A határozat elvi tartalma: Ha az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében az őrsparancsnok megbízási díját a rendvédelmi illetményalap 200%-ában határozta meg, a megbízási díj mértékére vonatkozó törvényi rendelkezést nem sértette meg. A Kúria mint másodfokú bíróság ítélete Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: (felperes címe) A felperes képviselője: Kf.VII.39.550/2021/
- Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró felperes neve Független Rendőr Szakszervezet ügyintéző: dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos (címe) Az alperes: Budapesti Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Stájerits Erik kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj kifizetése A fellebbezést benyújtó fél: alperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Budapest Környéki Törvényszék 20.K.700.379/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék – 20.K.700.379/2020/
- ítélettel kiegészített – 20.K.700.379/2020/
- számú ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 35.000 (harmincötezer) forint másodfokú perköltséget. A le nem rótt 179.336 (százhetvenkilencezer-háromszázharminchat) forint fellebbezési eljárási illeték a magyar állam terhén marad. Kúria VII.Kf.39.550/2021/4 2 Az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] A felperes az alperes hivatásos állományú tagja, akit
- december 1-jei hatállyal szolgálatparancsnok, szolgálatirányító beosztás szolgálatirányító feladatkör ellátására kineveztek, ezzel a szolgálatparancsnoki beosztása szolgálatparancsnok, szolgálatirányító megnevezésre módosult. [2] A felperes munkaköri leírását
- május 3-án fegyverszoba felelősi feladatokkal,
- február 4-én fegyverszoba kezelési feladatokkal egészítették ki. [3] A felperes szolgálatirányító parancsnoki beosztásának ellátása mellett tartósan, folyamatosan, döntően és túlnyomórészben kifejezett utasításra
- március 1-jétől
- január 31-éig őrsparancsnok-helyettesi,
- február 1-jétől
- október 31-éig ténylegesen napi „szinten”, őrsparancsnoki feladatkört,
- november 30-án és
- december 3-án őrsparancsnok helyettes feladatkört látott el, amely feladatok nem tartoztak a szolgálatparancsnoki beosztásába. [4] A felperes
- március 18-án szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben kérte az általa teljesített őrsparancsnok-helyettesi és őrsparancsnoki feladatokra tekintettel elsődlegesen a két beosztás közötti illetmény-különbözetnek a megfizetését a
- március 1-jétől
- január 31-e közötti időszakra vonatkozóan az őrsparancsnokhelyettes és felperes beosztása, míg a
- február 1-je és október 31-e közötti időszakra az őrsparancsnok és felperes beosztása figyelembevételével. Másodlagosan az illetményalap 200 %-ának megfelelő megbízási díjat igényelt, valamint annak középidőtől számított késedelmi kamatát. [5] Budapest Rendőrfőkapitánya a ... Szü. határozatával a felperes szolgálati panaszát, annak megalapozatlansága miatt elutasította. Megállapította, hogy a felperes eredeti beosztásához nem tartozó őrsparancsnok-helyettesi, majd őrsparancsnoki feladatokat nem végzett. A vonatkozó normákban foglaltak szerint látta el kinevezése szerinti szolgálatirányító parancsnoki beosztáshoz tartozó feladatait. Őrsparancsnoki, őrsparancsnok-helyettesi beosztásokhoz tartozó feladatok ellátására utasítást nem kapott. A felperes keresete és az alperes védirata [6] A felperes módosított keresetében elsődlegesen 2.241.700 forint megbízási díj, másodlagosan 2.114.881 forint illetmény-különbözet, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. A megbízási díj havi mértékét az illetményalap 200 %-ában, azaz havi 77.300.-Ft-ban határozta meg. Kúria VII.Kf.39.550/2021/4 3 [7] Az alperes védiratában a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [8] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 2.241.700 forint megbízási díjat és ennek
- július 1-től a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatát, valamint a perköltséget. [9] Az elsőfokú bíróság ítéletét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)bekezdés c) pontjában, a 71. §
(2)-
(6)bekezdésében, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet 35. §
(1)bekezdésében,
- mellékletében, az ORFK utasítás
- pontjában,
- pontjában, 46-
- pontjában foglalt rendelkezésekre alapította. [10] Az elsőfokú bíróság a kereset jogalapját lényegében a keretlevélben foglaltakkal egyezően állapította meg. A megbízási díj havi mértékét mérlegeléssel az illetményalap 200 %-ában, azaz havi 77.300.-Ft-ban határozta meg a
- március 1-től
- január 31-ig, és a
- február 1-től október 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan. [11] A bíróság a megbízási díj mértéke körében megállapította, hogy a felperes megalapozottan hivatkozott az őrsparancsnok-helyettes, és őrsparancsnok magasabb szintű felelősségére és hatáskörére az elvégzendő feladatok körében. Mivel a felelősséget nem absztrakt módon, hanem a konkrétan ellátandó többletfeladatokra tekintettel állapították meg, az ebben a perben megállapított többletfelelősség egyúttal többletfeladat ellátását is jelenti. Az őrsparancsnok-helyettesi és őrsparancsnoki többletfeladatok jelentősen magasabb besorolása, illetménye, és a jelentkező többletfelelősség alapján a törvényben meghatározott maximum megbízási díjat állapította meg. A fellebbezés, a fellebbezés ellenkérelem [12] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte annak részbeni megváltoztatását, a felperes első- és másodfokú perköltségben marasztalását. [13] A fellebbezésben előadta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást felderítette, a megfelelő jogszabályokat alkalmazta, azonban téves, az alperes számára sérelmes és jogszabálysértő következtetést vont le. Az elsőfokú bíróságnak téves az a megállapítása, amely szerint a felperes a Hszt.
- §
(5)bekezdése szerint jogosult a 200 %-os megbízási díjra. Az elsőfokú eljárás során tényelőadást tett arra vonatkozóan, hogy a felperes milyen beosztások mellett milyen megbízásra jogosult. Sem a felperes, sem az eljárásban meghallgatott tanúk nem tettek olyan nyilatkozatot, amelynek alapján a felperes jogosult lett volna 200 %-os megbízási díjra. Az alperesnél 150-200 %-os megbízási díj kiemelt esetekben, a Hszt. által felsorolt kiemelt felelősségben eljáró vezető, valamint középvezetőnek állapítható meg, ebbe a körbe a kapitányságvezető, a főosztályvezető és Kúria VII.Kf.39.550/2021/4 4 helyetteseik tartoznak. Az elsőfokú ítéletben nem szerepel olyan tényállítás, amely szerint felperes végzett volna az előbbiekben felsorolt vezető beosztáshoz tartozó feladatokat. [14] Az alperes álláspontja szerint attól, hogy felperes C, illetve D beosztáshoz tartozó feladatokat végzett beosztásán felül, még nem jogosult a Hszt. szerint meghatározott 200 %os megbízási díjra. A meghallgatott tanúk előadták, hogy a szolgálat parancsnoki és az őrsparancsnok-helyettesi feladatok között nagyon kevés eltérés mutatkozik, erre tekintettel a jelentősen nagyobb felelősség megállapítsa nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság indoklásában bár külön vette az őrsparancsnoki D, valamint az őrsparancsnok helyettesi C besorolási kategóriákat, azonban a megbízási díj megállapításánál, összemosva a két besorolást, egységesen állapította meg a 200 %-os megbízási díjat. A bíróság megállapítása, miszerint felperes részére kiemelt felelősséggel járt mind a helyettesítési, mind az őrsparancsnoki többlet feladatok ellátása a tanúvallomások alapján aggályos. [15] A felperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, az alperes perköltségben marasztalását. [16] A felperes ellenkérelmében előadta, hogy a megbízás alapján járó díjazás mértékét a hatályos szabályozás alapján az állományilletékes parancsnok, illetve a fogadó szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője a feladattal, valamint a feladat ellátására beosztottak számával arányosan állapítja meg, illetve a helyettesítési díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással együtt járó többlet terhek határozzák meg. [17] Az elsőfokú bíróság a törvényes keretek között, mérlegeléssel állapította meg a megbízási díj összegét, figyelembe vette a bizonyítási eljárásban feltárt körülményeket (pl. a kiterjesztett felperesi jogköröket, az ellenőrzési kötelezettségeket, vezetői modulokban végzett tevékenységét, a szolgálat szervezését, a parancsnoki feladatait, a helyettesített személy jogkörének a felperessel történő megosztását, az őrsparancsnok fizikai jelenlétének a hiányát), s különösen azt a tényt, hogy a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet 2. számú melléklete alapján a helyi szervnél az őrsparancsnok-helyettes tiszti C, az őrsparancsnok tiszti D kategóriába tartozik. Mindezek felperes tiszthelyettesi beosztásánál hárommal, illetve néggyel magasabbak, nagyobb felelősséggel bírók. [18] A helyettesített beosztással járó feladatok – az eredeti beosztáshoz képest is – szakmailag magasabb kvalifikáltságú, komolyabb szakértelmet igénylő, nagyobb felelősséggel járó munkát jelentenek, amit igazol azok jelentősen magasabb besorolása is. A bizonyítási eljárás során megállapították, hogy a fenti helyettesítéseket nem havonta egyes napokon, hanem gyakorlatilag minden szolgálati napján, folyamatosan végezte, s az állomány körében parancsnoknak tekintették, akinek végzett feladatai „hajaztak az őrsparancsnokéra”. A Kúria döntése és a döntés jogi indokai [19] Az alperes fellebbezése – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [20] A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdésében foglaltak alapján kizárólag a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [21] Az alperes fellebbezését megalapozó jogszabálysértésként kizárólag a Hszt. 71. §
(5)bekezdésében foglalt rendelkezést jelölte meg, csupán a felperes megbízási díjra jogosultsága mértékét vitatta, ezért a Kúria kizárólag ebben a körben vizsgálódhatott. Kúria VII.Kf.39.550/2021/4 5 [22] A Hszt. 71. §
(5)bekezdése szerint, ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért a rendvédelmi illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékű díjazásra jogosult. [23] Az idézett törvényi rendelkezés és az ebben a perben is irányadó bírói gyakorlat (pl. Kf.VII.39.246/2020/4., Kf.VII.40.283/2020/4.) szerint a megbízási díj mértékének meghatározása szabályszerű munkáltatói eljárás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozik. Ha a munkáltató a többletszolgálat ellátásáért nem határoz meg díjazást, az azzal összefüggésben indított perben a megbízási díj mértékének a megállapítása a jogszabály által meghatározott keretek között – az eset valamennyi körülményének mérlegelésével – a bíróság feladata. [24] Az elsőfokú bíróság mérlegelési jogkörében a rendvédelmi illetményalap 200%-ában határozta meg a felperest megillető megbízási díjat, a megbízási díj mértékére vonatkozó törvényi rendelkezést nem sértette meg. A mérlegelés egyéb szempontjaira vonatkozó jogszabálysértésre az alperes fellebbezésében nem hivatkozott, ezért a Kúria ebben a körben nem vizsgálódhatott. [25] A mérlegelés egyéb szempontjaira vonatkozó olyan anyagi jogi vagy eljárás jogi jogszabálysértés, illetve közzétett kúriai határozat megjelölésének, amely a jogszabálysértést megalapozza, továbbá hivatalbóli bizonyítás, vizsgálat elrendelhetőségének hiányában, az alperesnek a fellebbezésben előadott hivatkozásai (az elsőfokú eljárásban általa előadottakra, a megbízási díj összegszerűségét megalapozó tanúvallomások hiányára, a munkáltatónál irányadó díjazási gyakorlatra, illetve arra, hogy a felperes a Hszt. által felsorolt kiemelt felelősségben eljáró vezető, valamint középvezető beosztáshoz tartozó feladatokat nem, csupán a C, illetve D beosztáshoz tartozó feladatokat végzett beosztásán felül, stb.) a fellebbezés elbírálása során nem vehetők figyelembe, az elsőfokú bíróság mérlegelése a másodfokú vizsgálat korlátjaira tekintettel (Kp. 108. §) nem volt felülvizsgálható. [26] Mindezekre figyelemmel a Kúria a Kp. 109. §
(1)bekezdése alkalmazásával az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Záró rész [27] A pervesztes alperes a Kp.
- § útján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdés és 102. §
(1)bekezdése, valamint a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet
- §
(1)bekezdés a) pontja, 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyérték és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [28] Az alperes az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján teljes személyes illetékmentességben részesül, ezért a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték – a Kp. 35. §
(1)bekezdés alapján alkalmazandó 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel – az állam terhén marad. Az Itv. 46. §
(1)bekezdése értelmében az illeték alap után az illeték mértéke ítélet elleni fellebbezés esetében 8%. Az illeték alap a pertárgy értéke (2.241.700 forint), a fellebbezési eljárás illetéke ennek 8%-a (179.336 forint). [29] A Kúria a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
- §-a alapján tárgyaláson bírálta el. Kúria VII.Kf.39.550/2021/4 6 [30] A Kúria ítélete ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye [Kp.
- §
(1)bekezdés,
- § d) pont]. Budapest,
- október
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró