← Magyarország

Kfv.37680/2023/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása a törvényi feltételek hiányában. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.II.37.680/2023/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke Dr. Figula Ildikó előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Szilas Judit bíró Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Tóth T. Zsolt Ügyvédi Iroda, Dr. Tóth T. Zsolt ügyvéd cím2 Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Kúria II.Kfv.37.680/2023/2 2 Az alperes képviselője: r. ezredes igazgató, Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti tárgyú közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Fővárosi Törvényszék 31.K.702.299/2023/
  2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A mongol állampolgárságú felperes munkavállalási célú tartózkodási engedélyének visszavonását követően,
  3. november
  4. napján jövedelemszerzési célú tartózkodási engedély iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál. Kérelmében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  5. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 17/A. §

(1)bekezdés a) pontja szerinti kivételes méltánylást érdemlő körülményként arra hivatkozott, hogy munkaviszonyának megszűnését követően egyéni vállalkozói tevékenységet kíván folytatni, az ebből szerzett jövedelméből pedig Mongóliában maradt családját kívánja eltartani. [2] Az elsőfokú hatóság a
  1. december
  2. napján kelt 106-1-130938/4/2022-T. sz. végzésével a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította arra hivatkozással, hogy a felperes Kúria II.Kfv.37.680/2023/2 3 nem igazolta kivételes méltánylást igénylő körülmény fennállását. Önmagában az, hogy a felperes munkaviszonyának megszűnését követően jövedelmezőbb munkalehetőséget kapott, nem minősül előre nem látható, önhibán kívül álló, nem felróható objektív tényezőnek. A kúriai gyakorlatra hivatkozással kifejtette, hogy a felperes által hivatkozott körülmények nem akadályozzák meg őt abban, hogy kérelmét jogszabályban meghatározott helyen terjessze elő. [3] A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes
  3. április
  4. napján kelt 106-T17618/1/
  5. számú végzésével az elsőfokú hatóság végzését helybenhagyta. A kúriai gyakorlatra hivatkozással rögzítette, hogy a kivételes méltánylást érdemlő körülmény nem eshet egybe a tartózkodási engedély kiadása feltételeinek teljesülésével. Kifejtette, hogy a felperes által hivatkozott utazási nehézségek, esetleges járattörlések, kiutazással járó anyagi és egyéb terhek ugyan érdeksérelemmel járhatnak a felperesnek, de nem minősülnek kivételes méltánylást érdemlő körülménynek. Utalt arra is, hogy a felperes nem támasztotta alá állításait, a Konzuli Szolgálat szerint pedig a Mongóliába történő beutazás nem akadályozott. Alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy kiutazása folytán elvesztené vállalkozási lehetőségét, mivel a benyújtott vállalkozási szerződés a tevékenység megkezdésére vonatkozó dátumot nem tartalmaz. A felperes ekként nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy esetében olyan kivételes méltánylást érdemlő körülmény áll fenn, ami a belföldi kérelmezést lehetővé tenné. Az elsőfokú ítélet [4] A felperes keresete nyomán eljárt Fővárosi Törvényszék
  6. szeptember
  7. napján kelt, 31.K.702.299/2023/
  8. számú ítéletével a keresetet a közigazgatási perrendtartásról szóló
  9. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  10. §
(1)bekezdés a) pontja alapján alaptalanként elutasította. [5] Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy az alperes a Harmtv. 17/A. §
(2)bekezdése szerinti szempontok közül a felperes által hivatkozott, keresőtevékenység körébe tartozó tényállításokat részletesen vizsgálta és értékelte, így tényállás-tisztázási kötelezettségét nem sértette meg. Maga a felperes sem jelölte meg, hogy a keresőtevékenység tekintetében mely körülmény vizsgálatának elmaradását sérelmezi, holott a Harmtv. 17/A. §
(1)bekezdése a méltányolható körülmény feltárását a kérelmező kötelezettségévé teszi. Utalt arra is, hogy önmagában a globális járványhelyzetre való általános hivatkozás nem alapozza meg a fő szabálytól eltérő kérelmezést, a felperes pedig a saját fertőzöttségére vagy származási országában fennálló járványhelyzetre nem hivatkozott. Az alperes nem sértette meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
  2. § és
  3. § szerinti költséghatékonyság, egyszerűség, és hatékonyság alapelveit sem, mivel a BH
  5. számú eseti döntés alapján a jelentős összegű utazási költség nem minősül kivételes méltánylást érdemlő körülménynek. A felperes alaptalanul sérelmezte, hogy az alperes rosszhiszeműnek tekintette, mivel a Harmtv. 17/A. §
(2)bekezdése nem írja elő a kérelmező tudattartamának vizsgálatát. A Kúria Kfv.II.37.057/2016/
  1. számú határozatára hivatkozással kifejtette, hogy a kiutazással járó anyagi és egyéb érdeksérelem nem minősül kivételes méltánylást érdemlő körülménynek, míg a BH2018.
  2. számú eseti döntés szerint a kérelem elbírálásánál az egyedi körülményeket kell figyelembe venni. Nem volt relevanciája, hogy a felperes megfelelő lakhatással, egészségbiztosítással, anyagi háttérrel rendelkezik, mivel a Kfv.III.38.059/2015/
  3. számú határozat szerint a kivételes méltánylást érdemlő körülmény nem eshet egybe a tartózkodási engedély kiadásának feltételeivel. Kúria II.Kfv.37.680/2023/2 4 A felülvizsgálati kérelem [6] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmazó felülvizsgálati kérelmet, melyben annak befogadását a Kp.
  4. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa),
  2. ab)és
  3. ad)alpontjai alapján kérte. [7] Az ügy érdemét tekintve jogszabálysértésként az Ákr. 2. §
(2)bekezdés a) pontját és 62. §-át, a Harmtv. 17/A. §
(1)bekezdés a) pontját,
(2)bekezdését,
(3)bekezdés a) pontját, 19. §
(1)bekezdését és 87/M. §
(1)bekezdését, továbbá a Kp. 85. §
(5)bekezdését jelölte meg. Kifogásolta, hogy az alperes nem tárta fel a Harmtv. 17/A. §
(2)bekezdésében szereplő körülményeket. Hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 25.K.707.667/2020/
  1. számú ítéletére a járványhelyzet mint kivételes méltánylást érdemlő körülmény kapcsán, és kifejtette, hogy a bíróság e körben érdemben nem foglalkozott a keresetében foglaltakkal, így jogszabálysértő határozatot hozott. Kiemelte, hogy az alperesnek az Ákr.
  2. § és
  3. § szerinti alapelveknek megfelelően be kellett volna fogadnia méltányossági kérelmét, mivel kiutazásával magas költségei merülnek fel. Kifogásolta, hogy az alperes nem mérlegelte a keresőtevékenységhez kapcsolódó szempontokat a méltányosság körében. Hivatkozott arra is, hogy a megelőző eljárásban jóhiszeműségét vélelmezni kellett volna, a bíróság azonban érdemben nem foglalkozott e kereseti hivatkozásával. Kifejtette, hogy a fő szabály szerinti külképviseleti kérelmezés legalább fél évet vesz igénybe, ami meghiúsítaná a vállalkozási tevékenység folytatását. Utalt arra is, hogy megfelelő lakhatással, egészségbiztosítással, anyagi forrásokkal rendelkezik és életkörülményei is rendezettek Magyarországon. Végül kifejtette, hogy a bíróság jogszabályba ütköző módon értelmezi a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, így jogszabálysértő ítéletet hozott. [8] Mindezekre tekintettel kérte a jogerős ítélet „megsemmisítését” és „helyette a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát.” A Kúria döntése és annak jogi indokai [9] fenn. A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei – az alábbiak szerint – nem állnak [10] ha A Kúria a Kp.
  4. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be,
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria II.Kfv.37.680/2023/2 5
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, annak fennállását bizonyítani azonban, továbbá – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kúria elsőként rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárás olyan rendkívüli perorvoslat, amely a Kp. 115. §
(1)bekezdésében felsorolt jogerős határozatokkal szemben vehető igénybe azok jogszabálysértő mivoltára, vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással. A felülvizsgálati eljárás tárgya tehát a bíróság jogerős határozata, ekként a félnek felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatban foglalt jogi érveléssel kell ütköztetnie saját érveit (BH2020. 331.; Pfv.I.21.337/2021/10.; Pfv.III.21.631/2019/5.; Kfv.VII.45.168/2022/7.; Kfv.III.45.073/2023/9.). A félnek tehát felülvizsgálati kérelmében – a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjából is fakadóan – azt kell kifejtenie, hogy mely okból tartja jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet, ezen érvelését pedig a bíróság által megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével kell alátámasztania. A Kúria gyakorlata épp ezért következetes abban a tekintetben, hogy ha a fél felülvizsgálati kérelmében csupán a keresetlevelében foglaltakat ismétli meg, úgy a kérelem lényegében alkalmatlan a Kúria előtti eljárásra, hiszen az értelemszerűen nem tartalmazhatja a kúriai felülvizsgálat tárgyát, azaz az arra vonatkozó jogi érvelést, hogy a jogerős bírósági döntés miért jogszabálysértő (BH
  1. 241.; Kfv.I.35.626/2015/2.; Pfv.I.21.279/2018/4.; Gfv.VI.30.169/2018/4.; Kfv.II.37.750/2022/2.). [13] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét megvizsgálva megállapította, hogy az abban foglalt jogi érvelés jelentős része szövegszerűen egyezik a felperes keresetlevelében foglaltakkal. A felülvizsgálati kérelem
  2. és
  3. pontjában szereplő jogi érvelés teljes, szó szerinti egyezést mutat a keresetlevél
  4. pontjában olvasható szövegrésszel, míg a felülvizsgálati kérelem
  5. és
  6. pontjai között olvasható szövegrész pedig a keresetlevél
  7. és
  8. pontjaiban található jogi érveléssel egyezik szövegszerűen. [14] Mindezek alapján megállapítható, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmének jelentős részében csupán szó szerint megismételte a keresetlevélben foglaltakat, így ezen szövegrészek értelemszerűen nem is tartalmazhatnak arra vonatkozó érvelést, hogy a felperes milyen okból tartja jogszabálysértőnek magát a jogerős ítéletet. Erre figyelemmel a Kúria a felülvizsgálati kérelemnek a keresetlevéllel szó szerinti egyezést mutató szövegrészeit – kifejezetten a jogerős ítéletre vonatkozó, a Kp.
  9. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti Kúria II.Kfv.37.680/2023/2 6 jogszabálysértés megjelölésének hiányában – érdemben nem vizsgálhatta a befogadásról való döntés körében sem. [15] A felperes ugyanakkor annyiban ütköztette jogi érvelését a jogerős ítélettel, hogy felülvizsgálati kérelmének 1.,
  1. és
  2. pontjaiban – a keresetlevélből átemelt szövegrészeket követően – egy-egy mondatban utalt arra, hogy bíróság ítéletét is jogszabálysértőnek tartja, valamint megsértett jogszabályhelyként megjelölte a Kp.
  3. §
(5)bekezdését is. A Kúria így a felperes ezen hivatkozásait érdemben vizsgálta a befogadhatóság szempontjából. [16] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjának első fordulata alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amelyben a Kúria még nem foglalt állást, feltéve hogy abban a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének veszélye áll fenn. A Kúria ugyanakkor rámutat, hogy a kúriai gyakorlat kiforrott és egységes a Harmtv. 17/A. §
(1)bekezdés a) pontja és
(2)bekezdése szerinti kivételes méltánylást érdemlő körülmény fogalmának értelmezése körében. Az egységes gyakorlat szerint a felperesnek kivételes méltánylást érdemlő körülményként a jogszerű tartózkodási célon túlmutató indokra kell hivatkoznia (Kfv.III.37.492/2013/5.; Kfv.II.37.711/2014/6.; Kfv.II.37.797/2014/6.; Kfv.II.37.256/2016/
  1. Kfv.III.38.172/2016/7.; Kfv.III.38.118/2021/7.). A következetes bírói gyakorlat szerint továbbá a kivételes méltánylást érdemlő körülmények nevesítése és valóságtartalmuk igazolása a kérelmezőt terheli, így a hatóságnak nincs törvényi kötelezettsége további körülmények felkutatására (Kfv.II.37.711/2014/6.; Kfv.II.37.867/2014/5.; Kfv.VI.37.446/2017/11.; Kfv.VI.37.698/2017/5.; Kfv.III.37.318/2021/8.). A gyakorlat egységes abban is, hogy a hatóságnak minden kérelmező esetében egyéniesítve, az egyedi körülményeket mérlegelve kell vizsgálnia, hogy a hivatkozott körülmények megalapozzák-e a méltányossági jogkör gyakorlását (Kfv.II.37.867/2014/5.; Kfv.III.37.318/2021/8.). Az elsőfokú bíróság e joggyakorlat keretei között járt el, ítéletének indokolásában kifejezetten hivatkozott is annak egyes elemeire. Erre figyelemmel a Kp.
  2. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjának első fordulata alapján a felülvizsgálati kérelem befogadására nem volt lehetőség. [17] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjának második fordulata alapján a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor van lehetőség, ha az elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat egységes ugyan, de annak követése a körülmények változása folytán nem támogatható. A Kúria ugyanakkor jelen ügyben nem észlelt ilyen körülményt, illetve ilyenre a felperes sem hivatkozott, így a felülvizsgálati kérelem befogadására ez okból sem volt lehetőség. [18] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha a felmerült elvi jogkérdés az egyedi ügyön túlmutató jelentőséggel bír vagy a társadalom szélesebb körére bír jogi hatással. A befogadás viszont ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást (Kfv.I.37.471/2023/2., Kfv.II.37.590/2023/2.; Kfv.II.37.596/2023/2.; Kfv.VII.45.059/2023/2.; Kfv.VII.45.115/2023/3.). Kétségtelen, hogy a Harmtv. 17/A. §
(1)bekezdés a) pontjának és
(2)bekezdésének értelmezése nagyobb számú kérelmezőt érint, azonban e jogszabályhelyek értelmezése kapcsán a Kúria gyakorlata a fent kifejtettek szerint egységes, így a felülvizsgálati kérelem befogadása ezen okból sem volt indokolt. Kúria II.Kfv.37.680/2023/2 7 [19] A felperes felülvizsgálati kérelmében hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti befogadási okra is. A Kúria ugyanakkor rámutat, hogy a felperes e körben nem tett eleget a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségének. A felperes a bíróság által megsértett eljárási szabályként a Kp. 85. §
(5)bekezdésére hivatkozott, azonban ehhez érdemi jogi érvelést nem kapcsolt, azaz nem mutatta be, hogy a bíróság mely eljárásával és hogyan sértette meg a mérlegelési jogkör gyakorlására vonatkozó eljárási szabályokat. Mindezekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja alapján sem kerülhetett sor. [20] A Kúria a Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján hivatalból megvizsgálta a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpontja szerinti befogadási okot is, az ügyben ugyanakkor nem merült fel az Európai Unió jogának alkalmazása, következésképp az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége sem. A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt befogadási okot – a Kp. 117. §
(4)bekezdésében foglalt indokolási kötelezettség folytán – hivatalból nem vizsgálhatta. [21] A fentiek alapján a Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért azt a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján, indokolt végzéssel megtagadta. [22] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása folytán a felülvizsgálati eljárás lezárult, erre figyelemmel a Kúria a felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmének elbírálását mellőzte. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [24] ki. A végzéssel szembeni további felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja Budapest,
  2. november
  3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Figula Ildikó s.k. előadó bíró; Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró, Dr. Szilas Judit s.k. bíró, Dr. Tóth Kincső s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.