← Magyarország

Bfv.415/2025/10 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének minősítését a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés (kár) mértéke határozza meg, amelynek szempontjából közömbös az elkövetők száma. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terheltek: Első fok:

  1. március
  2. Másodfok: Kúria végzése Bfv.II.415/2025/
  3. felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Budapest tanácsülés
  4. november
  5. információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények I. rendű Fővárosi Törvényszék 28.B.93/2021/82., ítélet, tárgyalás, Fővárosi Ítélőtábla, 4.Bf.145/2023/27., ítélet, nyilvános ülés,
  6. február
  7. Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: az I. rendű terhelt Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt I. rendű terhelt és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Törvényszék 28.B.93/2021/
  8. számú, valamint a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 4.Bf.145/2023/
  9. számú ítéletét I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 2.Bfv.415/2025/10-I 2 [1] I. A Fővárosi Törvényszék a
  10. március 30-án meghozott 28.B.93/2021/
  11. számú ítéletével I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  12. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  13. §

(1)bekezdés,
(4)bekezdés b) pont], információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettében [Btk. 375. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés b) pont] és 2 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétségében [Btk.
  1. §] ezért őt – halmazati büntetésül – 5 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, 200 napi tétel – egynapi tétel 1.000 forint, összesen 200.000 forint összegű – pénzbüntetésre, 5 év pénzintézetek pénzügyekkel foglalkozó alkalmazottja foglalkozástól eltiltásra és mellékbüntetésül 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy az I. rendű terhelt esetében a feltételes szabadság legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Az elsőfokú bíróság vagyonelkobzást rendelt el az I. rendű terhelttel szemben 5.741.162 forint erejéig és a cím 1 szám alatti ingatlan terheltet illető ½ tulajdoni hányadára, valamint rendelkezett az eljárás során lefoglalt bűnjelekről és az eljárás során felmerült bűnügyi költségről. [2] Az elsőfokú bíróság az I. rendű terheltet az ellene folytatólagosan elkövetett információs rendszerben lévő adat jogosulatlan megváltoztatásának bűntette [Btk.
  2. §
(2)bekezdés b) pont] miatt emelt vád alól felmentette. [3] Az ellentétes irányú fellebbezéseket elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a
  1. február 15-én kihirdetett 4.Bf.145/2023/
  2. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, megállapította az I. rendű terhelt őrizetének és bűnügyi felügyeletének pontos idejét, a kiadni rendelt tárgyak visszatartására vonatkozó rendelkezéseket mellőzte, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [4] II.
  3. A jogerős ítélettel szemben az I. rendű terhelt a Be.
  4. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára hivatkozva terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [5] Indokai szerint a törvénysértő minősítés vagy más anyagi jogszabálysértés következtében lényegesen megváltoznak azok a törvényes keretek, amelyek között a bíróság mérlegeléssel állapíthatja meg a büntetést vagy intézkedést, a módosult keretekhez képest törvénysértővé vált büntetés vagy intézkedés felülvizsgálható. [6] A BH 2011.4.97.I. számú eseti döntésre hivatkozva kifejtette azt is, hogy a büntetési tételhatárok közt a büntetést – annak céljához igazítva, egyéniesítve, a cselekmény tárgyi súlyához, az ítélet belső arányához igazodóan – kell kiszabni. A minősítő körülmények közül akár egynek az elmaradása érintheti a büntetés mértékét és a büntetés törvényességét akkor is, ha a kiszabott büntetés a helyesbített minősítéshez tartozó büntetési tételkereten belül marad, ám nem felel meg a helyes minősítésű bűncselekmény tárgyi súlyának, az alanyi bűnösség fokának. [7] Sérelmezte, hogy a bíróság a súlyosabban minősülő cselekményét Btk. a 375. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(4)bekezdés b) pontja szerint minősülő információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntetteként állapította meg – az álláspontja szerint helyes – a Btk. 375. §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés b) pontja szerinti minősítés helyett. Ez pedig arra vezethető vissza, hogy a tényállás II/
  1. pontjában a kárértéket tévesen állapította meg. [8] Hangsúlyozta, hogy cselekményét enyhébben kell minősíteni, ha a súlyosabb minősítést megalapozó tényállási elem nem kétséget kizáróan bizonyított. Emellett hosszas fejtegetésbe bocsátkozott a felülvizsgálatra vezető anyagi jogi jogszabálysértésről és a törvénysértő büntetés mibenlétéről. Kúria 2.Bfv.415/2025/10-I 3 [9] Álláspontja szerint a II/
  2. pontban megállapított kárérték 1/6 részét lehetett volna a terhére felróni, mivel az utalás kedvezményezettjei és a cselekmény elkövetéséhez segítséget nyújtó társak – a bíróság által is megállapítottan – egyenlő arányban osztották fel egymás között az összeget. Erre tekintettel a 183.798.225 forint összeg 1/6 részét, azaz 30.633.040 forint kárértéket lehetett volna esetében megállapítani, amely okán a terhére rótt bűncselekmény fenti enyhébb minősítésének a megállapítása lett volna indokolt. [10] Szerinte a bírósági eljárás során az elmeműködés kóros állapota fennállott nála, ami enyhe fokban a terhére rótt cselekmények idején is korlátozta abban, hogy cselekményei következményeit felismerje, és hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. [11] Kifogásolta azt is, hogy a bíróság vele szemben elmulasztotta a Btk.
  3. §
(2)bekezdésében írtak – a büntetés korlátlan enyhítésének – alkalmazását, valamint igazságügyi elmeorvos-szakértő kirendelését. A kóros elmeállapot fennállása szakkérdés, az erre vonatkozó védői indítványt a Be.
  1. §-ában foglaltak ellenére az elsőfokú bíróság elutasította. [12] Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria helyezze hatályon kívül a jogerős ítéletet és utasítsa új eljárásra az elsőfokú bíróságot, megállapítva az anyagi jog szabályainak megsértését, vagy a Be.
  2. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot változtassa meg akként, hogy állapítsa meg a bűncselekmény törvényes minősítését, és a törvénynek megfelelő mértékű, jóval enyhébb büntetés kiszabásáról rendelkezzen, figyelemmel a jelentős időmúlásra és az eljárás indokolatlan elhúzódására is. [13]
  1. A Legfőbb Ügyészség a BF.512/2025/
  2. számú átiratában az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [14] Indokai szerint az ítéleti tényállás – avagy a személyi rész – nem rögzít olyan betegséget vagy megállapítást, ami a terhelt kóros elmeállapotára utalna, ebből kifolyólag a felülvizsgálati eljárásban a Btk.
  3. §-ában írt szabályok alkalmazása nem merülhet fel, az erre való hivatkozás alaptalan. [15] Kifejtette, hogy az irányadó tényállás kifejezetten az I. rendű terhelt tényállásszerű elkövetési magatartásával összefüggésben állapítja meg azt, miszerint a sértett vagyonában 183.798.255 forint hiány keletkezett, az pedig irreleváns, hogy milyen mértékben részesült volna a sértett vagyonából. Erre tekintettel arra az álláspontra helyezkedett, hogy az irányadó tényállás alapján a bűnösség megállapítása és a minősítés is törvényes, a törvényi minimumban meghatározott büntetés megváltoztatására a felülvizsgálati eljárásban nincs mód. [16] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Törvényszék 28.B.93/2021/
  4. számú, illetve a Fővárosi Ítélőtábla 4.Bf.145/2013/
  5. számú ítéletét az I. rendű terhelt vonatkozásában a Be.
  6. §
(1)bekezdése alapján, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen hatályában tartsa fenn. [17] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [18]
  1. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
  2. §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen és a jogerős bírósági határozatban rögzített tényállás alapulvételével, kizárólag a Be.
  3. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [19]
  4. Az irányadó – a felülvizsgálati indítvánnyal érintett – tényállás lényege a következő: Kúria 2.Bfv.415/2025/10-I 4 – Az I. rendű terhelt
  5. április l. napjától
  6. október
  7. napjáig prémium banking tanácsadói munkakörben dolgozott a bank 1 cím 1 szám alatti fiókjában. – Az I. rendű terhelt a munkája során részletesen megismerte a banki ügyintézések során használt elektronikus programokat, elsajátította a banki ügyintézési protokollokat és a banki ügyletek biztonságát szavatoló belső szabályokat. – Az I. rendű terhelt a pénzintézetnél hibás munkavégzése miatt munkahelyi figyelmeztetésben részesült, és a vele szemben diákhitel tartozás, gyermektartásdíj tartozás miatt megindított végrehajtási eljárások, illetve távolléte nyomán a jövedelme rendkívül lecsökkent. Ezért legkésőbb
  8. év tavaszán elhatározta, hogy úgy kíván pénzhez jutni, hogy a munkaköréből fakadó, a banki belső munkafolyamatokról szerzett tudását kihasználva, a számára munkavégzés céljából biztosított jogosultságaival visszaélve a bank ügyfeleinek számláján található pénzt az ügyfélszámlatulajdonos tudta és beleegyezése nélkül megszerzi úgy, hogy a sértettek bankszámlájáról az összegeket a cselekménybe bevont társai bankszámláira utaltatja át, akik a pénzösszegeket készpénzben felveszik, majd egymás között elosztják. – Az I. rendű terhelt – ismeretlen helyen és időben – a cselekmény elkövetésébe bevonta II. rendű terhelten keresztül III. rendű terheltet, akikkel abban egyezett meg, hogy a bűncselekmények elkövetéséhez több különböző kedvezményezetti bankszámlát használnak fel azért, hogy a sértettek számlaműveletei között ne tűnjön fel a jogtalan átutalás, illetve az I. rendű terhelt által a bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott belső információ. A terheltek megbeszélték azt, hogy I. rendű terhelt olyan idősebb sértettek bankszámláit választja ki, amelyeken a jelentős összegű számlaegyenleg ellenére évek óta nem volt forgalom, és nem hajtottak végre számlaműveletet, továbbá nem tartozott a számlákhoz internetbanki vagy mobilbanki szolgáltatás, azaz ún. alvó számlának számítottak. – I. rendű terhelt kiválasztotta sértett 1 bankszámláját, amelyeknek az adatait a pénzintézet belső rendszerében
  9. év tavaszától kezdve
  10. szeptember
  11. napjáig számos alkalommal, indokolatlanul ellenőrizte. Ennek során I. rendű terhelt megállapította, hogy sértett 1 számlái közül a számlaszám 1 számon euró devizanemben vezetett bankszámlán
  12. július végén 608.000 euró összeget meghaladó pénzösszeg állt rendelkezésre. – A terheltek abban is megegyeztek, hogy az I. rendű terhelt lecseréli a kiválasztott sértett aláírási kartonját a belső számítógépes rendszerben olyan aláírási kartonra, amelyen a sértett névaláírása a később benyújtásra kerülő, hamis átutalási megbízásokon lévő névaláírással megegyező kézírással kerülnek feltüntetésre. – II. rendű terhelt a bűncselekmény elkövetése érdekében ismeretlen körülmények között és időpontban felvette a kapcsolatot személy 1 és személy 2 terheltekkel is, akiket beavatott abba, hogy bűncselekmény elkövetéséhez kedvezményezetti bankszámlákra van szüksége. – I. rendű terhelt
  13. augusztus
  14. napján sértett 1-nek az bank 1-nél számlaszám 1 számon euró devizanemben vezetett számlájához a számlatulajdonos tudta és megbízása nélkül olyan új, a sértett bankszámla adatait tartalmazó aláírókartont nyomtatott a bank front-end rendszeréből, melyet – miután arra a sértett hamis aláírását ismeretlen személy rávezette – később a bank számítógépes rendszerében hozzárendelt a sértett számlájához. Emellett I. rendű terhelt a számla felett sértett 1 mellett rendelkezésre jogosultként feltüntetett személy 3at törölte a rendszerből. – Az ismeretlen személy által sértett 1 helyett kitöltött, a sértett hamis aláírását tartalmazó aláírókartont I. rendű terhelt
  15. augusztus
  16. napján érkeztette, „aláírás rendben” bélyegzővel lebélyegezte, aláíratta két kollégájával, majd az aláírókarton szkennelését követően a hamis aláírás bekerült a bank ügyfél aláírásokat tároló elektronikus rendszerébe, amely a papíralapon leadott átutalási megbízások ellenőrzésére szolgált. Kúria 2.Bfv.415/2025/10-I 5 – Ezt követően I. rendű terhelt
  17. augusztus
  18. napján 3 darab, általa kitöltött, sértett 1 hamis, szintén ismeretlen személytől származó aláírását tartalmazó papíralapú, forint átutalási megbízást érkeztetett sértett 1 számlájához. A hamis átutalási megbízásokat I. rendű terhelt valótlanul a „személyesen behozott” bélyegzővel és aláírásával látta el, valamint rávezette azokra sértett 1 útlevelének a banki rendszerben tárolt számát. – A hamis banki átutalási megbízások teljesítését a központi back-office egység azonban visszautasította, mivel a sértett euró devizanemben vezetett bankszámlájáról forint átutalási megbízással nem lehetett átutalást teljesíteni. A megbízások teljesítésének törléséről a központi back-office egység e-mailben értesítette I. rendű terheltet annak érdekében, hogy tájékoztassa az ügyfelet az átutalási megbízások teljesítésének elmaradásáról, amelynek nem tett eleget. – I. rendű terhelt
  19. augusztus
  20. napján ismételten 3 darab, ismeretlen személy által kitöltött, sértett 1 hamis aláírását tartalmazó papír alapú, euró devizanemben megadott átutalási megbízást érkeztetett sértett 1 számlájához. Az I. rendű terhelt által rögzített adatokkal szemben nem sértett 1 kezdeményezte az átutalásokat, a tranzakciók végrehajtása nem állt a sértett szándékában. I. rendű terhelt a hamis átutalási megbízásokra rávezette, hogy azokat személy 4 hozta be, aki magát az
  21. számú igazolvánnyal igazolta. – Amikor az átutalási megbízások feldolgozása során a központi szervezeti egység telefonon felvette I. rendű terhelttel a kapcsolatot, a terhelt a banki ügyintézők megtévesztése érdekében valótlanul azt állította, hogy a megbízásokat személyesen adta le nála sértett
  22. Miután az I. rendű terhelt által érkeztetett átutalási megbízáson szereplő ügyfél aláírás megegyezett a bank elektronikus rendszerében rögzített, hamis aláírókartonon lévő aláírással, ezért a bank backoffice ügyintézői a megbízásokat végrehajtották. – A hamis átutalási megbízások eredményeként
  23. augusztus
  24. napján sértett 1 számlájáról 300.000 euró (az utalás napján érvényes MNB árfolyam szerint 91.215.000 forint) a cég 1 bank 2-nél vezetett számlájára, 204.500 euró (az utalás napján érvényes MNB árfolyam szerint 62.178.225 forint) személy 1 vádlott bank 1-nél vezetett számlájára, valamint 100.000 euró (az utalás napján érvényes MNB árfolyam szerint 30.405.000 forint) a cég 2-nek a cég 3-nál vezetett számlájára került átutalásra. – I. rendű terhelt a hamis aláírókarton számítógépes rendszerben történő rögzítésével, valamint a hamis átutalások kezdeményezésével sértett 1-nek mindösszesen 183.798.225 forint kárt okozott, melyhez II. rendű terhelt az elkövetéshez használt bankszámlák biztosításával, III. rendű terhelt az I. rendű terhelt elkövetési szándékának erősítésével szándékosan segítséget nyújtottak. – Sértett 1-nek a bűncselekmény elkövetéséből eredő kárát utóbb,
  25. február
  26. napján a bank 1 lefolytatott belső vizsgálat alapján megtérítette. – I. rendű, II. rendű és III. rendű terheltek a bűncselekmény elkövetéséből származó pénzt egymás között ismeretlen arányban megosztották, abból különböző kifizetéseket teljesítettek. [20]
  27. A Be.
  28. §
(1)bekezdés
  1. b)pontja szerinti felülvizsgálati ok az, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. Az említett törvényhely
  2. c)pontja alapján pedig az valósít meg felülvizsgálati okot, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki olyan büntetést, illetve alkalmazott olyan intézkedést, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat szerint irányadó büntetési tételkerettől eltérő, törvényes büntetési tételkeretre figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe. A törvény tehát egyik esetben sem önmagában, hanem csak akkor teszi lehetővé a büntetés (nemének és/vagy mértékének) a felülbírálatát, ha az törvénysértő minősítés vagy a Btk. más – a minősítésen Kúria 2.Bfv.415/2025/10-I 6 kívül eső, kötelező, nem a bíró mérlegelésére bízott – szabálya megsértésének következménye. [21] Elsőként tehát azt kellett a Kúriának megállapítania, hogy a terhelti indítvány az említett felülvizsgálati okok feltételeinek mindenben megfelel-e, azaz tévedtek-e az eljárt bíróságok a megállapított tényállás jogi értékelése során. [22] 4. A Btk. 375. §
(1)bekezdése szerint, aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [23] A Btk. 375. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti minősített eset az, ha a jelentős kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el, míg a
(4)bekezdés b) pontja szerinti minősített eset az, ha a különösen nagy kárt okozó információs rendszer felhasználásával elkövetett csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el. [24] A Btk. 459. §
(1)bekezdés 16. pontja szerint a kár – a Btk. eltérő rendelkezése hiányában – a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés. A
(6)bekezdés szerint a kár, valamint a vagyoni hátrány ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős (c pont), ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy (d pont). [25] A Btk. 459. §
(1)bekezdés
  1. pontja szerint üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. [26] Az I. rendű terhelt cselekménye üzletszerűségének megállapítását az I. rendű terhelt nem kifogásolta. [27] A kár mértékével kapcsolatban a Kúria arra mutat rá, hogy a jogerős ítélet tényállása szerint I. rendű terhelt a cselekményével összesen 183.798.225 forint kárt okozott a sértett vagyonában. Az I. rendű terhelt felelősségét a bíróságok tettesként állapították meg, amelyhez mind II. rendű, mind III. rendű terhelt mint részes szándékosan segítséget nyújtott. [28] Az I. rendű terhelt hivatkozása szerint 30.633.040 forint vehető figyelembe cselekménye minősítése meghatározásakor, mivel a jogerős ítélet három elkövető (egy tettes és két bűnsegéd) felelősségét állapította meg. [29] Ez a hivatkozás minden ténybeli és jogi alapot nélkülöz. [30] Ténybelileg azért, mert a vagyon elleni és a pénzügyi bűncselekmények elbírálása esetén az elkövetési érték, a kár, vagy a vagyoni hátrány összege a történeti tényállás része, így annak támadása felülvizsgálati eljárásban akkor is a törvénynél fogva kizárt, ha ez minősítésváltozást eredményezne (BH 2018.302.). [31] Jogi alapja pedig azért nincs a hivatkozásának, mert a bűncselekményt bűnkapcsolatban elkövető terhelt azon kár mértéke szerint tartozik büntetőjogi felelősséggel, amely a tényállásszerű cselekménye eredményeként következett be a sértett vagyonában, nem pedig azon anyagi előny alapján, amelyet realizált. [32] Az irányadó tényállás alapján az I. rendű terhelt bűnösségégének megállapítása, cselekményének minősítése tehát törvényes. [33] Ha pedig a felülvizsgálattal érintett cselekmény elbírálásához kapcsolódó anyagi jogszabálysértés nem valósult meg, a büntetés önálló vizsgálatára nincs törvényes lehetőség. A kiszabott büntetés neme és/vagy mértéke csak akkor tekinthető törvénysértőnek és esik felülvizsgálat alá, ha az – a minősítésen túl – a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő Kúria 2.Bfv.415/2025/10-I 7 rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő. Ez jelen ügyben fel sem merülhet, hiszen a kiszabott 5 év szabadságvesztés a halmazati szabályok alapján (5 évtől 15 évig) kiszabható szabadságvesztés alsó határát jelenti. [34]
  2. A Kúria utal arra is, hogy az I. rendű terhelt felülvizsgálati indítványában az anyagi jogi szabályok sérelmeként értékelte, hogy a bíróságok nem alkalmazták vele szemben a Btk.
  3. §
(2)bekezdését, illetve a Btk. 82. §
(5)bekezdését, vagyis a büntetése korlátlan enyhítésének lehetőségét. Ennek alapjaként pedig azt írta le, hogy cselekményei idején elmeműködése kóros állapotú volt, ami enyhe fokban korlátozta abban, hogy cselekményei következményeit felismerje és e felismerésnek megfelelően cselekedjen. [35] Miként azt a Kúria már rögzítette a felülvizsgálat során az eljárt bíróságok által levont jogi következtetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével bírálható el. Az irányadó tényállás pedig az I. rendű terhelt kóros elmeállapotára vonatkozó megállapítást nem tartalmaz és más büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okot sem vet fel. Az I. rendű terhelt által hivatkozott, tényálláson kívüli – az indítvány szerint nem is vizsgált – tényadat nyilvánvalóan nem alapozhat meg anyagi jogsértést. [36] A Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, aminek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdésének megfelelően tartott tanácsülésen, a Be. 655. §
(1)bekezdése szerinti összetételben eljárva a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartotta. [37] A döntés elvi tartalma: Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntettének minősítését a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés (kár) mértéke határozza meg, amelynek szempontjából közömbös az elkövetők száma. [38] IV. A végzés ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [39] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.