Bf.283/2023/8 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés] 5 esetben folytatólagosan elkövetettnek minősíti. A XIV. r. vádlott részére engedélyezett részletfizetést akként változtatja meg, hogy a vádlott részére 20 (húsz) havi részletfizetést engedélyez. Egy havi részlet összegét 60.000 (hatvanezer) forintban állapítja meg. A részletfizetés első részlete az ítélet jogerőre emelkedését követő második hónap

1. napjáig, a következő részletek minden hónap
2. napjáig esedékesek. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét Terhelt14 XIV. r. vádlottal szemben helybenhagyja. Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.283/2023/8 2 [1] A Központi Nyomozó Főügyészség a
3. június
4. napján kelt 1.Nyom.21/
5. számú vádiratában vádat emelt Terhelt1 és társai ellen, melyben Terhelt14 XIV. r. vádlottat 6 rendbeli a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő – 5 esetben folytatólagosan elkövetett - hivatali vesztegetés bűntettével vádolta. [2] A Budapest Környéki Törvényszék a

1. április
2. napján kihirdetett 17.B.44/2022/178-I. számú ítéletével – a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadását követően – Terhelt14 XIV.r. vádlott bűnösnek mondta ki 6 rendbeli, a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző részben folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettében, ezért őt halmazati büntetésül 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés napi tételének összegét 4.000,- forintban állapította meg, és az így kiszabott összesen 1.200.000,- forint pénzbüntetés megfizetésére 24 havi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a kihirdetésekor Terhelt14 XIV. r. vádlott és védője jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.555/2022/8. számú átiratában a XIV. r. vádlott és védője fellebbezését nem tartotta alaposnak. [5] Kifejtette, hogy a vádlott az előkészítő ülésen a bűnösségét beismerte, lemondott a tárgyaláshoz fűződő jogáról, beismerését az elsőfokú bíróság elfogadta, annak törvényi feltételei fennálltak. A fellebbezés okára és céljára tekintettel a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletének korlátozott felülbírálatára kerülhet sor, a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [6] A fellebbviteli főügyészség az ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó eljárásjogi hibát nem észlelt. Az irányadó tényállás alapján a vádlott felmentésének vagy vele szemben az eljárás megszüntetésének nincs helye, de a XIV. r. vádlott cselekményének büntetőjogi minősítése tekintetében az elsőfokú ítélet pontosítását indítványozta, ami a Be. 606.§

(3)bekezdése alapján a másodfokú bíróság által is elvégezhető. [7] Így nincs helye a „részben folytatólagosan elkövetett” megszövegezésnek, a folytatólagosan elkövetett bűncselekmények számát az irányadó tényállások alapján szükséges meghatározni. [8] Így Terhelt14 XIV. r. vádlott esetében a pontos büntetőjogi minősítés 6 rendbeli hivatali vesztegetés bűntette [Btk. 293.§

(1)bekezdés], melyből 5 rendbeli cselekmény folytatólagosan elkövetett. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.283/2023/8 3 [9] A vádhatóság meglátása szerint a törvényszék a büntetés kiszabásánál irányadó tényeket nem egyéniesítve vette számba. A büntetlen előélet fiatalabb korban csekélyebb súllyal való figyelembe vételére vonatkozó érvelés – a vádlott életkora alapján – nem értelmezhető. A XIV.r. vádlott pedig jelenleg nem büntetlen előéletű, őt a Fővárosi Törvényszék folytatólagosan elkövetett vesztegetés bűntette miatt 1.200.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Ezen ítéletből megállapítható, hogy a XIV. r. vádlott a jelen ügy tárgyát képező korrupciós kapcsolatokon túl, azzal párhuzamosan, további hivatali korrupciós kapcsolatot tartott fenn járművek átépítésével és összeépítésével kapcsolatos kérelmei intézésére, mely körülményből a vádlott személyében rejlő fokozott társadalomra veszélyesség következik. Ezen túlmenően Terhelt14t a Pesti Központi Kerületi Bíróság egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette miatt 400.000 forint pénzbüntetésre ítélte. [10] A XIV. r. vádlott a nyomozás során nem tett vallomást, így javára az előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozata írható. Kiskorú gyermek eltartására nem köteles, és a vádlott nem, csupán védője hivatkozott édesanyja eltartására. [11] Az elsőfokú bíróság a korrupciós bűncselekmények elszaporodottságában rejlő súlyosító tényezőt indok nélkül vetette el. Köztudomás szerint és statisztikai adatok alapján a korrupciós bűncselekmények elszaporodottsága jelentős, a hivatali vesztegetés miatt indult ügyek száma a jelen ügy elkövetési időszakában ugyancsak nőtt, ekként e súlyosító körülmény aggálytalanul értékelhető a vádlott terhére. [12] Az elsőfokú bíróság Terhelt14 XIV. r. vádlott tekintetében a pénzbüntetést a büntetés céljával összhangban, a büntetéskiszabási elvek figyelembe vételével törvényesen szabta ki. Az ügyészi indítvány alapján pénzbüntetésnél súlyosabb büntetési nem kiszabására nem volt lehetőség, az a büntető törvény alapján is törvényes. A napi tételek száma a vádlott cselekményeinek szervezett módjában, igen elhúzódó időtartamában és a kitartó elkövetésben rejlő nagy tárgyi súlya alapján igen méltányos, a további enyhítésre vonatkozó érvelés nem foghat helyt. Az egy napi tétel összege a vádlott jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján nem eltúlzott. A pénzbüntetés összegének csökkentése a büntetési célok, úgy a speciális, mint a generális prevenció sérelme nélkül nem végezhető el. [13] Mindezek alapján a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a Be. 606.§

(1)és

(3)bekezdése alapján változtassa meg a törvényszék ítéletét, Terhelt14 XIV. r. vádlott cselekményeinek a büntetőjogi minősítést pontosítsa, egyebekben pedig az elsőfokú bíróság ítéletét a XIV. r. vádlott vonatkozásában hagyja helyben. [14] Terhelt14 XIV. r. vádlott védője a Be. 584.§

(6)bekezdésében rögzített kötelező rendelkezés ellenére a bejelentett fellebbezését írásban nem indokolta. [15] A védelmi fellebbezések nem alaposak. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.283/2023/8 4 [16] A Fővárosi Ítélőtábla az iratanyagból megállapította, hogy az elsőfokú bíróság törvényesen alkalmazta a büntetőeljárásról szóló

1. évi XC. törvénynek (Be.) a bűnösséget beismerő vádlott esetében a tárgyaláshoz való jogáról lemondás intézményét. [17] A törvényszék Terhelt14 XIV. r. vádlott előkészítő ülésen tett beismerő nyilatkozatára tekintettel helytállóan vette figyelembe a Be.
2. §

(1)-

(3)bekezdését. Ennek keretében a Be. 504. §

(3)bekezdése alapján a

1. április
2. napján kihirdetett 17.B.44/2022/178-XVI. számú végzésével törvényesen fogadta el a XIV. r. vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát. A korlátozott felülbírálatra tekintettel a másodfokú bíróságnak kizárólag a Be.
3. §

(5)bekezdés a) pontjában írt eljárási szabálysértések vizsgálatára volt törvényes lehetősége, melynek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat megtartotta. [18] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás kizárólag a XIV. r. vádlott személyi része vonatkozásában szorul pontosításra. Az ítélőtábla a Be. 593. §

(1)bekezdés a) pontja alapján az ügyiratok tartalma szerint pontosította a vádlott személyi körülményeit. [19] Terhelt14 XIV. r. vádlott a bűncselekmények elkövetésekor büntetlen előéletű volt, ezt követően többször állt bíróság előtt. [20] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a

1. szeptember
2. napján kelt és
3. október
4. napján jogerős 360.Bpk.62.002/2021/
5. számú büntetővégzésével egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette miatt 400.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Elkövetési idő:
6. május
7. [21] A Fővárosi Törvényszék a
8. március
9. napján kelt és jogerős 96.B.38/2021/
10. számú ítéletével folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt 1.200.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Elkövetési idő:
11. március
12. és
13. augusztus
14. napja közt. [22] Az elsőfokú ítélet tényállása a hivatkozott kiegészítésekkel már megalapozott és mentes a Be.
15. §

(1)és

(2)bekezdésében foglalt hiányosságoktól, melyből az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést a XIV. r. vádlott bűnösségére. [23] Az ítélőtábla azonban a XIV. r. vádlott terhére rótt bűncselekmény minősítését pontosította a következők szerint. [24] A Btk. 6.§

(1)bekezdése szerint bűnhalmazat az, ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bűncselekményt valósít meg, és azokat egy eljárásban bírálják el. A

(2)bekezdés értelmében nem bűnhalmazat, hanem folytatólagosan elkövetett bűncselekmény az, ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes akaratelhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközönként követ el. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.283/2023/8 5 [25] A korrupciós bűncselekmények körében a bűnhalmazat, illetve folytatólagosság megállapítása körében többféle jogirodalmi álláspont létezik. A Kúria a BH

2. számú eset döntés III. pontjában úgy foglalt állást, ha különböző ügyekben kéri/fogadja el az előnyt vagy annak ígéretét az elkövető, akár ugyanazon, akár különböző személyektől, a cselekmények az ügyek számához igazodó bűnhalmazatot alkotnak. (Kúria Bfv.964/2016.) A BH
4. számú eseti döntés III. pontja azonban rögzíti, hogy a folytatólagosság a hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette kapcsán akkor állapítható meg, ha folyamatosan fennálló kapcsolatban ugyanattól a személytől többször kér vagy fogad el előnyt a hivatalos személy. (Kúria Bfv.I.1.351/2016.) [26] Az ítélőtábla a hivatali vesztegetés bűntette minősítésének és rendbeliségének vizsgálatakor az ügyek számát, a jogtalan előnyben részesülő személyeket, valamint a folytatólagosság kritériumait egyaránt vizsgálta. (ÍH
6. I.) A hivatali vesztegetés rendbelisége ahhoz igazodik, hogy hány ügyben kéri vagy fogadja el az előnyt az elkövető, a vádlottak terhére rótt cselekmények rendbelisége a bűnkapcsolatok száma szerint minősül, és azon belül lehetnek folytatólagosan elkövetettek, amennyiben a folytatólagosság törvényi feltételei fennállnak. [27] Ennek értelmében az ítélőtábla azt vizsgálta, hogy a folytatólagosság törvényi kritériumai megállapíthatók-e, illetve hány esetben. A Terhelt14 XIV. r. vádlott kérésére két vádlott-társa több gépjármű hatósági eljárását folytatta le néhány napon belül, tehát e cselekmények vonatkozásában a folytatólagosság törvényi feltételei maradéktalanul megvalósultak. (tényállás I/
7. és III/
8. pontjai). Tekintettel arra, hogy Terhelt4 IV. r. vádlott két időben elkülönülő elkövetési időszakon belül – közel egy különbséggel – több gépjármű vizsgáztatását intézte, a két időszakon belül a folytatólagosság feltételei fennálltak, de a teljes elkövetési időszak vonatkozásában a folytatólagosság nem állapítható meg (tényállás IV/
9. pontja). Terhelt2 II. r. vádlott 2009 szeptembere és 2018 júliusa között fél évet meg nem haladó időközönként több gépjármű hatósági eljárását folytatta le, tehát e cselekmények vonatkozásában a folytatólagosság törvényi feltételei szintén megvalósultak, majd
10. áprilisában egy gépkocsi hatósági eljárást folytatta le, amely azonban időbeli elkülönültsége miatt önálló cselekménynek tekintendő (II/
11. tényállási pont). [28] Így Terhelt14 XIV. r. vádlott I/
12. és III/
13. tényállási pontokban írt cselekménye 1-1 rendbeli, a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettét, II/8. tényállási pontbeli magatartása 1 rendbeli, a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettét és 1 rendbeli, a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés bűntettét, míg a IV/8. pontban írt bűncselekménye 2 rendbeli, a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett hivatali vesztegetés bűntettét valósította meg. [29] Mindezek alapján Terhelt14 XIV. r. vádlott terhére 6 rendbeli a Btk. 293.§

(1)bekezdésébe ütköző hivatali vesztegetés bűntette állapítható meg, melyből 5 rendbeli folytatólagosan elkövetett. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.283/2023/8 6 [30] Az ítélőtábla ennek megfelelően módosította a XIV. r. vádlott hivatali bűncselekményeinek minősítését. [31] A joghátrány megválasztása körében a törvényszék szinte hiánytalanul és a büntetéskiszabás során értékelhető tényezőkről szóló

1. BK véleményben írtakat szem előtt tartva vette számba a XIV. r. vádlott terhére és javára szóló alanyi és tárgyi bűnösségi körülményeket. A fellebbviteli főügyészség helytállóan mutatott rá, hogy a vádlott esetében további súlyosító körülmény a korrupciós bűncselekmények közismert és statisztikai adatokkal alátámasztott elszaporodottsága. [32] A Kúria legutóbb a
2. évi
3. számon közzétett eseti döntésében foglalkozott a büntetés céljának kérdésével, melynek során kifejtette, hogy a Btk.
4. §-ában írtak szerint a büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. A büntetés kétségtelen joghátrány, a büntetés kiszabása ekként joghátrány okozása, vagyis az elkövetőre vonatkozó rosszallás megtestesítése. Az elkövetett bűncselekmény viszont nyilvánvalóan szintén rosszat jelent. Ehhez képest a büntetés lényege – hagyományosan – a rosszra (a bűnre) adott olyan válasz, amiben testet ölt az elkövetőre vonatkozó, az elkövető számára rossz, azaz joghátrány (szabadságelvonás, jogkorlátozás stb.) okozása. A büntetés alakilag mindig megtorlás, vagyis az elkövető által elkövetett bűntettnek megfelelő, arányos joghátránnyal való viszonzása. A büntetés lényege, tartalma pedig egyfelől fenyítés, azaz az elkövető számára nehézséggel sújtás, másfelől a bűnhődés lehetőségének elindítása. Ahhoz, hogy egy büntetés elérje célját általában elegendő, hogy a büntetés okozta rossz nagyobb legyen, mint a bűnből következő jó, és a rossznak túlsúlya alapján kell kiróni a büntetést és közömbössé tenni azt az előnyt, amelyet egy adott bűncselekmény elkövetése az elkövető számára jelentene. [33] Az ítélőtábla rögzíti továbbá, hogy a büntetésnek meg kell felelnie a generális és a speciális prevenció követelményének, vagyis mind a társadalom többi tagját, mind a tettest vissza kell tartania újabb bűncselekmény elkövetésétől. Ezáltal tehát alkalmasnak kell lennie a bűnözés befolyásolására, amelynek egyik eszköze az individualizáció, vagyis a büntetés lehetőleg személyre szabott, egyéniesített volta. [34] Az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az enyhítő és súlyosító körülményeket súlyuknak megfelelően értékelte, amikor az eljárás tárgyát képező bűncselekmény társadalomra veszélyességére tekintettel a XIV. r. vádlottal szemben a Btk. 33.§

(1)bekezdés d) pontja alapján pénzbüntetést szabott ki. [35] Egyetértett a másodfokú bíróság a XIV. r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés jogalapjával és annak mértékével is. A napi tételek száma esetében tükrözte az általa elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyát, míg az egy napi tétel összege a vádlott jövedelmi, Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.283/2023/8 7 vagyoni viszonyaihoz igazodóan törvényes volt, azok mértéke eltúlzottnak nem tekinthető. A XIV. r. vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességre tekintettel, amit a vele szemben indult újabb büntetőeljárások tükröznek, a joghátrány enyhítését a büntetés fent részletezett egyéniesített volta sem indokolta, így annak csökkentésére az ítélőtábla nem látott alapot. [36] Az ítélőtábla a XIV. r. vádlott vonatkozásában a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 42.§

(1)bekezdése alapján engedélyezett részletfizetés feltételeit módosította. Ennek értelmében, ha a vádlott valószínűsíti, hogy a pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának, vagy tartásra szoruló hozzátartozójának a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy a vádlott a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére a bíróság engedélyezheti, hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben fizesse meg. [37] A Bv. tv. 42.§

(3)bekezdése értelmében azonban a részletfizetés olyan, havonta fizetendő összegben engedélyezhető, amely osztható a pénzbüntetés esetén az ítéletben megállapított napi tétel összegével. [38] Az oszthatóságra tekintettel az ítélőtábla a vádlott esetében 20 havi részletfizetést engedélyezett, és meghatározta a havonta fizetendő részletek összegét, valamint a teljesítési határidőket. [39] Az elsőfokú bíróság ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek. [40] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Fővárosi Törvényszék ítéletét a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján megtartott tanácsülésen, a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján részben megváltoztatta, míg egyéb rendelkezéseit a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,

1. év március hó
2. napján Dr. Rédei Géza s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Kováts Katalin s.k. előadó bíró Dr. Kertész Andrea bíró Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.283/2023/8 8 A Budapest Környéki Törvényszék 17.B.44/2022/178-I. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.283/2023/
3. számú ítéletében írt változtatásokkal Terhelt14 XIV. r. vádlott vonatkozásában
4. év március hó
5. napján jogerőre emelkedett. Budapest,
6. év március hó
7. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke