← Magyarország

Bfv.628/2024/13 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az embercsempészés bűntette a segítség nyújtásával befejezetté válik, előkészület akkor állapítható meg, ha a terhelt a tiltott határátlépéséhez való segítségnyújtásban megállapodik, azonban sem térben, sem időben nem kerül olyan kapcsolatba a migránsokkal, hogy részükre az ország belsejébe való továbbhaladáshoz segítséget tudjon nyújtani. Az államhatárt illegálisan átlépő személyeket szállító autóval együtt haladó, annak biztonságos haladását figyeléssel biztosító gépkocsiban tartózkodó terhelt az embercsempészés bűntettének befejezett alakzatát valósítja meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.628/2024/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Hornyák Szabolcs János, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Dr. Varga Eszter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. április
  3. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): II. rendű Első fok: Másodfok: Körmendi Járásbíróság, 6.B.3/2022/81., ítélet, tárgyalás,
  4. március
  5. Szombathelyi Törvényszék, 13.Bf.39/2023/37., ítélet, nyilvános ülés,
  6. március
  7. Az indítvány előterjesztője: a II. rendű terhelt Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt az I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Körmendi Járásbíróság 6.B.3/2022/
  8. számú és a Szombathelyi Törvényszék 13.Bf.39/2023/
  9. számú ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Kúria 3.Bfv.628/2024/13-I. 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Körmendi Járásbíróság a
  10. március
  11. napján meghozott 6.B.3/2022/
  12. számú ítéletével a II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont]. Ezért őt mint többszörös visszaesőt 4 év 6 hónap fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költségről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Szombathelyi Törvényszék mint másodfokú bíróság a
  1. március
  2. napján jogerős 13.Bf.39/2023/
  3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. [3] A jogerős ítéletben megállapított tényállás lényege a következő. Az I. rendű, a II. rendű és a III. rendű terhelt
  4. február
  5. napját megelőző – pontosan meg nem határozható – időben megállapodott abban, hogy Magyarország területére az ország déli államhatárán keresztül a jogszabályi rendelkezések megszegésével belépett migráns személyeknek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy Magyarországon keresztül az osztrák-magyar államhatár közelébe, majd Ausztriába jussanak. Ennek érdekében az I. rendű terhelt
  6. február
  7. napján a délutáni órákban a tulajdonát képező személygépkocsival a város1-i lakóhelyéről város2 környékére utazott, ahonnan nem messze, város3 településen található a II. rendű és a III. rendű terhelt lakóhelye. Az I. rendű terhelt másnap,
  8. február
  9. napján 6 óra 10 perc körüli időben a szerbmagyar államhatár közelébe, város4 település környékén pontosan meg nem állapítható helyszínre ment a személygépkocsival, ahol rövid várakozás után 5 fő – magát szír állampolgárnak valló – személyt vett fel a gépkocsijába. Az 5 fő külföldi személy Magyarországon való tartózkodásra jogosító engedéllyel nem rendelkezett, előzőleg érvényes úti okmány nélkül, a jogszabályi rendelkezések megszegésével és meg nem engedett módon – az államhatár védelmét szolgáló kerítésen keresztül létrákon átmászva – lépett Magyarország területére a magyar-szerb államhatár egy pontosan meg nem állapítható szakaszánál. Az I. rendű terhelt a külföldi személyeket abból a célból vette fel a gépkocsijába, hogy őket azzal az ország nyugati részébe, a magyar-osztrák államhatár felé szállítsa. Eközben a II. rendű és a III. rendű terhelt is város4 környékén tartózkodott a III. rendű terhelt tulajdonát képező és általa vezetett személygépkocsival, majd amikor az I. rendű terhelt a gépkocsijába a külföldi személyeket felvette, a terheltek együtt indultak el a gépkocsikkal az Kúria 3.Bfv.628/2024/13-I. 3 autópályán város5 irányába, majd az autópályán város6-on keresztül, város7 és város8, majd város9 felé haladtak. A II. rendű és a III. rendű terhelt a gépkocsijával a külföldi személyeket szállító I. rendű terhelt előtt haladt azért, hogy az út során az esetleges rendőri ellenőrzéseket előre észlelni tudják és azokat az I. rendű terheltnek jelezzék, s a külföldi személyek sikeres célba juttatásában ily módon segítsék. A terheltek
  10. február
  11. napján 11 óra 40 perc körüli időben értek város10 település környékére, ahol az I. rendű terhelt a gépkocsijával a főútról egy mellékútra lekanyarodott az osztrák-magyar államhatártól kb. egy kilométerre lévő volt határőr laktanya felé, majd a laktanya épülete előtt megállt. Az I. rendű terhelt ekkor a gépkocsijából az 5 fő külföldi személyt kiszállította, akik egy – az I. rendű terhelt által megmutatott – erdei úton az államhatár felé indultak, és annak egy pontosan meg nem állapítható szakaszánál, egy erdős területen keresztül Ausztria területére átjutottak. Az I. rendű terhelt a külföldi személyek kirakása után a gépkocsival visszafelé indult a 8-as számú főútra, majd a város10-en lévő üzemanyagtöltő állomáson megállt, ahol a II. rendű és a III. rendű terheltek a gépkocsijával várakozott, amíg az I. rendű terhelt a külföldi személyeket kirakja és visszaérkezik. Az üzemanyagtöltő állomáson a gépkocsiknál tartózkodó terhelteket a rendőrjárőr 11 óra 58 perckor ellenőrzés alá vonta. A terheltek a cselekményükkel segítséget nyújtottak az 5 fő – magát szír állampolgárnak valló – személynek ahhoz, hogy érvényes úti okmányok nélkül, a jogszabályi rendelkezések megszegésével Magyarországon keresztül Ausztriába jussanak. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a II. rendű terhelt – a Be.
  12. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára alapítottan – terjesztett elő felülvizsgálati indítványt elsődlegesen az első- és a másodfokú határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan a felmentése, harmadlagosan pedig a bűncselekmény eltérő minősítése, és enyhébb büntetés kiszabása érdekében. [5] Indokai szerint a bűncselekményt nem követte el, a bűnösségét ítéleti bizonyossággal nem lehetett volna megállapítani. A bíróság helytelenül következtetett a bűnösségére abból, hogy egy fekete autót láttak az államhatár közelében. Nem került bizonyításra, hogy a szóban forgó gépkocsit ő használta, és az országban több ezer fekete autó van. Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az ügyben több olyan releváns adat merült fel, amely azt támasztja alá, hogy semmilyen módon nem működött közre a bűncselekmény elkövetésében. [6] Álláspontja szerint tévedett az eljárt bíróság, amikor a terhére rótt cselekményt befejezett bűncselekménynek tekintette, hiszen az legfeljebb embercsempészés előkészületének minősülhetne. [7] A Legfőbb Ügyészség BF.654/2024/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta. Kúria 3.Bfv.628/2024/13-I. 4 [8] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható, a felülvizsgálati indítvány ezért e részeiben kizárt. [9] Alaptalan ugyanakkor a II. rendű terhelt arra való hivatkozása, hogy a terhére rótt cselekmény nem befejezett, hanem előkészületi szakban rekedt. [10] Utalt rá, hogy az előkészület jellemzője, hogy a már kialakult, megvalósításra irányuló tudattartalom és az annak realizálását célzó magatartás a külvilágban megjelenik, de a kifejtett cselekmény még nem illeszkedik a megvalósítani kívánt törvényi tényállásba. [11] Az irányadó tényállás alapján nem kétséges, hogy a II. rendű terhelt cselekvősége az embercsempészés bűntettének befejezett alakzatát valósította meg. Az államhatár illegális átlépéséhez történő segítségnyújtásként ugyanis lényegében minden olyan magatartás szóba jöhet, amely egyebekben bűnsegély megállapítására lehet alkalmas, az embercsempészés bűntette pedig a segítség nyújtásával befejezetté válik. [12] Jelen ügyben azzal, hogy a migránsokat szállító I. rendű terhelt gépkocsija előtt haladva a II. rendű és a III. rendű terhelt az úgynevezett előfutó autót vezetve figyelték az esetleges rendőri jelenlétet, a cselekmény befejezetté vált. [13] Egyedi ügyben hozott határozatokra hivatkozással rögzítette, hogy a következetes bírói gyakorlat szerint az értékelhető előkészületként, ha az elkövető csupán vállalkozik a segítségnyújtásra, de nem kerül ténylegesen kapcsolatba a határt átlépni kívánó személyekkel, és így akaratelhatározásukat közvetlenül nem erősíti, nem befolyásolja. [14] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot a II. rendű terhelt tekintetében hatályában tartsa fenn. III. [15] A II. rendű terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. [16] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – nem ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-
  3. d)pontjában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [17] A Kúria elöljáróban rögzíti, hogy a Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [18] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [19] A II. rendű terhelt valójában a bizonyítékok mikénti értékelésén keresztül a jogerős ítéleti tényállást támadta akkor, amikor a vallomások és egyéb bizonyítékok nem megfelelő értékelését állította, valamint az eljárt bíróság ténybeli következtetéseinek helyességét vitatta. Ily módon valójában tényálláson kívüli körülményekre hivatkozással eltérő tényállás megállapítását szorgalmazta. Erre azonban felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. Kúria 3.Bfv.628/2024/13-I. 5 [20] A Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [21] A Btk. 353. §
(1)bekezdése szerint embercsempészés bűntettét követi el, aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt. [22] Az embercsempészés elkövetési magatartása egy sui generis bűnsegédi magatartás, melynek elkövetője másnak ahhoz nyújt segítséget, hogy az államhatárt a jogszabályi rendelkezések megszegésével lépje át. A cselekmény megvalósul akár a Magyarország területéről történő illegális kilépéshez, akár az országba történő jogellenes belépéshez való segítségnyújtással. A bűnsegélyszerű cselekmény a legszélesebb spektrumot öleli fel, így az államhatáron történő átszállítás, az útbaigazítás, a tanácsadás, térkép átadása megrajzolt átlépési útvonallal, de az átlépéshez szükséges járműbiztosítás, illetve a tényleges átlépést megelőző cselekvőségek, így szállás biztosítása, megfelelő ruházattal, élelmiszerrel ellátás stb. ugyancsak szóba jöhető magatartások. Az embercsempészés elkövetési magatartása a segítségnyújtás, vagyis a törvény által tettesi alakzatként értékelt bűnsegély. Ezért e bűntettet tettesként követi el az, aki a külföldről érkező illegális határátlépők szándékának és úti céljának ismeretében vesz részt e személyek elszállításában {EBH 2006.
  1. szám, Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.1.272/2005/
  2. számú határozat; BH 2024.
  3. szám [67] bekezdés, Kúria Bfv.I.1426/2023/
  4. számú határozat}. [23] Nyilvánvalóan e körbe tartozik, ha az elkövető az államhatárt illegálisan átlépő személyek országon keresztül történő szállításában oly módon működik közre, hogy a szállító jármű haladását úgynevezett előfutó autóként akként biztosítja, hogy az esetleges rendőri jelenlétet figyeli. [24] A sui generis bűncselekményi szabályozásra figyelemmel az illegális határátlépő segítőjének nyújtott segítség is az embercsempészés tettesi magatartását valósítja meg. Amennyiben az elkövető tevékenysége nem közvetlenül az illegális határátlépőnek, hanem a neki segítséget nyújtó személynek nyújt fizikai vagy pszichikai segítséget, az érintett személy ugyanúgy tettesként felel {Kúria Bfv.I.1426/2023/
  5. számú határozat [76] bekezdés, BH 2025.
  6. szám}. [25] Ezzel összefüggésben az irányadó tényállás azt rögzíti, hogy a terheltek megállapodtak abban, hogy az országhatárt illegálisan átlépő személyeknek fognak segítséget nyújtani ahhoz, hogy Magyarországon keresztül Ausztriába jussanak. Ennek érdekében az I. rendű terhelt az általa vezetett személygépkocsiba 5 külföldi személyt vett fel, majd a II. rendű és a III. rendű terhelt által használt gépkocsival együtt a két jármű elindult a magyarosztrák államhatár felé. A járművek együtt mozogtak, a II. rendű és a III. rendű terhelt a gépkocsijával a külföldi személyeket szállító I. rendű terhelt előtt haladt azért, hogy az út során az esetleges rendőri ellenőrzéseket előre észlelni tudják, azokat az I. rendű terheltnek jelezzék, s a külföldi személyek sikeres célba juttatásában ily módon segítsék. [26] Az embercsempészés bűntette a segítség nyújtásával befejezetté válik, így annak már nincs jelentősége, hogy azon személy, aki a segítséget kapta, a határt ténylegesen átlépi, vagy azt a határvonalon megkísérli-e {BH 2019.217.II. szám; Kúria Bfv.III.733/2023/
  7. számú határozat [24] bekezdés}. Az irányadó tényállás alapján azonban jelen ügyben a magukat szír állampolgárnak mondó személyek az ország területét Ausztria irányába elhagyták. [27] Helytállóan hivatkozott a Legfőbb Ügyészség a következetes bírósági gyakorlatra, mely szerint embercsempészés előkészülete akkor valósul meg, ha az elkövető migránsok tiltott határátlépéséhez való segítségnyújtásban megállapodik és a migránsok felvételének Kúria 3.Bfv.628/2024/13-I. 6 helyszínére indul, azonban sem térben, sem időben nem kerül olyan kapcsolatba a migránsokkal, hogy részükre az ország belsejébe való továbbhaladáshoz segítséget tudjon nyújtani {BH 2024.2.I. szám; Kúria Bfv.III.733/2023/
  8. számú határozat [28] bekezdés}. [28] Jelen ügyben a II. rendű terhelt értelemszerűen kapcsolatba került az államhatárt illegálisan átlépő személyekkel, hiszen az őket szállító autóval együtt haladt, azt kísérte. Mindezekből következően a terhére rótt bűncselekmény befejezett, szóba sem kerülhet, hogy előkészületi szakban rekedt volna. [29] Nem tévedett tehát az eljárt bíróság, amikor a II. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
  9. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés b) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése és a kiszabott büntetés is. [30] Ekként a Kúria a II. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján a II. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [31] A döntés elvi tartalma Az embercsempészés bűntette a segítség nyújtásával befejezetté válik, előkészület akkor állapítható meg, ha a terhelt a tiltott határátlépéséhez való segítségnyújtásban megállapodik, azonban sem térben, sem időben nem kerül olyan kapcsolatba a migránsokkal, hogy részükre az ország belsejébe való továbbhaladáshoz segítséget tudjon nyújtani. IV. [32] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [33] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. április
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria 3.Bfv.628/2024/13-I. tisztviselő BÉ 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.