← Magyarország

Bf.241/2025/6 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A Btk. 399. §

(4)bekezdése szerint pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett bűntetendő cselekményből származó vagyont az
  1. a)pont szerint megszerzi, felette rendelkezési jogot szerez, vagy a
  2. b)pont alapján megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik. A törvényszöveg értelmezése alapján az
  3. a)és
  4. b)pont együttes megállapításának nincs helye. A pénzmosás a jövedéki adózás alól elvont dohánytermék megszerzésével befejezetté vált, az ezt követő egyéb magatartások büntetlen utócselekménynek minősülnek, amely körülménynek legfeljebb a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége (súlyosító körülményként). Ekként a II. r. vádlott cselekményének minősítése helyesen a Btk. 399. §
(4)bekezdés a) pont 1. fordulata és
(7)bekezdés ba) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette. A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Bf.II.241/
  1. számú ügyben Szegeden,
  2. június
  3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a
  4. sorszámú í t é l e t e t: A pénzmosás bűntette és más bűncselekmény miatt vádlott1 és társai ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék
  5. január
  6. napján kihirdetett 1.B.47/2025/
  7. számú ítéletének vádlott2 II. rendű vádlottra vonatkozó részét megváltoztatja: vádlott2 II. rendű vádlott cselekményét folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [Btk.
  8. §
(4)bekezdés a) pont 1. fordulat és
(7)bekezdés ba) pont] minősíti. A vádlott2 II. rendű vádlott által fizetendő elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összegét 1.358.084.- (egymillió-háromszázötvennyolcezer-nyolcvannégy) forintra felemeli. Egyebekben az elsőfokú ítéletnek vádlott2 II. rendű vádlottra vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy vádlott2 II. rendű vádlott
  1. február
  2. napjától
  3. október
  4. napjáig bűnügyi felügyeletben volt. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Kecskeméti Törvényszék a fenti ítéletével a
  5. május
  6. napjától
  7. február
  8. napjáig előzetes fogvatartásban volt vádlott2 II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettében [Btk.
  9. §
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont és
(7)bekezdés ba) pont]. [2] Ezért vádlott2 II. r. vádlottat – mint különös visszaesőt – 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát börtönben határozta meg és megállapította, hogy a II. rendű vádlott a kiszabott szabadságvesztésből feltételes szabadságra nem bocsátható. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.241/2025/6/í/5 2 [3] A II. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani rendelte a II. r. vádlott által
  1. május
  2. napjától
  3. február
  4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. [4] A II. rendű vádlottal szemben a Szolnoki Járásbíróság 8.B.89/2015/
  5. számú ítéletével kiszabott 4 év börtönbüntetés végrehajtása kapcsán alkalmazott feltételes szabadságot megszüntette. [5] vádlott2 II. r. vádlottal szemben 479.000.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [6] Az eljárás során lefoglalt 59.007 doboz zárjegy nélküli különféle cigarettát, 138 db csomagban 66.368 g vágott dohányt és összesen 1590 db különféle nikotin tartalmú márkanév terméket, valamint összesen 12.649 doboz különféle zárjegy nélküli cigarettát elkobozta. Kötelezte a II. r. vádlottat, hogy fizessen meg az államnak 1.028.900.-Ft bűnügyi költséget. [7] Az elsőfokú ítélet ellen vádlott2 II. rendű vádlott és védője jelentett be fellebbezést a kiszabott szabadságvesztés tartamának enyhítése érdekében. [8] Az elsőfokú ítélet vádlott1 I. rendű vádlott vonatkozásában jogerőre emelkedett. [9] A II. rendű vádlott védője fellebbezésének indokolásában kifejtette, hogy a vádlott bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomása a nyomozati eljárás kezdeti szakaszában történt, és tényfeltáró tartalma a más terheltekre vonatkozó bizonyítást és a bűnösségre vonatkozó megállapítást meghatározó mértékben elősegítette, ekként álláspontja szerint nagyobb súllyal értékelendő enyhítő körülményként. Egyebekben előadta, hogy a folytatólagosság ellenére a bűncselekmény elkövetéséből a II. rendű vádlottnak nem származott olyan vagyongyarapodása, ami jelentősnek minősülhetne, és ez a vagyoni haszon a vádlott egyébkénti életviteléhez viszonyítottan nem eredményezte a bűnelkövetésből történő megélhetésre való berendezkedést. Előadta, hogy a bűncselekmény elkövetése óta nem indult más büntetőeljárás a vádlottal szemben, amely megbánására és életvitelének, szemléletének megváltozására utal. Álláspontja szerint értékelésen kívül maradt a vádlott életkora és az, hogy munkahelyén állandó és kiemelkedő tevékenységet végez. Kifejtette továbbá, hogy mivel a vádlott cselekménye kapcsán más jogági szankciók is érvényesítésre kerültek a jövedéki bírság kiszabása okán, ekként a büntetőjogi következmények és a közigazgatási határozatból következő jelentős vagyoni kötelezés együttes értékelést kíván. Összességében az enyhítő körülmények nagyobb nyomatékkal értékelését és a szabadságvesztés mértékének enyhítését indítványozta. [10] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.35/2025/
  6. számú átiratában az elsőfokú ítélet tanácsülésen történő, és a bejelentett fellebbezések irányára figyelemmel korlátozott terjedelmű felülbírálatát indítványozta. Indítványozta a tényállás és a jogi indokolás helyesbítését, összességében pedig az elsőfokú ítélet fellebbezések folytán felülbírált részének megváltoztatását akként, hogy a II. rendű vádlott folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntetteként [Btk.
  7. §
(4)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont és
(7)bekezdés ba) pont] értékelt cselekményét a másodfokú bíróság minősítse folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntettének [Btk. 399. §
(4)bekezdés b) pont 7. fordulat és
(7)bekezdés ba) pont], valamint kötelezze a II. rendű vádlottat az elsőfokú eljárásban felmerült további 329.184,- Ft bűnügyi költség megfizetésére, az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezéseinek pedig vádlott2 II. rendű vádlott vonatkozásában a helybenhagyását. [11] A büntetés enyhítése érdekében bejelentett védelmi fellebbezések alaptalanok és az ítélőtábla az ügyészség eltérő jogi minősítésre vonatkozó álláspontját részben osztotta. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.241/2025/6/í/5 3 [12] A másodfokú bíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (Be.) 598. §
(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta felül az elsőfokú ítéletet, mivel az arra jogosultak a törvényes határidőn belül nyilvános ülés tartását nem kérték. [13] Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezések irányára figyelemmel [Be. 583. §
(3)bekezdés a) pont] az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 590. §
(3)bekezdésében írt korlátok között bírálta felül, ugyanakkor a másodfokú felülbírálat a Be. 606. §
(3)bekezdésében írt korlátok között kiterjedt a Be. 590. §
(5),
(5a)és
(7)bekezdésében írtakra is. [14] Megállapította az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a II. r. vádlottnak az előkészítő ülésen a bűnösség beismerésére vonatkozó és a tárgyalásról lemondó nyilatkozatát törvényesen elfogadva, feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés nélkül folytatta le. [15] Az elsőfokú bíróság a vádirati tényállással azonos ítéleti tényállást állapított meg és nem valósított meg olyan abszolút (Be. 607. §
(1)bekezdés, Be. 608. §
(1)bekezdés), vagy relatív (Be. 609. §
(1)bekezdés) eljárási szabálysértést, amely hatályon kívül helyezést eredményezne és ezáltal az ügy érdemi elbírálását kizárná. [16] Az ítélőtábla a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [17] A másodfokú bíróság a jövedéki termékek kapcsán – osztva az ügyészség álláspontját – az elsőfokú ítélet keretjogszabályokra való hivatkozásokat tartalmazó [124], [214]-[251] bekezdéseit az ítélet jogi indokolási részébe utalta, miután a törvényszék azokat ítéletszerkesztési hiba következtében a tényállásban tüntette fel. Ezzel nem sérül a vádirati tényálláshoz kötöttség, hiszen ezen megállapításokat a vádirati tényállás azért tartalmazza, mert a vádiratnak nincs indokolása (Szegedi Ítélőtábla Bf.I.106/2023/11.). [18] A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a II. r. vádlott cselekménye tekintetében a pénzmosás bűntette Btk. 399. §
(4)bekezdésének
  1. a)és
  2. b)pontjában írt elkövetési magatartásait együttesen megállapította. [19] A Btk. 399. §
(4)bekezdése szerint pénzmosást követ el az is, aki a más által elkövetett bűntetendő cselekményből származó vagyont az
  1. a)pont szerint megszerzi, felette rendelkezési jogot szerez, vagy a
  2. b)pont alapján megőrzi, elrejti, kezeli, használja, felhasználja, átalakítja, átruházza, elidegenítésében közreműködik. [1] A fellebbviteli főügyészség fentiekre vonatkozó álláspontját annyiban osztotta az ítélőtábla, hogy a törvényszöveg értelmezése alapján az
  3. a)és
  4. b)pont együttes megállapításának nincs helye. A fellebbviteli főügyészség kifejtette, hogy a
  5. b)pontban meghatározott elkövetési magatartások szükségképpen magukba foglalják az
  6. a)pontban szabályozott egyes elkövetési magatartásokat, ezért az
  7. a)és
  8. b)pontban írt elkövetési magatartások együttes megvalósítása esetén kizárólag a
  9. b)pontban megjelölt releváns elkövetési magatartás állapítható meg. Ez utóbbi álláspontot az ítélőtábla ugyanakkor nem osztotta, ugyanis a pénzmosás a jövedéki adózás alól elvont dohánytermék megszerzésével befejezetté vált, az ezt követő egyéb magatartások büntetlen utócselekménynek minősülnek, amely körülménynek legfeljebb a büntetés kiszabása szempontjából van jelentősége (súlyosító körülményként). [20] Ekként a II. r. vádlott cselekményének minősítése helyesen a Btk. 399. §
(4)bekezdés a) pont 1. fordulata és
(7)bekezdés ba) pontja szerint minősülő folytatólagosan elkövetett pénzmosás bűntette. [21] Az ítélőtábla a büntetés kiszabása körében további enyhítő körülményként értékelte azt, hogy a II. r. vádlott a beismerő vallomását előkészítő ülésen tette és a Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.241/2025/6/í/5 4 tárgyaláshoz való jogáról lemondott, valamint hosszabb ideje állt büntetőeljárás hatálya alatt. További súlyosító körülményként értékelte az ítélőtábla, hogy a jövedéki adózás alól elvont dohányterméket a II. r. vádlott nem csak megszerezte, hanem azt át is ruházta. [22] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a bűnösségi körülményeket figyelembe véve a Btk.
  1. §-a szerinti büntetési céloknak megfelelő szabadságvesztés kiszabását látta indokoltnak. A szabadságvesztésnek - az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel - a törvényi középmértéktől a vádlott javára eltérő, az ügyészség mértékes indítványával egyezően kiszabott tartama mértéktartó volt, ekként annak lényeges enyhítését az ítélőtábla nem találta indokoltnak. [23] Minderre figyelemmel a büntetés enyhítését célzó fellebbezések nem vezettek eredményre. Osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség álláspontját a tekintetben, hogy a Be.
  2. §
(1)-
(4)bekezdése értelmében a bíróság a vádlottat a 145. §
(1)bekezdésében meghatározott bűnügyi költség viselésére kötelezi, ha őt bűnösnek mondja ki. A vádlottat csak azzal a cselekménnyel vagy a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a bűnösségét vagy a felelősségét megállapították. A vádlottat nem lehet kötelezni annak a bűnügyi költségnek a viselésére, amely – nem az ő mulasztása folytán – szükségtelenül merült fel, vagy amelynek viselésére a törvény alapján mást kell kötelezni. A bíróság a bűnösnek kimondott vádlottakat külön-külön kötelezi a bűnügyi költség viselésére. Ha a bűnügyi költség vagy annak meghatározott része a bűnösnek kimondott vádlottak szerint nem különíthető el, a bíróság a vádlottakat egyetemlegesen kötelezi a bűnügyi költség viselésére. A következetes bírói gyakorlat szerint több vádlott esetén az előkészítő ülésen bűnösségét beismerő vádlottat a teljes bűnügyi költség megfizetésére kell kötelezni, majd a vádlott-társakkal szemben lefolytatott eljárás jogerős befejezése után egyszerűsített felülvizsgálat keretében kell a bűnügyi költség tekintetében rendelkezni arról, hogy a bűnügyi költséget a jelen ügy vádlottja és társai milyen összegben kötelesek egyetemlegesen viselni (Szegedi Ítélőtábla Bf.I.587/2021/7., Bf.III.57/2022/22.). Tekintettel arra, hogy vádlott2 II. rendű vádlott cselekvőségével összefüggésben a nyomozati eljárás során további 329.184,- Ft bűnügyi költség (szakértő1 szakértői díj) merült fel, a II. rendű vádlott ennek a költségnek a megfizetésére is köteles, ekként II. rendű vádlott által fizetendő elsőfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség összegét a rendelkező részben írtak szerint felemelte. [24] Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének a rendelkező részében elmulasztotta feltüntetni, hogy a II. rendű vádlott 2023. február 14. napjától 2023. október 12. napjáig helység1 közigazgatási területének elhagyását tiltó bűnügyi felügyelet alatt állt, azóta szabadlábon van, ekként ezt pótolta. A bűnügyi felügyeletnek a kiszabott szabadságvesztésbe történő beszámítására nem került sor, arra figyelemmel, hogy a bűnügyi felügyelet a település közigazgatási területének elhagyását tiltotta. [25] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta, egyebekben pedig a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [26] Az ítélettel szemben a Be. 615. §
(1)és
(2)bekezdése értelmében nincs helye fellebbezésnek. Szeged,
  1. június
  2. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.241/2025/6/í/5 5 Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke Dr. Halász Edina s.k. előadó bíró Dr. Kiss Dániel s.k. bíró A Szegedi Ítélőtábla Bf.II.241/2025/
  3. számú ítélete és a Kecskeméti Törvényszék 1.B.47/2025/
  4. számú ítélete a jelen ítéletben foglalt változtatásokkal a mai napon jogerőre emelkedett. Szeged,
  5. június
  6. Dr. Mezőlaki Erik s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.