A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)alpontjai és
- b)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.049/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Dr. Kolozsvári Renátó ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Alperesi képviselő: Bakné dr. Tóth Andrea kamarai jogtanácsos A per tárgya: munkaügyi bírság A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Szegedi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 101.K.701.487/2023/15. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kfv.45.049/2024/2 2 [1] Az alperes a 2023. október 31-én kelt BKN/02/001093-29/2023. iktatószámú határozatával a felperessel szemben 3.248.000 forint munkaügyi bírságot szabott ki. Megállapította, hogy a felperes (foglalkoztató) és a határozatban felsorolt személyek között egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony nem jött létre, a felek között a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkaviszony állt fenn. Kötelezte a felperest, hogy a foglalkoztatottakat az Mt. szabályai szerint foglalkoztassa, továbbá tegyen eleget a munkaviszony létesítésével kapcsolatos – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal területileg illetékes szerve felé fennálló – bejelentési kötelezettségének. [2] A határozat indokolásában foglaltak szerint a felperes bejelentési kötelezettségének csak a munkavégzés, valamint a foglalkoztatás-felügyeleti hatósági ellenőrzés megkezdését követően tett eleget, továbbá a NAV felé az egyszerűsített foglalkoztatás keretében a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, ezért egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo. tv.) 11. §
(1)bekezdése alapján nem jött létre. [3] A felperes keresetében a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. A munkaügyi bírság jogalapját nem vitatta, kizárólag azt sérelmezte, hogy az alperes azt írta elő számára, hogy az érintett munkavállalókat 30 napra visszamenőleg kell bejelentenie. Hangsúlyozta, hogy a perrel érintett foglalkoztatottakat egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszonyban kívánta foglalkoztatni, a bejelentési kötelezettségének késedelmesen, a hatósági ellenőrzés megkezdését követően, utólag eleget tett. Egyebek mellett utalt a Kfv.III.45.273/2022/6. számú kúriai ítélet indokolása [46]-[48] bekezdéseiben foglaltakra. Az elsőfokú bíróság jogerős ítélete [4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. §
(4)bekezdése, 85. §
(1)bekezdése, az Mt. 202. §
(2)bekezdése, az Efo. tv. 3. §
(1)bekezdése, 10. §
(2)bekezdése, 11. §
(1)bekezdése,
- §-a, a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/
- (III. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ffvr.)
- § c) pontja,
- §
(1)bekezdése, 18. §
(7)bekezdése, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és a támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Fftv.) 7. §
(4)bekezdés a) pontja, 10. §
(2)bekezdése, a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.)
- §
(1)bekezdése alkalmazása, valamint a Kfv.III.45.273/2022/
- számú és az Mfv.III.10.517/2017/
- számú közzétett kúriai döntések alapján a keresetet elutasította. A felülvizsgálati kérelem Kúria VII.Kfv.45.049/2024/2 3 [5] A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, a közigazgatási határozat megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa), ab),
- ad)alpontjait és
- b)pontját jelölte meg. [7] A befogadhatóság körében előadta, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható módon megsértette a Kp. 85. §
(1)bekezdésében meghatározott kérelemhez kötöttség elvét, amikor olyan kereseti kérelmet utasított el, amelyet az alperes védiratában nem vitatott, amelyre vonatkozó jogi érvelést nem adott elő. [8] A joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítására okot adó körülményként jelölte meg az Efo tv. 11. §-a szerinti bejelentési kötelezettség és az Fftv. 10. §
(1)-
(2)bekezdés szerint bejelentés elmulasztása kapcsán felmerülő értelmezési kérdésekben történő iránymutatás szükségességét. Álláspontja szerint ugyanez a tény alapozza meg az ügy társadalmi jelentőségét is, a foglalkozás-felügyeleti ellenőrzésének nagy számára tekintettel. [9] A befogadhatóság körében a Kfv.III.45.273/2022/
- számú határozatot jelölte meg olyan közzétett kúriai határozatként, amelytől jogkérdésben az elsőfokú bíróság eltért. Azt, hogy a jogerős kúriai határozatnak mely részétől tér el a jogerős ítélet, a felülvizsgálati kérelem érdemi részében fejtette ki. Ebben a körben hivatkozott a kúriai ítélet [46]-[48] bekezdéseiben foglaltakra, amelyek az Fftv.
