← Magyarország

Pf.20459/2025/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha az alperes a perfelvételi tárgyalást elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, így a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni és az alperest a perfelvétel lezárását követően a keresetnek megfelelően kell marasztalni. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.459/2025/5-II. A felperes: Transparency International Magyarország Alapítvány 1055 Budapest, Falk Miksa utca

  1. IV/
  2. A felperes képviselője: Németh és Palatics Ügyvédi Iroda ügyvéd címe1 Az alperes: OPTIMA Befektetési-, Ingatlanhasznosító és Szolgáltató Zrt. 1013 Budapest, Döbrentei utca
  3. Az alperes képviselője: Minárik Ferenc Ügyvédi Iroda ügyvéd címe2 A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 2.P.21.345/2025/
  4. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet – az ügy érdemét nem érintve – helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 152.400 (százötvenkétezer-négyszáz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a Társadalmi Felelősségvállalás Programja és az annak keretén belül meghirdetett Közgondolkodási Program működtetésére 2014-ben hat alapítványt hozott létre (Pallas Athéné Domus Innovationis Alapítvány, Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány, Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány, Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítvány, Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány, Pallas Athéné Domus Mentis Alapítvány). Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.459/2025/5-II 2 [2] Az alapítványok kétlépcsős folyamat eredményeként összeolvadtak. Az MNB az összeolvadt alapítványok jogutódjaként
  5. augusztus 14-én létrehozta a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt (a továbbiakban: PADME Alapítvány). [3] Az alperes nyilvántartási bejegyzésére
  6. május 28-án került sor, adatai szerint egyetlen részvényese a PADME Alapítvány, jegyzett tőkéje 1.200.000.000 forint. [4] Az alperes egyedüli részvényese a 2017-ben alapított OPTIMA Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek. [5] A felperes
  7. március 20-án közérdekű adatigénnyel fordult az alpereshez, az alábbi adatok kiadását, illetve közlését kérve: [6]
  8. Milyen módon gondoskodtak az Alaptörvény
  9. cikk

(4)bekezdésében és az egyéb jogszabályi rendelkezésekben a közpénzek felhasználásának az átláthatóságára vonatkozó előírások megtartásáról a PADME Alapítvány által kezelt vagyonnak a befektetése során; [7]
  1. azon iratok és adatok (például: átláthatósági nyilatkozat, tényleges tulajdonosi nyilatkozat, végső tulajdonosi nyilatkozat), amelyek igazolják, hogy amikor a PADME Alapítvány vagyonának vagy befektetéseinek, illetve az Optima Befektetési Zrt. vagyonának vagy befektetéseinek a kezelésére kiválasztották a Quartz Alapkezelőt, akkor sor került a Quartz Alapkezelő átláthatóságának az ellenőrzésére és a tényleges tulajdonosa kilétének a megállapítására; [8]
  2. a Quartz Alapkezelőt közvetett módon tulajdonló Felis Magántőkealap befektetőinek és tényleges tulajdonosainak a kilétét bizonyító iratok, illetve adatok (például: átláthatósági nyilatkozat, tényleges tulajdonosi nyilatkozat, végső tulajdonosi nyilatkozat); [9]
  3. Az Optima Befektetési Zrt, és azon keresztül PADME Alapítvány tulajdonában levő közpénzből, forint összegben kifejezve, pontosan mekkora összeget, milyen feltételekkel és pontosan mely időponttól kezel a Quartz Alapkezelő; [10]
  4. az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz Alapkezelő által képviselt KözépEurópai III. Magántőkealap között
  5. február 28-án kelt értékpapír-kölcsön szerződés annak minden mellékletével, kiegészítésével, függelékével stb. és ezek valamennyi esetleges módosításával együtt; [11]
  6. annak az eljárásnak az időpontja és az eljárás közzétételének a helye, amelynek során a Quartz Alapkezelő kiválasztásra került, mint az Optima Befektetési Zrt. befektetéseivel gazdálkodó Közép-Európai III. Magántőkealap alapkezelője (például URL cím / internetes link); [12]
  7. a Quartz Alapkezelő, mint az Optima Befektetési Zrt. befektetéseivel gazdálkodó Közép-Európai III. Magántőkealap alapkezelője kiválasztásának elbírálását és értékelését végző egy vagy több személy neve; [13]
  8. a Közép-Európai III. Magántőkealapban már bejegyzett befektetési jegyek, illetve a futamidő lejártáig vállalt jegyzési kötelezettségek értékét forintban kifejezve; [14]
  9. a Közép-Európai III. Magántőkealap nettó eszközértéke forintban kifejezve az egyes években 2019 és 2023 között; [15]
  10. a Közép-Európai III. Magántőkealap futamideje, és a várható nettó hozam a futamidő lejártával; [16]
  11. az Optima Bekefektetési Zrt. közvetlenül vagy közvetett módon, például más alapok alapján keresztül a Quartz Alapkezelőnek a Közép-Európai III. Magántőkealapon kívül mely más magántőkealapjaiban rendelkezik befektetéssel, mi ezeknek az alapoknak a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.459/2025/5-II 3 neve, és az alapban / alapokban vállalt befektetési jegyek, illetve jegyzési kötelezettségek mennyi az értéke forintban kifejezve; [17]
  12. arra vonatkozó adat, információ vagy irat, hogy a Quartz Alapkezelő milyen döntési, irányítási és ellenőrzési jogosultsággal rendelkezik az Optima Befektetési Zrt. és az Optima Alapkezelő alapkezelési és befektetési tevékenysége felett; [18]
  13. a Quartz Alapkezelő kiválasztása során keletkezett iratok, például bírálati lapok, jegyzőkönyvek, illetve a befektetést alátámasztó adatok (például MEIP-tesztek, GAP elemzések), ex-ante vizsgálatok anyagai. [19] Az alperes az adatigénylés 8., 10.,
  14. és a
  15. pontját részben megválaszolta. Az adatigénylés
  16. pontjában kiadni kért értékpapír-kölcsönszerződés más módon a felperes birtokába került. [20] A felperes keresetében az alperest az előzetes adatigénylés
  17. (
  18. kereseti kérelem),
  19. (
  20. kereseti kérelem),
  21. (
  22. kereseti kérelem),
  23. (
  24. kereseti kérelem),
  25. (
  26. kereseti kérelem),
  27. (
  28. kereseti kérelem) és
  29. (
  30. kereseti kérelem) pontjaiban foglaltak kiadására kérte kötelezni. Kérte az alperes perköltségben marasztalását is. [21] Keresete jogalapjaként Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk
(2)bekezdését, 39. cikkének
(2)-
(3)bekezdését, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló
  1. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)
  2. §
  3. és
  4. pontját,
  5. §
(1)-
(2)bekezdését, valamint 28. §
(1)bekezdését jelölte meg. [22] Előadta, hogy az alperes a Magyar Nemzeti Bank által közpénzből létrehozott alapítvány (PADME Alapítvány) által 1 milliárd 200 millió forint közpénznek minősülő jegyzett tőkével létrehozott, közpénzből gazdálkodó gazdasági társaság. Utalt az Alkotmánybíróság 8/
  1. (IV. 6.) AB határozata [29]-[30] bekezdéseiben foglaltakra. A PADME Alapítvány az alapító MNB-től származó közpénzből gazdálkodik és az általa kezelt vagyon annak ellenére megőrizte közpénz mivoltát, hogy azt többlépcsős folyamat eredményeként különféle szervezetekre bízták. A PADME Alapítvány által kezelt közpénz befektetése és hasznosítása, így az alperes létrehozása és az alperes további befektetései, például a különféle magántőkealapokba történő pénzkihelyezés, valamint e folyamat végén az Optima Alapkezelő teljes részvénypakettje tulajdonjogának értékpapír-kölcsön szerződés útján történő átruházása minden elemében közpénzekkel történő rendelkezésnek, illetve közpénzekkel történő ügyleteknek minősülnek. [23] A kiadni kért adatok közfeladat ellátása körében közpénzzel történő gazdálkodással kapcsolatosak, ezért az Alaptörvény
  2. cikk
(2)bekezdése szerint közérdekű adatoknak minősülnek. [24] Az
  1. kereseti kérelem vonatkozásában hivatkozott az Alaptörvény
  2. cikk
(4)bekezdésére, a nemzeti vagyonról szóló
  1. évi CXCVI. törvény
  2. §
(1)bekezdés 1.
  1. b)pontjában foglaltakra. A felperes azon adatok kiadását indítványozza, amelyek a Quartz Alapkezelő átláthatósági és tényleges tulajdonosi ellenőrzése során keletkeztek a Quartz Alapkezelő mint közpénz hasznosítását végző szervezet kiválasztása során. Az alperessel 2025. február 28-án „értékpapírkölcsön szerződésnek” nevezett tulajdonátruházó szerződést kötő Quartz Alapkezelő által kezelt Közép-Európai III. Magántőkealapnak az alperes kizárólagos tulajdonában álló befektetési alapok a kizárólagos befektetői. Ebből következően a Quartz Alapkezelő minden kétségen felülállóan közvagyonnal gazdálkodik. [25] A 2. kereseti kérelem előterjesztésének oka, hogy az alperes válasza nem volt teljes körű, hiszen az F/10. számon mellékelt alperes nyilatkozatából is kitűnően az alperes a kizárólagos befektetője annak a három alap alapjának, amelyek tulajdonában van a KözépEurópai III. Magántőkealap 100 %-a. Ebből következően az alperes a Quartz Alapkezelő által Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.459/2025/5-II 4 kezelt további befektetésekben is érdekeltséggel rendelkezik. Az alperes válaszában nem jelölte meg, hogy a Quartz Alapkezelő milyen feltételekkel és pontosan mely időponttól kezeli az alperes befektetéseit, holott (az alperes F/10. számon mellékelt nyilatkozatából kitűnően) az alperes és a Quartz Alapkezelő által kezelt Közép-Európai III. Magántőkealap befektetői kapcsolata bizonyosan korábbra nyúlik vissza, mint az értékpapír-kölcsön szerződésnek nevezett tulajdonátruházó szerződés kelte. [26] A 3. kereseti kérelemmel kapcsolatban előadta, hogy mivel számos alapkezelő szervezet létezik, szükségszerűen léteznie kellett egy folyamatnak, amelynek során az alperes és a Quartz Alapkezelő egymással kapcsolatba lépett, esetlegesen több, a közpénzeket, illetve a befektetéseket hatékonyan kezelni kívánó alapkezelő közül kiválasztották. A prudensen működő befektetők jellemzően írásba foglalt és nyilvánosan elérhető befektetési szabályzattal vagy befektetési stratégiával rendelkeznek, amelyben meghatározzák azokat az elveket és szempontokat, amelyekre figyelemmel vannak a befektetéseiket kezelő szervezetek kiválasztása során. Az alperes esetében ilyen szabályzat vagy stratégia nem hozzáférhető. [27] A 4. kereseti kérelemmel azon személy(
  2. ek)neve – mint közérdekből nyilvános adat – kiadását indítványozza, akik a 3. kérelemben említett folyamatban a Quartz Alapkezelő kiválasztásának elbírálását és értékelését végezték. [28] Az 5. kereseti kérelem körében hangsúlyozta, hogy az alperes választ adott a 2025. március 31-i nettó eszközértékre nézve, de elmulasztotta a választ az adatigénylésben meghatározott évek vonatkozásában. [29] A 6. kereseti kérelem tekintetében az alperes választ adott a 2025. március 31-i nettó eszközértékre nézve, valamint a futamidő 2028. december 31-én történő lejáratára nézve, azonban a lejáratkori várható nettó hozamra nem szolgáltatott adatot. [30] A 7. kereseti kérelem alapja az a tény, hogy jelentős összegű közpénz hasznosítását bízta az alperes a Quartz Alapkezelő által kezelt magántőkealapra, valamint az ezen magántőkealapba befektető alapok alapjaira. Azon közérdekű adatok kiadásának elrendelését indítványozza, amelyek bemutatják, hogy az alperes milyen értékeléseket, vizsgálatokat végzett a Quartz Alapkezelő kiválasztása során. Ilyen lehet példaként a MEIPteszt (angolul: Market Economy Investor Principle – MEIP) alapján történő vizsgálat, ami elsősorban az Európai Unió gyakorlatában alkalmazott eljárás annak eldöntésére, hogy egy állami beavatkozás – például állami támogatás, befektetés vagy hitel – piaci alapon történt-e, vagy pedig jogellenes állami támogatásnak minősül. [31] A MEIP-teszt lényege, hogy az adott tranzakció nem minősül tiltott állami támogatásnak, ha az állam úgy viselkedik, mint egy észszerű magánbefektető a piacon. Így például, ha egy állami tulajdonú vállalat pénzt fektet egy másik vállalkozásba, az csak akkor tekinthető megengedettnek, ha egy magánbefektető ugyanolyan piaci körülmények között ugyanígy döntött volna, vagyis megfelelő hozamot és üzleti logikát vár el a befektetéstől. [32] A GAP elemzés (angolul: Gap Analysis) pedig egy módszertan, amellyel feltárják a jelenlegi állapot és a kívánt (jövőbeni vagy cél) állapot közötti különbségeket egy adott szervezet, folyamat, rendszer vagy stratégia esetében. [33] Az alperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő. [34] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a felperes részére közérdekű adatigénylés alapján az név@.hu e-mail címre elektronikus úton adja ki az alábbi közérdekű adatokat: [35] 1. Azon iratok és adatok (például átláthatósági nyilatkozat, tényleges tulajdonosi nyilatkozat, végső tulajdonosi nyilatkozat), amelyek igazolják, hogy amikor a PADME Alapítvány vagyonának vagy befektetéseinek, illetve az Optima Befektetési Zrt. vagyonának Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.459/2025/5-II 5 vagy befektetéseinek a kezelésére kiválasztották a Quartz Alapkezelőt, akkor sor került a Quartz Alapkezelő átláthatóságának az ellenőrzésére és a tényleges tulajdonosa kilétének a megállapítására; [36] 2. az Optima Befektetési Zrt. és azon keresztül a PADME alapítvány tulajdonában lévő közpénzből, forint összegben kifejezve, pontosan mekkora összeget, milyen feltételekkel és pontosan milyen időponttól kezel a Quartz Alapkezelő; [37] 3. annak az eljárásnak az időpontja és az eljárás közzétételének a helye, amelynek során a Quartz Alapkezelő kiválasztásra került, mint az Optima Befektetési Zrt. befektetéseivel gazdálkodó Közép-Európai III. Magántőkealap alapkezelője (például URL cím/internetes link); [38] 4. a Quartz Alapkezelő, mint az Optima Befektetési Zrt. befektetéseivel gazdálkodó Közép-Európai III. Magántőkealap alapkezelője kiválasztásának elbírálását és értékesítését végző egy vagy több személy neve; [39] 5. a Közép-Európai III. Magántőkealap nettó eszközértéke forintban kifejezve az egyes években 2019 és 2023 között; [40] 6. a Közép-Európai III. Magántőkealap várható nettó hozama a futamidő lejártával; [41] 7. a Quartz Alapkezelő kiválasztása során keletkezett iratok, például bírálati lapok, jegyzőkönyvek, illetve a befektetést alátámasztó adatok (például MEIP-tesztek, GAP elemzések), ex-ante vizsgálatok anyagai. [42] Kötelezte az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 292.100 forint perköltséget. [43] Megállapította, hogy az eljárás illetékmentes. [44] Határozatának indokolásában alkalmazott jogszabályként az Info tv. 31. §
(1)bekezdésében és 31/A. §
(4)bekezdésében foglaltakat ismertette. [45] Kifejtette, hogy a perfelvételi tárgyalásra szóló idézést és a keresetlevelet
  1. május 7-én megküldte az alperes részére, az iratokat az alperes nem vett át. A
  2. május 30i
  3. sorszámú végzéssel tájékoztatta az alperest a polgári perrendtartásról szóló
  4. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  5. §
(3)bekezdése alapján, hogy 2025. május 22-én a keresetlevél kézbesítettnek tekintendő. Az alperes a folytatólagos perfelvételi tárgyalásra küldött idézést sem vette át. [46] Mindezekre figyelemmel az Info tv. 31/A. §
(4)bekezdése alapján a keresettel egyezően kötelezte az alperest a kért adatok kiadására. [47] A pervesztes alperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperes részére perköltség megfizetésére. A jogi képviselő munkadíját a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 2. §
(1)bekezdése alapján, a csatolt megbízási szerződés szerint állapította meg. [48] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett. [49] Jogorvoslati kérelmében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságnak új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kérte a felperes perköltségben marasztalását is. [50] Előadása szerint az idézése az elsőfokú eljárás második,
  1. június 6-án tartott folytatólagos perfelvételi tárgyalására sem volt szabályszerű, ezt az idézést sosem kapta meg. [51] Egyes iratokat adminisztratív okokból valóban nem vett át határidőben, így az elsőfokú bíróság az
  2. sorszámú végzésben kézbesítési fikciót állapított meg és elrendelte a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.459/2025/5-II 6 keresetlevél, a 3., a 3-I. és a 3-II. sorszámú végzések megküldését alperesnek. A második tárgyalásra szóló idézést tartalmazó
  3. sorszámú végzés elküldéséről azonban nem intézkedett. A
  4. sorszámú végzést és annak tartalmát kizárólag egy iratbetekintésen ismerte meg, 2025 júniusának közepén. [52] A
  5. sorszámú végzés kézbesítése kapcsán az elsőfokú bíróság kézbesítési fikciót sem állapított meg. [53] Az elsőfokú bíróság az
  6. sorszámú végzéssel együtt csak a keresetlevelet küldte meg részére, annak mellékleteit nem. [54] Az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
  7. §
(2)bekezdésének szabályait, mivel helytelenül állapította meg, hogy az alperes idézése szabályszerű volt, és az alperes ténylegesen nem szabályszerű idézése miatt halasztotta el a tárgyalást. Emiatt az elsőfokú bíróság a perfelvételt lezáró végzést is szabálytalanul hozta meg, a perfelvételt jogellenesen zárta le és az érdemi tárgyalást is jogellenesen folytatta le, vagyis az ítéletet is jogszabálysértő módon hozta meg. [55] Az elsőfokú bíróság a keresetlevél kiküldésénél is hibát vétett. Az 5. sorszámú végzés szerint az elsőfokú bíróság az alperesnek elküldte a keresetlevelet, de annak 10 mellékletét nem. A keresetlevél mellékletei nem állnak a rendelkezésére, így nem volt lehetősége a keresettel szemben érdemben védekezni. Az elsőfokú bíróság ezzel súlyos eljárásjogi hibát vétett, megsértette a Pp. 179. §
(1)bekezdésében és az Info tv. 31/A. §
(3)bekezdésében előírt kötelezettségét. [56] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására és az alperes másodfokú perköltségben marasztalására irányult. A jogi képviselő munkadíját az Ükr. 2. §
(1)bekezdése alapján, áfával növelt összegben kérte megállapítani. [57] Álláspontja szerint, ha az alperes az elsőfokú eljárás szabálytalanságát arra alapítja, hogy idézése nem volt szabályszerű, mert a bíróság nem kézbesítette azt, úgy nem az ítélet elleni fellebbezésnek van helye, hanem kézbesítési kifogás előterjesztésének a Pp. 138. §
(1)bekezdés b) pontjának megfelelően. [58] Az alperes kézbesítési kifogást nem terjesztett elő. [59] A felperes kifejtette azon jogi álláspontját, hogy a kézbesítési kifogás is alaptalan lett volna, mivel az
  1. és
  2. sorszámú utasításból kitűnően az idézést az elsőfokú bíróság megküldte az alperesnek, azonban azt az alperes a meghiúsulási igazolás szerint a második értesítést követően rendelkezésre álló
  3. munkanapon belül sem vette át. A meghiúsulás dátuma az igazolás kiállítását (május 31.) megelőző nap, azaz a kézbesítés
  4. május 30-án megtörtént. [60] Az elsőfokú bíróság nem sértett jogszabályt azzal, hogy a
  5. június 6-án megtartott perfelvételi tárgyalásra szóló idézést szabályszerűnek minősítette és a perfelvételi tárgyalást lefolytatva – az Info tv. 31/A. §
(4)bekezdésének megfelelően – a keresetnek megfelelően ítéletével marasztalta az alperest, ezért hatályon kívül helyezésének nincs helye. [61] A fellebbezés alaptalan. [62] Az alperes fellebbezése az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését célozta, ezért annak jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt [Pp. 358. §
(5)bekezdése]. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között vizsgálta [Pp. 370. §
(1)bekezdése], a Pp. 376. §
(1)bekezdés a) pontja alapján kitűzött tárgyaláson. [63] A fellebbező alperes kizárólag az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte a Pp.
  1. §-ára hivatkozással. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla az ítélet felülbírálata során csak azt vizsgálta, hogy az elsőfokú eljárás során történt-e olyan lényeges eljárási szabálysértés, amely Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.459/2025/5-II 7 az ügy érdemi eldöntésére kihatott; annak orvoslása lehetséges-e a másodfokú eljárásban, vagy szükséges-e az elsőfokú eljárás megismétlése, kiegészítése. Amennyiben ugyanis a fél kizárólag az ítélet hatályon kívül helyezése iránt terjeszt elő jogorvoslati kérelmet, úgy nem kéri az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatát, az arról való döntést, hogy a támadott határozat rendelkezése helytálló-e; ezzel szemben azt állítja, hogy az elsőfokú eljárás részleges vagy teljes megismétlését indokoló olyan eljárási hiba történt, amely miatt nem lehetséges az ügy érdemében való jogerős döntés. [64] Az alperes a fellebbezésben a Pp.
  2. §
(1)bekezdésének, 227. §
(2)bekezdésének és az Info tv. 31/A. §
(3)bekezdésének sérelmét állította a
  1. június 6-i perfelvételi tárgyalásra történő idézésének szabálytalansága, annak meg nem történte okán. Jogorvoslati kérelmének lényege az volt, hogy a
  2. június 6-i tárgyalásra nem volt szabályszerű az idézése, az idézést nem kapta meg, arról egy iratbetekintés alkalmával értesült 2025 júniusában. [65] Az alperes hivatkozása az adott esetben kézbesítési kifogás előterjesztése útján nem lett volna orvosolható, tekintettel arra, hogy a kifogás a kézbesítés szabályszerűtlensége esetére biztosítja fél számára a jogorvoslatot [Pp.
  3. §
(4)bekezdés a) pont], a Pp. 138. §
(4)bekezdés b) pontjának alkalmazása pedig az alperes vonatkozásában nem merülhet fel, mert az
(5)bekezdés szerint a
(4)bekezdés b) pontjában foglalt okból a kézbesítési fikcióval szembeni kifogást csak természetes személy fél vagy az eljárásban részt vevő egyéb természetes személy érdekelt terjesztheti elő. [66] Az alperes nem a kézbesítés szabályszerűtlenségét állította, hanem azt, hogy a perfelvételi tárgyalásra szóló idézést nem kapta meg. Ez a hivatkozás pedig az állított eljárási szabálysértés alapján a fellebbezési eljárásban vizsgálható. [67] A rendelkezésre álló adatok alapján az állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság
  1. május 6-án utasítást adott az alperesnek a
  2. május 16-án 8 óra 30 percre kitűzött tárgyalásra elektronikus úton való megidézésére, és kiadni rendelte az alperes részére a keresetlevelet és mellékleteit. [68] Az idézés, a keresetlevél és annak valamennyi melléklete kiadására
  3. május 7-én került sor. Az iratokat az alperes nem töltötte le. [69] Az első perfelvételi tárgyaláson (
  4. május 16.) az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes idézése nem szabályszerű, új határnapul
  5. június 6-a, 11 órát tűzte ki, amelyre az alperest a jegyzőkönyv megküldésével rendelte idézni (2.P.21.345/2025/
  6. számú jegyzőkönyv). Az idézést a bíróság
  7. május 16-án, elektronikus úton, az alperes e-kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére kiadta. [70]
  8. május 30-án az elsőfokú bíróság a 2.P.21.345/2025/
  9. számú végzésével értesítette az alperest, hogy a Pp.
  10. §
(3)bekezdés alapján a keresetlevelet és a 3., 3-I., 3-II. sorszám alatti végzést a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon,
  1. május 22-én kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési fikció), mert az alperes az iratot nem vette át, az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza. [71] Megküldte azt a bírósági iratot (keresetlevél és végzések), amelyre a kézbesítési fikció bekövetkezését megállapította. Tájékoztatta az alperest a kézbesítési fikcióval szembeni kifogásra vonatkozó szabályokról, illetve a perindítás joghatásainak beállásáról is. Az
  2. sorszámú végzést az alperes részére
  3. május 30-án elektronikus úton kiadta, azt az alperes
  4. június 10-én töltötte le. [72] A
  5. június 6-i perfelvételi tárgyalásra szóló idézést az alperes nem töltötte le, a meghiúsulási igazolás szerint azt az alperes a második értesítést követően rendelkezésre álló
  6. munkanapon sem vette át. A második értesítő kiküldésének ideje
  7. május
  8. 00:20:17, a meghiúsulás dátuma
  9. május
  10. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.459/2025/5-II 8 [73] Alaptalan tehát az alperes érvelése, miszerint a
  11. június 6-i tárgyalásra nem idézte a bíróság szabályszerűen, illetve idézést egyáltalán nem kapott. A részére
  12. május 16-án megküldött idézés letöltésének hiányában azt a Pp.
  13. §
(2)bekezdése alapján a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon, az adott esetben
  1. május 30-án kézbesítettnek kell tekinteni. Ezen idézés tekintetében az elsőfokú bíróságot a kézbesítési fikció bekövetkezéséről való értesítési kötelezettség nem terhelte, ez a kötelezettség ugyanis a Pp.
  2. §
(3)bekezdése alapján csak a keresetlevél és az eljárást befejező határozat vonatkozásában áll fenn. [74] Az Info tv. 31/A. §
(1)bekezdése értelmében közérdekű adat kiadása iránti perben a tárgyalási időköz legalább három munkanap. A perfelvételi tárgyalás megtartására
  1. június 6-án került sor, az e tárgyalásra szóló idézést az alperes részére
  2. május 30-án kell kézbesítettnek tekinteni, a tárgyalási időköz tehát megtartott. [75] Az elsőfokú bíróság a 2.P.21.345/2025/
  3. számú jegyzőkönyvben helyesen állapította meg az alperes idézésének szabályszerűségét és alkalmazta az Info tv. 31/A. §
(4)bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket. A rendelkezésre álló adatok szerint ugyanis az alperes a perfelvételi tárgyalást elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, így a keresetet nem vitatottnak kellett tekinteni és az alperest a perfelvétel lezárását követően a keresetnek megfelelően kellett marasztalni. [76] A fentiek alapján nincs jelentősége annak, hogy az alperes részére a keresetlevél mellékleteit teljeskörűen megküldte-e a bíróság, a részére megküldött iratokat ugyanis nem töltötte le, mindegyik vonatkozásában kézbesítési fikció alapján kerülhetett csak sor a kézbesítés megtörténtének megállapítására. [77] Mindezekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 382. §-a alapján – az ügy érdemét nem érintve – helybenhagyta. [78] A másodfokú eljárás során felmerült perköltség megfizetésére a pervesztes alperest a Pp. 364. § utaló szabálya alapján alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte azzal, hogy az ügyvédi munkadíj összegét az Ükr. 2. §
(1)bekezdés a) pontja szerint, a felszámított összeggel azonosan határozta meg. A felperes jogi képviselőjének munkadíját a megbízási szerződés alapján, 40.000 forint óradíj és 3 munkaóra alapján számította fel. [79] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Stecbauer Anita s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.