A határozat elvi tartalma: A kézbesítési fikció megdöntésének hiányában az alperesi határozatot a bíróságnak a meghiúsulási igazolásban foglaltak szerint kézbesítettnek kell tekintenie. Ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, a keresetlevelet vissza kell utasítani. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.40.367/2020/
- dr. Fekete Ildikó a tanács elnöke dr. Remes Gábor előadó bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró A felperes: Felperes
- cím1 A felperes képviselője: Kovács Ügyvédi Iroda, ügyvéd1 cím2 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3 Az alperes képviselője: dr. Harhai-Gaál Andrea kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben hozott 4319025959 számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A fellebbezett határozat: a Miskolci Törvényszék 10.K.701.433/2020/
- számú végzése A fellebbezést benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a Miskolci Törvényszék 10.K.701.433/2020/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria VI.Kpkf.40.367/2020/2/I 2 A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a
- július 27-én kelt, keresettel támadott határozatával – az elsőfokú adóhatóság határozatát helybenhagyva – a
- október-december időszakra, általános forgalmi adónemre végzett adóellenőrzés eredményeként a felperes terhére 2.376.000 forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, 4.752.000 forint adóbírságot szabott ki és 26.000 forint késedelmi pótlékot számított fel. [2] A határozatot az elsőfokú adóhatóság a felperessel elektronikus úton közölte, a határozat részére – az elektronikus kézbesítés meghiúsulására tekintettel –
- augusztus 12-én kézbesítettnek minősült. A keresetlevél és a védirat [3] A felperes az elsőfokú adóhatósághoz
- szeptember 12-én elektronikus úton benyújtott keresetlevelében kérte az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálatát, igazolási kérelmet nem terjesztett elő. [4] Az alperes védiratában a keresetlevél visszautasítását kérte, annak elkésettsége miatt. Az elsőfokú bíróság végzése [5] Az elsőfokú bíróság a
- szeptember 29-én kelt, fellebbezett végzésével a keresetlevelet visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban Kp.)
- §
(1)bekezdés i) pontja alapján. [6] Végzésének indokolásában felhívta a Kp. 39. §
(1)bekezdését, és rögzítette, hogy a közigazgatási iratok szerint a keresettel támadott határozat közléséről a felperest első alkalommal
- július 28-án értesítették, a második értesítés dátuma pedig
- augusztus 5-e volt. Megállapította, hogy a felperes vonatkozásában a kézbesítési vélelem (fikció)
- augusztus 12-én állt be, amely időponttól számítva a keresetindítási határidő
- szeptember 11-én letelt. A felperes a keresetlevelét
- szeptember 12-én, elkésetten terjesztette elő. Az alperesi határozat jogorvoslati tájékoztatása a keresetlevél előterjesztésének lehetőségéről, annak határidejéről teljes körű volt. A felperes a keresetlevél benyújtására jogszabályban írt határidőt elmulasztotta és igazolási kérelmet sem terjesztett elő, így keresetlevelét vissza kellett utasítani. A fellebbezés Kúria VI.Kpkf.40.367/2020/2/I 3 [7] A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérte. [8] Nem vitatta, hogy a keresetlevelét
- szeptember 12-én terjesztette elő. Ugyanakkor álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogsértő módon számította a kézbesítési fikció beálltának időpontját, mert a második értesítés megküldésének dátumát,
- augusztus 5-ét követő ötödik nap nem
- augusztus 12-e, hanem 10-e. Azt pedig tagadta, hogy
- augusztus 5-én a második értesítést számára megküldték volna. Miután a kétszeri értesítés elmaradt, így a kézbesítési fikció sem állhatott be. Csatolta az eBEV Portálon
- július
- és augusztus
- között szereplő üzeneteinek listáját, valamint az alperesi határozat tényleges letöltését mutató képernyőfelvételeket. Mindezek miatt álláspontja szerint az adott esetben az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (a továbbiakban E-ügyintézési tv.)
- §
(4)bekezdés c) pontja sérült. [9] Az alperes a fellebbezésre nem tett észrevételt. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [11] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül. [12] Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a megalapozottan megállapított tényállásra és a végzésében részletesen, pontosan idézett, irányadó jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel helytálló döntést hozott a keresetlevél visszautasításáról, azzal a Kúria is egyetértett. A fellebbezésben írtakra tekintettel a következőket hangsúlyozza. [13] Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 79. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó, a fellebbezésben is felhívott E-ügyintézési tv. 14. §
(4)bekezdés c) pontja alapján a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon. [14] A felperes a fellebbezésében jogsértőnek tartotta a kézbesítési fikció beállta időpontjának számítását, ami – tekintettel arra, hogy azáltal a megállapítottnál korábbi kézbesítési dátumot tartott volna helyesnek – a keresetlevele elkésettségét vitató fellebbezése elfogadtatását, az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezését önmagában semmiképpen sem eredményezhette volna. Mindazonáltal a Kúria fontosnak tartja kiemelni, hogy az E-ügyintézési tv. idézett szabálya munkanapokban, nem pedig a felperes által hivatkozottak szerint, napokban rendeli számítani a kézbesítési fikció beálltának időpontját, így a fellebbezési érvelés teljességgel téves volt. [15] Az elsőfokú bíróság a közigazgatási iratok között rendelkezésre álló,
- augusztus 13-án kiállított
- azonosítószámú meghiúsulási igazolás alapján állapította meg, hogy a felperes az alperesi határozatot tartalmazó küldeményt a második értesítést követő öt munkanapon belül sem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontja
- augusztus 5., a meghiúsulás dátuma pedig
- augusztus
- A Kúria VI.Kpkf.40.367/2020/2/I 4 felperes a fellebbezésében a második értesítés megtörténtét is tagadta, e körben képernyőfelvételeket csatolt. E körben a Kúria kiemeli, hogy az Air. önálló, elkülönült eljárási rendben szabályozza a kézbesítési kifogás intézményét. A felperes nem hivatkozott arra, hogy az Air. 81.§-ában foglaltaknak megfelelő kifogást terjesztett volna elő a kézbesítés – általa állított – szabálytalansága miatt, márpedig ilyen kifogás hiányában annak megalapozottságáról a kézbesítés tárgyát képező iratot kiadmányozó adóhatóság sem foglalhatott állást. A kézbesítési fikció megdöntésének hiányában pedig az alperesi határozatot a bíróságnak a meghiúsulási igazolásban foglaltak szerint kézbesítettnek kellett tekintenie. [16] Figyelemmel arra, hogy a felperes a keresetlevelét – a vonatkozó törvényi előírás és erről az alperes által a határozatában adott tájékoztatás ellenére – a keresetindítási határidőn túl nyújtotta be, igazolási kérelmet pedig nem terjesztett elő, az elsőfokú bíróság a Kp.
- §
(1)bekezdés i) pontja szerinti jogkövetkezményt helytálló módon alkalmazta. [17] Minderre tekintettel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [18] A kézbesítési fikció megdöntésének hiányában az alperesi határozatot a bíróságnak a meghiúsulási igazolásban foglaltak szerint kézbesítettnek kell tekintenie. Ha a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet sem terjeszt elő, a keresetlevelet vissza kell utasítani. Záró rész [19] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] Az alperesnek a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e körben a Kúriának a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- és
- §-aira figyelemmel döntenie nem kellett. [21] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján tárgyi illetékmentes. [22] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp. 116. §
- d)pontja alapján nincs helye. Budapest, 2020. december 8. dr. Fekete Ildikó s.k. a tanács elnöke Kúria VI.Kpkf.40.367/2020/2/I dr. Remes Gábor s.k. s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 5 dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró