A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadását eredményezi, ha az alperes nem vetett fel az egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyú, jelentőségű újszerű elvi kérdést. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.188/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Stumpf-Rádai Ágota előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró A felperes: felperes neve - személyesen eljárt (felperes címe) Az alperes: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal (alperes címe) Alperesi képviselő: Bakné dr. Tóth Andrea kamarai jogtanácsos A per tárgya: hatósági bizonyítvány jogszerűségének felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Szegedi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 10.K.701.013/2021/
- Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria VII.Kfv.45.188/2022/2 2 [1] Az alperes
- július 22-én kelt, keresettel támadott hatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy a komplex minősítés eredménye szerint a felperes egészségi állapota
- július
- napjától 45%, megváltozott munkaképességű személynek minősül. Állapota alapján a C1 minősítési kategóriába tartozó, rehabilitálható, tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, állapotának felülvizsgálata csak változás esetén szükséges. A rehabilitáció időtartama 36 hónap. [2] A felperes keresetében a minősítési besorolás megváltoztatását kérte C1-ről C2-es minősítésre. A jogerős ítélet [3] Az elsőfokú bíróság a hatósági bizonyítványt megsemmisítette, és a hatóságot új eljárásra kötelezte. A törvényszék a perben beszerzett igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján a hatósági bizonyítványban foglaltakkal ellentétben azt állapította meg, hogy a felperes C2 minősítési kategóriába tartozik, rehabilitálható, tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt. A felülvizsgálati kérelem [4] A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és szükség esetén az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új döntés hozatalára való utasítását kérte. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjára [tartalmában
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjaira], valamint – jogszabály megjelölése nélkül - az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértésre hivatkozott. A Kúria döntése és jogi indokolása [6] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [7] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria VII.Kfv.45.188/2022/2 3
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [10] A Kúria következetes gyakorlata szerint (Kfv.VI.38.106/2018/2., Kfv.II.38.204/2018., Kfv.II.37.643/2021/
- stb.) a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azt az okot vagy azokat az okokat, amelyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható. A Kúria a jogerős ítélettel kapcsolatosan megjelölt jogszabálysértéseket is kizárólag a megjelölt befogadási okkal összefüggésben vizsgálhatja, ezért a befogadási ok, valamint a jogszabálysértések megjelölésének kötelezettsége egymástól nem választható el. Ha a fél az előírt kötelezettségei közül valamelyiknek nem tesz eleget, a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága érdemben nem bírálható el, ugyanakkor a Kúria a befogadhatóság körében kizárólag a fél által megjelölt okból vizsgálódhat. A Kp. szabályainak alakilag megfelelő felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a Kp.
- §
(1)bekezdés
- a)pont aa)-
- ad)alpontjaiban vagy
- b)pontjában megjelölt okok legalább egyike miatt indokolt az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata. [11] Az alperes a Kp. 118.§
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontokra hivatkozása körében előadta, hogy a 7/2012 (II.14) NEFMI rendelet (a továbbiakban: NEFMI rendelet) hatályba lépése óta a munkaerőpiacon lezajlott jelentős változásokat a megváltozott munkaképességű személyek részére a hatósági bizonyítvány kiállítását megelőzően szükséges komplex minősítésre vonatkozó gyakorlata nem veszi figyelembe. A komplex szakvélemény egységes és standard szempontjaira – tudomása szerint – nincs felsőbb bírósági gyakorlat (jogegységi határozat, kollégiumi vélemény, eseti határozat). Álláspontja szerint a perben eljárt bíróság döntése megismétlődhet, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn, továbbá a per alapjául szolgáló jogkérdés a társadalom szélesebb körét érinti közvetlen vagy közvetett módon. [12] Az alperes az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés körében – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja megjelölése nélkül - az elsőfokú bíróság döntését érdemében vitatta. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a NEFMI rendelet 2-3. számú mellékletét. Az elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a felperes állapotán az orvostudomány jelen állása szerint javítani nem lehet és azt is, hogy nincs lehetősége nyílt munkaerőpiacon történő elhelyezkedésre és a kialakult joggyakorlattal ellentétesen döntött a nyílt vagy védett munkaerőpiaci lehetőségek értelmezése kérdésében. Vitatta a szakvélemény helytállóságát és megjegyezte, hogy ... a hatályos szociálpolitikai névjegyzékben nem szerepel, mint komplex minősítésre jogosult szociális szakértő. [13] A Kúria korábban számos döntésében kifejtette, hogy a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati Kúria VII.Kfv.45.188/2022/2 4 kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.III.37.293/2022/2., Kfv.I.35.202/2022/3., Kfv.VII.37.437/2022/2., Kfv.VII.45.159/2022/2., stb.). [14] Az alperes nem jelölt meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben a Kúria álláspontjának – első alkalommal történő – kifejtése szükséges, és nem mutatott be eltérő bírói döntéseket sem, amelyek arra világítanának rá, hogy a bírói gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – sérült volna vagy ennek veszélye fenyegetne. A rehabilitációs és rokkantsági ellátással, a megváltozott munkaképességű személyek egészségi állapota és rehabilitálhatósága vizsgálatával összefüggő, az irányadó NEFMI rendelet értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat kiforrott, egységes és következetes (Mfv.III.10.163/2011/4., Mfv.III.10.773/2016/5., Mfv.10.006/2016/6., stb.); az alperes nem tárt fel e gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését igénylő, felsőbírósági iránymutatást igénylő problémát. Önmagában az alperesnek az a hivatkozása, hogy az „eljárt bíróság döntése megismétlődhet, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn” a fentebb írt követelménynek nem felel meg. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel; a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában (Kfv.III.37.293/2022/2., Kfv.VII.37.437/2022/2., Kfv.VII.45.159/2022/2., stb.). [16] A Kúria álláspontja szerint az alperes nem vetett fel az egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyú, jelentőségű újszerű elvi kérdést, ezért a befogadás e tekintetben sem indokolt. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti (Kfv.III.37.383/2022/2.). [18] Az alperes a befogadhatóság körében az eljárási szabálysértés kapcsán sem a befogadásra irányadó Kp. rendelkezést, sem egyéb eljárási jogszabály megsértését nem jelölte meg, csupán az elsőfokú bíróság érdemi döntését, ezen belül a szakvélemény megalapozottságát, és a NEFMI rendelet megjelölt mellékleteinek a bíróság általi értelmezését vitatta, ezért nem felel meg a befogadhatóság követelményének. [19] A fentebb kifejtettek alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma Kúria VII.Kfv.45.188/2022/2 5 [20] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadását eredményezi, ha az alperes nem vetett fel az egyedi tényállású ügyön túlmutató súlyú, jelentőségű újszerű elvi kérdést. Záró rész [21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [22] A Kúria által hozott határozata ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
- d)pontja alapján nincs helye. [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- június
- Dr. Farkas Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Stumpf-Rádai Ágota s. k. előadó bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró