A határozat elvi tartalma: Változásbejegyzési eljárás során vizsgálandó körülmények értékelése a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.395/2021/9-II. A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Halász Miklós Ügyvédi Iroda (cím1, ügyintéző: dr. Halász Miklós ügyvéd) által képviselt felperes1 (cím2) felperesnek a Szecskay Ügyvédi Iroda (cím3, ügyintéző: dr. Molnár Sz. Bence ügyvéd és jogi képviselő1 ügyvéd) által képviselt alperes1 (cím4) alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék
- november
- napján kelt 33.G.40.239/2021/
- számú ítélete ellen a felperes részéről benyújtott fellebbezés folytán – nyilvános fellebbezési tárgyaláson – meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint + áfa összegű másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint alperes képviseletére törvényes képviselő1 jogosult
- január 28-tól, ezt megelőzően a felperes volt önálló képviseleti joggal ügyvezető. Alperesnek három tagja van, tag1 16.000.000 forint, tag2 16.000.000 forint, tag3 11.250.000 forint törzsbetéttel rendelkezik a 43.250.000 forint törzstőkéből. Alperes társasági szerződése 8.2.
- pontja szerint a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az ügyvezető megválasztása, visszahívása, díjazása megállapítása, felette a munkáltatói jogok gyakorlása. Háromnegyedes szótöbbséggel hozható határozat, többek közt az ügyvezető visszahívása tárgyában. A taggyűlés akkor határozatképes a 8.
- pont szerint, ha azon a törzstőke legalább 75 %-a képviselve van, a törzsbetétek minden befizetett 10.000 forintja egy szavazatra jogosít a 8.
- pont szerint. Nem szavazhat a tag, akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a társaság rovására másfajta előnyben részesít, akivel a határozat szerint szerződést kell kötni vagy aki ellen pert kell indítani, akinek a társasággal fennálló társasági jogviszonyának létesítésére, tartalmára vagy megszűnésére a határozat vonatkozik. A határozatképesség megállapításánál az adott ügyben Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.395/2021/9-II 2 figyelmen kívül kell hagyni azt a tagot, akit szavazati jog nem illet meg a tárgyban. A 13.
- pont szerint a társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a
- évi IV. törvény rendelkezései az irányadók. Jogvita esetén a 13.
- pont szerint a szerződés magyar nyelvű szövege irányadó. A felperes tagjai közül tag1 a felperes testvére, tag2 a felperes felesége, tag3 a felperes édesanyja. [2]
- január 28-án alperes taggyűlést tartott, ahol meghatalmazottak útján képviselve volt valamennyi tag és az ügyvezető is, mindenkit meghatalmazott képviselt. A
- napirendi pont volt felperes ügyvezetői tisztségből való visszahívása, ahol tag1 1600 igen, tag3 1125 igen szavazatot adott le, míg tag2 semmilyen szavazatot nem adott le e napirend kapcsán, illetve azt nem rögzítették a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv nem tartalmaz megállapítást tag2 kapcsán, hogy a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés d) pontja szerinti szavazási tilalom alá esik. A jegyzőkönyvet tag1 tag képviseletében eljáró jogi képviselő1 írta alá hitelesítő tagként, míg felperes1 ügyvezető képviseletében jogi képviselő2 a taggyűlés elnökeként és jegyzőkönyvvezetőként. [3] Alperes jogi képviselő útján változásbejegyzési kérelmet nyújtott be. A cégbíróság
- február
- napján kelt Cg.cégjegyzékszám1cégjegyzékszám1 számú végzésével az alperes kérelme alapján a változásokat bejegyezte, a 8/15 rovatba bejegyezte
- január 28-ával a létesítő okirat keltét, a közzététel
- február 2-án történt, a 13/11 rovatban törölte felperes1 ügyvezető képviseleti jogát és adatait, a 13/12 rovatba bejegyezte törvényes képviselő1t ügyvezetőként és a kézbesítési megbízottja adatait is. A bejegyzés alapjául a taggyűlési határozat, a létesítő okirat egységes szerkezetű szövege, a kézbesítési megbízott megbízására, annak elfogadására vonatkozó okirat, az elfogadó nyilatkozat, a vezető tisztségviselő nyilatkozata és hiteles cégaláírási nyilatkozat szolgált. [4]
- február
- napján kelt jogi képviselő2 levele, amiben alperes és egyben a felperes képviseletében kérte a cégbíróságot, hogy utasítsa el a felperesi ügyvezető megbízásának törlésére irányuló változásbejegyzési kérelmet, mivel az ügyvezető törlése jogszabályba ütközne. Előadta, hogy az ügyvezetőt visszahívó taggyűlési határozat jogszabálysértő a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés d) pontja alapján, az azt meghozó tagok nem szavazhattak volna. A cégbíróság e beadványra nem utalt a
- sorszámú végzésében. [5] A felperes
- február 17-én a bírósághoz érkezett kereseti kérelmében a Ctv. 60.,
- §-ai alapján a Cg.cégjegyzékszám1cégjegyzékszám1 sorszámú végzés hatályon kívül helyezését kérte az ügyvezető törlésére vonatkozó részében és kérte a bíróságot, hívja fel a cégbíróságot, hogy törvényességi felügyeleti jogkörében hivatalból jegyezze vissza a felperest ügyvezetőként. Előadta, a perindítási jog a Ctv.
- §
(1)bekezdésén alapul. Alperesi határozat jogszabálysértő, ezt a cégbíróságnak saját eljárásában észlelnie kellett volna. Felperes és tag1 közötti hozzátartozói viszony megismerhető volt a cégbíróság számára a cégjegyzék adataiból, a határozathozatalkor mindhárom tag tekintetében érvényesült a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti szavazási tilalom, ugyanakkor ezt csak tag2 kapcsán állapították meg, a másik két tag vonatkozásában nem. Ők igennel szavaztak, így hívták Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.395/2021/9-II 3 vissza a felperest az ügyvezetői tisztségből. Majd ezt követően nyújtották be a változásbejegyzési kérelmet, és a cégbíróság a változásokat bejegyezte, törölte a felperest, mint ügyvezetőt. A cégbíróságnak észlelnie kellett, hogy a felperes ügyvezetői tisztségből való visszahívása tárgyában alperesi társaság egyik tagja sem szavazhatott volna, ezért a taggyűlési határozat jogszabályba ütközik. Észlelnie kellett volna, hogy felperes és tag1 testvérek és a felperes beadványából azt is, hogy tag3 is a felperes hozzátartozója, egyik tag sem szavazhatott volna a felperes visszahívásáról. [6] Alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, a cégbíróság nem volt köteles vizsgálni alperes taggyűlési határozatainak érvényességét, a Ctv. 65. §
(3)bekezdése meghatározza a perindítási lehetőségeket, csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amit a cégbíróságnak a saját eljárásában észlelnie kellett volna, illetve amit észlelhetett. Utalt a Ctv. 32. §
(2)bekezdésére is. A változásbejegyző végzés tartalmazza, hogy mely okiratok alapján járt el a cégbíróság, azokban a társaság tagjainak hozzátartozói viszonyára vonatkozó irat nem szerepel. A társasági szerződésből, cégkivonatból csak az állapítható meg, hogy tag1 anyja neve megegyezik a felperesével, de ez véletlen egybeesés is lehet. Nem elvárható, hogy a cégbíróság a hozzátartozói viszonnyal kapcsolatban bizonyítást folytasson le, arra lehetősége nincsen. Hivatkozott a Ctv. 50. §-ára, 46. §
(1)bekezdésére, mely szerint kizárólag a Ctv.
- és
- számú mellékletében felsorolt csatolandó iratokat lehet vizsgálni. Ezekből a hozzátartozói viszony nem derült ki, ezt meghaladóan pedig bizonyítás nem volt lefolytatható. [7] Az elsőfokú bíróság a
- november 2-án kelt 33.G.40.239/2021/
- számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 40.000 forint + áfa perköltséget. [8] Az elsőfokú bíróság a Ctv.
- §
(1)bekezdése, 50. §
(1)bekezdése ismertetése után megállapította, a felperes az eljárás során olyan jogszabálysértésre hivatkozott, melyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak nem kellett észlelnie, így a kereset elutasítandó volt. A cégbíróság rendelkezésére álló iratokból nem következett az, hogy alperes tagjai egymás hozzátartozóinak minősülnek, így a cégbíróságnak az eljárásában nem kellett vizsgálnia, hogy fennállnak-e a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontjában írt feltételek. Az, hogy két tagnak megegyezik az anyja neve, nem bizonyítja, hogy ők egymás hozzátartozóinak minősülnek. A cégeljárásban bizonyítás lefolytatására nincs lehetőség a Ctv. 46. §
(1)bekezdés körén kívül. A társasági szerződés 8.
- pontja nem zárta ki a szavazásból az ügyvezető hozzátartozóit. Nem kell a társaság tagjainak a társasági szerződésben kifejezetten kizárni a Ptk. rendelkezéseit, elegendő, ha egy jogosultságot eltérően szabályoznak, ez esetben - figyelemmel a Ptk. diszpozitív szabályozására - a szerződés pontjai lépnek a törvényi rendelkezések helyébe. Ezen az sem változtat, hogy alperes a cég, illetve felperes volt ügyvezetője képviseletében jogi képviselő2 ügyvéd beadványt írt cégbírósághoz, mivel az a
- sorszámú végzés meghozatalakor nem állt az eljáró bíró rendelkezésére, annak tartalma egyébként ellentmond alperes társasági szerződése vonatkozó rendelkezésének, utóbbi nem zárja ki a határozathozatalból az ügyvezető hozzátartozóit. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.395/2021/9-II 4 [9] Az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján, valamint a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján kötelezte alperes kérelmének megfelelően felperest perköltség viselésére. [10] Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. Fellebbezésében az ítélet keresete szerinti megváltoztatását, alperes perköltség viselésére kötelezését kérte. Előadta, az elsőfokú bíróság ítélete a Ctv. 65-66. §-ába, a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontjába, a Pp. 266. §
(1)bekezdését és 346. §
(5)bekezdésébe ütközik. Kérte a Pp. 369. §
(1)bekezdése, 369. §
(3)bekezdés
- a)és
- c)pontja alkalmazását. Állította, a cégbíróság határozata jogszabálysértő. Vitatta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, mely szerint a taggyűlési határozat jogszabálysértő jellegét a cégbíróságnak nem kellett észlelnie. Az alperesi tagjegyzékből, a 2021. február 1-jei felperesi beadványból észlelnie kellett volna a cégbíróságnak, hogy alperes valamennyi tagja a felperes hozzátartozója. Vitatta azt is, hogy a 2021. február 1-jei beadvány nem állt az eljáró cégbíró rendelkezésére, a felperes jogi képviselője ugyanis telefonon egyeztetett az eljáró cégbíró leírójával. [11] Vitatta az elsőfokú bíróság azon álláspontját is, hogy a tárgyi ügyben a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontja ne lett volna alkalmazandó. Az elsőfokú bíróság azt fejtette ki, hogy a társasági szerződés 8.
- pontja nem zárta ki a szavazásból az ügyvezető hozzátartozóit és e szabályok léptek a Ptk. helyébe. Alperes társasági szerződése a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés d) pont szerinti szavazási tilalom alkalmazását nem zárta ki, alperes a felperes ezen állítását nem vitatta. Alperesi jogi képviselő is hivatkozott a taggyűlésen a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti szavazási tilalom fennálltára tag2 vonatkozásában. Az eljárás során fel sem merült, hogy a Ptk. ezen pontja alkalmazását a felek kizárták volna, erre nézve bizonyítás sem volt. A bíróság nem hozhatott volna olyan megállapítást, mely ellentétes a felek állításával. Ez a Pp. 266. §
(1)bekezdésébe ütközik. A társasági szerződés nem tartalmazza a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti rendelkezést, de ez nem jelenti azt, hogy kizárták volna annak alkalmazását. Ilyen szándéka a feleknek nem volt, a társasági szerződés még a
- évi IV. törvény hatálya alatt született és a Gt. a szavazásból való kizárást még eltérően szabályozta az új Ptk.-tól. Ismertetve a Gt. szavazásból való kizárásra vonatkozó szabályait, utalt arra, a Gt. hatálya alatt kötött társasági szerződésben a felek nem szabályozhatták azt, hogy a később hatályba lépő Ptk. egyes szabályait kizárják. Ha el is fogadnánk azon érvelést, hogy a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés d) pontja nem volt alkalmazandó, úgy sem lehetne más következtetésre jutni, minthogy a taggyűlésen minden tag jogosult volt szavazni, ebben az esetben azonban a határozat a társasági szerződés 8.3.
- pontjába ütközik, azaz az ügyvezető visszahívása tárgyában háromnegyedes szótöbbség kellett volna. tag2 szavazata nélkül a háromnegyedes többség nem volt meg, a cégbíróságnak az ezen jogértelmezés szerinti jogsértést is észlelnie kellett volna, a taggyűlési határozat nem volt jogszerű. [12] Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását, felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Állította, a cégbíróság nem észlelhette a társaság tagjainak hozzátartozói viszonyát. A Ctv.
- §
(3)bekezdése ismertetése után utalt arra, csak olyan jogszabálysértésre lehet e kontroll Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.395/2021/9-II 5 perben hivatkozni, amit a cégbíróságnak az alapeljárásban észlelnie kellett volna, illetve amit ott észlelhetett. A társasági szerződés és cégkivonat alapján csak az volt észlelhető, hogy felperes és tag1 édesanyja neve megegyezik. Ez véletlen egybeesés is lehet. A cégbíróság számára nem állt rendelkezésre olyan irat, mely egyértelműen bizonyítaná, hogy felperes és tag1 testvérek lennének. Feltételezésekre, valószínűségre, spekulációkra nem hagyatkozhat. Nem várható el, hogy bizonyítást folytasson le a hozzátartozói viszonyra. Ilyen elvárás lehetetlenné tenné a Ctv. szerinti rövid eljárási határidők betartását. Helyes volt azon bírói megállapítás is, hogy a cégbíróságnak nincs is lehetősége a hozzátartozói viszony megismerésére. A bejegyzési kérelem alapján a Ctv. 46. §
(1)bekezdése szerint kizárólag a Ctv.
- és
- számú mellékletben felsorolt kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó iratok vizsgálhatók. A végzés alapjául szolgáló okiratok nem alkalmasak a hozzátartozói viszony megállapítására, hiánypótlásnak helye nem volt. A bíróság nem észlelhette a felperes által a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés d) pontjára alapított jogszabálysértést, az ítélet nem jogszabálysértő. A felperes beadványa nem vehető figyelembe. A Ctv. 65. §
(3)bekezdése kommentárja szerint a cégeljárásban csak okirati bizonyításra van lehetőség. A változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perindításnál sikeresen csak olyan jogszabálysértést lehet indokul felhozni, melyet a cégeljárásban lefolytatható okirati bizonyítás során a cégeljárás adott ügyre vonatkozó eljárási szabályai betartása mellett figyelembe kellett volna venni. A változásbejegyzési eljárás egypólusú, nincs ellenérdekű fél. A Ctv. nem tartalmaz rendelkezést és nem biztosít lehetőséget egy érdekelt félnek arra, hogy egy folyamatban levő változásbejegyzési eljárással, kérelemmel kapcsolatban nyilatkozzon, annak elutasítását kérje, vagy abba bármely módon beavatkozzon. Kivételes eset a Ctv. 32. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztés, azaz az eljárás folyamata alatti törvényességi felügyeleti kérelem benyújtása. Ilyen jelen ügyben nem történt. A cégbíróság még akkor is jogszerűen járt volna el, ha a beadványban foglaltakat annak rendelkezésre állása esetén nem veszi figyelembe. Ilyen irat benyújtására a Ctv. nem biztosít lehetőséget, a felperes hivatkozása irreleváns ebben a körben. [13] Irreleváns a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontja az ügy elbírálása szempontjából. Téves a felperes azon állítása, hogy a cégbíróságnak észlelnie kellett volna, hogy a határozat hozatalához nincs meg a felperes által állított kellő szavazati többség, ez ellentmond az eljárás alapjául szolgáló iratoknak. tag2 tag vonatkozásában fel lett tüntetve, hogy nincs szavazati joga, és hogy a szavazatok száma elérte a szükséges többséget. A cégbíróság alappal feltételezhette, hogy az érintettek, az ügyvéd képviselők által aláírt, nézeteltérésre, vitára utalást sem tartalmazó taggyűlési jegyzőkönyv a tényleges jogi helyzetnek megfelelő tényeket rögzíti. Vélelmezhette, hogy a Ptk. 3:
- §-a szerinti szabályos jegyzőkönyvben rögzített tények valósak. A Ptk. nem írja elő, hogy a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kellene a szavazásból történt kizárás pontos okát, ez nem jellemző gyakorlat. Tekintettel arra, hogy a végzés alapjául szolgáló okiratok nem alkalmasak a szavazati többség állítólagos hiányának megállapítására, a cégbíróság nem észlelhette a felperes által felhozottakat. Utalt arra is, felperes összemossa a végzés hatályon kívül helyezési eljárását a határozat érdemi vizsgálatára irányuló egyéb polgári eljárással. A Ctv.
- §
(3)bekezdése értelmében azonban a vizsgálódás terjedelme korlátozott. Utalt arra is, két párhuzamos eljárás van a vitatott taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt. Ott vizsgálandó a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontja alkalmazhatóságának kérdése, a jelen perben azonban nem. Az elsőfokú bíróság helyesen utasította el a keresetet. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.395/2021/9-II [14] 6 A fellebbezés megalapozatlan. [15] A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) V. fejezet 2. címe rendelkezik a cégbejegyzést, változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti per szabályairól. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerint a kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye; a végzés a meghozatala napján emelkedik jogerőre és a bíróság a határozatához ugyanezen naptól van kötve. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A
(2)bekezdés szerint a per megindításának a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított harminc napon belül van helye, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A
(3)bekezdés pedig kimondja, a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Azt pedig, hogy a cégbíróságnak a bejegyzési, változásbejegyzési eljárásban mit kell vizsgálnia, a Ctv. 46. §-a határozza meg. [16] A Ctv. 46. §
(1)bekezdése szerint a cégbíróság a kérelem érkezését követően legkésőbb 8 munkanapon belül megvizsgálja, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a törvény előírja (24., 25., 27.,
- §), illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló, az
- és
- számú mellékletben felsorolt kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek és a
- §
(2)-
(4)bekezdése szerinti összevetés során észlelt hiba megszüntethető-e. [17] A Ctv. 32. §
(2)bekezdése értelmében a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le. [18] A cégbíróság vizsgálata kizárólag a Ctv.
- és
- számú mellékletében felsorolt, a kérelemhez csatolandó okiratokra terjed ki, ott fel nem sorolt okirat benyújtását hiánypótlási felhívás útján sem követelheti meg. Mindebből következően a cégbíróságnak a Ctv.
- §-a szerinti okiratok vizsgálata során a nyilvánvaló jogsértést kell észlelnie, és ebben az esetben szükséges intézkednie. Ebbe a körbe azonban nem tartozik bele azon körülmény vizsgálata, hogy az adott taggyűlésen meghozott határozat jogszabálysértő-e, a társaság tagjai egymásnak hozzátartozói-e, illetve a társasági szerződés és a taggyűlési határozat milyen viszonyban van egymással, alkalmazandó-e vagy kizárt a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdés d) pontja rendelkezése. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.395/2021/9-II 7 [19] A Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontja szerint a határozat meghozatalakor nem szavazhat az, akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója. [20] Annak vizsgálata, hogy a sérelmezett határozattal tisztségéből visszahívott – nem tag – ügyvezetőnek a határozatot hozó tagok a hozzátartozói-e, és még ha a hozzátartozói viszony a cégiratokból kétséget kizáróan meg is állapítható, a hozzátartozói minőség határozathozatalból kizártságot jelent-e, meghaladja a cégeljárás kereteit. [21] A hozzátartozói viszony észlelése sem jelenti ugyanis azt, hogy a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során vizsgálnia kellett volna a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontja alkalmazhatóságát vagy kizártságát. Ilyen vizsgálatot a cégbíróságnak nem kellett lefolytatnia és a felperes által elvárt módon nem kellett vizsgálnia a változásbejegyzés alapjául szolgáló taggyűlési határozat jogszerűségét sem, az ugyanis a taggyűlési határozat felülvizsgálata iránti pernek a tárgya. A rendelkezésre álló adatok szerint egyébként ez a per folyamatban is van. Az elsőfokú bíróság a cégbíróság vizsgálatának terjedelmét helytállóan határozta meg, döntése a Ctv. 65-66. §-át, a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontját nem sérti. [22] Annyiban pontosítandó az elsőfokú bíróság határozata, hogy a közhiteles cégnyilvántartás adataiból megállapíthatóan a felperes a változásbejegyzést elrendelő
- sorszámú végzés meghozatala előtt
- sorszám alatt csatolta azon beadványát, mellyel utalt az ügyvezető és a tagok közti hozzátartozói viszonyra. A jelen perben azonban nem releváns, hogy rendelkezésre állt-e a változás bejegyzésekor a felperesi beadvány. [23] Utal a Fővárosi Ítélőtábla arra is, a
- sorszámú felperesi beadvány Ctv.
- §
(1)bekezdése szerinti, a változásbejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti kérelemnek való tekintése sem indokolta volna a hozzátartozói viszony vizsgálatát, tekintettel arra, hogy a felperest a perindítási jogosultságára tekintettel nem illeti meg az e tárgyú törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga. A Ctv. 74. §
(3)bekezdése értelmében ugyanis nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 65-
- §-ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban érvényesíthető. [24] A Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében a bíróságnak a felek által egyezően előadott, az ellenfél által bírói felhívás ellenére nem vitatott vagy a Pp. értelmében nem vitatottnak tekintendő tényállítást csak akkor kell valósnak elfogadnia, ha annak tekintetében kétsége nem merül fel. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.395/2021/9-II 8 [25] Az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés d) pontja felperes által állított alkalmazandóságával kapcsolatos kételyét fogalmazta meg annak levezetésével, hogy a határozathozatal során miért a társasági szerződés Ptk.-tól eltérő szabályai alkalmazandók. Az elsőfokú bíróság ezen levezetése jogértelmezés, nem pedig ténymegállapítás. A Pp.
- § sérelme tehát nem merül fel. Mivel azonban a cégbíróságnak nem kellett vizsgálnia a határozathozatalból kizártságot, még az esetleges sérelem sem vezethetne eltérő eredményre. [26] Az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(5)bekezdése szerinti indokolási kötelezettségének eleget tett. [27] A felperes csak a fellebbezésben hivatkozott arra, hogy valamennyi tag szavazati joga esetében a határozat a háromnegyedes szótöbbség hiányában jogsértő. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben nem csupán a keresetlevelet kell a támadott végzés közzétételétől számított 30 nap jogvesztő határidőn belül előterjeszteni, hanem ezen határidőn belül szükséges előadni valamennyi olyan okot, amelyre tekintettel a végzés, vagy annak valamely adata jogsértő voltát állítja. A jogvesztő határidőt a bíróság hivatalból veszi figyelembe, ezért a felperes háromnegyedes szótöbbség hiányára vonatkozó állítása nem volt értékelhető. [28] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla úgy értékelte, hogy a Pp. 369. § a) és c) pontja alkalmazásának nincs helye, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására nincsen indok. [29] A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [30] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 364. §-a szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján az eredménytelenül fellebbező felperest kötelezte alperes javára a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, 4/A. §-a alkalmazásával megállapított fellebbezési perköltség megfizetésére. Budapest,
- március
- dr. Rutkai Éva s.k. a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.395/2021/9-II dr. Molnár József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: 9 dr. Kolozs Balázs s.k. bíró