Bf.529/2023/7 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés, valamint

(4)bekezdés alapján emberölés vétségében és testi sértés vétségében [Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(3)bekezdés és

(9)bekezdés c) pontja]. Ezért halmazati büntetésül 4 év szabadságvesztésre ítélte. A büntetést fogházban rendelte végrehajtani azzal, hogy a vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelek sorsáról és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott „teljes körű felmentés végett” jelentett be fellebbezést, melyhez a védő csatlakozott. [3] Az ügyészség az ítéletet tudomásul vette. [4] A védő fellebbezése indokolásában kiemelte, hogy álláspontja szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok ellentmondásosak, a kétségek védence javára történő értékelésével egyértelműen indokolt a vádlott felmentése. Kifejtette a védő azonban azt is, hogy ha az ítélőtábla a vádlott bűnösségét állapítaná meg, akkor szükséges a büntetését enyhíteni. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.529/2023/7/VI 2 [5] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.303/2023/2. számú észrevételében az ítélet helybenhagyására tett indítványt a tényállás kisebb kiegészítését és a büntetéskiszabási körülmények pontosítását követően. [6] A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet elleni fellebbezéseket a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 599. §

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálta el. [7] A fellebbezések nem alaposak. [8] Az ítélőtábla – a védelmi perorvoslat okára és irányára tekintettel – a Be. 590. §

(1),

(2)és

(7)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt teljeskörűen bírálta felül. A revízió kitért az eljárási szabályok megtartására, az ítélet megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a cselekmény jogi minősítésére, a büntetés kiszabására, az indokolás helyességére és az egyéb rendelkezésekre is, függetlenül attól, hogy ki és milyen okból fellebbezett. A Be. fellebbezési rendszerében is főszabály a teljes felülbírálat. Jelen esetben a vádlott és a védő perorvoslata a tényálláson keresztül támadta a bűnösség megállapítását, ezért korlátozott felülbírálatra nem kerülhetett sor. [9] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást alapvetően a perrendi szabályok megtartásával folytatta le. Nem vétett sem abszolút [Be. 608. §

(1)bekezdés a-h) pont], sem olyan súlyos relatív perjogi hibát [Be. 609. §

(1)és

(2)bekezdés a-d) pont], ami az eljárás törvényességét befolyásolva az érdemi felülbírálatot kizárta volna, és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, így az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását eredményezné. [10] Az elsőfokú bíróság az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett és túlnyomórészt megalapozott tényállást [Be. 561. §

(3)bekezdés c) pont] állapított meg, azonban a tényállás kisebb részben hiányos [Be. 592. §

(2)bekezdés a) pontja], mely részbeni megalapozatlanság a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az ügyiratok tartalma alapján kiküszöbölhetővé vált. [11] Az ítélet [15] bekezdésében a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet jelölendő meg. A [18] bekezdés helyesen: 16 óra körüli időben a vádlott a munkavégzése során kettő darab fémtartályt talált a szétválogatásra váró hulladékok között, amelyben mérgező hatású izopropil-alkohol volt. Az izoropil-alkohol színtelen, víztiszta folyadék. Az izopropanol esetében a szag az etil-alkoholéra emlékeztető, de attól minimálisan eltér, markánsabb, csípősebb, laikus nem tud különbséget tenni közöttük (képviselő1 igazságügyi szakértő 2021. június 14. napján kelt igazságügyi toxikológiai szakértői véleményének 10. oldal utolsó bekezdése). [12] A megalapozottá tett tényállás a Be. 593. §

(3)bekezdése értelmében irányadó a másodfokú eljárásban. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.529/2023/7/VI 3 [13] Megalapozott tényállás esetén a másodfokú eljárásban a bizonyítékok felülértékelésének tilalma folytán a felmentésre irányuló fellebbezés eredményre nem vezethet a Be. 593. §

(1)-

(3)bekezdéséből következőleg. [14] Az elsőfokon eljárt törvényszék az ügy eldöntése szempontjából lényeges személyi és tárgyi jellegű, közvetlen, közvetett és származékos bizonyítékokat megvizsgálta és azokat egyenként és összességében is hibátlanul, a logika törvényei, az észszerű gondolkodás szabályai szerint értékelte. Az ügyben főként a személyi bizonyítási anyag volt a meghatározó. A törvényszék a vallomásokat nagy gondossággal, több oldalról, részletekbe menően elemezte és nem vétett hibát a mérlegelés során. A felülbírált ügyben az indokolás alapos, a bíróság valódi értékelő tevékenységéről adott számot. [15] Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállását - a vádlott tagadásával szemben – helytállóan sértett1 és tanú2 sértettek, tanú5, tanú1, tanú6, tanú4, tanú7, ,.... , ...... és ..... tanúk vallomására, az igazságügyi szakértői véleményekre, a büntetésvégrehajtási intézet belső kamerarendszere által rögzített felvételekre, valamint az okirati bizonyítékokra alapította. [16] Akkor is helyesen járt el az elsőfokú bíróság amikor elutasította a védelem bizonyítási indítványát, mint szükségtelent további kamera felvételek megtekintésére. [17] Fontos a revízió e részében leszögezni, hogy megalapozatlansági ok hiányában, vagy a részbeni megalapozatlanság orvoslását követően a tényálláshoz kötöttség elvéből adódóan a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. Ennek elvi indokát a Be. 167. §

(3)-

(4)bekezdése adja, ami szerint a bizonyítás eszközeinek és a bizonyítékoknak nincs törvényben előre meghatározott ereje, a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, és a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése szerint állapítja meg. Ezáltal biztosított a bizonyítékok hitelt érdemlőségének meggyőződés szerinti, szabad értékelése és védett mikénti értékelése (Kúria Bhar.III.1201/2018/10.). Utal rá az ítélőtábla, különös tekintettel a magyar büntetőeljárásban is már hatályos részleges precedens jellegre, hogy a közzétett eseti döntésekre hivatkozás indokolt, e döntések ugyanis az egységes bírói gyakorlat kialakítását, a vitás jogkérdésekben való eligazodást, és ebből következően a jogbiztonságot szolgálják (BH

1. 94., Kúria Bfv.I.486/2019.). Az elsőfokon eljárt törvényszék előbbi elvárásnak kifogástalanul eleget tett. [18] Az irányadó tényállás alapján a vádlott bűnösségére vont következtetés helyes, a cselekmények minősítése törvényes. [19] Az elsőfokú bíróság alapos indokát adta annak, hogy a vádlott a terhére rótt gondatlan cselekményeket miért a gondatlanság súlyosabb formájával, nevezetesen a tudatos gondatlansággal (luxuria) követte el. [20] A büntetés kiszabása során az enyhítő és súlyosító körülményeket a törvényszék túlnyomórészt számba vette. Egyetértett az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészséggel abban, hogy további súlyosító körülmény azonban a gondatlanság súlyos foka, hiszen nagymértékű volt a vádlott könnyelműsége amikor bízott az eredmény elmaradásában (56/
2. BK vélemény II/
3. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.529/2023/7/VI 4 pont.) Bár bűncselekményi minősítéssel járó értékelést a 8 napon belüli gyógytartam miatt nem kaphatott, azonban a vádlott cselekvősége által még egy személy (tanú2) is izopropilmérgezést szenvedett, mellyel az élete veszélyeztetve volt. Az enyhítő körülmények közül mellőzendő a sértettek könnyelmű, meggondolatlan magatartására, mint enyhítő körülményre történő hivatkozás. [21] Az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés tettarányos, az megfelel a speciális és generális prevenció követelményének, így annak az enyhítésére nem látott lehetőséget az ítélőtábla. [22] Az ítélet egyéb rendelkezései is helyesek. [23] A kifejtettekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be.
4. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [24] A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viseléséről való rendelkezés a Be. 613.§

(1)bekezdésén és a Be. 574. §

(1)és

(2)bekezdésén alapul. [25] A tárgyalás egységes egésznek tekintendő megnyitása és berekesztése között, ezért a többes szám használata kerülendő a tárgyalás megjelölésénél. Debrecen,

1. november
2. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. előadó bíró, Dr. Toma Attila sk. bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 9.B.277/2022/
3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.529/2023/7 sz. másodfokú határozata által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. november
5. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke