Kfv.37237/2026/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján nincs lehetőség, ha a felvetett jogkérdés mikénti eldöntése a társadalom szélesebb körére még áttételesen sem hat ki. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.237/2026/2. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Salfay Noémi Orsolya kamarai jogtanácsos Az alperes: Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal cím2 Az alperes képviselője: Dr. Nagy Enikő Györgyi kamarai jogtanácsos A per tárgya: fogyasztóvédelmi ügyben hozott KE/045/00273-8/2025. számú határozattal módosított KE/045/00273-5/2025. számú határozat mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Győri Törvényszék 10.K.701.107/2025/10. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felek: az alperes (11. sorszámon) Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kfv.37.237/2026/2 2 [1] Az alperes a felperes egyéb1 hrsz.1. alatti kereskedelmi egységében 2025. május 7én lefolytatott hatósági ellenőrzése eredményeként a 2025. június 18-án kelt KE/045/002735/2025. számú határozatával a felperessel szemben 4.000.000 forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A határozat indokolása szerint a felperes azzal, hogy a hatósági árréskorlátozással érintett négyféle termék esetén nem helyezte el a jogszabály által meghatározott tartalmú figyelemfelhívó jelzést a termék vagy annak egyedi kiírása mellett, megsértette az élelmiszerárak csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 42/2025. (III. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. §

(1)-

(7)bekezdései és

1. §-a szerinti, a Korm. rendelettel összefüggő kereskedői tájékoztatásról szóló 5/
2. (III. 21.) MK rendelet (a továbbiakban: MK rendelet)
3. §

(4)bekezdését. [2] A bírság összegét a fogyasztóvédelemről szóló

1. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.)
2. §

(1),

(5)bekezdései, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló

1. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.)
2. §-a,
3. §-a,
4. §-a,
5. §

(1),

(4)bekezdései és a Korm. rendelet 4. §

(9)bekezdése alapján mérlegeléssel határozta meg, ismertetve a kiszabásánál figyelembe vett körülményeket. [3] A felperes közigazgatási perben támadta az alperes határozatát, amelyre tekintettel az alperes

1. szeptember 23-án kelt KE/045/00273-8/
2. számú döntésével a határozatát módosította, és a bírság összegét 1.000.000 forintban határozta meg. A felperes a keresetét a módosító határozatra is kiterjesztette. A jogerős ítélet [4] Az elsőfokú bíróság
3. január 21-én kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével az alperes KE/045/00273-8/
4. számú határozatával módosított KE/045/00273-5/
5. számú határozatát megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [5] A felperes keresetét az alkalmazott jogkövetkezmény jogalapja körében alaposnak tartva, kifejtette, hogy a Korm. rendelet
6. §

(9)bekezdéséből az a következtetés vonható le, miszerint az 1.000.000 forint tételes bírság kiszabását a jogalkotó kizárólag a jól látható helyre kifüggesztendő tájékoztatással kapcsolatos szabálytalanság esetére írta elő, míg az MK rendelet 1. §

(4)bekezdése szerinti jelzés vonatkozásában külön szankciót a Korm. rendelet nem tartalmaz. Az MK rendelet ugyanis különbséget tesz tájékoztató és jelzés között. A tájékoztatót nagyobb méretben az üzlet bejáratánál kell kihelyezni, míg a jelzéseket közvetlenül az érintett termékek mellett kisebb méretben. A Korm. rendelet 4. §

(9)bekezdése szerinti jól látható helyre kifüggesztendő tájékoztatás és az MK rendelet 1. §

(3)bekezdés a) pontja szerinti, az üzlet bejáratánál, nagyobb méretben jól látható táblán kihelyezendő tájékoztatás jelent azonos fogalmakat. Következésképpen a tájékoztatás kihelyezésével kapcsolatos szabálytalanság esetén egyértelműen alkalmazandó a Korm. rendelet 4. §

(9)bekezdése szerint meghatározott bírság, ellenben a jelzések kihelyezésével kapcsolatos szabálytalanság esetében az általános fogyasztóvédelmi szabályok az irányadóak, amelyek a fogyasztók tájékoztatásával függenek össze. [6] Figyelemmel arra, hogy az alperes a bírság összegének jogalapját tévesen alapította a Korm. rendelet 4. §

(9)bekezdésére, a mérlegelés szempontjai nem felelnek meg a jogszabályi rendelkezéseknek. Az új eljárásra előírta, hogy az alperesnek a bírság kiszabásánál nem a Korm. rendelet 4. §

(9)bekezdéséből kell kiindulnia, hanem a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó általános szabályok alapján szükséges megvizsgálnia a bírság kiszabásának és az esetleges figyelmeztetés alkalmazásának a lehetőségét. Kúria VII.Kfv.37.237/2026/2 3 A felülvizsgálati kérelem [7] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága okaként a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjait jelölte meg. [9] Előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadása az országos joggyakorlat egységessége, illetve a felvetett jogkérdés gyakori felmerülése miatt indokolt, mert jelentős és a jogkérdés a fogyasztók széles körét érinti. Az MK rendelet előírása szerinti jelzés kihelyezésével kapcsolatos szabálytalanságok esetén a Korm. rendelet 4. §

(9)bekezdése megszövegezéséből az a következtetés vonható le, hogy az nem csak a tájékoztatás, hanem a jelzések kihelyezésével kapcsolatos szabálytalanság esetén is az ott meghatározott összegű bírság kiszabását teszi lehetővé, ezzel biztosítva a fogyasztók jogainak teljes körű védelmét. [10] A felülvizsgálati kérelem befogadását a fogyasztók Alaptörvény M) cikkében rögzített védelme is indokolja. A jogerős ítélet bizonytalanságot eredményez azzal, hogy figyelmen kívül hagyja a fogyasztók információs és gazdasági kiszolgáltatottságát, így nem érvényesülhet a „gyengébb fél” elve. [11] Kifejtette, hogy a Korm. rendeletben meghatározott előírások teljesítésének ellenőrzése során országosan 34 eljárásban összesen 95.000.000 forint bírság kiszabásáról döntött. A felülvizsgálni kért ítélet a társadalom széles körére közvetlen hatást gyakorol, a jogegység iránti igény a támadott határozaton túlmutat, amit az általa megjelölt – a Vas Vármegyei Kormányhivatalnál, Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatalnál, illetve a Fejér Vármegyei Kormányhivatalnál indult, illetve részben közigazgatási perben vitatott – hasonló tárgyú fogyasztóvédelmi ügyekkel kívánt alátámasztani. Kifejtette, hogy a Budapest Főváros Kormányhivatala felülvizsgálati kérelmének befogadását a Kúria Kfv.VII.37.046/2026/2. számú végzésével megtagadta. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [13] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés Kúria VII.Kfv.37.237/2026/2 4 miatt indokolt. [14] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). [16] A perbeli esetben az alperes által előadottak a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében nem indokolják a felülvizsgálati kérelem befogadását. Önmagában az a körülmény, hogy egy konkrét jogkérdésben – az MK rendelet 1. §

(4)bekezdésének megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezmény jogalapja kérdésében – a Kúria még nem foglalt állást, a felülvizsgálati kérelem befogadásához nem elegendő. Szükséges az is, hogy a fél arra hivatkozzon: az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn. [17] Az alperes azonban nem jelölt meg egyetlen olyan, egyértelműen azonosítható alsóbb fokú bírósági határozatot sem, amely álláspontja szerint ebből a szempontból a befogadás alapjául szolgálhatna, mert jogegységi problémát jelezne. Épp ellenkezőleg: a felülvizsgálati kérelmében felhívott hatósági ügyek leírásából az tűnik ki, hogy az elsőfokú bíróságok azonosan, a közigazgatási határozatokat megsemmisítő ítéleteket hoztak. E körben a folyamatban lévő, még elsőfokon be nem fejezett peres eljárások nem vehetők figyelembe, míg annak teljesen eltérő tárgya miatt (a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5. §

(2)bekezdésének értelmezése) a Kúria Kfv.VII.37.046/2026/2. számú megtagadó végzése sem értékelhető. [18] Hangsúlyozza a Kúria, hogy amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. Ilyen esetben ugyanis azt az értelmezést kell bírói gyakorlatként elfogadni, amelyet az alsóbb fokú bíróság(

1. ok)kialakított(
2. ak)(Kfv.VII.37.127/2023/2., Kfv.VII.37.537/2024/2., Kfv.VII.37.596/2025/2.). [19] A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. A felülvizsgálati kérelmében azonban az alperes – a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében – nem hivatkozott egyetlen olyan körülményre sem, amely az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalna. Erre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja nem indokolja. [20] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás azonban ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. Kúria VII.Kfv.37.237/2026/2 5 [21] A Fgytv. egyik célja, a fogyasztók megfelelő tájékoztatásához való jogának védelme kétségkívül fontos társadalmi érdek, de a törvény alkalmazása önmagában a perbeli ügy különleges súlyát vagy társadalmi jelentőségét nem támasztja alá. A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálni kért jogerős ítélet nem az MK rendelet 1. §

(4)bekezdés megsértésének hiányát, hanem a kiszabott bírság jogalapjának téves meghatározását állította. Nem írta elő a megismételt eljárásra, hogy az alperes ne szabjon ki bírságot, hanem arra adott iránymutatást, hogy ne a Korm. rendelet 4. §

(9)bekezdése alapulvételével határozza meg. Az alperesnek az általános fogyasztóvédelmi szabályok alapján azt szükséges mérlegelnie, hogy a jelzési kötelezettség hiánya mennyi terméket érintett, illetve, hogy a bírság összege szempontjából hogyan, miként értékelendő. Ehhez a fogyasztók tájékoztatáshoz fűződő jogából és annak esetleges sérelméből kell kiindulnia, mérlegelve, hogy különös méltánylást érdemlő körülmények fennállnak-e a figyelmeztetés alkalmazása vonatkozásában. [22] Mindezek alapján a perbeli esetben nem állapítható meg, hogy az adott ügy mikénti eldöntése a társadalom széles körére közvetlenül vagy közvetett módon hatást gyakorolna, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont alapján sincs lehetőség. [23] Miután a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [24] Amíg az alsóbb fokú bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, illetve hogyan kell alkalmazni, addig a joggyakorlat egységének biztosítása nem kívánja meg a Kúria iránymutatását. A felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján nincs lehetőség, ha a felvetett jogkérdés mikénti eldöntése a társadalom szélesebb körére még áttételesen sem hat ki. Záró rész [25] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [26] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. április
3. Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Kúria VII.Kfv.37.237/2026/2 6 Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró