyelmen kívül hagyta azonban, hogy a vitás jogkérdés, illetve a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a felperes kérelmének az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága (az ügyazonosság) a perbeli ügy és a hivatkozott kúriai döntés között nem állapítható meg. [24] A Kfv.III.45.273/2022/
  1. számú kúriai határozatban megállapított tényállás szerint a foglalkozás-felügyeleti ellenőrzés időtartama alatt a foglalkoztató a munkavállalót kezdetben egyszerűsített foglalkoztatás, majd az Mt. szabályai szerint munkaviszony keretében foglalkoztatta, és a késedelmes bejelentés az Mt. szerinti foglalkoztatás időtartama alatt következett be. Az ítélet indokolásának [46]-[48] bekezdései a Kúriának az Mt. szerinti foglalkoztatással összefüggő, nem a perbeli eset szerinti, az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos késedelmes bejelentésre vonatkozó jogértelmezését tartalmazza, ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg jogerős ítéletében, hogy a perbeli esetben a fenti kúriai határozat nem alkalmazható. A felperes felülvizsgálati kérelmében a közzétett kúriai határozattól jogkérdésben való eltérésre az ügyazonosság hiánya miatt megalapozatlanul hivatkozott. Kúria VII.Kfv.45.049/2024/2 6 [25] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp.
  2. §
(1)bekezdés b) pont alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [26] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [27] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa),
  2. ab)alpontjai és
  3. b)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [28] A végzés ellen a Kp. 116. §
  4. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.