← Magyarország

Kpkf.39628/2020/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az eljárás megszüntetése esetén – ha arra azért került sor, mert az alperes a követelést az eljárás megindítását követően teljesítette – a felperes perköltségét az alperes téríti meg. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.628/2020/

  1. dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Mohay György előadó bíró dr. Remes Gábor bíró A felperes: Felperes1 (Cím2.) A felperes képviselője: Dr. Szigeti Szilvia kamarai jogtanácsos Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal (Cím1) Az alperes képviselője: Dr. Fazekas Gábor főosztályvezető A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A fellebbezett határozat: a Budapest Környéki Törvényszék 12.K.701.870/2020/
  2. számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 12.K.701.870/2020/
  3. számú végzése rendelkező részének a perköltség viselésére vonatkozó részét megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint perköltséget. A fellebbezés 15.000 (tizenötezer) forint összegű illetékét a Magyar Állam viseli. A végzés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Kúria VI.Kpkf.39.628/2020/2/I 2 A fellebbezés elbírálásának alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes keresetet terjesztett elő a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály 42203/2020.01.
  4. számú határozata ellen. [2] Az alperes bejelentette, hogy a 42203/2020.01.
  5. számú határozat módosításával a közigazgatási szerv a felperes keresetlevelében jelzett jogszabálysértést orvosolta. [3] Ezt követően a bíróság felhívására a felperes úgy nyilatkozott, hogy – tekintettel arra, hogy az alperes saját hatáskörben orvosolta a jogsértést - a kereseti kérelmét nem kívánja fenntartani. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság a 12.K.701.870/2020/
  6. számú végzésével az eljárást megszüntette, kötelezte egyúttal a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a végzés indokolásában hivatkozott a
  7. évi I. törvény (Kp.)
  8. §

(1)bekezdés c) pontjára, valamint a Kp. 83. §
(5)bekezdésére. A perköltségről az elsőfokú bíróság a Kp. 88. §
(1)bekezdése, illetve a
  1. évi CXXX. törvény (Pp.)
  2. §
(1)-
(3)bekezdése alapján döntött. A fellebbezés [5] Az elsőfokú bíróság végzése ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte a végzés oly módon történő, részbeni megváltoztatását, hogy a Kúria a perköltség viselésére az alperest kötelezze. A felperes előadta, hogy az elsőfokú végzés perköltség viselésére vonatkozó része jogsértő, miután az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe és nem alkalmazta a Pp. 85. és 86. §-ában foglaltakat. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A fellebbezés – az alábbiak szerint – alapos. [7] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [8] Az elsőfokú bíróság által a perköltség vonatkozásában alkalmazott egyik jogszabályi rendelkezés - Kp. 88. §
(1)bekezdés – a kereset elutasításának eseteiről rendelkezik. A perbeli esetben ezzel szemben az eljárás megszüntetésére került sor. Az elsőfokú bíróság által hivatkozott másik jogszabályhely – Pp. 82. §
(1)-
(3)bekezdés – nem tartalmaz olyan Kúria VI.Kpkf.39.628/2020/2/I 3 rendelkezést, amely alapján a per megszüntetése esetén a felperest kell kötelezni a perköltség viselésére. [9] A Kp.81.§
(1)bekezdése az eljárás megszüntetését rendeli el a g) pontjában szabályozott azon esetre – amely a jelen perben is történt – ha a közigazgatási szerv vagy jogorvoslati szerve a jogsérelmet a kereseti kérelemnek eleget téve orvosolta. [10] Ezen esetre a Kp.83.§
(6)bekezdésében írt perköltség-viselési rendelkezés az irányadó, tehát az alperest a felperes perköltségének megfizetésére kell kötelezni és nem fordítva, ahogy azt az elsőfokú bíróság tette, a fellebbezéssel éppen emiatt támadott végzésében, az eljárás megszüntetésekor. [11] Megjegyzi a Kúria, hogy az elsőfokú bíróság a per megszüntetéséről téves jogszabályi rendelkezésekre hivatkozásokkal döntött, így a perköltség-viselésre kötelezés irányának megváltoztatásán túl, ezen hivatkozásokat is – a fentiek szerint - pontosítania kellett. A felperes által a fellebbezésében hivatkozott egyik jogszabályi rendelkezés - Pp. 85. §
(2)bekezdése - a polgári peres eljárásokban irányadó, a perbeli esetben a Kp. 83. §
(6)bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. A felperes által hivatkozott másik jogszabályi rendelkezés – Pp.86. §
(1)bekezdés – a polgári peres eljárás perfelvételi szakaszában történő alperesi elismerésre vonatkozik, így a közigazgatási perben nem alkalmazható. [12] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 114. §
(2)bekezdése alapján eljárva a rendelkező részben írtak szerint, a fellebbezéssel érintett részben megváltoztatta. A döntés elvi tartalma [13] Az eljárás megszüntetése esetén – ha arra azért került sor, mert az alperes a követelést az eljárás megindítását követően teljesítette – a felperes perköltségét az alperes téríti meg. Záró rész [14] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [15] A felperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. és
  3. §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [16] Az illetékekről szóló
  4. évi XCIII. törvény
  5. §
(1)b)-c) pontjai alapján a peres feleket teljes személyes illetékmentesség illeti meg, ezért a fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. [17] A Kúria által hozott határozat ellen jogorvoslatnak a Kp. 112. §
(2)bekezdése, illetve a Kp.
  1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
  2. szeptember
  3. Kúria VI.Kpkf.39.628/2020/2/I 4 dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Mohay György s.k. előadó bíró, dr. Remes Gábor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.