- §
(1)bekezdés
- b)pontja, az Fftv. 10. §-a, 12. §
- d)pont
- db)alpontja és az Ffvr. 18. § rendelkezéseit értelmezik. Ezzel összefüggésben – egyebek mellett – előadta, hogy az elsőfokú bíróság által rögzített értelmezés eltér a kúriai ítéletben foglaltaktól, mert az Efo. tv. 11. §
(2)bekezdése alapján a bejelentés hiányát nem, csupán annak elkésettségét lehet megállapítani. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria VII.Kfv.45.049/2024/2 4 [13] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [14] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozata indokolásában kifejtette, hogy amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat indokolás [29]}. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [16] A perbeli esetben a felperes a befogadás okát ugyan megjelölte, a befogadhatóság körében azonban nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – téves jogértelmezésen alapulónak – tartja. A követendő kúriai gyakorlat (Kfv.I.35.652/2018/12., Kfv.I.35.652/2018/12., Kfv.II.37.520/2022/5., stb.) szerint a Kp. 42. §-a alapján megállapítható az alperes védirat benyújtási kötelezettsége, de annak elmaradása, vagy késedelmes benyújtása esetére a Kp. nem fogalmaz meg jogkövetkezményeket. A Kp. rendelkezései alapján nem vonható le az a következtetés, hogy a védirat benyújtásának elmaradása esetén az alperes a Kp. 2. §
(4)bekezdése szerinti rendelkezési elv alkalmazásával – vagy a felperes által állítottak szerint, a Kp. 85. §
(1)bekezdése alapján – a keresetben foglaltakat elismeri, a közigazgatási per tárgya ugyanis a közigazgatási cselekmény, nem pedig a védirat. Erre figyelemmel a felperes alaptalanul hivatkozott arra a befogadhatóság körében, hogy az elsőfokú bíróság az ügy érdemére kiható módon megsértette a Kp. 85. §
(1)bekezdésében meghatározott kérelemhez kötöttség elvét, amikor olyan kereseti kérelmet utasított el, amelyet az alperes védiratában nem vitatott, amelyre vonatkozó jogi érvelést nem adott elő. Figyelmen kívül hagyta a felperes azt is, hogy az alperes a védiratot előterjesztette, amelyben a határozatában foglalt indokokkal egyezően kérte a kereset elutasítását, vagyis a határozatban foglalt jogi érvelést tartotta fenn, ezt meghaladóan nem kívánt védekezési jogával élni. [17] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, Kúria VII.Kfv.45.049/2024/2 5 ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [19] Az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályok alkalmazása során a Kúria a foglalkoztatás-felügyeleti eljárásokkal (a munkaügyi ellenőrzésekkel) kapcsolatos eljárásokban számos esetben vizsgálta az ellenőrzéssel, a hatósági eljárással, a bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos vitás jogkérdéseket, azok elbírálására vonatkozóan széleskörű gyakorlata van (Mfv.II.10.355/2012/3, Mfv.II.10.355/2012., stb.).; a perbeli ügy nem nagy számban előforduló új típusú ügy. Mindezek ellenére a felperes a felülvizsgálati kérelemben nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért látná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Nem tett tényállítást arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne, csupán általánosságban hivatkozott a foglalkozás-felügyeleti ellenőrzésének nagy számára. Az a körülmény, hogy a felperes a bíróság bejelentési kötelezettséggel kapcsolatos megállapításával nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan releváns körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [20] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor lehet helye, ha a jogerős ítélet a Kúria közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. [22] A követendő kúriai gyakorlat (Kfv.III.37.108/2022/2., Kfv.III.37.118/2022/2. Kfv.VI.37.039/2022/2.,Kfv.VII.45.159/2022/2.,Kfv.VII.45.215/2022/2., Jpe.I.60.002/2021/7., Jpe.II.60.019/2021/18., Jpe.I.60.006/2020/11.) alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében az elvárás, hogy a kérelmező a támadott és a közzétett kúriai döntés közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot állít a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között. [23] A felperes a befogadási okok körében – a bejelentési kötelezettség nem teljesítésével, elmulasztásával, késedelmes teljesítésével kapcsolatban – arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet az általa megjelölt kúriai határozatban foglaltaktól eltérő jogértelmezésen alapul. Figyelmen kívül hagyta azonban, hogy a vitás jogkérdés, illetve a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok és a felperes kérelmének az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága (az ügyazonosság) a perbeli ügy és a hivatkozott kúriai döntés között nem állapítható meg. [24] A Kfv.III.45.273/2022/
- számú kúriai határozatban megállapított tényállás szerint a foglalkozás-felügyeleti ellenőrzés időtartama alatt a foglalkoztató a munkavállalót kezdetben egyszerűsített foglalkoztatás, majd az Mt. szabályai szerint munkaviszony keretében foglalkoztatta, és a késedelmes bejelentés az Mt. szerinti foglalkoztatás időtartama alatt következett be. Az ítélet indokolásának [46]-[48] bekezdései a Kúriának az Mt. szerinti foglalkoztatással összefüggő, nem a perbeli eset szerinti, az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos késedelmes bejelentésre vonatkozó jogértelmezését tartalmazza, ezért az elsőfokú bíróság megalapozottan állapította meg jogerős ítéletében, hogy a perbeli esetben a fenti kúriai határozat nem alkalmazható. A felperes felülvizsgálati kérelmében a közzétett kúriai határozattól jogkérdésben való eltérésre az ügyazonosság hiánya miatt megalapozatlanul hivatkozott. Kúria VII.Kfv.45.049/2024/2 6 [25] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp.
- §
(1)bekezdés b) pont alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [26] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [27] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)alpontjai és
- b)pontja alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [28] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- május
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Szilas Judit s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró