Gfv.30513/2022/4 – Kúria

(3)bekezdése alapján a felülvizsgálat csak abban az esetben engedélyezhető, ha a jogerős ítélet a Kúria által meghozott és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében

1. január 1-je után közzétett eseti határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Gfv.30.513/2022/
2. A tanács tagjai: Dr. Döme Attila a tanács elnöke Dr. Madarász Anna előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró Dr. Farkas Antónia bíró Dr. Tibold Ágnes bíró A felperes: felperes neve A felperes képviselője: Stajz Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Stajz Annamária ügyvéd) Az alperes: alperes neve Az alperes képviselője: Dr. Garabits Márton ügyvéd A per tárgya: megbízási szerződésre alapított követelés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 4.Gf.75.129/2022/
3. Az elsőfokú bíróság neve és határozatának száma: Budai Központi Kerületi Bíróság 8.P/G.21.648/2020/
4. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. Megállapítja, hogy a felperes kérelmet terjeszthet elő a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékes adó- és vámigazgatóságánál 205.740 (kétszázötezer-hétszáznegyven) forint felülvizsgálati illeték visszatérítése iránt. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperes megváltoztatott kereseti kérelmében elsődlegesen hibás teljesítés, másodlagosan a felek között
5. december
6. napján létrejött megbízási szerződés jóerkölcsbe ütközése, míg harmadlagosan annak színleltsége folytán előállt érvénytelensége Kúria VI.Gfv.30.513/2022/4 2 miatti eredeti állapot helyreállítása jogcímén kérte kötelezni az alperest 10.287.000 forint és kamata megfizetésére. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét – helyes indokai alapján – helybenhagyta. [3] A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Utóbbit a polgári perrendtartásról szóló
7. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
8. §

(2)bekezdés a)-c) pontjára, valamint a

(3)bekezdésére alapította. [4] Felülvizsgálati kérelme szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 215. §

(1), 216. §

(1)bekezdését, a 7. §

(1)bekezdés

1. pontját,
2. §

(1), 265. §

(1), 300. §

(1)bekezdését, valamint a 379-

1. §-aiban írtakat. [5] Erre hivatkozással elsődlegesen kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú ítéletet megváltoztatva a kereseti kérelemmel egyező ítéletet hozzon, míg másodlagosan a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre kiterjedően helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára. [6] Az engedélyezés tekintetében kifejtette, hogy a jogerős ítéletben megnyilvánuló eljárási szabálysértés különleges súlya, illetve a felmerült jogkérdés gyakorisága és az eljárási garanciákat sértő jellege veszélyezteti a jogbiztonságot. Sérti a Kúria Kfv.37.955/2019/
2. számú precedensképes határozatában foglalt megállapítások érvényesülését, egyúttal magában hordozza a hibás gyakorlat meghonosodását. Hivatkozott arra is, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Legfelsőbb Bíróság EH
4. számon közzétett Gfv.X.30.191/
5. számú határozatától, mivel a perbeli szerződés jóerkölcsbe ütközését annak ellenére nem állapította meg, hogy Legfelsőbb Bíróság határozatában foglalt feltételek jelen esetben is fennállnak. [7] A Kúria elöljáróban rögzíti, mivel az elsőfokú bíróság határozatát a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésekre utalással, azonos jogi indokolással hagyta helyben, ezért a Pp.
6. §

(2)bekezdése és 409. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem elbírálása érdekében a felperesnek engedélyezés iránti kérelmet kellett előterjesztenie. [8] A Kúria a felperes engedélyezés iránti kérelmét a Pp. 411. §

(1)bekezdése alapján vizsgálta. [9] A felperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében a Pp. 409. §

(2)bekezdés a)-c) pontjára, valamint a

(3)bekezdésre hivatkozott. A

(2)bekezdés értelmében a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezheti, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása, a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége vagy – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt. A

(3)bekezdés pedig rögzíti, hogy a Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. Kúria VI.Gfv.30.513/2022/4 3 [10] A kérelemhez kötöttség perjogi szabályából következően [Pp. 2. §

(2)bekezdés] – miként azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben már a 2/

1. (XI. 13.) PK vélemény is, majd azt követően az 1/
2. (VII. 12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény) a
3. pontjában értelmezte – a Kúria a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból engedélyezheti. Erre figyelemmel a felperes által előterjesztett felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet elsődlegesen abból a szempontból értékelte, hogy az abban előadottakra figyelemmel a jogszabálysértés vizsgálata a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltérés miatt indokolt-e, ezt követően pedig azt, hogy az előadottakra figyelemmel teljesültek-e a Pp.
4. §

(2)bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott feltételek. [11] Jelen ügyben a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján sem a Pp. 409. §

(3)bekezdésében, sem a Pp. 409. §

(2)bekezdés a)-c) pontjában foglalt követelmények nem teljesültek. [12] A Pp. 409. §

(3)bekezdése alapján a Kúriát nem illeti meg mérlegelési jog, a felülvizsgálat engedélyezésének van helye, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. [13] A PK vélemény

1. pontjában írtak szerint – ahogyan arra a felperes a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében maga is utalt – a Kúria a közzétett határozatától jogkérdésben eltérő jogerős ítélet miatt a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet a Kúria által meghozott, a BHGY-ben
2. január 1-je után közzétett eseti határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. Ezzel szemben a felperes által megjelölt, a Legfelsőbb Bíróság Gfv.X.30.191/
3. számú határozata
4. január 1-je előtti, a BHGY-ben közzé nem tett határozat, tehát a Pp.
5. §

(3)bekezdésére hivatkozással nem alapos a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem. [14] A PK vélemény 3. pontjában adott iránymutatás értelmében a Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontjának első fordulata alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban vagy az általa a

1. január
2. napját követően meghozott BHGY-ben közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy az eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Ha a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket az engedélyezés iránti kérelmében egyértelműen azonosítható módon – legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével – meg kell jelölnie. [15] A Pp.
3. §

(2)bekezdés a) pontjának második fordulata abban az esetben teszi lehetővé a felülvizsgálat engedélyezését, ha az a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében indokolt. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [16] A felperes kérelme alapján azonban ezeknek a feltételeknek a teljesülése nem állapítható meg. A felperes a Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pontja alapján arra figyelemmel kérte a felülvizsgálat engedélyezését, hogy a jogerős ítélet sérti a Kúria Kfv.37.955/2019/

1. számú precedensképes határozatában foglaltakat. E határozatában a Kúria kifejtette, hogy a bíróságnak tájékoztatni kell a felet arról, ha az ügy eldöntése szempontjából bármely jelentős tény megállapításához különleges szakértelem szükséges, és fel kell hívni a fél figyelmét a szakértői bizonyítás szükségességére. Ezen konkrét tájékoztatás és felhívás hiányában a féllel szemben a bizonyítatlanság következményei nem alkalmazhatók, ellenkező esetben az ügy Kúria VI.Gfv.30.513/2022/4 4 érdemére kiható lényeges jogszabálysértés állapítható meg, ami az ítélet hatályon kívül helyezését vonja maga után. [17] A Pp.
2. §

(2)bekezdés a) pontjának első fordulata kapcsán rögzíthető, hogy a jogerős ítélet tárgyát képező, a felperes által megjelölt elvi jelentőségű jogkérdéssel kapcsolatban a Kúria a a BHGY-ben közzétett, épp a felperes által megjelölt eseti határozatában már állást foglalt, ez pedig önmagában kizárja a felülvizsgálat engedélyezését. Ezt meghaladóan a Kúria utal arra is, hogy a felperes a felülvizsgálat iránti kérelmében nem hívta fel megsértett jogszabályként a Pp. 237. §

(2)bekezdését, amely a bíróságnak a bizonyítással kapcsolatos anyagi pervezetésre vonatkozó kötelezettségeit tartalmazza. Az engedélyezés iránti kérelemnek azonban igazodnia kell a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéshez, hiszen az engedélyezés iránti kérelemnek történő helyt adás esetén – kérelemhez kötöttség miatt – a Kúria csak a hivatkozott jogszabálysértés alapján vizsgálhatja felül a jogerős ítéletet. Következésképp az egységes joggyakorlat megteremtését nem szolgálja egy olyan kúriai határozat, amely nem tartalmaz megállapítást az engedélyezés iránti kérelemben megjelölt elvi jelentőségű jogkérdésben. [18] A Pp. 409. §

(2)bekezdés a) pont második fordulata alapján azért nem engedélyezhető a felülvizsgálat, mert a felperes kérelmében nem jelölt meg olyan körülményekben bekövetkezett változást, amely indokolná a Kfv.37.955/2019/

1. számú határozatban is megnyilvánuló egységes bírói gyakorlattól való eltérést. Épp ellenkezőleg, érvelése szerint a jogerős ítélet többek között azért jogszabálysértő, mert bár indokolása [115] bekezdésében – osztva a felperes fellebbezési hivatkozását – mellőzte az elsőfokú ítélet [46] pontjában írt, a Pp.
2. §

(1)bekezdésébe ütközően szakkérdésben tett megállapítást, mégsem intézkedett az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása iránt. [19] A Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontjának első fordulata alapján a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a felülvizsgált jogkérdés az egyedi ügyön különleges súlyára tekintettel túlmutat. Ez az eset áll fenn például akkor, ha egy új jogszabály értelmezése, vagy egy joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel. Ezekben az esetekben azonban az is szükséges a felülvizsgálat engedélyezéséhez, hogy valamilyen további, általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható fontos ok álljon fenn, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ilyen ok lehet például az új típusú ügyek nagy száma. A Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontjának második fordulata alapján a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a fél által állított jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége miatt indokolt. Társadalmi jelentősége pedig akkor van a jogkérdésnek, ha az a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érinti. [20] A felperes kérelme alapján nem állapítható meg ezen követelményeknek a fennállta sem. A felperes ugyan felsorolta, hogy álláspontja szerint a jogerős ítélet mely jogszabályi rendelkezéseket sérti, azonban a Pp. 409. §

(2)bekezdés b) pontját megalapozó, a PK vélemény

1. pontja szerinti érvelést nem adta elő, így azt, miért mutatnak túl a jogkérdésként előadottak az egyedi ügyön, a Kúria állásfoglalása a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható mely fontos okból szükséges, illetve azok a társadalom széles körét miért érintik. [21] A Kúria kiemeli, a bizonyítás lefolytatása és a bizonyítékok értékelése minden ügyben egyedi mérlegelést igényel, ugyanaz a bizonyíték adott esetben eltérően értékelhető a konkrét ügy tényállásának a függvényében. Így a felperes azon érvelése, amely szerint az eljárt bíróságok a rendelkezésre álló bizonyítékokat, különös tekintettel a meghallgatott tanúk vallomását tévesen értékelték, továbbá szakértő bevonása nélkül bíráltak el egy jogvitát, ezért jogszabálysértő módon történt a tényállás megállapítása, nem szolgálhatnak a Pp.
2. §

(2)bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálat engedélyezése alapjául. A bíróság által az egyedi Kúria VI.Gfv.30.513/2022/4 5 ügyben esetlegesen elkövetett ilyen jogszabálysértések jellegüknél fogva az egyedi ügyön nem mutatnak túl, ezáltal nyilvánvalóan nem érintik a társadalom széles körét sem (Kúria Pfv.V.20.942/2021/5., Gfv.VI.30.461/2022/2.). [22] A felperes engedélyezés iránti kérelme 22. pontjában hivatkozott a Pp. 409. §

(2)bekezdés c) pontjában írtakra is. A PK vélemény

1. pontja szerint a Kúria az EUB előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot főszabály szerint akkor engedélyezi, ha a fél az eljárás során már indítványozta az általa felvetett jogértelmezési kérdés EUB elé terjesztését, de azt a bíróság elutasította, vagy arról – a fél kérelme ellenére – nem határozott. Az engedélyezés iránti kérelemből megállapíthatóan azonban a felperes nem jelölt meg olyan jogértelmezési kérdést, amely előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását tenné szükségességét. Ezt meghaladóan maga sem indítványozta előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatását, sem a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben, sem ezt megelőzően az eljárás tartama alatt. Erre figyelemmel a Pp. e rendelkezése sem alapozhatja meg a felülvizsgálat engedélyezését. [23] Mindezek alapján nem teljesültek a Pp.
2. §

(2)bekezdés a)-c) pontja alapján történő kivételes engedélyezéshez szükséges feltételek sem. [24] A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálatát a Pp. 411. §

(1)és

(2)bekezdése alapján megtagadta. [25] Figyelemmel arra, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §

(1)bekezdés c) pontja alapján a felperest személyes illetékmentesség illeti meg, ezért a Kúria az Itv. 80. §

(1)bekezdés i) pontja alapján rendelkezett a megfizetett felülvizsgálati illeték visszatérítéséről. [26] A Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemről a Pp. 411. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [27] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §

(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,

1. március
2. Dr. Döme Attila s.k. a tanács elnöke Dr. Madarász Anna s.k. előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró Dr. Farkas Antónia s.k. bíró Dr. Tibold Ágnes s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő