A határozat elvi tartalma: Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott befogadási okok egyike sem áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.274/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Sperka Kálmán bíró Dr. Gyurán Ildikó bíró Dr. Sugár Tamás bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: dr. Ozvári-Lukács Ádám (felperesi képviselő címe1 levelezési cím: felperesi képviselő címe2) Az alperes: ... Kormányhivatala alperes címe Az alperes képviselője: alperesi képviselő (alperesi képviselő címe, eljáró ügyvéd: Dr. Kiss Imre László) A per tárgya: társadalombiztosítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: Fővárosi Törvényszék 102.K.705.941/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria III.Kfv.45.274/2022/2-I 2 Indokolás A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
- október
- napjától
- december
- napjáig tartó időszakra táppénz ellátás iránti kérelmet terjesztett elő az elsőfokú hatóságnál
- december 30-án. [2] Az alperes a kérelmet a .... számú határozatával a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
- évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
- §
(2)bekezdés a) pontja alapján elutasította. Utalt arra, hogy a felperes
- május
- napjától fennállt biztosítási jogviszonyát – korábbi közigazgatási eljárásból megállapíthatóan – a bérgarancia biztos közreműködésével
- február 6-ig állapították meg akként, hogy
- november 22-től
- december 4-ig elmaradt munkabért határoztak meg részére, azonban
- december 5-től
- február 6-ig munkabért nem kapott, mivel munkavégzési kötelezettsége nem volt igazolva. A bérgarancia alap terhére kifizetett elmaradt munkabér jogcímen lehívható összeg a
- december havi bevallási időszakra vonatkoztatva szerepelt, ezért a felperes biztosítása
- november 22-től
- november 30-ig szünetelt, erre figyelemmel a
- október
- napjától
- december
- napjáig terjedő időszakra táppénzre nem jogosult. [3] A felperes keresetében a határozat hatályon kívül helyezését kérte – perköltség igénye bejelentése mellett – mivel álláspontja szerint az alperes tévesen jutott arra a megállapításra, hogy a vitatott időszakban a biztosítása szünetelt, az alperes döntése jogszabályellenes. [4] Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy a döntését a jogszabályoknak megfelelően hozta meg. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp) 2.§
(4)bekezdése, 3.§
(3)bekezdése, 85.§
(1)-
(2)bekezdése, az Ebtv. 39/A.§
(1)bekezdése, 43.§
(1)bekezdése, 46.§
(1)bekezdés e) pontja, 47.§
(2)bekezdés a) pontja, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 7.§
(1)bekezdése, 8.§ c) pontja, 44.§
(1)bekezdése, valamint az Ebtv. végrehajtására kiadott 2017/1997. (XII.1.) Korm. rendelet 31.§
(1)bekezdése alkalmazásával elutasította. [6] Az ítélet indoklásában foglaltak szerint a közigazgatási perben a munkáltatói jogkör gyakorlója, a kijelölt bérgarancia biztos intézkedéseinek a jogszerűsége nem vizsgálható, az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a közhiteles nyilvántartások adataiból megállapíthatóan a felperes nem rendelkezett biztosítási jogviszonnyal. Kúria III.Kfv.45.274/2022/2-I 3 A felülvizsgálati kérelem [7] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az ítélet megváltoztatását és a támadott közigazgatási cselekmény megsemmisítése mellett a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- b)pontjára, valamint másodlagosan
- a)pontjára hivatkozott. Álláspontja szerint az ítélet sérti a Kp. 2. §
(1)és
(4)bekezdését, a 3. §
(3)bekezdését, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323.§
(2)bekezdését, a Tbj. 8. §
- a)pont
- aa)alpontját és
- c)pontját, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) – az 51.§
(1)bekezdése, az 145.§
(1)bekezdése– vonatkozó rendelkezéseit. [9] Megítélése szerint a közigazgatási eljárásban és a perben felvetett jogkérdés jelentős súlyú, mivel alapvetően és várhatóan éveken át erőteljesen kihat kiskorú gyermekei megélhetésére, egészségbiztosítási ellátásokból történő kiesésük pedig alapvető jogaik sérelmét is eredményezheti. Véleménye szerint a perbeli jogkérdés tisztázása továbbá nemcsak a peres felek, hanem más, pénzbeli egészségbiztosítási ellátást igénylő személyek esetében is fontos lehet. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdése értelmében a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [11] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117.§
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118.§
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A Kp. 117.§
(4)bekezdése kétségkívül úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt indokolni – a 118.§
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását. Így kerülhet ugyanis a Kúria III.Kfv.45.274/2022/2-I 4 Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntésében. [12] A felperes felülvizsgálati kérelme befogadását elsődlegesen a Kp. 118.§
(1)bekezdés b) pontja megjelölésével kérte. [13] A Kp. 117.§
(4)bekezdés második mondata alapján a 118.§
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [14] Jelen esetben a felperes a fentiekre figyelemmel nem hivatkozott olyan, a Kúria által közzétett határozatra, amely indokolta volna a felülvizsgálati kérelem Kp. 118.§
(1)bekezdés b) pontja alapján történő befogadást. [15] A felperes felülvizsgálati kérelme befogadását másodlagosan – annak tartalma alapján – a Kp. 118.§
(1)bekezdés
- a)pontjának
- ab)alpontjára hivatkozással is kérte, mivel álláspontja szerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata az ügy társadalmi jelentősége miatt indokolt. Ehhez azonban az lett volna szükséges, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. [16] A Kúria nem találta megállapíthatónak, hogy a felülvizsgálattal érintett ügy a jogalanyok széles körét közvetett, vagy közvetlen módon érintené, illetve rájuk kihatással lenne. Nem állapítható meg a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdés tömeges, vagy nagy számban történő előfordulása, amelynek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás lenne szükséges, továbbá a befogadás megjelölt indoka a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba nem hozható. [17] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118.§
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [18] Nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem befogadására, ha a Kp. 118. §
(1)bekezdésében meghatározott befogadási okok egyike sem áll fenn. Záró rész [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [21] A Kúria végzése elleni felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- december
- Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró, Dr. Gyurán Ildikó s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró Kúria III.Kfv.45.274/2022/2-I A kiadmány hiteléül: tisztviselő 5