A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.204/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Horváth Tamás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Váradi János ügyvéd cím2 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3 Az alperes képviselője: Dr. Hegyi Dorottya kamarai jogtanácsos A per tárgya: vámügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Pécsi Törvényszék
- június
- napján kelt 7.K.700.117/2023/
- számú ítélete Kúria VI.Kfv.35.204/2023/2-1 2 Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- augusztus 4-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adóés Vámigazgatóságánál (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) „elektromos kerékpárváz acélból” megnevezésű (a továbbiakban: vámáru) vámkezelését kérte 8714 91 10 89 TARICkód alkalmazásával. [2] A vámárúnyilatkozat elfogadását követően az elsőfokú vámhatóság
- augusztus 12-én nem uniós áruk szúrópróbaszerű fizikai áruvizsgálatát végezte, különös tekintettel az áruosztályozás helyességére. A felperes által vámkezelésre bejelentett vámáru tekintetében megállapította, hogy annak áruosztályozása nem helyes, javasolt vámtarifaszám és árumegnevezés 8714 91 10 39 – festett váz elektromos kerékpárokhoz. Az elsőfokú vámhatóság a vámáru nyilatkozat tartalmát, a szabad forgalomba bocsátást ennek megfelelően állapította meg
- augusztus 27-én kiadott 101284HA140680 számú határozatában, vám kiszabása mellett. [3] A felperes
- április 13-án előterjesztett kérelmében a vámáru TARIC-kódjának módosítását kérte 8714 10 90 90 TARIC-kódra és a vámkülönbözet visszatérítését, mely kérelméhez igazságügyi műszaki szakértői véleményt is csatolt. [4] Az elsőfokú vámhatóság a NAV Szakértői Intézetének bevonásával megállapította, hogy vámáru elektromos kerékpárnak, nem elektromos motorkerékpárnak az alkatrésze. Ennek megfelelően a TARIC-kódja 8714 91 10 39, így a felperes kérelmét 6427647575/
- számú határozatával elutasította. [5] A fellebbezés folytán eljárt alperes 6436980986 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [6] elő. A felperes a másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [8] Indokolása szerint a perben nem volt vitatott, hogy a vámáru elektromos kerékpáralkatrésznek minősül, melyben specifikusan kialakításra került az elektromos működéshez szükséges berendezések és vezérlésre szolgáló kábelek helye. Rögzítette, hogy a vámáru tarifális besorolása jogkérdés, a vámáru tulajdonságainak meghatározása szakkérdés Kúria VI.Kfv.35.204/2023/2-1 3 és mivel peres felek között a tarifális besorolás volt vitás, így szakértő kirendelését mellőzte. Megállapította, hogy a felperes által hivatkozott 8714 10 alcsoportba kizárólag a motorkerékpár elnevezés szerepel, melybe a vámáru nem sorolható, így az alperes által meghatározott 8714 91 10 39 TARIC-kód jogszerű. A befogadás iránti kérelem [9] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítását; másodlagosan az ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának - az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [10] A felülvizsgálati kérelem befogadása érdekében hivatkozott a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára, az áruk tarifális besorolása tekintetében már kialakult uniós gyakorlat megbontására, a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontára, mivel álláspontja szerint a környezettudatos közlekedés és a károsanyag kibocsátás csökkentése alapvető össztársadalmi érdek. Az elsőfokú bíróság ítélete az Európai Unióban folytatott elektromos kerékpárok gyártását az elektromos kerékpáralkatrészek behozatalának ellehetetlenítésével gátolja, a vámáru kerékpár alkatrészkénti besorolásának következménye a dömpingvám kiszabása. A Kúria döntése és jogi indokai [11] Az felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [12] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [13] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria VI.Kfv.35.204/2023/2-1 4
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [15] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [16] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [17] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változása miatt már nem támogatható. A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel. [18] A felperes felülvizsgálati kérelme 2. oldal II. pontjának első bekezdésében utalt a tarifális besorolás tekintetében kialakult uniós gyakorlat megbontására, azonban ezzel kapcsolatos érveit nem fejtette ki. A felülvizsgálati kérelem III-IV-V-VI. pontjaiban az érdemi felülvizsgálatra tartozóan részletezte az alperesi határozat, az elsőfokú bíróság ítéletének sérelmesnek tartott megállapításait, melyek azonban a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében nem voltak értékelhetők. [19] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. Nem igazolt, a felperes sem hivatkozott arra, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma milyen okból és mennyiben érintené a társadalom széles körét, ahogyan az sem, hogy a jogkérdés az ügyön túlmutatna és nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyeknek jogszerű megítéléséhez Kúria VI.Kfv.35.204/2023/2-1 5 kúriai iránymutatás szükséges. Jelen eljárás tárgya a tarifális besorolás jogszerűségének vizsgálata. A felperes által hivatkozott környezettudatos közlekedés a tarifális besorolás helytállóságával, illetőleg a felperes által hivatkozott jogkövetkezménnyel nem hozható összefüggésbe. Úgyszintén nem lehet tárgya jelen eljárásnak a dömpingellenes vám kérdése sem. A rendelkezésre álló adatok alapján a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont aa),
- ab)alpontok szerinti befogadás nem indokolt. [20] Az EUB előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, illetve az ügy nem vetett fel az uniós jog értelmezését igénylő olyan kérdést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke alapján, amelynek értelmezésére az EUB korábbi – a felperes, illetve az elsőfokú bíróság ítélete által is hivatkozott – ítélkezési gyakorlatában ne került volna sor. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [21] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti befogadási okot nem jelölt meg. A Kúria hangsúlyozza, hogy az
- ad)alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, a bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjára a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás hiányában sem volt a felülvizsgálati kérelem befogadható. [23] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [24] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [25] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [26] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [27] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Kúria VI.Kfv.35.204/2023/2-1 6 Budapest,
- szeptember
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. Dr. Horváth Tamás sk. bíró bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. A kiadmány hiteléül: tisztviselő ...