Bfv.1267/2021/7 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára hivatkozással kérte a jogerős ítélet felülvizsgálatát. Sérelmezte a tényállás téves megállapítását arra hivatkozva, hogy a terhelttel szemben a fogolyszökéssel érintett szabadságvesztés foganatbavételére nem került sor, illetve a szabadságvesztések végrehajthatósága elévült. A jogerős ítélet tényállását támadó felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt és alaptalan is. A terhelt a védői indítvánnyal ellentétben többszörösen összbüntetésbe foglalt ítéletekben kiszabott szabadságvesztéseket töltött, amikor a terhére rótt cselekményt elkövette. Az elévülés sem a szabadságvesztések végrehajthatósága, sem a bűncselekmény büntethetősége körében nem merülhet fel. Erre tekintettel a Kúria a megtámadott határozatokat hatályukban fenntartotta. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria végzése Bfv.II.1.267/2021/7. felülvizsgálat Dr. Sebe Mária, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Budapest tanácsülés 2022. április 14. fogolyszökés vétsége … Szegedi Járásbíróság, 15.B.1102/2019/18., ítélet, tárgyalás, Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Első fok: 2019. szeptember 25. Másodfok: Szegedi Törvényszék, 3.Bf.1415/2020/19., végzés, nyilvános ülés, 2021. május 3. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a fogolyszökés vétsége miatt … terhelt (korábban …) ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szegedi Járásbíróság 15.B.1102/2019/18. számú ítéletét és a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.1415/2020/19. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. 1. A Szegedi Járásbíróság a 2019. szeptember 25-én meghozott 15.B.1102/2019/18. számú ítéletében … (korábban: …) terheltet fogolyszökés vétsége [Btk. 283. §

(3)bekezdés] miatt, mint többszörös visszaesőt 6 hónap fogház fokozatú szabadságvesztésre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Kúria 2.Bfv.1.267/2021/7 2 [2]

1. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a terhelt védője jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében. A fellebbezést elbírálva a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 3.Bf.1415/2020/
2. számú
3. május 3-án meghozott végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II.
4. A jogerős ítélet ellen … terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítvány indokolása szerint az Orosházi Városi Bíróság
5. november 28án kelt 3.Bk.95/2011/
6. számú és a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság
7. január 16-án meghozott 1.Bkf.2/2012/
8. számú határozatával jogerőssé vált 3 év 10 hónap 15 nap tartamban meghatározott összbüntetési ítélete azt is jelentette, hogy ezen a napon hatályon kívül helyezésre került a Veszprémi Városi Bíróság
9. december 14-én kelt I.Bk.1795/2009/
10. számú 3 év 6 hónap 20 nap tartamú összbüntetési ítélete. [4] A terhelt
11. október 18-tól kezdődően a Bv. Országos Parancsnoka engedélyével hagyhatta el a Veszprémi Városi Bíróság által meghozott 1.Bk.1795/2009/
12. számú 3 év 6 hónap 20 nap összbüntetési ítéletéből a bv. intézetet, majd
13. január 14-től a Belügyminisztérium engedélyével tartózkodhatott büntetés-félbeszakításon,
14. május
15. napjáig. [5] Ez idő alatt
16. június 7-én jogerőssé vált a terhelttel szemben az Orosházi Városi Bíróság 3.B.124/2010/
17. számú ítélete, mely 3 év börtönre ítélte a terheltet, egyben elrendelte a 15.B.142/2007/
18. számú ítélettel kiszabott 8 hónap börtönbüntetés végrehajtását is. [6] Ezt követően
19. november 28-án az Orosházi Városi Bíróság újabb összbüntetési ítéletet hozott, amely 3 év 10 hónap 15 nap börtön fokozatú szabadságvesztésben került meghatározásra és vált jogerőssé
20. január 16-án a Gyulai Törvényszék által. Ezen utóbbi összbüntetési ítélet foganatba vételi értesítő lapja
21. január 25-én érkezett meg a bv. szervhez. Azonban az ítélet foganatba vételére nem került sor, így ennek kapcsán az 5 éves elévülési idő
22. január 24-én bekövetkezett.
23. május 22-ig a terhelt a Belügyminisztérium engedélyével jogszerűen engedélyezett büntetés félbeszakítás okán tartózkodott távol a bv. intézettől. A legutolsó büntetés félbeszakítási engedély
24. február 20-án keletkezett, amellyel a
25. október 3-án engedélyezett büntetés félbeszakítást hosszabbították meg 90 nappal. [7] A bv. szerv
26. május 23-án nem tájékoztatta sem a Szegedi Törvényszék Bv. Csoportját, sem a Szegedi Városi Rendőrkapitányságot, hogy a terhelt a 3 év 6 hónap 20 nap összbüntetési ítéletből tartózkodott engedélyezett büntetés-félbeszakításon. Mindkét hatóság felé a 3 év 10 hónap 15 nap tartalmú összbüntetési ítélettel szemben kezdeményezett hatósági intézkedést, amelyet viszont a bv. szerv
27. január
28. és
29. május
30. között annak ellenére nem vett foganatba, hogy erre lehetősége lett volna. [8] A bv. szerv
31. január 25-én továbbra is hatályban tartotta a Veszprémi Városi Bíróság 3 év 6 hónap 20 nap tartamú, börtön fokozatú összbüntetési ítéletét, és mögé állította be második helyre a
32. november 28-án elsőfokon megállapított 3 év 10 hónap 15 nap tartamú, börtön fokozatú összbüntetési ítéletet, mely szintén törvénysértő. A foganatba vétel elmaradása kizárólag a bv. szerv hibája, az a terheltnek nem róható fel. [9] A becsatolt iratokból megállapítható, hogy a terhelt
33. május
34. napjáig a 3 év 6 hónap 20 nap tartamú összbüntetési ítéletből tartózkodott büntetés-félbeszakításon annak ellenére, hogy a bv. szervhez az újabb összbüntetési ítélet, melynek tartama 3 év 10 hónap 15 nap a foganatba vételi értesítője
35. január 25-én beérkezett. A foganatba vétel elmaradása a bv. szerv hibájából nem történt meg, s amikor
36. május 22-én a terhelt jelentkezési kötelezettségének nem tett eleget a bv. intézetbe,
37. május 23-án a 3 év 6 hónap 20 nap tartamú összbüntetési ítélet helyett az utóbb keletkezett összbüntetési ítéletben jelentette fel a Kúria 2.Bfv.1.267/2021/7 3 terheltet fogolyszökés elkövetésének vétsége miatt, amelynek foganatba vételére nem is került sor. [10] A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa
38. május 3-án helytelenül jutott arra a következtetésre, hogy az elsőfokú bíróság eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a bizonyítási eljárást a tárgyaláson. Kétségtelen tény ugyanis, hogy a nyomozó- és vádhatóság felé a bv. szerv nem megfelelő tájékoztatást adott a terhelttel kapcsolatban, és egy olyan összbüntetési ítélet vonatkozásában kért hatósági intézkedést, amelynek foganatba vételére a terheltnek fel nem róható hiba folytán nem került sor. [11] Az nem vitatott, hogy
39. május 22-én a terhelt nem tért vissza a bv. intézetbe, de arról semmilyen információval nem rendelkezett, hogy
40. január 25-től kezdőden jogszabály- és törvénysértően jártak el vele szemben a végrehajtás alatt álló, és még végrehajtásra váró ítéletei vonatkozásában. A terhelt tudattartalmától függetlenül ugyanis az elévülés bekövetkezett. [12] A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsa a Be.
41. §

(5)bekezdés a)-b) pontja szerint köteles volt hivatalból felülbírálni az elsőfokú eljárást, vizsgálni azon eljárási szabályok megtartását, melynek megsértése esetén az ítéletet a Be. 607. §

(1)bekezdése, illetve a 608. §

(1)bekezdése alapján hatályon kívül kell helyezni, köteles lett volna felülbírálni a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést és a terheltet fel kellett volna menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kellett volna szüntetni. A Szegedi Törvényszék másodfokú tanácsának azt kellett volna megállapítania, hogy a terhelt nem a 3 év 10 hónap 15 nap összbüntetési börtön ítéletből követte el a fogolyszökés vétségét, hanem az újabb összbüntetési ítélettel hatályát vesztett 3 év 6 hónap 20 nap összbüntetésű börtön ítéletet tartotta az ítéletek végrehajtási sorrendjének első helyén a bv. szerv, és mögé második helyre állította be a hatályban lévő 3 év 10 hónap 15 nap összbüntetési ítéletet, ami szintén törvénysértő. A bv. szerv törvénysértően úgy tartott párhuzamosan hatályban összbüntetési ítéleteket, hogy azok egyike a Veszprémi Városi Bíróság 3 év 6 hónap 20 nap tartamú összbüntetési ítélet

1. január 16-án hatályát vesztette és
2. január 25-től az elévülési idő megkezdődött mivel a bv. szerv a törvénysértő állapotot nem szüntette meg, így 5 év elteltével
3. január 24-én az összes ítélet elévült és ezt követően a hatóságok cselekményei törvénysértőek voltak. [13] A bv. szerv
4. január 25-től kezdődő és
5. április 28-áig bezárólag törvénysértően járt el a terhelttel szemben fennálló büntetés-végrehajtási ügyekben, hiszen a foganatba vétel elmaradt, az ítéletet jogtalanul állították sorba és
6. május 23-án helytelen adatokkal történt a terhelt feljelentése. Ennek megfelelően már az ügyben a terhelt ellen kiadott körözés is törvénysértő volt, és
7. április 28-án sor került a letartóztatására, ami azt eredményezte, hogy az elévülés okán jogtalanul tartják fogva. [14] Erre figyelemmel az indítványozó arra tett indítványt, hogy a Kúria a Szegedi Törvényszék mint másodfokú bíróság 3.Bf.1415/2020/
8. számú végzését változtassa meg, és a terhelttel szemben indult eljárást szüntesse meg. [15]
9. A Legfőbb Ügyészség a BF.1305/2021/
10. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. [16] A Be.
11. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható, a Be. 659. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [17] Mindezekből az következik, hogy a jogerős ítéleti tényállás megalapozottsága nem vizsgálható, és nincs lehetőség a bizonyítási eljárás mikénti lefolytatására, a bíróságok Kúria 2.Bfv.1.267/2021/7 4 bizonyítékokat értékelő tevékenységének, és ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a cselekmény minősítésének vitatására sem. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható, eltérő tényállásra, illetőleg az irányadó tényállásban nem szereplő tényekre alapítottan nem támadható. [18] A védő jogi álláspontját ugyanakkor olyan tényekre, büntetés-végrehajtási adatokra alapozza, melyeket az irányadó tényállás nem tartalmaz. Ez a fent idézett rendelkezésekbe ütközik, ezért törvényben kizárt. [19] Az irányadó tényállás ugyanakkor maradéktalanul tartalmazza azokat a tényeket, amelyek a terhelt bűnösségének a fogolyszökés vétségében történt megállapítását megalapozzák. Ennek lényege szerint a terhelt a részére engedélyezett büntetés-félbeszakítás leteltét követően a számára meghatározott napon és azt követően sem tért vissza a börtönbe abból a célból, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát. Ezért az irányadó tényálláshoz képest a bűnösség megállapítását támadó részében a felülvizsgálati indítvány alaptalan is. [20] Ennek alapján a Legfőbb Ügyészség arra tett indítványt, hogy a Kúria a Be. 656. §

(2)bekezdés

1. a)pontja alapján a Szegedi Járásbíróság 15.B.1102/2019/18. számú ítélete, valamint a Szegedi Törvényszék 3.Bf.1415/2020/19. számú végzése ellen a védő által benyújtott felülvizsgálati indítványt utasítsa el. [21] III. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. [22] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be. 648. §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárási okokból vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényben meghatározott köre nem bővíthető, az ott meghatározottakon kívül más okból felülvizsgálatnak nincs helye. [23] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. §
2. a)pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont]. [24] Ugyanakkor a felülvizsgálatban megkerülhetetlen szabály, hogy a Be. 650. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ennek megfelelően a Be. 659. §

(1)bekezdése rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. [25] A tényállás irányadó jellege azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Következésképp a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. [26] A felülvizsgálat során tehát a jogerős határozatban megállapított tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vizsgálható, az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések – így a bűnösség megállapításának és a cselekmény jogi minősítésének – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el (BH 2004.102.). [27] Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a – minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül – kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. Kúria 2.Bfv.1.267/2021/7 5 [28] Ebből következően a felülvizsgálat során a tényállás helyessége, az ítélet megalapozottsága, a bizonyítékok értékelése nem bírálható felül. A jogerős ítéletben rögzített tényállás nem változtatható meg. [29] Az irányadó tényállás szerint a terhelt

1. szeptember
2. napjától a börtönben jogerős szabadságvesztés büntetését töltötte, melynek során
3. augusztus
4. napján a büntetés-végrehajtási intézetben, munkavégzés közben balesetet szenvedett, melynek következtében gerince megsérült. A terhelt a fentieket követően egészségügyi okokból
5. szeptemberében néhány napot, majd
6. október
7. napjától – egy kisebb megszakítással –
8. május
9. napjáig, a részére különböző hatáskörökben engedélyezett, és több alkalommal meghosszabbított büntetés-félbeszakításon volt. [30] A félbeszakításról a terheltnek
10. május
11. napján legkésőbb 23 óra 59 percig kellett volna visszaérkeznie a börtönbe, mivel a Belügyminisztérium
12. május
13. napján kelt, BM/3460-9/
14. számú – jogorvoslattal nem támadható – határozatában a terhelt részére a szabadságvesztés büntetés félbeszakításának 90 nappal történő meghosszabbítását már nem engedélyezte a határozatban részletesen kifejtett indokok alapján. [31] A terhelt részére a Belügyminisztérium fenti meghosszabbítást elutasító határozata, továbbá a büntetés-végrehajtási intézetbe történő jelentkezésre felhívás lakcímén kézbesítésre került, melyen túlmenően a büntetés-végrehajtási intézet munkatársa a terheltet rövid úton, telefonon keresztül is tájékoztatta, hogy az újabb meghosszabbítás iránti kérelme elutasításra került, melyre tekintettel jogerős szabadságvesztés büntetése letöltésének folytatása céljából
15. május
16. napján jelentkeznie kell a börtönben. [32] A terhelt mindezek ellenére azért, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát, a részére engedélyezett büntetés-félbeszakítás leteltét követően, sem a számára meghatározott napon (
17. május 22-én), sem azt követően nem tért vissza a börtönbe. [33] A terhelttel szemben a fentieket követően a Szegedi Rendőrkapitányság
18. június
19. napján, 06010/3263-2/
20. bü. szám alatt elfogatóparancsot bocsátott ki. [34] A terheltet végül a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai
21. április
22. napján Budapesten fogták el. [35] Jelen esetben az indítvány részben a tényállás megalapozottságát vitatja, amikor azt sérelmezi, hogy a terhelt olyan büntetés végrehajtása alól vonta ki magát, amely végrehajtásának meg-kezdésére – a terheltnek fel nem róható okból – nem is került sor. E körben a terhelt a Veszprémi Városi Bíróság
23. december 14-én kelt I.Bk.1795/2009/
24. számú 3 év 6 hónap 20 nap tartamú összbüntetési ítélete okán engedélyezett félbeszakításról nem tért vissza, nem pedig az Orosházi Városi Bíróság
25. január
26. napján jogerőre emelkedett 3.Bk.95/201/
27. számú összbüntetési ítéletével meghatározott 3 év 10 hónap 15 nap tartamú büntetése kapcsán. [36] A Kúria utal arra, hogy a jogerős ítélet tényállása nem jelölte meg sem a Veszprémi Városi Bíróság I.Bk.1795/2009/
28. számú, sem az Orosházi Városi Bíróság 3.Bk.95/201/
29. számú összbüntetési ítéletét. [37] A Veszprémi Városi Bíróság a
30. december 14-én meghozott és
31. január 28án jogerőre emelkedett 1.Bk.1795/2009/
32. számú határozatával az Orosházi Városi Bíróság 3.B.174/2006/
33. számú, a Szarvasi Városi Bíróság 5.B.175/2006/
34. számú, a Kiskőrösi Városi Bíróság 7.B.335/2007/
35. számú, a Szarvasi Városi Bíróság 8.B.180/2008/
36. számú, továbbá a Veszprémi Városi Bíróság 1.B.1993/2006/
37. számú ítéletét foglalta összbüntetésbe és az összbüntetés tartamát 3 év 6 hónap 20 nap börtönbüntetésben határozta meg. [38] Az indítványban megjelölt Orosházi Városi Bíróság 3.Bk.95/2011/
38. számú,
39. november
40. napján kelt és a Gyulai Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Bpkf.2/2012/
41. Kúria 2.Bfv.1.267/2021/7 6 számú végzésével
42. január
43. napján jogerőre emelkedett összbüntetési ítéletével a Veszprémi Városi Bíróság összbüntetési ítéletében bennfoglalt ítéletekhez képest további egy ítélettel, a Nagykanizsai Városi Bíróság 4.B.66/2011/
44. számú ítéletével kiszabott büntetést is összbüntetésbe foglalta, s az összbüntetés tartamát 3 év 10 hónap 15 nap börtönbüntetésben állapította meg. [39] Az Orosházi Városi Bíróság összbüntetési ítélete a Veszprémi Városi Bíróság összbüntetési ítéletéhez képest nem tekinthető – ahogy arra az indítvány utalt – teljesen más ítéletnek. Ugyanis, ha a terhelt büntetéseit korábban már összbüntetésbe foglalták, de egy újabb szabadságvesztést kiszabó alapítéletre tekintettel újabb összbüntetésbe foglalás válik szükségessé (többszörös összbüntetésbe foglalás), az újabb összbüntetési ítéletben vissza kell térni az alapítéletekre. A kvázi halmazati viszony megítélésénél nem a korábbi összbüntetési ítélet jogerőre emelkedését, hanem az alapítéletekkel elbírált bűncselekmények elkövetési idejét, illetőleg az alapítéletek jogerőre emelkedésének az időpontját kell figyelembe venni (3/
45. Büntető Jogegységi határozat II/5.). Jelen esetben a terhelttel szemben kiszabott ítéletek többszörös összbüntetésbe foglalására került sor. [40] Sérelmezte az indítványozó azt is, hogy a bv. szervek az utóbbi összbüntetési ítélet foganatba vételét elmulasztották, így a terhelt
46. január 16-tól nem volt büntetésvégrehajtás alatt álló elítélt. Ez a megállapítás ellentmond a jogerős ítélet – felülvizsgálattal nem támadható – tényállásának. Utal a Kúria arra is, hogy az indítvány ezen megállapítása ellentétes a mellékletként csatolt, a Belügyminisztérium által kiállított büntetésfélbeszakításról szóló határozatokkal is. [41] Az indítványozó álláspontja szerint a kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajthatósága
47. január 24-én elévült. A Gyulai Törvényszék Büntetés-végrehajtási Csoportja 11.Bv.206/2020/
48. számú,
49. július 31-én kelt és
50. október 8-án véglegessé vált, az Orosházi Városi Bíróság 3.Bk.95/2011/
51. számú összbüntetési ítélete végrehajthatósága elévülés miatti kizártságának megállapítására irányuló indítványát elutasította. [42] Jelen ügyben nem csupán a büntetés végrehajthatósága, de a cselekmény büntethetősége sem évült el. A Btk.
52. §

(1)bekezdése szerint a büntethetőség – a

(2)-

(3)bekezdésben meghatározottak kivételével, illetve az egyes bűncselekmények elévülésének kizárásáról szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. A terhelt terhére jelen ügyben megállapított bűncselekmény elévülése öt év. [43] A Btk. 28. §

(1)bekezdése szerint az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyészségnek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. [44] A tényállásból közvetlenül is megállapítható, hogy a bűncselekmény büntethetőségét megszüntető elévülés nem következett be, hiszen az elkövetés időpontja, a terhelttel szemben elfogató parancs kibocsátása, és elfogása között öt év nem telt el. [45] A Kúria a Be. 649. §

(2)bekezdése szerinti olyan további felülvizsgálati okot, melynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles, nem észlelt. [46] IV. Ekként a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a megtámadott határozatokat a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [47] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont második fordulata kizárja. Kúria 2.Bfv.1.267/2021/7 7 Budapest,

1. április
2. Dr. Sebe Mária s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró