A határozat elvi tartalma: Az egységes kérelem pontosításának vizsgálata során is a folyamat egészét szem előtt tartva, az eset összes körülményét kell értékelni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.I.35.132/2023/
- A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró, dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró, dr. Heinemann Csilla bíró A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Dr. Jobbágy Ügyvédi Iroda Cím4 ügyintéző ügyvéd: név) Az alperes: Alperes1 Cím1 Az alperes képviselője: név1 ügyvéd Kúria I.Kfv.35.132/2023/5 2 Cím3 A per tárgya: mezőgazdasági támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes
- sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Pécsi Törvényszék 5.K.701.240/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Pécsi Törvényszék 5.K.701.240/2022/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
- évre tejhasznú tehéntartás támogatást igényelt
- május 12én. Előzetes ellenőrzés során,
- június
- napján arról tájékoztatták a felperest, hogy a HU3374883303 (a továbbiakban:
- számú egyed) és a HU3374830455 (a továbbiakban:
- számú egyed) fülszámú egyedek nem felelnek meg maradéktalanul a támogatás feltételeinek, de a hibás egyedeket az előzetes ellenőrzésre rendelkezésre álló határidőig jogkövetkezmény nélkül visszavonhatja. Kúria I.Kfv.35.132/2023/5 3 [2] A felperes
- június
- napján 14 óra 4 perckor egységes kérelem előzetes ellenőrzés bizonylatot nyújtott be, melyben a
- számú és a HU3374878998 (a továbbiakban:
- számú egyed) fülszámú kérelmezett egyedeket visszavonta. Ezzel a kérelmezett állat létszám 2415 egyedre változott. Felperes még ugyanezen a napon 16 óra 42 perckor újabb előzetes ellenőrzési bizonylatot nyújtott be, melyen az
- számú egyedet visszavonta, illetve a
- számú egyedet visszaadta a kérelméhez. Mivel ebben az időpontban a
- számú egyedet nem szerepelt a kérelemben, azt a felperes csak új állatként tudta hozzáadni a kérelméhez. Ezzel a kérelmezett állat létszám – 2415 egyed - nem változott. [3] Az elsőfokú hatóság megismételt eljárásban a kérelemnek részben adott helyt: 2413 egyed után állapította meg a támogatást, 2 egyed - HU
- és HU3374897993 fülszám - vonatkozásában elutasította a kérelmet, mert azok
- március 31-én nem felperes tenyészetében voltak. A meg nem felelt állatok esetében alkalmazott közigazgatási szankcióként 226.899 forinttal csökkentette a támogatási összeget. A megfelelt egyedek esetében megállapította, hogy a kérelem
- június 9-én az irányadó
- május 15-i határidőn túl, késedelmesen lett benyújtva, emiatt a támogatási összegből a késedelmes munkanaponként 1%-os mértékű késési szankciót, összesen 45.343.539 forint levonást alkalmazott. A pénzügyi fegyelem megsértéséből adódó csökkentés összege 6.897.049 forint, a lineáris csökkentésé 856.993 forint volt. A késési szankció esetében a hatóság az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 22/
- (IV. 6.) FM rendelet (a továbbiakban: FM rendelet)
- §
(1)-
(2)bekezdéseit alkalmazta. Mindezek alapján az elsőfokú hatóság a támogatás összegét 230.299.540 forintban állapította meg. [4] Alperes a EUJF/1841-2/
- számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indokolásában kiemelte, hogy a Bizottság 809/2014/EU végrehajtási rendelete (a továbbiakban: EU rendelet)
- cikkének
(1)bekezdés biztosítja, hogy a támogatási kérelmek kifizetési kérelmek és egyéb nyilatkozatok részben vagy egészben bármikor visszavonhatók írásban. Ha azonban az ügyfél új állatot ad hozzá a kérelméhez, azzal az előző kérelmét visszavonja és új kérelmet ad be. Ezzel változik a kérelem beadásának az időpontja, ennek következtében a teljes kérelemre kell a határidőt követő munkanaponként 1% késedelmes szankciót számítani. Az eljárásban felhívták a felperes figyelmét az új egyed hozzáadása során őt terhelő szankciókra, ennek ellenére módosította kérelmét. A kereseti kérelem [5] Felperes a késedelemmel kapcsolatos megállapítások tekintetében azért kérte az alperesi határozat bírósági jogorvoslatát, mert nem igazolt az alperesi határozat azon megállapítása, hogy a
- május
- napján benyújtott kérelmet visszavontnak kellene tekinteni, a
- június
- napján beadott kérelmet pedig teljesen új kérelemnek. Álláspontja szerint az alperes nem tisztázta megfelelően a tényállást. Kúria I.Kfv.35.132/2023/5 4 Az elsőfokú ítélet [6] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperesi határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedően – a közlésre visszamenőleges hatállyal – megsemmisítette és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. [7] Indokolása szerint az alperes a tényállás tisztázása során annak nem tulajdonított kellő jelentőséget, hogy az elsőfokú hatóság tájékoztatása késztette a felperest a pontosításra. Felperes nem tett mást, mint az elsőfokú hatóság felhívásának eleget téve visszavonta a támogatásnak nem megfelelő egyedeket, melyet minden szankció nélkül megtehetett, de közben hibát vétett, mert egy olyan egyedet is visszavont, melyet nem kellett volna. Ezt korrigálta, mikor az egyedet rövid idő elteltével ismét rögzítette a rendszerben. Az az időtartam, ami a visszavonása és rögzítése között eltelt, nem tekinthető úgy, mintha a felperes a kérelmét visszavonta volna és egy új kérelmet terjesztett volna elő. Ezt a perbeli esetben még akkor sem lehet így tekinteni, ha az internetes platform figyelmeztető üzenetet küld arról, hogy ha felperes új egyedet visz fel a rendszerbe, az szankciót von maga után. Jelen esetben nem új egyed került felvitelre, hanem a korábban is szereplő egyed került ismét megjelölésre, mivel azt a felperes tévedésből vonta vissza. [8] Az EU rendelet
- cikk
(1)bekezdéséből nem olvasható ki, hogy a felperes által felhívásra végzett pontosításból eredő hiba, jelen esetben a visszavonás nem javítható, pontosítható újra. Az EU rendelet 3. cikk
(1)bekezdés első fordulata éppen azt rögzíti, hogy a kérelem bármikor visszavonható. Ez a visszavonás az FM rendelet
- §
- pontja és
- pontja szerint egyfajta adatváltozás, pontosítás, mely a valós adatok kiigazítását jelenti. Az EU rendelet
- cikk
(1)bekezdés második fordulata szerint az üzemet elhagyó állat visszavonást jelent, azonban a perbeli esetben a
- számú egyedet nem lehet úgy tekinteni, mint amelyik elhagyta volna az üzemet. A felperes cselekménye a pontosítás fogalma alá tartozik, amit alperesnek észlelnie kellett volna. [9] A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló
- évi XVII. törvény 3/B. § alapján rögzíthető, hogy az alperes a tényállás tisztázása során a felperes célját, jogos érdekét nem vizsgálta, így állapította meg, hogy a felperes a kérelmét visszavonta, új kérelmet nyújtott be, és új egyedet rögzített. Amennyiben folyamatában vizsgálta volna a rendelkezésre álló tényeket, megállapíthatta volna, hogy a felperes az elsőfokú hatóság felhívására végzett javítás során vétett adminisztratív hiba miatt pontosította korábbi kérelmét, ezért nem rögzítheti határozatában azt, hogy a felperes új kérelmet nyújtott be. [10] Mindezek alapján az elsőfokú bíróság az alperesi határozatot – az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal – megsemmisítette, és az elsőfokon eljáró hatóságot új eljárásra utasította. Az új eljárásra adott iránymutatás szerint az elsőfokú hatóság nem tekintheti a felperesi pontosítást új kérelemnek és a felperes által visszavont és újra rögzített Kúria I.Kfv.35.132/2023/5 5
- számú egyedet új egyednek a támogatás és a szankciók megállapításánál. A felperesnek járó támogatás összegét az elsőfokú hatóságnak úgy kell megállapítania, mintha a
- számú egyedet a
- június
- napján semmilyen változás nem érte volna, mintha a felperes kizárólag az elsőfokú hatóság felhívásának tett volna eleget, melyre szankciók nélkül lehetősége volt. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [11] Alperes felülvizsgálati kérelemmel támadta a jogerős ítéletet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását. Hivatkozott az FM rendelet
- §
(1)bekezdésére és
(2)bekezdésére, amelyekből álláspontja szerint az állapítható meg, hogy az egyes állatok, illetve az állatlétszám alapú támogatás esetében nincs lehetőség arra, hogy kizárólag a módosítással érintett állatra kerüljön megállapításra késési szankció, azt az egész kérelem vonatkozásában kell értelmezni. A felperes
- június
- napján a szankciókra történő figyelmeztetés ellenére benyújtotta új egyed hozzáadására irányuló nyilatkozatát, így a támogatási kérelme határidőn túl került benyújtásra. A késési szankció is ennek alapján lett meghatározva. [12] A késedelem tekintetében az egyértelmű szabályozással szemben álló ítéleti érvelés megalapozatlan és diszkriminatív. Az azonos eljárási cselekményeket mindig azonos módon szükséges értelmezni, nem releváns tehát, hogy jelen ügyben a két bizonylat benyújtása között mennyi idő telt el. A jogszabályi rendelkezések nem tesznek különbséget abban a tekintetben, hogy a visszavonásra például két és fél óra, vagy két és fél hét elteltével került sor. Az ügyfeleknek lehetőségük van a kérelmezett állatok visszavonására (egészen addig, amíg meg nem felelésről értesítést nem kapnak, vagy a helyszíni ellenőrzés kiértesítés időpontjáig, amennyiben a helyszíni ellenőrzés meg nem felelést állapít meg), függetlenül attól, hogy az előzetes ellenőrzésben felhívta-e a hatóság az ügyfelek figyelmét bármiféle hibára. A kérdéses egyedet a felperes vissza kívánta vonni, a visszavonásnak pedig nem volt akadálya, ezért került jóváhagyásra a visszavonásra irányuló kérelem. A módosítás a támogatási igény növelésére irányuló adatváltoztatást jelent. Amikor a felperes hozzáadta a kérelemhez a
- számú egyedet, az nem pontosításnak, hanem a módosításnak tekinthető, mivel a támogatási igényét növelte az éppen aktuális kérelemhez képest. Ezért téves az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy egy egyed bármi okból történő visszavonása, majd egy új bizonylaton történő igénylése pontosításnak számít. [13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását indítványozta. Hangsúlyozta, hogy esetében pontosítás, vagy helyesbítés történt, az alperes által hivatkozott új kérelem benyújtására nem került sor. Az elsőfokú bíróság ítélete kellően részletes, megfelelően indokolt és a jogszabályokat koherensen alkalmazta. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria I.Kfv.35.132/2023/5 [14] 6 Az alperes felülvizsgálati kérelme nem alapos. [15] A Kúria a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.) 115.§
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108.§
(1)bekezdésének, továbbá a Kp. 120.§
(5)bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem, csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, a rendelkezésre állt iratok és bizonyítékok alapján vizsgálta felül. [16] Az FM rendelet 16. §
(1)bekezdése szerint az egységes kérelem tárgyév május 15-e után – a
(2)bekezdésben foglalt jogkövetkezménnyel – tárgyév június 9-éig nyújtható be, amely benyújtási határidő jogvesztő. A
(2)bekezdés alapján a tárgyév május 15-e után, de tárgyév június 9-éig benyújtott egységes kérelem esetében a Kincstár a támogatási összeget munkanaponként egy százalékkal csökkenti az igényelt támogatás vonatkozásában. [17] Az EU rendelet 3. cikk
(1)bekezdésének első fordulata értelmében a támogatási kérelmek, kifizetési kérelmek és egyéb nyilatkozatok részben vagy egészben bármikor visszavonhatók írásban. Az ilyen visszavonás tényét az illetékes hatóság tartja nyilván. [18] Az FM rendelet
- § alapján e rendelet alkalmazásában:
- adatváltozás bejelentése: az egységes kérelem módosítása, pontosítása, visszavonása, a vis maior tényének bejelentése, a hasznosító személyében bekövetkező változás bejelentése és az egyazon területen több növénykultúra egymás utáni termesztésének bejelentése;
- módosítás: a támogatási igény növelésére irányuló adatváltozás bejelentése;
- pontosítás: az egységes kérelemben megadott adatokra vonatkozó minden olyan adatváltozás bejelentése, ami az egységes kérelemben megadott adatok valóságnak megfelelő kiigazítására irányul. [19] Az elsőfokú bíróság az EU rendelet és az FM rendeletszabályainak alkalmazása során egy olyan alapvető követelményt, a tényeknek folyamatukban történő értékelését tekintett irányadónak, amivel a Kúria is egyetért. Annak hangsúlyozása mellett, hogy a perbeli esetben nem nyilvánvaló hiba észleléséről van szó, a Kúria irányadónak tekinti, hogy az EU rendelet
- cikke is – a kedvezményezett jóhiszemű eljárása mellett - az eset körülményeinek átfogó értékelését várja el a hatóságtól a nyilvánvaló hibán alapuló helyesbítés, vagy kiigazítás esetén. [20] A felperes a
- május 12-én benyújtott kérelmét a hatósági tájékoztatásnak megfelelően kívánta korrigálni az
- és
- számú egyedek visszavonásával. Az egyedek visszavonása az EU rendelet
- cikk
(1)bekezdése folytán nincs hatással a kérelem benyújtás időpontjának tényére. Így erre az sem volt hatással, hogy felperes milyen egyedek Kúria I.Kfv.35.132/2023/5 7 tekintetében vonta vissza részben a kérelmet: azt
- május 12-én benyújtottnak kellett tekinteni. A
- június 9-ei második kérelemmel a felperes részben, az
- számú egyed tekintetében, megint visszavonta a kérelmet. Alperes azért tekintette újnak ezt a kérelmet, mert a felperes az egyik korábban visszavont - a hatóság előzetes tájékoztatásban nem szereplő – egyedet esetében korrigált, a
- számút ismételten szerepeltette a kérelemben, amellyel azonban, az egyidejű visszavonás folytán, nem következett be a támogatási igény növelése. Emiatt sem tekinthető a támogatási kérelem módosításának. [21] Alperes felülvizsgálati kérelemben helytállóan hivatkozott ugyan arra, hogy a szabályozás nem tesz különbséget abból a szempontból, hogy milyen időbeli különbséggel kerül sor a visszavonásra, a módosításra, de arra sincs mód, hogy a támogatás kérőjének magatartást a perbeli tényállás esetén a folyamat egészéből kiragadva, egymástól független mozzanatokként vizsgálják. Az elsőfokú bíróság helytállóan járt el akkor, amikor a teljes folyamat vizsgálatát tekintette irányadónak, és megfelelően jutott arra a következtetésre, hogy annak alapján a perbeli tányállás esetén a felperes magatartása pontosításként értékelendő. [22] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a Kp. 121.§
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [23] Az egységes kérelem pontosításának vizsgálata során is a folyamat egészét szem előtt tartva, az eset összes körülményét kell értékelni. Záró rész [24] A Kúria a pervesztes alperest a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a pernyertes felperes felülvizsgálati költségének megfizetésére. [25] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték a pervesztes alperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5.§
(1)bekezdés c/ pontja alapján megillető személyes illetékmentességre figyelemmel a Kp. 35.§
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Pp. 102.§
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [26] Tárgyalás tartását a felek egyike sem kérte, és mivel a Kp. 115. §
(2)bekezdése értelmében alkalmazandó Kp. 100. §
(5)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet nem lehet megváltoztatni, a Kp. 120.§
(5)bekezdése pedig kizárja a bizonyítást, nem merült fel a Kúria I.Kfv.35.132/2023/5 8 tárgyalás tartásának szükségessége. Így a felülvizsgálati kérelmet a Kúria a Kp. 115.§
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 114.§
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [27] Az ítélet elleni további felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- október
- dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Huszárné dr. Oláh Éva s.k. dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. előadó bíró bíró dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. bíró dr. Heinemann Csilla s.k. bíró