Bf.169/2022/13 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérletében, valamint a Btk. 164. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntettének kísérletében. Ezért őt – halmazati büntetésül – 4 év szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. Rendelkezett arról, hogy az I.r. vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A törvényszék az I.r. vádlott által előzetes fogvatartásban és bűnügyi felügyeletben töltött időt a szabadságvesztés tartamába beszámítani rendelte és ezzel 539 nap börtönbüntetést kitöltöttnek tekintett. Elrendelte a járásbíróság ügyszám2ú ítéletével kiszabott egy év 6 hónap fiatalkorúak fogháza büntetés végrehajtását. Rendelkezett az I.r. vádlott vonatkozásában felmerült bűnügyi költség viseléséről. [2] Terhelt2 II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 339. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pontja szerint minősülő garázdaság bűntettében, mint társtettest, továbbá Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.169/2022/13. 2 a Btk. 234. §

(1)bekezdésébe ütköző közúti veszélyeztetés bűntettében. Ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év 8 hónap szabadságvesztésre és 6 hónap közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. A szabadságvesztés végrehajtását 2 év 2 hónap próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a II.r. vádlott a szabadságvesztés végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részérnek kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtása esetén a II.r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt – összesen 29 napot – a börtönbüntetés tartamába beszámítani rendelte. Beszámítani rendelte továbbá a járművezetéstől eltiltás időtartamába a 2019. április 15. napjától 2019. október 21. napjáig eltelt időt. [3] Terhelt3 III.r vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 339. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pontja szerint minősülő garázdaság bűntettében, mint társtettest. Ezért őt 8 hónap szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani. A szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett arról, hogy a III.r. vádlott a szabadságvesztés végrehajtása esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtása esetére a III.r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt – összesen 29 napot – a börtönbüntetés tartamába beszámítani rendelte. [4] A törvényszék rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről is. [5] A tárgyaláson jelen volt ügyész a II.r. és III.r. vádlott vonatkozásában tudomásul vette az ítéletet. Az I.r. vádlott esetében a jogorvoslati nyilatkozat megtételére három munkanap gondolkodási időt kért, majd az ítéletet az ő vonatkozásában sem támadta fellebbezéssel. Az ítélet kihirdetését követően a II.r. és a III.r. vádlottak, valamint védőik az ítéletet tudomásul vették, míg az I.r. vádlott és védője a jogorvoslati nyilatkozat megételére három munkanap gondolkodási időt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül a védő útján együttesen fellebbezést jelentettek be elsődlegesen az I.r. vádlott felmentése, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítése érdekében. [6] Az elsőfokú bíróság ítélete Terhelt2 II.r. és Terhelt3 III.r. vádlott vonatkozásában az ítélet kihirdetése napján – 2022. február 14-én – jogerőre emelkedett. [7] Az I.r vádlott védője a törvényes határidőn túl, a másodfokú nyilvános ülést megelőző napon bejelentette, hogy az I.r. vádlottal történt konzultációt követően a fellebbezésüket kizárólag az I.r. vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítése érdekében tartják fenn. [8] Az I.r. vádlott védője a módosított tartalmú fellebbezésük írásbeli indokolásában előadta, hogy az I.r. vádlott párja gyermeket vár, a párja eltartásáról a vádlott gondoskodik, a szabadlábra helyezése óta dolgozik és jogkövető életmódot folytat. Álláspontja szerint az I.r. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.169/2022/13. 3 vádlott terhére rótt cselekmény tárgyi súlyához mérten jelentős időmúlásra, valamint a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyesség alacsony fokára, a vádlott példás életvitelére és kedvező jellemfejlődésére tekintettel a kiszabott büntetés enyhítése indokolt. [9] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.316/2020/13. számú átiratában kifejtett álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat betartotta, az általa megállapított tényállás megalapozott, az I.r. vádlott tekintetében az indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett. Helyes érvekkel fejtette ki, hogy a rendelkezésre álló tanúvallomások és különösen a cselekmény jogi minősítését megalapozó szakértő vélemény alapján kétséget kizáró módon megállapítható, hogy tagadással érintett életveszélyt okozó testi sértés bűntette kísérletét az eljárás során lefoglalt, majd a bíróság által elkobozni rendelt szamurájkarddal a sértett fejére mért ütéssel Terhelt1 I.r. vádlott követte el. Érvelése szerint az ítélet indokolása annyiban egészítendő ki, hogy a vádlottak által a tényállásban rögzített, a helyszínen hangoztatott azon kijelentései, mely szerint „meg lesztek verve, meghaltok”, egyrészről kétséget kizáróan nem köthetők kizárólag Terhelt1 I.r. vádlotthoz, másrészről a cselekményfolyamatot, az eset összes körülményét szemlélve ugyancsak az indulati jellegű fellépést támasztják alá, azok nem alkalmasak az ölési szándékra történő következtetésre. Kifejtette továbbá, hogy a törvényszék a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket az I.r. vádlott tekintetében teljes körűen számba vette, a súlyosító és enyhítő körülményeket a konkrét ügyre vetített tényleges súlyuknak megfelelően értékelte. Szükségesnek tartotta azonban az ítélet indokolását kiegészíteni azzal, hogy az I.r. vádlott terhére megállapított, a Btk. 163. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntette 3 évig, míg a Btk. 164. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntette 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, a Btk. 81. §

(3)bekezdésére is figyelemmel a Btk. 80. §

(2)bekezdése szerinti középmérték 6 év 6 hónap szabadságvesztés. Álláspontja szerint az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel az elsőfokú bíróság megalapozottan tért el a középmértékből a vádlott javára, a kiszabott büntetés tettarányos és méltányos, az enyhítésre irányuló fellebbezés ezért nem foghat helyt. Mindezek okán azt indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet az indokolás fentiek szerinti kiegészítésével a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján hagyja helyben. [10] A Fővárosi Ítélőtábla az I.r. vádlott védőjének indítványára a fellebbezéseket a Be. 599. §

(1)bekezdése szerinti nyilvános ülésen bírálta el. [11] Az I.r. vádlott védője a nyilvános ülésen a fellebbezése írásbeli indokolásában írtakat fenntartotta és kizárólag a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta. [12] Az I.r. vádlott a nyilvános ülésen csatlakozott védőjéhez. [13] Az I.r. vádlott és védője által bejelentett, majd utóbb módosított tartalmú fellebbezések folytán a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.169/2022/13. 4 590. §

(3)és

(9)bekezdése alapján – korlátozottan és csak a fellebbezéssel érintett I.r. vádlott vonatkozásában – bírálta felül, tekintettel arra, hogy a fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján és jelentették be. A felülbírálat ezért kizárólag az I.r. vádlottal szemben kiszabott büntetésre vonatkozó sérelmezett rendelkezést, valamint a Be. 590. §

(5)bekezdés c) pontja alapján a bűncselekmény jogi minősítését érinti. A fellebbviteli bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [14] A fellebbviteli bíróság azonban a Be. 590. §

(5)bekezdése a) pontjában írtakra figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú eljárást. Így vizsgálta azt is, hogy az elsőfokú bíróság nem vétett-e a Be. 608. §

(1)bekezdésében írt, az ítélet abszolút hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést. [15] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a perrendi szabályokat maradéktalanul betartotta a tárgyalása során, a Be. 607. §

(1)bekezdésében, illetve a Be. 608. §

(1)bekezdésében rögzített abszolút, illetve relatív, az ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó szabálysértést nem vétett, ilyenre az érdekeltek sem hivatkoztak. [16] Törvényesen járt el, amikor az ügyben előkészítő ülést tűzött ki, eljárása során ezzel kapcsolatosan maradéktalanul betartotta a Be. LXXVI. fejezetében rögzített perrendi szabályokat. [17] Terhelt1 I.r. vádlott az előkészítő ülésen az elsőfokú bíróság által teljes körűen foganatosított törvényes figyelmeztetéseket követően nem ismerte be a vád szerint a bűnösségét és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról, ezért helyesen járt el a törvényszék, amikor a vádról az I.r. vádlott vonatkozásában tárgyaláson határozott. [18] A törvényszék az ítélet [9] bekezdésétől a [28] bekezdéséig – a II. tényállási pont tekintetében mérlegeléssel – terhelő tartalmú történeti tényállást állapított meg. [19] Az előfokú bíróságnak az I.r. vádlott bűnösségére levont következtetése helytálló, és törvényesen minősítette az I.r. vádlott élet, testi épség és az egészség elleni bűncselekményeit. [20] A büntetés enyhítésére irányuló vádlotti és védői fellebbezés nem alapos. [21] A törvényszék a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket Terhelt1 I.r. vádlott tekintetében helyesen tárta fel, teljes körűen számba vette, a súlyosító és enyhítő körülményeket a tényleges súlyuknak megfelelően értékelte. Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.169/2022/13. 5 [22] Nem tévedett, amikor az I.r. vádlott javára értékelte a részbeni beismerését – bár ezt az enyhébben minősülő cselekmény vonatkozásában tette –, a megbánását, a három éves időmúlást, a terhére rótt cselekmények kísérleti szakban rekedését, bár ez kizárólag a véletlenen múlt. Helyesen járt el a törvényszék, amikor ezzel szemben a vádlott terhére értékelte a büntetett előéletét, valamint a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatti elkövetést és az elkövetés eszközéül használt szamurájkard különösen veszélyes voltát. Az ítélőtábla álláspontja szerint egyebekben további súlyosító körülmény a garázda jellegű elkövetési mód. [23] Az ítélőtábla álláspontja szerint a törvényszék által kiszabott büntetés mértéke az ítélet belső arányossága követelményének is maradéktalanul megfelel. [24] Az I.r. vádlott terhére rótt, a Btk. 163. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés szerint minősülő testi sértés bűntette 3 évig, míg a Btk. 164. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(8)bekezdés I. fordulata szerint minősülő testi sértés bűntette 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. 81. §

(3)bekezdésére is figyelemmel a Btk. 80. §

(2)bekezdése szerinti középmérték 6 év 6 hónap szabadságvesztés. [25] A vádlott javára szolgáló büntetéskiszabási körülményekre tekintettel alappal tért el az elsőfokú bíróság a középmértéktől a vádlott javára, azonban a kiszabott büntetés további enyhítése a másodfokú bíróság álláspontja szerint indokolatlan, az a büntetett előéletű és vele szemben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt újabb bűncselekményeket elkövető I.r. vádlott esetében egyáltalán nem szolgálná a Btk.

1. §-ban írt büntetési célok elérését, sem a speciális, sem a generális prevenciót. [26] Fentiekre tekintettel az ítélőtábla az I.r. vádlott és védője által előterjesztett enyhítésre irányuló indítványnak nem adott helyt, az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés enyhítése semmilyen okból nem volt indokolt. [27] Az ítélőtábla az I.r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamába a letartóztatásban töltött időn túl a vádlott által
2. év szeptember hó
3. napjától
4. év december hó
5. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt rendelte beszámítani a Btk.
6. §

(1)bekezdése alapján, mivel a Budapest Környéki Törvényszék

1. év szeptember hó
2. napján kelt 16.B.31/2020/
3. számú végzésével az I.r. vádlott letartóztatását megszüntette és vele szemben bűnügyi felügyeletet rendelt el, magatartási szabályként előírva, hogy a lakóhelyéül szolgáló cím32 szám alatti ingatlant csak a bíróság külön engedélyével hagyhatja el. Ezt követően a Budapest Környéki Törvényszék a
4. december
5. napján kelt
6. B. 31/2020/
7. számú végzésével az I.r. vádlott vonatkozásában elrendelt bűnügyi felügyelet területi hatályát Budapest és Pest megye közigazgatási területére módosította, így ezen Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.169/2022/
8. 6 bűnügyi felügyelet időtartamának a kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámítására a Btk.
9. §

(1)bekezdése alapján nincs törvényi lehetőség. [28] A Btk. 92. §

(3)bekezdés a) pontja alapján a beszámításnál börtön fokozat esetén egynapi szabadságvesztésnek négy nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. [29] Az ítélőtábla az 539 nap kitöltésére vonatkozó rendelkezést mellőzte azzal, hogy egyrészt maga a törvényszék sem jelölte meg e rendelkezés jogszabályi alapját, másrészt a büntetésből kitöltött napok számának kiszámítása nem tartozik az ügydöntő határozatot hozó bíróság kompetenciájába. [30] Az elsőfokú ítélet egyéb járulékos rendelkezései törvényesek. [31] Fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján – helyes indokainál fogva – helybenhagyta. Budapest,

1. év november hó
2. napján Dr. Rédei Géza s.k., a tanács elnöke Dr. Belovai Henriette s.k., előadó bíró Dr. Kertész Andrea s.k., bíró A Budapest Környéki Törvényszék 16.B.31/2020/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 1.Bf.169/2022/
4. számú végzése folytán
5. év november hó
6. napján jogerős. Budapest,
7. év november hó
8. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke