A határozat elvi tartalma: A jogi személlyel szemben a büntetőügyben alkalmazott pénzbírság. Debreceni Ítélőtábla Bf.I.280/2026/
- A Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Debrecenben, a
- július
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben az Terhelt1 jogi személyt érintően folyamatban lévő eljárásban a Nyíregyházi Törvényszék
- március
- napján kihirdetett 7.B.2/2026/
- számú ítéletét helybenhagyja. A másodfokú bíróság végzése ellen fellebbezésnek már nincs helye. Indokolás [1] A Nyíregyházi Törvényszék az eljárásjogi okból történt hatályon kívül helyezést követő megismételt eljárásban a
- március
- napján tartott tárgyaláson kihirdetett 7.B.2/2026/
- számú ítéletében az Terhelt1 jogi személlyel szemben 4 000 000 Ft pénzbírságot szabott ki. Megállapította, hogy a pénzbírságot meg nem fizetése esetén a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell behajtani. A társaságtól lefoglalt számlák lefoglalását megszüntette és egy részüket az vagyoni érdekelt Kft. neve. vagyoni érdekelt számára adta ki, egyben figyelmeztetve a jogosultat az átvétel elmulasztásának jogkövetkezményére, a fennmaradó iratokat pedig a bűnügyi iratok részeként rendelte kezelni. Kötelezte továbbá a jogi személyt 346 634 Ft bűnügyi költség megfizetésére, megállapítva, hogy 35 000 Ft bűnügyi költséget az állam visel. [2] Az ítélet ellen a kihirdetést követően nyomban a jogi személy törvényes képviselője és védője jelentettek be fellebbezést a pénzbírság enyhítése, az elkövetéskori legalacsonyabb összeg alkalmazása iránt (
- sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
- oldal 3-
- bekezdés). A védő a perorvoslat írásbeli indokolásában az elbíráláskor hatályos törvény alkalmazását nem kifogásolva a pénzbírságot elsősorban megalapozatlansága folytán mellőzni indítványozta, utalva rá, hogy a joghátrány kiszabása csak lehetőség, másodsorban a szankció mérséklését kérte. A jogi személy képviselője a védelmi fellebbezéshez csatolt írásbeli nyilatkozatában a jogi személy felelősségét vitató észrevételt terjesztett elő, hangsúlyozva, hogy az Terhelt
- az MVH-nak nem volt ügyfele, álláspontja szerint a pályázatokkal kapcsolatos jogszabályok nem vonatkoztathatók rá, a pályázatokban vállalt kötelezettségek kizárólag a két egyéni vállalkozó vádlottat terhelték. A benyújtott költségvetést nem is lehetett túlárazni, a betéti társaság a kivitelezés során a valóságos piaci árakon végezte a munkálatokat, ezért magát az eljárást és a jogi személlyel szemben alkalmazott szankció törvényességét is kifogásolta (
- sorszámú másodfokú irat és melléklete). [3] Az ügyészség tudomásul vette a határozatot. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.280/2026/7/I 2 [4] A egyéb érdekelt1 a Bf.3../2019/
- számú észrevételében a jogi személy javára bejelentett fellebbezéseket nem találva alaposnak a sérelmezett ítélet helybenhagyását indítványozta. [5] A joghátrányt sérelmező perorvoslatokat a másodfokú bíróság a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.)
- §
(2)bekezdés alapján alkalmazandó, a büntetőeljárásról szóló
- évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
- §
(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. A Jszbt. anyagi és eljárásjogi szabályok együttese, az elsődleges norma, de a háttérszabályoknál a Be. előírásai érvényesülnek, hiszen a felülbírálat formáját, menetét, lépcsőit a jogi személy büntetőjogi felelősségét rendező jogszabály nem határozza meg. [6] A fellebbezések nem alaposak. [7] Figyelemmel arra, hogy jogorvoslatok kizárólag az ítéletnek a jogi személlyel szemben hozott intézkedésre vonatkozó rendelkezése ellen irányultak, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a részét bírálta felül, figyelemmel a Jszbt. 20. §
(2)bekezdése alapján, a Be. 590. §
(3)bekezdésének megfelelően. (korlátozott felülbírálat). [8] Itt kell kitérni arra, hogy a jogi személy törvényes képviselője az elsőfokú tárgyaláson bejelentett, kizárólag enyhítést célzó jogorvoslatával szemben fellebbezésének írásbeli indokolásában a pályázatok és a kivitelezés jogszerűségére hivatkozással érdemben már a jogi személy felelősségét is vitatta, ezáltal a perorvoslatot kiterjesztette, amire azonban a Be. 584. §
(3)bekezdés b) pontja alapján nincs törvényes lehetőség, ezért az idézett rendelkezésekre figyelemmel csak korlátozott felülbírálat volt végezhető. A korlátozott fellebbezés egyenes és nem változtatható következménye ugyanis: a korlátozott felülbírálat, mely ténykérdésekre már nem térhetett ki. [9] A jogi személy büntetőügyében is alkalmazandó Be. 590. §
(5)bekezdésének szabályai azonban a felülbírálatot kiterjesztik a szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút és súlyos relatív hibából eredő hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, magára az anyagi jogi felelősség megállapítására vonatkozó rendelkezésre, [Be. 590. §
(5)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontok –
- c)pont,
(5a)bekezdés]. Értelemszerűen a mértékes fellebbezésnél a joghátrány kiszabása a fellebbezés oka és a cél: a pénzbírságra vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §
(5)bekezdés d) pontban foglaltak, jelen esetben a Be. 590. §
(3)bekezdésében írtaknak feleltethetők meg. Ezen kívül a másodfokú bíróság hivatalból vizsgálta a Be. 590. §
(7)bekezdésének előírása szerint az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezéseket is. [10] A tényállás felülbírálatára azonban nem kerülhetett sor [Be. 591. §
(2)bekezdés a) pont], az adott perjogi helyzetben a tényálláshoz kötöttség teljes. [11] Az ítélőtábla a felülbírálat során megállapította, hogy a törvényszék a megismételt eljárást már a perrendi szabályokat betartva folytatta le. Nem vétett sem abszolút [Be. 608. §
(1)bekezdés a-h) pont], sem olyan relatív perjogi hibát [Be. 609. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a-d) pont], ami az eljárás törvényességét befolyásolva az érdemi felülbírálatot kizárta volna és az ítélet hatályon kívül helyezését, így az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását eredményezné. [12] A felülbírálat kiterjesztése során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az irányadó és jelen eljárásban nem módosítható tényállás alapján okszerűen állapította meg a jogi személy büntetőjogi felelősségét. [13] Felelősséget kizáró ok nem volt észlelhető. A Jszbt. anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezéseinek emellett megfelel a joghátrány alkalmazása is. A másodfokú bíróság is osztotta az elsőbírósági álláspontot, hogy az elbíráláskor hatályos törvény elsősorban a Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.280/2026/7/I 3 joghátrány tekintetében lényegesen enyhébb elbírálást eredményez, mint az elkövetéskori norma, így az elbíráláskori törvény alkalmazandó. [14] A négymillió forint összegű pénzbírság arányos, megfelel a törvényi céloknak, kiszabása indokolt volt, a védelmi fellebbezéstől eltérően alaptalansága szóba sem kerülhet, de túl súlyosnak sem található, így mérséklésének sem volt helye. [15] Megfelelnek a törvénynek a lefoglalt iratokra és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó elsőbírósági rendelkezések is. [16] A kifejtettekre figyelemmel fellebbezések alaptalansága miatt az ítélőtábla a jogi személyt érintő elsőfokú ítéletet a Jszbt. 7. §
(2)bekezdés szerint alkalmazandó Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [17] Ellentétes döntés hiányában a másodfokú ítélet ellen a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek. Debrecen,
- július
- Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Bakó József s.k. előadó bíró, Dr. Diószegi Attila s.k. bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 7.B.2/2026/
- számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.280/2026/
- számú végzése által a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
- július
- Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke