← Magyarország

Kfv.35169/2024/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Állami vagyonnak az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló

  1. évi LXXXVI. törvény alapján történő ingyenes átadása esetén e törvény, és nem polgári jogi ügylet a tulajdonosváltozás jogcíme, és e törvény felhatalmazása alapján kiadott közjogi szabály szerint alakul a tulajdonjog átszállásának időpontja. A tulajdonosváltozás ebben az esetben nem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel, hanem a közjogi rendelkezésekben meghatározott időpontban következik be, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tehát deklaratív hatályú. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.V.35.169/2024/
  2. A tanács tagjai: dr. Márton Gizella a tanács elnöke dr. Stefancsik Márta előadó bíró dr. Darák Péter bíró dr. Demjén Péter bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: dr. Váradi Noémi kamarai jogtanácsos Az alperes: Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal (cím2) Az alperes képviselője: dr. Gulyás Renáta és dr. Király András kamarai jogtanácsosok A per tárgya: helyi adóügyben hozott határozat elleni közigazgatási per A felülvizsgálati kérelemmel élő fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Győri Törvényszék – mintaperben hozott –
  3. május
  4. napján kelt 9.K.701.141/2023/
  5. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Győri Törvényszék 9.K.701.141/2023/
  6. számú ítéletét az indokolás kiegészítésével hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 5.000 (ötezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A feljegyzett 50.000 (ötvenezer) felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria V.Kfv.35.169/2024/7-I 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az helység1, belterületi helyrajzi szám1 hrsz-ú, 39 m2 alapterületű lakás a Magyar Állam tulajdonában és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) vagyonkezelésében volt. [2] Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló
  7. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Karitatív tv.)
  8. §

(1)bekezdés c) pontja arról rendelkezett, hogy az állam tulajdonában és az MVH vagyonkezelésében lévő, itt meghatározott jogi státuszú ingatlanok e törvény alapján
  1. január
  2. napjával ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: felperes) tulajdonába adhatók. A Karitatív tv.
  3. §
(4)bekezdése értelmében az 1. §
(1)bekezdés szerinti ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által előkészített javaslat alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt. A felperes tulajdonába kerülő ingatlanok jegyzékét, köztük a perrel érintett ingatlant az 1980/2021.(XII.27.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) 1. számú melléklete tartalmazza. A Karitatív tv. 1. §
(8)bekezdése szerint az ingatlanügyi hatóság az 1. §
(1)bekezdés szerinti tulajdonváltozást az MVH általi kérelemre jegyzi be, amely kérelem tartalmazza a Karitatív tv. 1. §
(1)bekezdésre való hivatkozást, továbbá a Korm. határozatra, a lakóingatlan helytórajzi számára, a tulajdonszerző adatait, a tulajdonba adott tulajdoni hányad mértékére való hivatkozást. [3] A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal az MVH
  1. január 21-én kelt kérelme alapján a
  2. március 4-én meghozott 303921/2/2022.03.
  3. számú határozatával – utalva a Korm. határozatra –
  4. január
  5. napjára jegyezte be a felperes tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba, a tulajdonszerzés jogcímeként a Karitatív tv.
  6. §
(1)bekezdését jelölte meg. [4] A felperes
  1. február 15-i adatbejelentése alapján helység1i Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban elsőfokú adóhatóság) a
  2. május 15-én meghozott 8-adó/5756-2/
  3. számú határozatával a felperesre 2022-
  4. évekre az ingatlan után összesen 19.500 forint építményadót vetett ki, 2024-től adókötelezettségét 9.750 forint/év összegben határozta meg. [5] A fellebbezés alapján eljárt alperes a
  5. július
  6. napján kelt KE/4/707-4/
  7. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozatát a helyi adókról szóló
  8. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)
  9. §
(1)bekezdésére,
  1. §
  2. pontjára, a Karitatív tv.
  3. §
(1)bekezdésére, a Korm. határozatra, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:
  2. §
(3)-
(4)bekezdéseire alapította. [6] Indokolása szerint az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint a felperes
  1. január 1én az építmény tulajdonosa volt, így ettől az időponttól az építményadó alanya. Nem fogadta el a felperes hivatkozását, hogy az építmény feletti tulajdonjogot annak ingatlannyilvántartási bejegyzése napján,
  2. március 4-én szerezte, ezért
  3. évben nem volt az Kúria V.Kfv.35.169/2024/7-I 3 építményadó alanya. Érvelése szerint a felperes tulajdonjogát a Karitatív tv. alapján, a Korm. határozat értelmében
  4. január 1-vel, nem szerződéses átruházással, hanem a jogszabály rendelkezése alapján szerezte, azt a Ptk. 5:
  5. §
(3)bekezdése szerint nem az ingatlannyilvántartási bejegyzés keletkeztette. A tulajdonjog bejegyzése ezért nem konstitutív, hanem deklaratív hatályú volt. Rögzítette, hogy a felperes által kötött bérleti szerződések Általános Szerződési Feltételei (ÁSZF) is tartalmazzák, hogy a tulajdonjogát a Karitatív tv. alapján
  1. január 1-én szerezte meg, és ettől az időponttól gyakorolja a tulajdonosi jogait. [7] Utalt arra, hogy döntése meghozatalakor a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal felperes által ismertetett határozatában foglalt eltérő jogértelmezés nem kötötte [Kúria Kfv.IV.37.788/2018/7.]. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperes keresetlevelében
  2. évre adóalanyisága hiányának megállapítása mellett az alperesi határozat részbeni megváltoztatását, másodlagosan annak részbeni megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [9] Álláspontja szerint az alperes határozata sérti a Ptk. 5:
  3. §
(2)bekezdésében, 5:168. §
(1)-
(2)bekezdésében, valamint a Htv. 12. §
(1)bekezdésében, valamint
  1. §
  2. pontjában foglalt rendelkezéseket. [10] Előadta, hogy a Karitatív tv. csupán a tulajdonszerzés jogalapját teremtette meg, arra vonatkozóan a Korm. határozat tartalmaz konkrét rendelkezéseket. A Korm. határozat nem jogszabály [Alaptörvény T. cikk
(2)bekezdés], ezért tulajdonszerzésére nem alkalmazhatók a Ptk. 5:168. §
(3)-
(4)bekezdésében foglalt rendelkezések. Ebből következően a tulajdonjogának megszerzésére az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel került sor. Az átadott ingatlanokkal kapcsolatos, a Korm. határozat szerinti megállapodást az ingatlanok átadásával kapcsolatban az MVH-val csak
  1. március 17-én kötötte meg, és a Korm. határozat
  2. pontja szerinti időpont a tulajdonátadást illetően nem valósult meg. Az ÁSZF a bérleti jogviszony elemeit szabályozza, a perbeli jogkérdést illetően nem releváns annak tartalma. [11] A tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése az alperes állításával szemben a Ptk. 5:
  3. §
(2)bekezdése és 5:168. §
(1)és
(2)bekezdése alapján konstitutív hatályú volt, az építmény tulajdonjogát
  1. március 4-én szerezte meg, így a Htv.
  2. §
(1)bekezdése szerint
  1. adóévben nem volt az építményadó alanya. [12] Az alperes a kereset elutasítását kérte a határozatában foglalt indokok alapján. A jogerős ítélet [13] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét mintaperben bírálta el és a jogerős ítéletével azt elutasította. Indokolása szerint a felperes az ingatlan-nyilvántartás adatai alapján
  2. Kúria V.Kfv.35.169/2024/7-I 4 január 1-én a tárgyi építmény tulajdonosa volt, a Htv.
  3. §
(1)bekezdése, valamint
  1. §
  2. pontja alapján az ingatlan tulajdonosának, és ez alapján az adó alanyának kellett tekinteni. [14] Kifejtette, hogy az ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez a Ptk. 5:
  3. §
(2)bekezdése szerint – a tulajdon átruházására irányuló szerződés hiányában – egyéb jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A tulajdonjog átruházással való megszerzésének jogcímét a Karitatív tv. 1. §
(1)-
(3)bekezdései teremtették meg azzal, hogy az ott felsorolt feltételeknek megfelelő ingatlanok
  1. január 1-vel ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel a felperes tulajdonába adhatóak. A tárgykörben rendelkező, az Alaptörvényben a jogforrások között fel nem sorolt Korm. határozat további jogcímet nem keletkeztetett, a szerzéssel összefüggő jogcímet nem pontosította, csupán megismételte, hogy a Karitatív tv.-ben meghatározott és a Korm. határozat mellékletében felsorolt ingatlanok
  2. január
  3. napjával kerülnek a felperes tulajdonába. Amint arra a Ptk. 5:
  4. §
(2)bekezdése is utal, az ingatlan tulajdonjogának átruházással való megszerzéséhez nemcsak a jogcím, hanem erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése is szükséges. Az ingatlan-nyilvántartási hatóság a tulajdonjog bejegyzése alapján az ingatlannyilvántartási kérelem nyomtatvány tartalmának és a tulajdonszerzés jogcímét keletkeztető Karitatív tv.-nek a figyelembevételével járt el, és ez alapján a felperes tulajdonjogát 2022. január 1-vel jegyezte be a nyilvántartásba. A tulajdonszerzésre az ingatlan-nyilvántartáson kívül, jogszabály alapján került sor, a Karitatív tv. 1. §
(8)bekezdése alapján szükséges volt az ingatlan-nyilvántartási kérelem előterjesztése. [15] Az ítélet [57] bekezdése szerint az ingatlanokra vonatkozó dologi jogok jogügylettel való keletkezéséhez és megszüntetéséhez az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés szükséges. A bejegyzési elv elfogadása és következetes elismerése összefügg az ingatlannyilvántartás közhitelességével, amennyiben közhitelesség csak akkor kapcsolható az ingatlan-nyilvántartáshoz, ha az a jogi állapotot a valósággal a lehető legteljesebb mértékben azonosan tartalmazza. A bejegyzés maga azonban – konstitutív természete ellenére – már nem része a rendelkező ügyletnek. Ez nem változtat ugyanakkor azon, hogy a jogváltozás alapjául szolgáló ügylet csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a jogváltozás az ingatlannyilvántartási bejegyzéssel ténylegesen is megtörtént. [16] Végül rögzítette, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. §
(6)bekezdése alapján más vármegyei kormányhivatal által hozott, eltérő döntés a bíróságot ítélete meghozatala során nem kötötte, és az adóalanyiság megítélése szempontjából nem releváns, hogy a felperes az MVH-val a Korm. határozat szerinti megállapodást mely időpontban kötötte meg. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [17] A felperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. [18] Előadta, hogy álláspontja szerint a jogerős ítéletben a Kp. 86. §
(1)bekezdése és Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
  2. §
(5)bekezdésében foglaltak ellenére nem került kifejtésre, hogy miért nem a Korm. határozat rendelkezései alapján szerezte meg a perbeli ingatlan Kúria V.Kfv.35.169/2024/7-I 5 tulajdonjogát, valamint az sem, hogy az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot miért nem tartja jogsértőnek. A Ptk. 5:38. §
(2)bekezdése és 5:168. §
(1)-
(2)bekezdése alapján az átruházáson alapuló tulajdonszerzés keletkezéséhez szükséges bejegyzési elv megsértése valósult meg. Az elsőfokú bíróság tévesen alkalmazta a Ptk. 5:168. §
(3)bekezdését, ezáltal sérült a Htv. 12. §
(1)bekezdése,
  1. §
  2. pontja. [19] Érvelése szerint nem a Karitatív tv., hanem a Korm. határozat alapján valósult meg a tulajdonszerzése, a Karitatív tv. a tulajdonszerzésre csupán jogalapot teremtett. Tulajdonszerzése a Ptk. 5:
  3. §
(2)bekezdése szerinti átruházással történt, ezért e rendelkezés értelmében a perbeli ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím és erre tekintettel a tulajdonjog átruházásának az ingatlannyilvántartásba való bejegyzése szükséges volt. Erre tekintettel a bejegyző határozat alapján, 2022. március 4. napján szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát. Főszabály szerint a Ptk. 5:168. §
(2)bekezdése alapján az átruházással történő tulajdonszerzés esetén a bejegyzés keletkezteti a tulajdonjogot. A jogkeletkeztető hatás alól két kivételt említ a Ptk. 5:168. §
(3)bekezdése, az egyik az egyes jogilag jelentős tények feljegyzése, a másik a jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzése. [20] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kivétel második esete azért valósult meg, mert jogszabály, azaz a Karitatív tv. alapján szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát. Ezzel szemben a Karitatív tv. 1. §
(1)-
(3)bekezdése a „tulajdonába adhatók” szóhasználat folytán csupán megteremtette a tulajdonszerzés lehetőségét, arra valójában a Karitatív tv. 1. §
(4)bekezdésében lévő felhatalmazás szerint a Korm. határozat alapján került sor. Erre utal a Karitatív tv. 1. §
(8)bekezdése is, mivel a jogalkotó szándéka szerint a tulajdonba adásról szóló döntést a Korm. határozat tartalmazza. Ezt erősíti a Korm. határozat
  1. és
  2. pontja is. A tulajdonba adásról szóló akarat, a tulajdonba adás tárgya is a Korm. határozatban került rögzítésre, amelyek minimum követelmények egy esetleges tulajdonszerzés esetén. Álláspontja alátámasztására utalt a Ptk. adásvétel fogalmát meghatározó 6:
  3. §
(1)bekezdésére, valamint az ingatlan-nyilvántartás közhitelességét rögzítő 5:
  1. § és 5:
  2. §aira, és kifejtette, hogy az ingatlan tulajdoni lapján bejegyzés dátumaként 2022.03.
  3. található, és csak a jogcím rovatban került feltüntetésre a Korm. határozat. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítéletben szereplő, a Legfelsőbb Bíróság által hozott Kfv.I.35.163/
  4. számú határozatának indokolása az elsőfokú bíróság álláspontját nem támasztja alá, hogy
  5. január 1-én az ingatlan tulajdonosa, így az építményadó alanya volt. [21] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában tartását kérte. [22] Hangsúlyozta, hogy a felperes a Karitatív tv. alapján az ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte meg a perbeli ingatlan tulajdonjogát. Ha a tulajdonjog megszerzése nem szerződésen, hanem jogszabályon alapul, akkor a jogok bejegyzés nélkül is létrejönnek, a bejegyzés deklaratív hatályú. Ez utóbbi esetben nem érvényesül a bejegyzési elv, a bejegyzésnek nincs konstitutív hatálya, hanem csak azzal a közbizalmi hatással jár, hogy a bejegyzés után harmadik személy nem hivatkozhat sikeresen a fennálló joggal kapcsolatos nem tudásra [Kfv.III.37.229/2015/6.] Jogszabályon alapuló tulajdonszerzés esetén a jogok a jogszabály kihirdetésével nyilvánosak, bárki számára hozzáférhetőek, így a dologi jog abszolút szerkezete a nyilvántartásba való bejegyzés nélkül is érvényre jut. A felperes tulajdonjogának bejegyzésére visszamenőleges hatállyal,
  6. január 1-re történt, ezen adattal szemben a bizonyítás a felperest terheli, ha az adatok helyességét, a valósággal egyezőségét vitatja [Legfelsőbb Bíróság Kfv.IV.37.184/2007/6.]. Kúria V.Kfv.35.169/2024/7-I 6 A Kúria döntése és jogi indokai [23] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan. [24] A jogerős ítélettel szemben jogszabálysértésre, vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással van helye felülvizsgálatnak. A felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi eleme a kérelmet megalapozó pontos jogszabályhely, illetve a közzétett kúriai határozat és azon részének megjelölése, amelytől az ítélet jogkérdésben eltér [Kp.
  7. §
(1)bekezdése, a
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pont]. A Kúria a jogerős ítéletet – a bizonyítás és vizsgálat hivatalbóli elrendelésének körén kívül – csak a felülvizsgálati kérelem, a csatlakozó felülvizsgálati kérelem, és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálhatja felül [Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése], az eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 120. §
(5)bekezdése]. [25] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül utasította el a felperes keresetét, azonban a jogerős ítélet indokolása kiegészítésre szorul. [26] Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a felperes az ingatlannyilvántartás szerint (is) 2022. január 1-től tulajdonosa a perbeli lakásnak, így a Htv. 12. §
(1)bekezdése szerint
  1. adóévben az építményadó alanya volt. [27] Az ingatlan tulajdoni lapjának adatai tartalmazzák, hogy a felperes tulajdonjogát a perbeli ingatlanon a Karitatív tv.
  2. §
(1)bekezdése szerinti jogcímen, a Korm. határozatban meghatározott időpontban,
  1. január 1-én, a
  2. március 4-én kelt bejegyző határozattal szerezte meg. A tulajdoni lapból kitűnik tehát, hogy a felperes tulajdonszerzése nem a Ptk. által szabályozott jogcímek egyikén, hanem a Karitatív tv.-n alapul. A Ptk. 1:
  3. §-a a törvény hatályát illetően kimondja, hogy az a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait. Jelen esetben a tulajdonjog ingyenes átadása azonban nem magánfelek, hanem az állam és a felperesi társaság között történt. Jogviszonyuk ebből következően a közjogi és a magánjogi elemeket is tartalmaz. [28] Az állami vagyon megszerzésére vonatkozó sajátos, közjogias rendelkezéseket az állami vagyonról szóló
  4. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) tartalmazza. A Ptk. magánjogi rendelkezései ezért csak annyiban érvényesülnek, amennyiben ezt a közjogi szabályok lehetővé teszik. [29] A Vtv. szabályozza a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos alapvető rendelkezéseket. A Vtv.
  5. §
(1)bekezdése szerint „Állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet.” A
(2)bekezdés e) pontja alapján állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható külön törvény szerinti közhasznú szervezet javára, az általa átvállalt állami vagy önkormányzati közfeladat ellátásának elősegítése érdekében, valamint a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Művészeti Akadémia javára törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése vagy az általa átvállalt állami közfeladat ellátásának elősegítése érdekében. A
(3)Kúria V.Kfv.35.169/2024/7-I 7 bekezdés kimondja, hogy „A
(2)bekezdés szerinti ingyenes átruházásról – a
(6)-
(8)bekezdésben foglalt kivétellel – a Kormány nyilvános határozattal dönt.” [30] Ezen rendelkezéseknek megfelelően hozta meg az Országgyűlés a devizahitelproblémák folytán állami tulajdonba került lakóingatlanok tekintetében a Karitatív tv.-t, majd ennek 1. §
(4)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a határozatát, amely a felperes lakástulajdon-szerzését eredményezte. [31] A Karitatív tv. 1. §
(8)bekezdése alapján „Az ingatlanügyi hatóság az
(1)–
(3)bekezdés szerinti tulajdonváltozást az illetékességi területén található lakóingatlanok vonatkozásában az MVH-nak az
(1)bekezdésre, valamint
(2)vagy
(3)bekezdésre való hivatkozást, a Kormány ingyenes tulajdonba adásról szóló határozatára való hivatkozást, a lakóingatlan helyrajzi számát, a tulajdonszerző MR Közösségi Lakásalap NKft. adatait és a tulajdonba adott tulajdoni hányad mértékét tartalmazó kérelme alapján jegyzi be.” A tulajdonosváltozás átvezetéséhez szükséges okirat ebben az esetben nem egy, a tulajdonosváltozásról kötött polgári jogi ügylet (szerződés), hanem az állami vagyon kezelője által benyújtott ingatlan-nyilvántartási kérelem volt, amely tartalmazta a tulajdonosváltozás jogcímét és időpontját is. Ennek megfelelően került sor a felperes tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzésére. [32] Sajátos közjogi szabályok rendelkeztek tehát az állami vagyon felperes részére történő ingyenes átadásáról és a tulajdonosváltozás időpontjáról is, amelyek alapján az ingatlan-nyilvántartási kérelem előterjesztésének és a változás bejegyzésének időpontjától függetlenül a Karitatív tv. és a végrehajtására vonatkozó Korm. határozat szerint a felperes tulajdonszerzése 2022. január 1-én következett be, és ezt tükrözi az ingatlan-nyilvántartás is. [33] Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a Ptk. 5:168. §
(3)bekezdése alapján, mivel a felperes tulajdonjogát nem polgári jogi ügylet, hanem a jogszabály keletkeztette, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés deklaratív hatállyal bír. Jelen ügyben - a Karitatív tv. rendelkezéseire figyelemmel - a Ptk. bejegyzési elvre vonatkozó rendelkezési közül nem az általános 5:168. §
(1)-
(2)bekezdései, hanem a jogszabályon alapuló jogszerzésre alkalmazandó 5:168. §
(3)bekezdése irányadó. Erre figyelemmel a Kúria a jogerős ítélet [57] bekezdésében foglalt érvelést mellőzi, és hangsúlyozza, hogy a Ptk. 5:168. §
(3)bekezdése alkalmazásakor is teljesülnek a Ptk. 5:38. §
(2)bekezdésében foglalt tulajdonszerzési feltételek: a jogcím és a bejegyzés, utóbbinak azonban nincs jogkeletkeztető hatálya, mert a tulajdonjog megszerzése a Karitatív tv.-n alapul, ezáltal az ingatlanon történő tulajdonszerzés joghatásait nem érinti a bejegyzés esetleges elmaradása sem. [34] A felperes tehát 2022. január 1-étől a perrel érintett lakás tulajdonosa, és mint ilyen, a Htv. 12. §
(1)bekezdése és
  1. §
  2. pontja alapján az építményadó alanya volt. A Kúria rögzíti, hogy a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.163/2007/
  3. (KGD
  4. 217.) számon meghozott határozata egyrészt nem minősül a Kúria közzétett határozatának [a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  5. évi CLXI. törvény (Bszi.)
  6. §
(1)bekezdés b) pont, 197/C. §
(2)bekezdés], amelytől jogkérdésben való eltérés indokolási kötelezettség alá esne [Pp. 346. §
(5)bekezdés], másrészt az eseti döntés tulajdonjog fenntartással kötött adásvételi szerződés, tehát polgári jogi ügylet folytán történő tulajdonszerzés időpontjáról foglalt állást az építményadó adóalanyiság szempontjából, így tény- és jogazonosság jelen és az elbírált ügy között nem áll fenn. Utal rá a Kúria, hogy más döntéseiben is foglalkozott hasonló jogkérdéssel, a Kfv.V.37.545/2022/
  1. számú döntése [40] bekezdésében írtak szerint a Kúria V.Kfv.35.169/2024/7-I 8 tulajdonváltozás jogcíme az a jogszabályi rendelkezés, amely a tulajdonjog változást megteremti (itt sem szerződésen alapult a tulajdonjog változás). [35] A Kúria mindezen indokok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte tulajdoni lap tartalmát és helyesen határozta meg a felperes tulajdonszerzésének időpontját, így a felperes adóalanyiságának kezdő időpontját, ezért a jogerős ítéletet a Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján az indokolás részbeni kiegészítésével hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [36] Állami vagyonnak az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló
  1. évi LXXXVI. törvény alapján történő ingyenes átadása esetén e törvény, és nem polgári jogi ügylet a tulajdonosváltozás jogcíme, és e törvény felhatalmazása alapján kiadott közjogi szabály szerint alakul a tulajdonjog átszállásának időpontja. A tulajdonosváltozás ebben az esetben nem az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel, hanem a közjogi rendelkezésekben meghatározott időpontban következik be, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés tehát deklaratív hatályú. Záró rész [37] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
  2. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 107. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [38] A Kúria a felperest az alperes felülvizsgálati perköltségének viselésére a Kp. 35. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 82. §
(1)és
(2)bekezdése és 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte. A Kúria a perköltség összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdése és 4. §
(1)bekezdése alapján pertárgyérték után számított összegben a minimumösszegre figyelemmel határozta meg. [39] A Kúria felülvizsgálati illeték viselésére vonatkozó rendelkezése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés m) pontján, 39. §
(1)bekezdésén, 50. §
(1)bekezdésén és a Kp. 35. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó Pp. 102. §
(6)bekezdésén alapul. [40] Az ítélet elleni további felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. szeptember
  3. Kúria V.Kfv.35.169/2024/7-I dr. Márton Gizella s.k. Péter s.k. a tanács elnöke dr. Demjén Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 9 dr. Stefancsik Márta s.k. dr. Darák előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett s.k. bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.