← Magyarország

Bfv.216/2025/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A kiszolgáltatott helyzet előállhat egy tényező következményeként, de kiválthatja azt több tényező összessége, a kiszolgáltatott helyzetet előidézheti az elkövető, de az fennállhat tőle függetlenül is. A kiszolgáltatottság fennállása nem a sértettek szubjektív döntéséhez, hanem a helyzetük objektív jellemzőihez kötődik. Az emberkereskedelem törvényi tényállása nem követeli meg, hogy a sértett t4eljes döntésképtelenségben legyen, elegendő, ha a terhelt az ő kiszolgáltatottságát anyagi haszonszerzés végett kihasználja. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.216/2025/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. december
  3. Az ügy tárgya: emberkereskedelem bűntette és más bűncselekmények Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Gyulai Törvényszék, 19.B.235/2021/419., ítélet, tárgyalás,
  4. november
  5. Másodfok: Szegedi Ítélőtábla, Bf.II.439/2023/78., ítélet, nyilvános ülés,
  6. február
  7. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára Kúria 3.Bfv.216/2025/10-I. 2 Rendelkező rész A Kúria az emberkereskedelem bűntette és más bűncselekmények miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Gyulai Törvényszék 19.B.235/2021/
  8. számú és a Szegedi Ítélőtábla Bf.II.439/2023/
  9. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Gyulai Törvényszék a
  10. november
  11. napján kihirdetett 19.B.235/2021/
  12. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
  13. §

(2)bekezdés
  1. és
  2. fordulat,
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pont], 2 rendbeli társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében [Btk. 198. §
(1)bekezdés], 8 rendbeli folytatólagosan, társtettesként elkövetett kerítés bűntettében [Btk. 200. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés], folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettében [Btk. 200. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés], kényszerítés bűntettének kísérletében (Btk.
  1. §) és hamis tanúzásra felhívás bűntettében [Btk.
  2. §
(1)bekezdés
  1. tétel]. Ezért őt halmazati büntetésül 6 év 8 hónap fegyház fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a vagyonelkobzásról, a polgári jogi igények egyéb törvényes útra utasításáról, a bűnjelekről, továbbá a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  2. február
  3. napján jogerős Bf.II.439/2023/
  4. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt vonatkozásában akként változtatta meg, hogy a II. rendű terhelt kerítés bűntetteként értékelt A/I/1., 2., 4., A/II., A/III/1., 2., A/VI., A/VII/1., 2., 3., A/VIII. és A/IX. tényállási pontokban írt bűncselekményeit 7 rendbeli – 6 esetben társtettesként – folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk.
  5. §
(2)bekezdés
  1. és
  2. fordulat, 2 esetben
  3. fordulat is,
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pont], míg az A/IV/1., 2., 3., 5. és A/V. tényállási pontokban írt bűncselekményeit társtettesként, folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettének [Btk. 200. §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés] minősítette. Az A/V. tényállási pontban írt bűncselekményét társtettesként társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §
(2)bekezdés
  1. és
  2. fordulat,
(3)bekezdés
  1. h)Kúria 3.Bfv.216/2025/10-I. 3 és
  2. i)pont,
(4)bekezdés b) pont] minősítette. A II. rendű terhelttel szemben kiszabott halmazati büntetés mértékét 9 évre súlyosította. A vagyonelkobzás összegét 26.863.750 forintra felemelte, továbbá pontosította a beszámításra és a bűnjelekre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjában írt felülvizsgálati okra hivatkozással elsődlegesen a megtámadott határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan megváltoztatás és enyhébb büntetés kiszabása érdekében. [4] Kifejtette, hogy a cselekményeit a másodfokú bíróság törvénysértően minősítette emberkereskedelem bűntettének. Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg kerítés bűntettében a bűnösségét, melynek helyes indokát is adta. A sértettek nem voltak kiszolgáltatott helyzetben, csupán a könnyebb pénzkereseti lehetőség miatt választották a prostitúciós tevékenységet. Szerinte volt választási lehetőségük a prostitúción kívül is. [5] Álláspontja szerint nem valósította meg a személyi szabadság megsértésének bűncselekményét sem, amit videófelvételekkel kívánt bizonyítani a másodfokú eljárásban. Sérelmezte, hogy az erre irányuló bizonyítási indítványát a másodfokú bíróság elutasította, valamint a bűncselekmény időpontjára vonatkozó tényállási részt tévesen módosította. [6] Hivatkozott arra, hogy a törvénysértő minősítés miatt a vele szemben kiszabható szabadságvesztés büntetési tétele 5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztés, míg a helyes minősítés mellett 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés lenne. Ezért eltúlzottan súlyos büntetést szabott ki vele szemben a másodfokú bíróság. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.312/2025/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [8] Az ügyészség a személyi szabadság megsértésének bűntette vonatkozásában a felülvizsgálati indítványt törvényben kizártnak tartotta. A II. rendű terhelt által előadott érvelés a másodfokú ítélet indokolását, a tényállás megállapítását, valamint a bizonyítékok értékelését sérelmezte, amire a felülvizsgálati eljárás keretében nincs mód. [9] Kifejtette, hogy a II. rendű terhelt a felülvizsgálati indítványában azon cselekmények minősítését sérelmezi, amelyeket az elsőfokú bíróság kerítés bűntettének, a másodfokú bíróság azonban emberkereskedelem bűntettének minősített. A 8. számú sértett sérelmére elkövetett cselekményt az első- és a másodfokú bíróság egyaránt kerítés bűntettének, míg az 1. számú sértett sérelmére elkövetett cselekményt mind az első-, mind a másodfokú bíróság emberkereskedelem bűntettének minősítette, ezért a felülvizsgálati indítványnak a minősítéssel kapcsolatos kifogásai az e sértettekre vonatkozó cselekményeket (A/IV. és A/V. tényállási pontok) nem érintik. [10] Utalt arra, hogy a kiszolgáltatott helyzet kialakulásának okfolyamata a bűncselekmény megvalósulása szempontjából közömbös. A jogerős ítélettel megállapított tényállás rögzíti azt, hogy a terheltek, köztük a II. rendű terhelt kifejezetten nehéz sorsú, nehéz anyagi és életkörülmények között élő, kilátástalan helyzetben lévő sértetteket kerestek, akik könnyen rávehetők voltak a prostitúciós tevékenységre, arra gyakorlatilag rákényszerültek. Kúria 3.Bfv.216/2025/10-I. 4 [11] A tényállás a 11. számú sértett, a 2. számú tanú, a 12. számú sértett, a 9. számú sértett, a 10. számú sértett, a 13. számú sértett és a 14. számú sértettek esetében részletesen bemutatja azokat az életkörülményeket, amelyek alapján a sértettek kilátástalan, kiszolgáltatott helyzete, tényleges választási lehetőségük hiánya megállapítható. [12] Álláspontja szerint ezek a körülmények megfelelnek a 2011/36/EU irányelv 2. cikk
(1)és
(2)bekezdésében foglalt kritériumoknak, vagyis ennek alapján megállapítható, hogy a sértettek tényleges, elfogadható választási lehetőség hiányában fogadták el a II. rendű terhelt ajánlatát, és lettek prostituáltak a II. rendű terhelt és társai hasznára. [13] A Legfőbb Ügyészség mindezek alapján a megtámadott határozatoknak a II. rendű terhelt tekintetében történő hatályában fenntartását indítványozta. [14] A II. rendű terhelt az ügyészi átiratra tett észrevételében lényegében megismételte a felülvizsgálati indítványában foglaltakat. Továbbra is arra hivatkozott, hogy a sértettek már korábban is folytattak prostitúciós tevékenységet, munkájukból kifolyólag mindig volt pénzük, nem voltak kiszolgáltatott helyzetben. III. [15] A II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítvány nem alapos. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 649. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [17] A felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés], a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható [Be. 659. §
(1)bekezdés]. [18] A Be. 659. §
(5)bekezdése értelmében a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a
(6)bekezdésben írt kivétellel – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [19] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [20] A 2025. szeptember 1. napjától hatályos Be. 649. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti új felülvizsgálati ok, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki olyan büntetést, illetve alkalmazott olyan intézkedést, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat szerint irányadó büntetési tételkerettől eltérő, törvényes büntetési tételkeretre figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe. [21] A II. rendű terhelt a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan nyújtotta be a felülvizsgálati indítványát, azonban az indítvány tartalmilag a bűncselekmény jogi minősítését vitatja, és arra alapítja a kérelmét, hogy a helyes minősítés eltérő büntetési tételkeretet vonna maga után. [22] Ez pedig a Be. 649. §
(1)bekezdés c) pont szerinti felülvizsgálati oknak feleltethető meg. Kúria 3.Bfv.216/2025/10-I. 5 [23] Ezen új felülvizsgálati ok alapján a felülvizsgálat abban az esetben is lehetséges, ha a bűncselekmény korábbi, utóbb törvénysértőnek minősített jogi minősítése helyett egy olyan törvényes minősítést kell megállapítani, melynek következtében a büntetés kiszabására eltérő – a Különös részben meghatározott – törvényes keretek között kell sort keríteni. Ez a feltétel az új felülvizsgálati ok objektív feltétele. Emellett a felülvizsgálathoz szükséges az is, hogy e törvényes minősítés alapján megállapítandó tételkerethez képest a korábban kiszabott büntetés már aránytalan is. [24] A II. rendű terhelt által hivatkozott Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpont szerinti esetben a továbbiakban felülvizsgálatra csak akkor kerülhet sor, ha a törvénysértő büntetés objektív törvénysértő, tehát a bűncselekmény tételkeretére figyelemmel törvényesen kiszabható büntetésen kívüli, attól törvénysértő módon lefelé vagy felfelé eltérő büntetés kiszabását eredményezte. [25] A II. rendű terhelt az indítványában sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság által kerítés bűntettének minősített cselekményeit a másodfokú bíróság emberkereskedelem bűntettének minősítette. [26] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett tényállási pontok: az A/I/1., 2., 4., A/II., az A/III/1., 2., az A/VI., az A/VII/1., 2., 3., az A/VIII. és az A/IX. [27] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terheltnek – a felülvizsgálati indítvánnyal érintett – A/I/1., 2., 4., A/II., az A/III/1., 2., A/VI., A/VII/1., 2., 3., A/VIII. és A/IX. tényállási pontokban rögzített cselekményeit 7 rendbeli – 6 esetben társtettesként – folytatólagosan elkövetett, a Btk. 192. §
(2)bekezdés
  1. és
  2. fordulatába – 2 esetben
  3. fordulatába is – ütköző, és a
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pontja szerint minősülő emberkereskedelem bűntettének minősítette. [28] Az elkövetéskor hatályos Btk. 192. §
(2)bekezdése szerint az emberkereskedelem bűntettét az követi el, aki mást kizsákmányolás céljából elad, megvásárol, elcserél, átad, átvesz, toboroz, szállít, elszállásol, elrejt vagy másnak megszerez. A bűncselekmény minősített esete valósul meg, ha a cselekményt bűnszövetségben, vagy üzletszerűen követik el [Btk. 192. §
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pont]. [29] A Kúria az emberkereskedelem bűncselekményével összefüggő nemzetközi és hazai szabályozással kapcsolatban kiemeli a következőket. [30] Alapja az Egyesült Nemzetek keretében Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők és a gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2006. évi CII. törvény (a továbbiakban: Egyezmény) 3. cikke, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2011. április 5-i 2011/36/EU irányelve az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (a továbbiakban: irányelv). [31] Az Egyezmény a 3. cikkében az alábbi értelmező rendelkezéseket adja:
  3. a)az „emberkereskedelem”: személyek toborzását, szállítását, eladását, elrejtését, vagy átvételét jelenti fenyegetés, erőszak vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával, erőszakos elrablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés útján, vagy anyagi ellenszolgáltatás vagy előnyök adásával vagy elfogadásával annak érdekében, hogy a kizsákmányolás céljából elnyerjék egy olyan személy beleegyezését, aki más személy felett hatalommal rendelkezik. A kihasználásnak magában kell foglalnia legalább a mások prostituálásának kihasználását, vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, kényszermunkát vagy szolgáltatásokat, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy emberi test szerveinek tiltott eltávolítását; Kúria 3.Bfv.216/2025/10-I. 6
  4. b)az emberkereskedelem áldozatának a jelen cikk
  5. a)pontjában leírt, szándékolt kizsákmányolásba való beleegyezését nem kell figyelembe venni, ha az
  6. a)pontban felsoroltak bármelyikét alkalmazták. [32] Az irányelv 2. cikke szerint továbbá:
(1)A tagállamok meghozzák az alábbi szándékos cselekmények büntetendővé tételéhez szükséges intézkedéseket: Személyek kizsákmányolás céljából való toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása – az adott személyek feletti ellenőrzés megváltoztatását vagy átadását is ideértve – fenyegetéssel, erőszakkal vagy egyéb kényszer alkalmazásával, emberrablással, csalással, megtévesztéssel, hatalommal vagy a kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés révén, illetve anyagi ellenszolgáltatásnak vagy előnyöknek valamely személy felett ellenőrzést gyakorló személy beleegyezésének megszerzése érdekében történő nyújtásával vagy elfogadásával.
(2)A kiszolgáltatott helyzet olyan helyzet, amelyben az adott személy tényleges vagy elfogadható választási lehetőség hiányában kénytelen alávetni magát az adott visszaélésnek.
(3)A kizsákmányolás magában foglalja legalább a prostitúció révén történő kizsákmányolást vagy a szexuális kizsákmányolás más formáit, a kényszermunkát vagy – szolgáltatásokat – a koldulást, a rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatot és a szolgaságot is ideértve –, a bűncselekményhez kapcsolódó kizsákmányolást és a szervek kivételét.
(4)Az emberkereskedelem áldozatának a tervezett vagy megvalósított kizsákmányoláshoz adott beleegyezése nem vehető figyelembe, ha az
(1)bekezdésben meghatározott elkövetési módok bármelyikét alkalmazták. [33] Azaz, az irányelv 2. cikk
(1)bekezdésében meghatározza azokat az elkövetési módokat (fenyegetés, erőszak vagy egyéb kényszer alkalmazása, emberrablás, csalás, megtévesztés, hatalommal visszaélés), amelyek mind egyazon cél realizálására irányulnak: a sértett kiszolgáltatott helyzetbe hozatalára és e helyzet kiaknázására az irányelvben írt elkövetési magatartások tanúsítása (toborzás, szállítás stb.) révén. Ezzel egyenértékűnek tekinti továbbá azt az elkövetési módot, amikor az elkövető a sértett – tőle függetlenül kialakult – kiszolgáltatott helyzetét használja fel (fenyegetés, erőszak stb. alkalmazása nélkül) a kizsákmányolást célzó elkövetési magatartások végrehajtására. [34] Az elkövetéskori Btk. 192. §
(8)bekezdése ekként valójában az irányelv idézett rendelkezéseit megismételve adja meg a kizsákmányolás definícióját, a fogalom központi elemévé téve a sértett kiszolgáltatott helyzetbe hozatalát vagy az elkövetőtől függetlenül kialakult kiszolgáltatott helyzetének kihasználását. [35] A kiszolgáltatott helyzet előállhat egy tényező következményeként, de kiválthatja azt több tényező összessége, a kiszolgáltatott helyzetet előidézheti az elkövető, de az fennállhat tőle függetlenül is. [36] A Kúria más ügyben már kifejtett álláspontja szerint a hajléktalan, családi és társadalmi kapcsolatokkal, valamint jövedelemmel nem rendelkező, önmagát még csak alapszinten eltartani is korlátozottan képes személy kiszolgáltatott helyzetben van {BH 2020.30.; Kúria Bfv.II.600/2019/
  1. számú határozat [63] bekezdés}. [37] Felülvizsgálatban a felülbírálatnak egyaránt tárgya a tényállásszerűség és a bűnösség kérdése. [38] A tényállásszerűség az úgynevezett tárgyi okozatosság, a bűnösség pedig az úgynevezett alanyi okozatosság. A kettő együtt adja ki, hogy az elkövető tehet arról, amit a terhére róttak, amivel vádolják, mert van olyan külvilágbeli magatartása (viselkedése), ami a büntetőtörvényi tényállás szerint elkövetői magatartás (mint szükséges ismérv a tárgyi oldalon); és mert tehet az ilyen magatartás tanúsításáról. Ez utóbbi az anyagi jogi bűnösség Kúria 3.Bfv.216/2025/10-I. 7 elengedhetetlen alapja, ami az alany tudati/gondolati világával függ össze (és mint ilyen, szükséges ismérv az alanyi oldalon). A bűncselekmény hiánya pedig ezek hiányát jelenti. [39] Az indítvány valójában a megállapított tényekből való jogkövetkeztetés helyességét vitatja. [40] Az irányadó tényállás felülvizsgálattal érintett A/I/1., 2., 4., A/II., az A/III/1., 2., A/VI., A/VII/1., 2., 3., A/VIII. és A/IX. pontjai egyértelműen rögzítik, hogy: – A II. rendű – munkahellyel, jövedelemmel és vagyonnal nem rendelkező – terhelt legalább 2016 évtől kezdődően azzal foglalkozott, hogy nehéz anyagi helyzetben lévő nőket vett rá arra, hogy neki dolgozzanak prostituáltként, és ezen tevékenység megszervezése, irányítása fejében a szexuális tevékenység végzéséből befolyt bevételük felét adják át a részére azon túl, hogy az utazás, a szállás és a prostitúcióhoz szükséges kellékek költségeinek rájuk eső részét is fizessék ki. Mivel a sértetteknek nem volt más lehetőségük a pénzszerzésre, a II. rendű terhelt által megszabott feltételeket elfogadták. Az erről tudomással bíró II. rendű terhelt a sértetteket kizsákmányolás céljából ország 2 több településére elszállíttatta, elszállásolta különböző, előzetesen lefoglalt apartmanokban, és ott szexuális szolgáltatás érdekében másoknak megszerezte úgy, hogy a sértettekről fényképfelvételeket készített, azok, illetve mások fotóinak feltöltése mellett a sértetteket meghirdette a weboldalcím 1 weboldalon, majd a hirdetésre jelentkező ügyfelek hívásait fogadta, velük megegyezett a szexuális szolgáltatás jellegében, helyében, idejében és árában, majd felügyelte annak lebonyolítását. Mivel a II. rendű terhelt nem rendelkezett vezetői engedéllyel, az önállóan másoknak szervezett prostitúciós munkák alkalmával jellemzően apját, a VIII. rendű terheltet bízta meg sofőri feladatokkal a vezetői engedélyének
  2. július
  3. napján történő visszavonásáig. – Az I. rendű terhelt ezen időben baráti kapcsolatban állt a II. rendű terhelttel, és mivel nem rendelkezett a saját és a családja számára kívánatos egzisztenciához szükséges jövedelemmel, 2016 év végén alkalmanként bekapcsolódott a II. rendű terhelt prostitúciót szervező tevékenységébe tudva arról, hogy a sértettek az általuk, a munkájuk ellentételezéséül megszabott anyagi feltétel teljesítését, azaz keresményük felének átadását és a felmerülő költségek arányos fedezését kiszolgáltatottságuk okán vállalták. Ezen együttműködés keretében az előzőek miatt az I. rendű terhelt kizárólagos feladata volt a sértettek elszállítása a közösen, illetve az egyikőjük által a másik tudtával lefoglalt szálláshelyekre, míg a II. rendű terheltté az idegen ajkú kuncsaftokkal angol és német nyelven való kapcsolattartás. Ezt meghaladóan az I. rendű és a II. rendű terhelt a hirdetésekkel és a telefonhívásokkal kapcsolatos feladatokat egyaránt végezte, ahogyan a szexuális szolgáltatások elvégzésének részleteiről és áráról is mindketten egyeztettek azzal, hogy ezen szervezési tevékenységet a II. rendű terhelt koordinálta, irányította, illetve kezdetben főként a II. rendű terhelt volt az, aki azokat jellemzően bonyolította. – A
  4. számú sértettnek 9 éves korában meghalt az édesanyja, édesapja és nagymamája nevelte fel. 8 osztályt végzett,
  5. osztályba kétszer járt, de megbukott, szakképzettséget nem szerzett. 15 évesen elszökött otthonról és élettársi kapcsolatot létesített egy férfival, majd 17 évesen hazaköltözött. 18 éves korában, 2015-ben kezdett prostituáltként dolgozni ország 1ben. 19 évesen, amikor ország 2-ben, város 1-ben élettársi kapcsolatot alakított ki egy nehéz anyagi körülmények közt élő férfival, – egy ismerőse révén – ismerkedett meg a II. rendű terhelttel, aki tudta, hogy prostituáltként dolgozik. Ekkor a
  6. számú sértett már egy évet ország 1-ben dolgozott prostituáltként. Mivel mindkettejüknek szüksége volt pénzre, a
  7. számú sértett és a II. rendű terhelt megállapodtak abban, hogy a
  8. számú sértett a II. rendű terhelt szervezésében fog prostitúciós tevékenységet folytatni. A II. rendű terhelt a szervezésért – hirdetések feladása, szállás foglalása, kuncsaftokkal való kapcsolattartás, a szállásra és onnan a helyszínekre szállítás – cserébe a keresmény felének átadását és a rá eső költségek fedezését szabta meg. A feltételeket a
  9. számú sértett – az üzleti kapcsolat Kúria 3.Bfv.216/2025/10-I. 8 számára előnyös volta miatt – sok hirdetés egyidejű működtetése, a II. rendű terhelt nyelvtudása, a szállás, telefonok intézése – elfogadta (A/I. tényállási pont). – A
  10. számú tanú gyermekként és családos felnőttként is nagyon szegény körülmények között élt, az általános iskola
  11. osztályát végezte el, szakképzettséget nem szerzett. 2016 évben kezdett el megélhetésének biztosítása érdekében prostituáltként dolgozni egy, a jelen büntetőeljárásban részt nem vevő személynek. A II. rendű terhelt tudomást szerezve a nehéz anyagi helyzetéről, 2016 év végén megkereste őt és felvetette neki, hogy „akar-e pénzt keresni úgy, hogy prostituáltként kellene dolgozni felesben”. A sértett elvállalta, majd a II. rendű terhelttel város 2-be utazott a VIII. rendű terhelt által vezetett személygépkocsival. Az előre foglalt szálláshelyen egy-két nap elteltével jelent meg az I. rendű terhelt is. A szállásfoglalást és a hirdetések feladását a II. rendű terhelt, míg a telefonkezelést jellemzően szintén ő, az I. rendű terhelt alkalmankénti szerepvállalásával intézte (A/II. tényállási pont). – A
  12. számú sértettnek és 12 testvérének nagy nélkülözésben volt része, édesanyjuk egyedül nevelte és gondozta őket. A sértett az általános iskola
  13. osztályát fejezte be, nincs szakképzettsége. Problémás gyerek volt, kimaradozott az iskolából. Gyermekkorában egy hónapot gyermekotthonban is töltött, amikor kiemelték a családjából. 17 évesen elköltözött otthonról és gyermeket szült. A gyermek apjánál élt annak családjával, 10-en laktak egy kétszobás ingatlanban. Sokat bántották, fenyegették, ebből a családból egy másik város 1-i férfi szöktette meg. Majd 1,5-2 évet egy jómódú családba tartozó fiatalemberrel élt város 3ban. Város 4-ben csomagolóüzemben is dolgozott, mielőtt megismerkedett a II. rendű terhelttel. Prostituáltként is dolgozott korábban. Amikor a II. rendű terhelttel megismerkedett és vele prostituáltként kezdett dolgozni, a jómódú férfival már megszakadt a kapcsolata (A/III. tényállási pont). – A
  14. számú sértettet 13 éves koráig az édesanyja, majd ezt követően a nagymamája nevelte szűkös anyagi körülmények között. Kábítószerfüggő volt. Az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakképzettséget nem szerzett. A nagymamája 2015-ben lebénult, ápolásra szorult, a
  15. számú sértett ápolta. Még 18 éves kora előtt, a terheltektől függetlenül prostituáltnak állt, mert szüksége volt pénzre (A/VI. tényállási pont). – A
  16. számú sértett a vádbeli időt megelőzően egy Megyei Gyermekvédelmi Központ befogadó és lakásotthonában élt. Az általános iskola 7 osztályát végezte el. A lakásotthonból szüleihez költözött. Dolgozott a mezőgazdaságban és üzemekben is alkalmi munkásként, valamint prostituáltként is azt megelőzően, hogy a II. rendű terhelttel megismerkedett (A/VII. tényállási pont). – A
  17. számú sértett általános iskolát végzett, szakképzettsége, foglalkozása nincs. Középiskolába nem járt, mert élettársi kapcsolatot létesített fiatalon és terhes lett. 16 éves korában szülte meg a gyermekét, akit 20 éves kora óta egyedül nevel, a gyermek tartós beteg. Alkalmi mezőgazdasági munkából, napszámból élt, az anyagilag nehéz időszakokat azzal vészelte át 2011-2012-től, hogy prostituáltként kezdett időszakosan dolgozni. Amíg a szülei dolgoztak, nem voltak anyagi nehézségei, de időközben nyugdíjba mentek (A/VII. tényállási pont). – A
  18. számú sértettet az apai nagyanyja nevelte az egyik megyében, majd az apjával és családjával egy másik megyébe költözött. Elvégezte az általános iskolát, szakmát kezdett tanulni, azonban időközben, 16 évesen terhes lett, ezért szakképzettséget nem szerzett. Családi pótlékból és napszámból igyekezett eltartani magukat. 2016 óta él város 5-ben az új párjával és az időközben született közös gyermekükkel. Nem rendelkezik saját ingatlannal és állandó, megélhetést biztosító jövedelemmel. 2018-ban el kellett költözniük az akkori lakóhelyükről és ahhoz, hogy a felkínált másik ingatlanba be tudjanak költözni, helyre kellett hozni, ki kellett meszelni. Ekkor csak a családi pótlék, a GYES és az élettársa alkalmi munkából származó 70-80.000 forintos jövedelméből élt a családja. Tudva erről, az I. rendű Kúria 3.Bfv.216/2025/10-I. 9 terhelt prostitúciós „álláslehetőséget” kínált neki azzal a feltétellel, hogy a szexuális szolgáltatásából befolyt jövedelmet megfelezik, és a felmerülő költségeken megosztoznak. A részleteket a
  19. számú sértett a II. rendű terhelttel egyeztette le, aki akkoriban az I. rendű terhelttel folytatta a prostituáltak munkájának szervezését (A/IX. tényállási pont). [41] A jogerős tényállás A/I/1., 2., 4., A/II., az A/III/1., 2., A/VI., A/VII/1., 2., 3., A/VIII. és A/IX. pontja szerint kétségtelen, hogy a sértettek kiszolgáltatott helyzetben voltak. Valamennyi sértett nehéz anyagi helyzetben élt, az általános iskolát végezték csupán el (volt, aki még azt sem), szakképzettséggel nem rendelkeztek, munkanélküliek voltak, támogató családi hátterük hiányzott. A másodfokú bíróság e körben kifejtett indokolásával a Kúria mindenben egyetértett {Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.II.439/2023/
  20. számú ítélet [149] bekezdés}. [42] A Kúria e körben kiemeli a következőket. [43] Az előzőekben felsoroltak együttesen olyan élethelyzetet eredményeznek, amely reálisan a prostitúción kívüli választási lehetőséget ellehetetleníti vagy minimálisra csökkenti. [44] A II. rendű terhelt a sértettek helyzetét tudatosan használta ki, adott helyzetben nem a sértett szubjektív döntése a releváns, hanem a helyzet objektív jellege. [45] A II. rendű terhelt által hivatkozottak, miszerint volt a sértetteknek választási lehetőségük, de ők a könnyebb keresetet választották, nem foghatott helyt. [46] Ugyanis mindegyik sértett olyan tartósan hátrányos, a reális választási lehetőségeiket érdemben korlátozó élethelyzetben volt, amely a kiszolgáltatott helyzet fogalmának megfeleltethető. [47] E körülmények között a sértettek döntése nem minősíthető szabad, alternatívákkal bíró elhatározásnak. A II. rendű terhelt ezt a helyzetet felismerte és tudatosan használta ki, amikor felajánlotta, hogy a prostitúciós tevékenység minden feltételét megszervezi, ennek fejében azonban a bevétel felét magának követelte. [48] A kiszolgáltatottság fennállása nem a sértettek szubjektív döntéséhez, hanem a helyzetük objektív jellemzőihez kötődik. Az emberkereskedelem törvényi tényállása nem követeli meg, hogy a sértett teljes döntésképtelenségben legyen, elegendő, ha a terhelt az ő kiszolgáltatottságát anyagi haszonszerzés végett kihasználja. [49] A II. rendű terhelt terhére a kizsákmányolási célzat is egyértelműen megállapítható, hiszen az irányadó tényállás szerint a sértettek prostitúciós tevékenységéből származó bevétel felének a megszerzése volt a célja, aminek egyébként a sértettek a bevétel átadásával eleget is tettek. [50] A II. rendű terhelt által kialakított konstrukció – amelyben ő irányította a tevékenységet, biztosította a körülményeket és rendszeresen részesült a bevételből – a kizsákmányolás tipikus formája. [51] A bíróság által megállapított minősítő körülmények is helytállóak. [52] A Btk.
  21. §
(1)bekezdés
  1. pontja értelmében bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. [53] E fogalmi meghatározásból eredően a bűnszövetség a társas elkövetés körében a társtettességhez képest nagyobb, míg a bűnszervezetnél kisebb mértékű társadalomra veszélyességet hordoz magában. [54] A bűnszövetség több bűncselekmény szervezett elkövetésére irányul. A bűncselekmények szervezett elkövetése magában foglalja az azok megvalósítására irányuló előzetes megállapodást. A megállapodás – akár szóbeli, akár hallgatólagos – mindig előzetes. Kúria 3.Bfv.216/2025/10-I. 10 Mindig több bűncselekmény elkövetésére irányul, és az elkövető tudata mindig átfogja, hogy magatartása a szervezett bűnelkövetésben való részvétel (IV. számú BED, BH 1999.8.), amelynek tartalmi eleme a bűnözésre irányuló következetesség, tervszerűség és akarategyezőség. [55] A jogerős tényállás szerint az I. rendű terhelt bekapcsolódott a II. rendű terhelt prostitúciót szervező tevékenységébe, ezen együttműködés keretében az előzőek miatt az I. rendű terhelt kizárólagos feladata volt a sértettek elszállítása a közösen, illetve az egyikőjük által a másik tudtával lefoglalt szálláshelyekre, míg a II. rendű terhelté az idegen ajkú kuncsaftokkal angol és német nyelven való kapcsolattartás. Ezt meghaladóan az I. rendű és a II. rendű terhelt a hirdetésekkel és a telefonhívásokkal kapcsolatos feladatokat egyaránt végezte, ahogyan a szexuális szolgáltatások elvégzésének részleteiről és áráról is mindketten egyeztettek azzal, hogy ezen szervezési tevékenységet a II. rendű terhelt koordinálta, irányította, illetve kezdetben főként a II. rendű terhelt volt az, aki azokat jellemzően bonyolította. [56] Az irányadó tényállás alapján tehát az I. rendű és a II. rendű terhelt között egy olyan tartós, előre kialakított és összehangolt működési kapcsolat állt fenn, amelyben közösen alakították ki és működtették a sértettek prostitúciós tevékenységét biztosító konstrukciót, ez pedig a bűnszövetség megállapítására alkalmas szervezett együttműködést valósított meg [Btk.
  2. §
(2)bekezdés h) pont]. [57] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. Az irányadó tényállás egyértelműen rögzíti, hogy a II. rendű terhelt célja a sértettek prostitúciós tevékenységéből származó bevétel felének megszerzése volt. Így mint minősítő körülmény, az üzletszerű elkövetés is megállapítható a II. rendű terhelt terhére [Btk.
  2. §
(3)bekezdés i) pont]. [58] A Kúria a II. rendű terhelt által hivatkozott kerítés bűntettét illetően kiemeli a következőket. [59] A Btk. 200. §
(1)bekezdése szerint a kerítés bűntettét követi el, aki haszonszerzés céljából valakit szexuális cselekmény végzésére másnak megszerez. [60] A kerítés bűntettének nem tényállási eleme a rendszeres előny szerzésére törekvés, az megvalósul egy alkalmi szexuális cselekmény közvetlen lehetőségének megteremtésével is. [61] A kerítő a prostitúciós folyamat „befektetője”, aki a szexuális cselekmény végzésére (akár önként, akár kényszer hatására) hajlandó személyt szolgáltatja. A kerítő ennek az ellenszolgáltatásaként remél hasznot. Ez a haszon – törvényi megszorítás hiányában – bárkitől származhat, annak juttatója lehet akár az a harmadik személy, akinek részére a szexuális cselekmény végzése céljából való megszerzés történt, de lehet akár maga a szexuális cselekmény végett más részére megszerzett prostituált is. Anyagi haszonszerzés ellenében végzi a kerítő a szexuális cselekmény végzésére való megszerzést akkor is, ha a kerítői tevékenységéért később, a prostituált jövedelméből remél hasznot. [62] A kerítő a felek összehozásáért, a prostituált rendelkezésre bocsátásáért, annak ellentételeként jut haszonhoz (Kúria Bfv.III.440/2015/7. számú határozat). [63] Amennyiben a passzív alany célzatos megszerzéséért kapott ellenszolgáltatásokból az elkövető rendszeres haszonhoz jut, úgy a kerítés súlyosabban minősülő esete valósul meg [Btk. 200. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés]. Ez szükségképpen egy passzív alany többszöri, vagy több passzív alany legalább egyszeri, szexuális cselekmény végzése céljából, más részére való megszerzését, vagy azok megkísérlését feltételezi. Kúria 3.Bfv.216/2025/10-I. 11 [64] A „másnak megszerzés” ugyanakkor nemcsak a kerítés, hanem a Btk.
  1. §-a szerinti emberkereskedelem egyik elkövetési magatartása is. [65] A különbség lényege az, hogy a kerítés esetében a másnak megszerzés „haszonszerzés céljából szexuális cselekmény végzésére” történik, míg az emberkereskedelem esetén a másnak megszerzés „kizsákmányolás céljából” valósul meg. [66] A másnak megszerzés tartalma tehát alapvetően azonos a vizsgált két tényállásban. Ha valaki előny szerzése céljából megteremti a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott, azaz kizsákmányolt passzív alany mással vagy másokkal történő szexuális kapcsolatának a közvetlen lehetőségét, a sértett megszerzésével az emberkereskedelem bűntettét követi el {Kúria Bfv.II.1474/2018/
  2. számú határozat, BH 2021.
  3. [38]-[44] bekezdés}. [67] A jogerős tényállásból következően – az előzőekben kifejtettek szerint – a II. rendű terhelt célzata a kiszolgáltatott helyzetben lévő sértettek kizsákmányolása volt, következésképpen a kerítés bűntette szóba sem jöhet. [68] Nem sértett tehát törvényt az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terheltnek – a felülvizsgálati indítvánnyal érintett – A/I/1., 2., 4., A/II., az A/III/1., 2., A/VI., A/VII/1., 2., 3., A/VIII. és A/IX. tényállási pontokban rögzített cselekményeit 7 rendbeli – 6 esetben társtettesként –folytatólagosan elkövetett, a Btk.
  4. §
(2)bekezdés
  1. és
  2. fordulatába – 2 esetben
  3. fordulatába is – ütköző, és a
(3)bekezdés
  1. h)és
  2. i)pontja szerint minősülő emberkereskedelem bűntettének minősítette. [69] Miután a minősítés törvényes, és más anyagi jogszabálysértés sem történt, önmagában a kiszabott büntetés mértékét a Kúria nem vizsgálhatta. [70] A Kúria az indítványnak a személyi szabadság megsértése bűntettének megállapítását sérelmező részét illetően rámutat a következőkre. [71] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [72] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [73] Ezzel szemben, a II. rendű terhelt az indítványában e körben a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor azt sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a személyi szabadság megsértése bűncselekményének elkövetési időpontja tekintetében a tényállást megváltoztatta, valamint kifogásolta, hogy a másodfokú bíróság nem megfelelően vizsgálta e körben a védekezését, és nem adott helyt a bizonyítási indítványának az általa csatolt videófelvételek vonatkozásában. [74] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [75] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek felülvizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [76] A döntés elvi tartalma Kúria 3.Bfv.216/2025/10-I. 12 A kiszolgáltatott helyzet előállhat egy tényező következményeként, de kiválthatja azt több tényező összessége, a kiszolgáltatott helyzetet előidézheti az elkövető, de az fennállhat tőle függetlenül is. A kiszolgáltatottság fennállása nem a sértettek szubjektív döntéséhez, hanem a helyzetük objektív jellemzőihez kötődik. Az emberkereskedelem törvényi tényállása nem követeli meg, hogy a sértett teljes döntésképtelenségben legyen, elegendő, ha a terhelt az ő kiszolgáltatottságát anyagi haszonszerzés végett kihasználja. IV. [77] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [78] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. december
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.