A határozat elvi tartalma: Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha az adott jogkérdés kapcsán a Kúria már korábban állást foglalt, és a jogerős ítélet ettől nem tér el. A joggyakorlat továbbfejlesztése csak a kialakult joggyakorlat meghaladottsága esetén indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.37.629/2024/
- Dr. Vitál-Eigner Beáta a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró Dr. Horváth Tamás bíró A felperes: Név1 (cím1) Jászai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Jászai Tamás János cím2) A felperes képviselője: Az I. rendű alperes: Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal (cím3) Az I. rendű alperes képviselője: Dankóné dr. Nagy Enikő kamarai jogtanácsos A II. rendű alperes: Hely1 Megyei Város Önkormányzata (cím4) A II. rendű alperes képviselője: Dr. Magyar Zoltán kamarai jogtanácsos A per tárgya: kisajátítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Kúria VI.Kfv.37.629/2024/2-1 2 A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Debreceni Törvényszék
- május
- napján kelt 102.K.700.156/2024/
- számú közbenső ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 1/1 arányú tulajdonát képezte a Hely1 szám1 hrsz-ú gyümölcsös és út művelési ágú ingatlan (a továbbiakban: ingatlan). A II. rendű alperes a kisajátításról szóló
- évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.)
- § c) pontja alapján az ingatlan kisajátítása iránti kérelmet nyújtott be I. rendű alpereshez, amelyben a kisajátítás céljaként „terület- és településrendezés – egybefüggő Ipari Park létrehozása a Szabályozási Tervben foglaltak szerint
- december
- napjáig” tüntette fel. [2] Az I. rendű alperes a
- november
- napján kelt SZ/152/02540-12/
- számú határozatával az ingatlan teljes területét és 1/1 tulajdoni hányadát terület- és településrendezés közérdekű cél megvalósítása érdekében a II. rendű alperes javára kisajátította; a kártalanítás összegét 20.917.787 forintban állapította meg. [3] A határozat a felperes ellen közigazgatási pert kezdeményezett. Keresetlevelében a határozatot mind a kisajátítás jogalapjában, mind a kártalanítás összege tekintetében támadta. Az elsőfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a
- május
- napján meghozott jogerős közbenső ítéletében megállapította, hogy a kisajátítás jogalapja fennáll. [5] Indokolásában rögzítette, hogy a Hely1 településszerkezeti tervének, szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának jóváhagyásáról szóló 21/
- (VI. 12.) közgyűlési rendelet (továbbiakban: HÉSZ)
- §
(16)bekezdése tartalmazza a Nyugati Iparterület területére vonatkozó előírásokat, amely szerint a sajátos előírások területei a szabályozási tervlapon lehatárolt
- sorszámú területekre terjednek ki. Az övezet elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás, a raktározás és szállítmányozás, valamint ezek kiszolgáló telephelyei nem zavaró hatású ipari-gazdasági építmények elhelyezésére szolgál. Kúria VI.Kfv.37.629/2024/2-1 3 [6] Megállapította, hogy a kisajátítási kérelem benyújtásának időpontjában hatályos Szabályozási tervkivonat, valamint a Hely1 településszerkezeti tervének módosítása jóváhagyása tárgyában született önkormányzati határozat tartalma alapján a Nyugati Ipari Park kijelölt területe a tervkivonaton egyedi jelöléssel körülhatárolható volt, mely magában foglalta az ingatlan teljes területét. [7] Az [55] bekezdésben hangsúlyozta, hogy ezzel összefüggésben a Kúria a Kfv.37.661/2016/
- szám alatti ítéletében akként foglalt állást, hogy ha a kisajátítás helyi építési szabályzaton alapul, akkor a jogalap fennáll, a kisajátítási cél közérdekűségének további bizonyítása pedig nem szükséges. Egyező jogi érvelés vezethető le az Kfv.37.393/2023/
- számú határozatból is. [8] Érvelésének lényege szerint az, hogy terminológiai szempontból iparterületről vagy ipari parkról van szó, a kisajátítás kapcsán nem releváns, mivel a közérdekű célt rögzítő HÉSZ és a Szabályozási tervkivonat az iparterület és ipari park elnevezést szinonimaként használják. [9] Okfejtése szerint a termőföld végleges más célú hasznosítása iránti eljárás és a kisajátítási eljárás az alkalmazandó anyagi- és eljárásjogi rendelkezések szempontjából önálló hatósági eljárásnak minősülnek, más-más szabályok vonatkoznak rájuk. Mivel a kisajátítás iránti kérelem a Kstv. 3.§-ában nevesített jogszabályi feltételekre megalapozottan hivatkozott, a termőföld védelméről szóló
- évi CXXIX. törvény (Tfvt.) szerinti eljárásban hozott végleges határozat pedig a végleges más célú hasznosítást engedélyezte, így a kisajátítási kérelem tárgyában érdemi döntés volt hozható. [10] Indokolása [67] bekezdésében rögzítette, hogy a felperesi ingatlan teljes egészében a Nyugati Ipari Park (Nyugati Iparterület) területére esett, mely kapcsán az Alaptörvény és a Polgári Törvénykönyről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) szerinti alapelvek sérelme nélkül került megállapításra, hogy a területfejlesztési cél csak a kisajátítás útján biztosítható, az, hogy annak mögöttes célja a cég1 bővítését jelenti, a kisajátítás jogszerűsége kapcsán nem volt jelentősége. Az I. rendű alperesnek további tényállás-tisztázási kötelezettsége nem volt a jogalap kapcsán, döntésében a jogalap fennállásának indokait részletesen megjelölte így a határozat az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- § és
- §-ait nem sértette. A befogadás iránti kérelem [11] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a közbenső ítélet megváltoztatását, a határozat megsemmisítését és az I. rendű alperes új eljárás lefolytatására kötelezését; másodlagosan a közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, az eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [12] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdését, az Ákr.
- §-át,
- §
(1)-
(4)bekezdését, 81. §
(1)bekezdését, a Kstv. 1. §
(1)bekezdését, a
- § c) pontját,
- §
(1)bekezdésének c) pontját, 4. §
(1)bekezdés c) pontját, 7. §
(1)bekezdését, 24. §
(4)bekezdését, 28. §
(1)bekezdését, 35. §
(1)bekezdését, valamint eltért a Kúria Kfv.37.283/2020/
- és a Kfv.37.743/2014/
- számú határozataitól. [13] Felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának jogszabályi alapját a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontjának aa), ab),
- ad)alpontjaiban, valamint
- b)pontjában jelölte meg. Kúria VI.Kfv.37.629/2024/2-1 4 [14] Nézete szerint a közbenső ítélet [67] bekezdésében kifejtettek eltérnek a Kúria Kfv.37.283/2020/5. számú határozatának [45] bekezdésében és a Kfv.37.743/2014/4. számú határozatában kifejtett jogértelmezéstől. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztési cél, mint Nyugati egybefüggő Ipari park nem jelenik meg ugyanis sem a területrendezési tervben, sem a kisajátítási kérelem mellékletét képező HÉSZ-ben, ezért téves a közérdekű cél fennállására vonatkozó ítéleti megállapítás. [15] Álláspontja szerint az I. rendű alperes megsértette a Kstv. 3. §
(1)bekezdés c) pontját, mivel nem vizsgálta kellő részletességgel, hogy a közérdekű cél megvalósítására miért a tulajdonát képező ingatlanon kerülhet sor. Álláspontja szerint a cég1 gyártókapacitásának bővítése, mint magánberuházási cél nem tekinthető közérdekű célnak, ezért a kisajátítás jogalapja nem áll fenn. [16] Véleménye szerint az I. rendű alperes akkor tett volna eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének, ha egyrészt tisztázza, hogy a végleges más célú hasznosítási engedélyben szereplő gyár területének bővítése a Kstv.-ben rögzített közérdekű célnak minősül-e. Másrészt vizsgálnia kellett volna, hogy a végleges más célú hasznosítást engedélyező határozatban rögzített cél megegyezik-e a kisajátítást kérő által meghatározott közérdekű céllal. Okfejtése szerint az elsőfokú bíróság jogszerűen nem juthatott volna arra a következtetésre, hogy a kisajátítással érintett ingatlanra a kisajátítás közérdekű céljától eltérő céllal kiadott más célú hasznosítási engedély elfogadható lenne. A Kúria döntése és jogi indokai [17] A felülvizsgálati kérelem befogadásának törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn. [18] A Kp. 117. §
(4)bekezdése akként rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [19] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria VI.Kfv.37.629/2024/2-1 5 [20] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem általában akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban már nem tartható [Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.]. [22] A Kúria álláspontja szerint azonban sem az elsőfokú bíróság ítélete, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat még ne foglalt volna állást, vagy amely kérdésekben a bírói gyakorlat ne lenne egységes. [23] A Kúria a Kfv.IV.37.393/2023/8. számú határozatában állást foglalt abban a kérdésben, hogy a kisajátítás céljait az önkormányzat képviselő-testületének rendeletével jóváhagyott helyi építési szabályzat, mint jogszabály meghatározhatja. A rendelet a kisajátítás célja körében a peres feleket köti. A Kfv.37.661/2016/5. számú határozatában kimondta, hogy a kisajátításnak jogszabályban meghatározott közérdekű célok megvalósítása érdekében van helye. Amennyiben a helyi önkormányzat rendelete, mint jogszabály a terület- és településrendezés körében megállapítja a közérdekű célokat, az az ügyben eljáró feleket köti. [24] A Kúria a Kfv.37.868/2016/6. számú határozata [21] bekezdésében kimondta, az, hogy az ipari telephely létrejöttét követően az ipari telephelyen milyen termelő egység kezdi meg a működését a későbbiekben, nem releváns a Kstv. 2. §
- c)pontja alkalmazása szempontjából. A Kfv.VI.37.149/2024/9. számú határozat elvi tartalma szerint a kisajátítási ügy tényállásához nem tartozik a kisajátított ingatlan kisajátítást követő tovább értékesítése, e körben nem terheli tényállás tisztázási kötelezettség a kisajátítási ügyben eljáró hatóságot. [25] A joggyakorlat egységének biztosítása szükségtelen, ha az adott jogkérdéseket illetően a Kúria a korábbi határozataiban már állást foglalt, és annak a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet megfelel. A joggyakorlat továbbfejlesztésére a megváltozott gazdasági-társadalmi-jogi környezet szolgálhat alapul, a körülményekben történt ilyen változást ugyanakkor a Kúria nem látott megállapíthatónak, ezért ezen indokból sem indokolt a felülvizsgálati eljárás lefolytatása. [26] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva - Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont - a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége, illetve az ügynek valamely körülménye a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetetten érinti. A perbeli ügyben egy adott ingatlant érintő kisajátítással összefüggésben a Kúria társadalmilag jelentős jogkérdést nem tárt fel, így a befogadás ez okból sem volt indokolt. Kúria VI.Kfv.37.629/2024/2-1 6 [27] Az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő kérdést az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében ilyenre a felperes sem hivatkozott. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [28] A Kúria megítélése szerint az elsőfokú bíróság a jogerős közbenső ítéletében döntése indokairól a megfelelő részletességgel számot adott, pontosan rögzítette a feltárt tényállást, valamint egyenként és összességükben értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, melynek során az azokból levont következtetései, így az, hogy miért nem volt kihatással az I. rendű alperesi döntés jogszerűségére az iparterület/ipari park önkormányzati jogszabályokban szinonimaként való használata, továbbá, hogy a kisajátítási eljárásban tényként kellett figyelembe venni a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezését egyértelműen, részletesen kiderülnek az ítélet indokolásából. Ügy érdemére kiható jogszabálysértés valószínűsítése hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpont szerinti befogadás feltételei sem álltak fenn. [29] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállása körében bár a felperes megjelölt két kúriai határozatot [Kfv.37.283/2020/5., Kfv.37.743/2014/4.], amelyektől való eltérést állította, de azoktól az elsőfokú bíróság nem tér el. A hivatkozott kúriai határozatok éppen azt rögzítik, hogy amennyiben helyi önkormányzat rendelete, mint jogszabály a terület- és településrendezés körében megállapítja a közérdekű célokat, az az ügyben eljáró feleket köti. Az elsőfokú bíróság ezzel összhangban állapította meg azt, hogy a kisajátítás jogalapja szempontjából a földrajzilag pontosan körülhatárolható területnek és annak ipari, gazdasági övezetbe sorolása („Ge”) tényének volt jelentősége, mely területek kapcsán a közérdekű célt önmagában a jogszabályi rendelkezés [HÉSZ 36. §
(16)bekezdés] megalapozta. Eltérés hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadásnak sem volt helye. [30] A fent kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [31] Nincs helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának, ha az adott jogkérdés kapcsán a Kúria már korábban állást foglalt, és a jogerős ítélet ettől nem tér el. A joggyakorlat továbbfejlesztése csak a kialakult joggyakorlat meghaladottsága esetén indokolt. Záró rész [32] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [33] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Kúria VI.Kfv.37.629/2024/2-1 7 Budapest,
- október
- Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. a tanács elnöke Dr. Rák-Fekete Edina sk. sk. előadó bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró