Kfv.37696/2023/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontjaira, valamint
4. b)pontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.696/2023/3. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró Az I. rendű felperes: felperes1 (cím1) A II. rendű felperes: felperes2 (cím1) Az I. rendű és II. rendű felperes képviselője: dr. Huszti L. György Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Huszti L. György; cím2) Az alperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal (1052 Budapest, Városház utca 7.) Az alperes képviselője: dr. Czigány Eszter kamarai jogtanácsos A per tárgya: építési ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az I. rendű és II. rendű felperesek, 31. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Budapest Környéki Törvényszék 2023. szeptember 12-én kelt 105.K.701.919/2021/29. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria az I. rendű és II. rendű felperesek felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú építésügyi hatóság részére bejelentés érkezett a felperesek mint építtetők tulajdonában álló cím3 alatti, hrsz.-ú ingatlanon (a továbbiakban: perbeli ingatlan) Kúria III.Kfv.37.696/2023/3 2 már meglévő melléképítmény bővítésével kapcsolatban. A hatóság 2018. március 20. napján helyszíni szemlét tartott (a továbbiakban: I. szemle), amelynek eredményeként megállapította, hogy 2017-ben egy 2,40*3,20 méter méretű épületrésszel (a továbbiakban: Bővítmény) szabálytalan épületbővítés történt, a perbeli ingatlan túlépített, ezért a PE-06/EP/000881/2019. számú határozatával a Bővítmény bontására kötelezte a felpereseket. A felperesek fellebbezésére tekintettel a másodfokú hatóság az elsőfokú döntést helybenhagyta, amely másodfokú határozat ellen a felperesek keresetet terjesztettek elő. [2] A felülvizsgálati eljárásban a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 43.K.27.943/2019/24. számú ítéletével – elutasítva a másodfokú hatóság bizonyításra vonatkozó kiegészítését – a PE/EH/00147-7/2019. számú másodfokú határozatot megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. [3] A megismételt eljárásban 2021. június 28-án a felperesek jelenlétében megtartott II. szemlét követően az alperes a 2021. június 30-án kelt PE/ETDR-EP/11920-3/2021 számú határozatával (a továbbiakban: perbeli határozat) kötelezte a felpereseket, hogy a perbeli ingatlanon a hátsó épület bővítményt a döntés véglegessé válásától számított 180 napon belül bontsák el. Megállapította, hogy a Bővítmény - az oldalkert tekintetében - építési helyen kívül áll, a minimális 2,50 méteres oldalkert méret helyett csak 1,37 m van, miközben az ingatlan beépítettsége meghaladja a Budakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 41/2015. (XII.30.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: HÉSZ) maximális értékét (54,4 %>30 %). A beépítettség tekintetében megállapította továbbá, hogy az ingatlan jelenleg és már a Bővítmény megépítése előtt is túlépített volt: 125,64 – 3,1 x 2,2 = 118,82 / 231 = 51,4 %. [4] Hivatkozott továbbá az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 48. §

(1)és

(5)bekezdéseire, amely alapján a felépített Bővítmény szabálytalan és szakszerűtlen, mivel nem felel meg a HÉSZ-ben rögzített követelményeknek. [5] A fennmaradási engedély vonatkozásában kifejtette, hogy az Étv. 48/A.§

(1)bekezdés a) pontjában rögzített műszaki és egyéb feltételek nem teljesültek, ezért az alperesi hatóság az Étv. 46.§

(3)bekezdés eb) alapján a szabálytalan állapot megszüntetése érdekében kizárólag bontást rendelhetett el. Az elsőfokú ítélet [6] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [7] Rámutatott, hogy a bíróságnak a keresetben foglaltak alapján arról kellett állást foglalnia, hogy az eljáró hatóság megfelelően tisztázta-e a tényállást és a perbeli döntésének meghozatala során helyesen vonta-e le a következtetéseket. [8] A megismételt eljárásban a bíróság ítélete köti az eljáró közigazgatási szervet, így a megismételt közigazgatási eljárást követően a jogvita tárgy az lehet, hogy a hatóság az ítéleti iránymutatásnak megfelelően járt-e el. Ezeknek a követelményeknek a teljesülését vizsgálta a törvényszék. [9] A bíróság a II. szemle jegyzőkönyve szerint megállapította, hogy az alperes a méréseket elvégezte, perbeli határozatát a helyszíni szemlén felvett megállapításokra alapította. Figyelemmel arra, hogy a jegyzőkönyv közokiratnak minősül, amelyet a felek aláírtak, így kétséget kizáróan alkalmas az abban foglaltak bizonyítására, különösen a Kúria III.Kfv.37.696/2023/3 3 méretadatok alátámasztására. Erre tekintettel megállapítható, az alperes jogszerűen határozta meg, hogy az épületbővítmény építési helyen kívül áll, és az ingatlan túlépített. [10] Az alperes jogszerűen rendelte el a Bővítmény elbontását, mivel az oldalkert tekintetében az építési helyen kívül, egyéb tekintetben pedig a megengedett legnagyobb beépítés mértékét meghaladóan valósult meg, így szabályossá nem tehető. [11] A bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 76.§-a szerint a határozat nem minősül jogszabálysértőnek azon okból, hogy az alperes nem küldte meg a jegyzőkönyveket a felpereseknek. Az eljárás során megállapítható volt, hogy az alperes a felpereseket az eljárásba bevonta, a felperesek a helyszíni szemle alkalmával jelen voltak, a jegyzőkönyvet aláírták. [12] A felperes által hivatkozott 60 napos ügyintézési határidő túllépése nem eredményezi a hatóság számára az eljárás lefolytatásának akadályát, a jogkövetkezmények alkalmazására csak a 10 éves határidő letelte esetén nincs lehetőség, ezt azonban a felperesek később már nem vitatták a perben. [13] Az alperes a tényállást megfelelően feltárta, a rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen értékelte, az irányadó jogszabályokat helyesen értelmezve megalapozott következtetést vont le a perbeli ügyben. A felülvizsgálati kérelem [14] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására utasítását. Másodlagosan az ítélet megváltoztatását indítványozták akként, hogy a Kúria a megtámadott közigazgatási cselekményt semmisítse meg és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezze. [15] A felperesek felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp)
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontjaira, valamint
4. b)pontjára hivatkoztak. [16] Kifejtették, hogy a jogerős ítélet sérti a többek között az Alaptörvény II., III., XX., XXI. és XXII. cikkét, valamint az Ákr. 76.§-át. [17] Álláspontjuk szerint az emberi méltósághoz való jog és embertelen, megalázó bánásmód tilalmához szervesen hozzátartozik a higiénia viszonyok, így az illemhelyiséghez való mások bepillantásától mentes hozzáféréshez, az illemhely és az étkező közötti távolsághoz, a tisztasághoz, a kártevő mentességhez való jog. A bíróság ezektől fosztotta meg őket akkor, amikor a WC és a fürdő elbontására kötelezte a felpereseket. A mosógépet sem tudják máshová csatlakoztatni az ingatlanban, így a ruháikat se tudnák mosni, tisztán tartani. [18] Továbbá az ítélet sérti a felperesek és a szomszédok egészséges környezethez való, az otthon védelméhez való jogot, valamint a testi egészséghez való jogot, mert az az alapvető higiéniai szükségletek ellehetetlenítéséhez vezet. [19] Hivatkoztak a Kúria Kfv.VII.45.145/2021/5. számú határozatára, amely szerint az iratbetekintési jog megsértése az ügy érdemére kiható, lényeges eljárási jogszabálysértés lehet. Kúria III.Kfv.37.696/2023/3 4 [20] A hatósági eljárás során az alperesnek a bizonyítékokról értesítenie kellett volna a felpereseket, tájékoztatnia kellett volna a bizonyítékok megismerhetőségének, valamint a további bizonyítási indítványok előterjesztésének a lehetőségeiről. Ezeknek az elmulasztásával álláspontjuk szerint az alperes megsértette az Ákr. 76.§-ában foglaltakat. A Kúria döntése és jogi indokai [21] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [22] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [23] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperesek befogadási kérelmében megjelölt indok mellett – Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [25] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [26] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [27] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási Kúria III.Kfv.37.696/2023/3 5 szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 117. §

(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperesek ilyen ok fennállását nem indokolták meg, így ezen ok tekintetében sem volt helye befogadásnak. [28] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A felperesek e körben a Kfv.VII.45.145/2021/

1. számú végzését jelölték meg. [29] A jogegység követelménye azt az elvárást támasztja, hogy az ugyanazon jogkérdést felvető ügyekben (ügyazonosság vagy összevethetőség) a jogértelmezés is azonos legyen. Ha nincs meg az ügyek közötti összevethetőség, mert eltérő hátterűek a bírói döntések, akkor jogegységi szempontú összehasonlítás sem végezhető (Jpe.I.60.002/2021/7.). [30] A felperesek által hivatkozott Kfv.VII.45.145/2021/
2. számú végzés és a felülvizsgálattal érintett ítélet tényállása között az ügyazonosság nem állapítható meg, figyelemmel arra, hogy a hivatkozott döntés egy üzemi balesettel és az ahhoz kapcsolódó egészségbiztosítási ellátási költségre vonatkozó fizetési meghagyásról szól, míg a jelen per tárgya a Bővítmény bontása. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 117.§

(4)bekezdése alapján – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei egyéb okból sem állnak fenn. A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [32] A kifejtettekre alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdését alkalmazva megtagadta. [33] Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a Kp. 119.§

(2)bekezdésére figyelemmel, a befogadás hiányában a Kúriának nem kellett döntenie. Az alkalmazott jogszabályok [34] Kp. 118. §

(1)és

(3)bekezdés A döntés rövid tartalma [35] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)és
3. ad)alpontjaira, valamint
4. b)pontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész Kúria III.Kfv.37.696/2023/3 6 [36] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. Az Itv. 62. §

(1)bekezdésének h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán szükségtelenül lerótt 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését a felperes az illetékügyi hatóságtól kérheti az Itv. 80. §

(1)bekezdés

1. i)pontjában foglaltak szerint. [37] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [38] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. december
2. Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Gyurán Ildikó s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő