← Magyarország

Kfv.37222/2024/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A közigazgatási bíróság köteles megindokolni és alátámasztani azon ténymegállapítását, hogy a szülői szervezet véleményét a fenntartó a köznevelési intézmény átszervezésével kapcsolatos döntése előtt kikérte. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.222/2024/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kovács András a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró, Dr. Sperka Kálmán bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró Az I. rendű felperes: I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) Az I. rendű felperes képviselője: Dr. Siket István ügyvéd (I. rendű felperesi képviselő címe) A II. rendű felperes: II. rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) A III. rendű felperes: III. rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) A IV. rendű felperes: IV. rendű felperes neve (IV. rendű felperes címe) Az V. rendű felperes: V. rendű felperes neve (V. rendű felperes címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Kovács N. Balázs ügyvéd (alperesi képviselő címe) Az I. rendű alperesi érdekelt: I. rendű alperesi érdekelt neve (I. rendű alperesi érdekelt címe) Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: Őszy Ügyvédi Iroda (I. rendű alperesi érdekelt képviselőjének címe, ügyintéző ügyvéd: dr. Halásziné dr. Sós Gabriella Mónika) A II. rendű alperesi érdekelt: II. rendű alperesi érdekelt neve (II. rendű alperesi érdekelt címe) A II. rendű alperesi érdekelt képviselője: II. rendű alperesi érdekelt képviselője A III. rendű alperesi érdekelt: III. rendű alperesi érdekelt neve (III. rendű alperesi érdekelt címe) A III. rendű alperesi érdekelt képviselője: III. rendű alperesi érdekelt képviselője A IV. rendű alperesi érdekelt: IV. rendű alperesi érdekelt neve (IV. rendű alperesi érdekelt címe) A IV. rendű alperesi érdekelt képviselője: IV. rendű alperesi érdekelt képviselője A per tárgya: köznevelési intézmény átszervezésével kapcsolatos közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél: az I. rendű felperes
  2. szám alatt A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Fővárosi Ítélőtábla
  3. február 7-én hozott 4.Kpkf.751.462/2023/
  4. számú végzése Rendelkező rész Kúria III.Kfv.37.222/2024/8-I 2 A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.751.462/2023/
  5. számú végzését – az elsőfokú végzésre kiterjedően – hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Az alperes felülvizsgálati eljárási költségét 19.050,- (tizenkilencezer-ötven) forintban állapítja meg. A végzés ellen felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A II. rendű alperesi érdekelt mint a III. rendű alperesi érdekelt fenntartója
  6. március 20-án tájékoztatást adott ki arról, hogy a III. rendű alperesi érdekelt tekintetében meghatározott szempontok mellett átszervezési eljárás szükséges. A III. rendű alperesi érdekelt ... tagintézményének szülői szervezete és a IV. rendű alperesi érdekelt a véleményezési jogával nem élt. Az I. rendű felperes véleményt nyújtott be, amelyben az átszervezést nem támogatta. [2] Az I. rendű alperesi érdekelt a
  7. május 12-i felterjesztésével javaslatot tett az alperesnek a III. rendű alperesi érdekelt átszervezésére. Az alperes nevében eljárt köznevelési államtitkár
  8. május 31-én a ... számú döntési tábla ... soraiban döntött az átszervezési javaslatról. E szerint a III. rendű alperesi érdekeltnek a ... szám alatti székhelyintézménye jogutódlással megszűnt, míg a ..., ... utca
  9. szám alatt működő tagintézménye székhelyintézménnyé vált. [3] A II. rendű alperesi érdekelt
  10. augusztus 28-án adta ki a III. rendű alperesi érdekelt
  11. szeptember 1-étől hatályos szakmai dokumentumát, amelyben átvezetésre került a III. rendű alperesi érdekelt fenti döntés szerinti átszervezése. A kereseti kérelem [4] A felperesek keresetet terjesztettek elő az alperesnek a III. rendű alperesi érdekelt átszervezésére vonatkozó döntésével szemben kérve annak megsemmisítését; a jogsértő állapot megszüntetésének elrendelését; továbbá a jogsértés előtti állapot visszaállítását oly módon, hogy a III. rendű alperesi érdekelti iskola székhelye a korábbi székhelyintézményben legyen. Az elsőfokú végzés Kúria III.Kfv.37.222/2024/8-I 3 [5] A Szegedi Törvényszék a 101.K.701.266/2023/
  12. számú végzésében az eljárást megszüntette. [6] Az indokolás szerint az alperes a nemzeti köznevelésről szóló
  13. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.)
  14. §-ában foglalt valamennyi kötelezettségének eleget tett, az intézmény alkalmazotti közössége, a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat és a vagyonkezelésben lévő székhelyintézmény ingatlan tulajdonos önkormányzatának véleményét az I-III. rendű alperesi érdekeltek útján igazoltan beszerezte. [7] A perindításra jogosultak speciális körét meghatározó Nkt.
  15. §

(1)bekezdése csak abban az esetben teszi lehetővé a döntés megtámadását, ha azt az előzetes vélemény elmulasztásával hozták meg, ebben az esetben a sérelmet szenvedett fél és az, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik, jogosult közigazgatási pert indítani. Mivel a konkrét esetben ilyen mulasztás nem volt megállapítható, így a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 48. §
(1)bekezdés c) pontjában foglalt pergátló akadály (az aktív perbeli legitimáció hiánya) alkalmazásának volt helye, ezért a törvényszék az eljárást a Kp. 81. §
(1)bekezdése alapján megszüntette. A felperesek által hivatkozott Nkt. 83. §
(4)bekezdésében szereplő szervezetek véleményének kikérését teszi csak kötelezővé a jogszabály, az nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy a véleménynyilvánítás kötelező lenne. [8] Az iratokból megállapítható, hogy a felperesek
  1. március 15-én – a
  2. március 20-án megküldött tájékoztatást megelőzően – kelt ellenvéleményükben kifejtették, hogy az átszervezést ellenzik. Ezért a felperesek azon hivatkozása, hogy véleménynyilvánítási jogukat nem gyakorolhatták, illetve a kért információk alapján nem teljeskörűen gyakorolták, nem helytálló. [9] Az alperesi döntésnek nincsenek formai követelményei, így az alapjogi okból való semmisségre történő felperesi hivatkozás nem foghat helyt. Az alperest döntése során a vélemények nem kötik, annak meghozatalakor a rendelkezésre álló véleményeket mérlegelve határozott. A IV. rendű alperesi érdekelt hallgatása nem befolyásolta az eljárás jogszerűségét. [10] A II-V. rendű felperesek perindítási jogosultsága – a fentieken túl – azért is hiányzik, mert nem a szülők, hanem a szülői szervezet jogosult a perindításra. A másodfokú végzés [11] Az I-V. rendű felperesek fellebbezését elbíráló végzésében a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [12] Elsődlegesen hangsúlyozta, a Kpkf.VI.40.317/2021/
  3. számú kúriai végzésből is következően az Nkt.
  4. §
(1)bekezdése kifejezetten megjelöli a perindításra jogosult személyi kört és feltételt. A köznevelési intézmény átszervezésével kapcsolatban jogszabályban megkövetelt előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzése nélkül, ezek elmulasztásával hozott döntés megtámadását az Nkt. csupán a sérelmet szenvedett félnek és annak, akinek ahhoz törvényes érdeke fűződik, teszi lehetővé. [13] Az eredményes perindítás feltétele, vagyis a véleménykérés elmulasztása a jelen esetben hiányzott, ez a beszerzett iratokból minden kétséget kizáróan és további részletes vizsgálat nélkül megállapítható volt. Az iratok alátámasztották, hogy a III. rendű alperesi érdekeltnél két szülői szervezet működött, a II. rendű alperesi érdekelt pedig
  1. március 20-án mindkét szülői szervezetet megkereste véleménynyilvánítás céljából. Az I. rendű Kúria III.Kfv.37.222/2024/8-I 4 felperes már a megkeresést megelőzően ellenvéleményt fogalmazott meg, majd
  2. március 29-én ülést tartott, amelyen úgy határozott, hogy az átszervezést nem támogatja. A fentiekre tekintettel alaptalanul hivatkozott az I. rendű felperes arra, hogy a II. rendű alperesi érdekelt véleményadás céljából nem kereste meg. [14] A Kpkf.VI.40.317/2021/
  3. számú kúria végzés [37] bekezdése sem támasztotta alá a felperesek érvelését, mivel abból következően a megtámadáshoz fűződő törvényes érdek csak akkor jöhet számításba, ha a vélemény beszerzését a fenntartó elmulasztotta. [15] A vélemények beszerzésére vonatkozó eljárási kötelezettség teljesítésére figyelemmel helyesen jutott a törvényszék arra a következtetésre, hogy a Kp.
  4. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti pergátló akadály folytán az eljárást – a Kp. 81. §
(1)bekezdés a) pontját alkalmazva – meg kellett szüntetni. [16] Az ítélőtábla rámutatott, az, hogy milyen információkat kellett a szülői szervezet rendelkezésére bocsátani, továbbá a miniszteri döntés milyen alakszerűséghez volt kötve, az ügy érdemére tartozik. Ezen kérdések tisztázására csak akkor nyílt volna mód, ha a felperes keresete érdemben elbírálható. Az eljárás megszüntetése miatt erre nem kerülhetett sor, ezekben a kérdésekben az elsőfokú bíróság szükségtelenül foglalt állást. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek [17] A jogerős másodfokú végzéssel szemben az I. rendű felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítása iránt. Álláspontja szerint az eljárást megszüntető végzés törvénysértő mert a keresetlevél a Kp. 48. §
(1)bekezdés
  1. c)pontjára alapítottan nem lett volna visszautasítható. [18] Az eljárt bíróságok a tényállást iratellenesen állapították meg, mert a III. rendű alperesi érdekeltnél három szülői szervezet működött, köztük az I. rendű felperes. A II. rendű alperesi érdekelt 2023. március 20-án az I. rendű felperesi szülői szervezetet véleménynyilvánítás céljából nem kereste meg, továbbá a rendelkezésre álló, releváns információkat részére nem adta ki. Az I. rendű felperesi szülői közösség 2023. március 29-én nem tartott ülést, aznap egy másik szülői szervezet ülése zajlott le. [19] Az ítélőtábla másodfokú végzésének fentiekkel ellentétes [18] bekezdése iratellenes. Az I. rendű felperes véleményének beszerzése az Nkt. 83. §
  2. c)pontjának ellenére nem történt meg. Ennek hiányában az I. rendű felperes perindítási jogosultsága az Nkt. 40. §
(1)bekezdésére figyelemmel fennáll, az eljárás megszüntetése sérti a Kp. 48. §
(1)bekezdés c) pontját és 81. §
(1)bekezdés a) pontját. [20] Az I. rendű felperes továbbá kifejtette, hogy a Kpkf.VI.40.317/2021/
  1. számú kúriai végzés [37] bekezdéséből következően, amennyiben bármely véleményezésre jogosult véleményének beszerzése elmulasztásra került, az perindítási jogot biztosít a számára, továbbá mindazoknak, akiknek törvényes érdeke fűződik a megtámadáshoz. [21] A II. rendű alperesi érdekelt átszervezéssel kapcsolatos tájékoztatásának tartalma és terjedelme nem felelt meg az Nkt.
  2. §
(5)bekezdésében írtaknak, mert nem tette hozzáférhetővé azokat az információkat a véleményezési joggal rendelkezők részére, amelyek a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésre álltak. A Hatástanulmányt a II. rendű alperesi érdekelt az I. rendű felperes kifejezett kérésére sem adta ki. Kúria III.Kfv.37.222/2024/8-I 5 [22] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében az ítélet hatályában fenntartását indítványozta, mert az véleménye szerint az irányadó jogszabályoknak megfelel. [23] Elsődlegesen hangsúlyozta, hogy a Kpkf.VI.40.317/2021/
  1. számú kúriai végzéstől a jogerős végzés nem tért el, azt az ítélőtábla maga is alkalmazta döntésében. [24] Az eljárt bíróságok a tényállást a szükséges mértékben feltárták, azt végzéseikben helyesen ismertették, döntéseik jogszerűek. [25] A felperesek keresetlevelükben maguk is úgy nyilatkoztak, hogy a szülők
  2. június 30-án értesültek a döntésről az intézményvezető ... rendszeren keresztül küldött üzenetéből. Továbbá a felperesek képviseletében eljáró személy tiltakozó levelet küldött a döntéssel szemben a alperes neve részére, amelyre a köznevelési államtitkár kiadmányozásával
  3. augusztus 1-én válaszlevél került megküldésre. A fenntartói döntés a döntéshozó mérlegelési jogkörébe tartozik, az csak az Nkt.-ban meghatározott eljárás szabályok megsértése esetén támadható meg bíróság előtt. A fenntartó jogszabályi kötelezettségének eleget tett, a véleményezési joggal rendelkezők véleményét kikérte, a tájékoztatást megadta, kellő időt biztosított a vélemény kialakításához. [26] A felperesek a peres eljáráson azt nyilatkozták, hogy a véleményezési eljárás „formális” volt, ezzel maguk is elismerték, hogy a véleményezési eljárás lefolytatásra került. A tiltakozó levelekre a szülők a ... érdemi választ kaptak. Az alperesi érdekeltek felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztettek elő, a II-V. rendű felperesek a felülvizsgálati kérelemre észrevételt nem tettek. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem alapos. [28] A Kp.
  4. §
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. [29] Az Nkt. 40. §
(1)bekezdés első mondata értelmében, ha jogszabály a fenntartói irányítás körébe tartozó valamely döntés meghozatalát előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzéséhez köti, az ennek elmulasztásával hozott döntést a sérelmet szenvedett fél és az akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fűződik, közigazgatási perben megtámadhatja. A 83. §
(3)bekezdés b) pontja szerint a fenntartó a köznevelési intézmény átszervezésével összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi a
(4)bekezdésben foglaltak véleményét. A 83. §
(4)bekezdése alapján a fenntartó
(3)bekezdésben foglalt döntése előtt ki kell kérni:
  1. a)az intézmény alkalmazotti közössége,
  2. b)az óvodaszék, az iskolaszék,
  3. c)a szülői szervezet,
  4. d)az iskolai diákönkormányzat,
  5. e)a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal – a települési nemzetiségi önkormányzat, érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek,
  6. f)a vagyonkezelésében levő ingatlan tulajdonos önkormányzatának Kúria III.Kfv.37.222/2024/8-I 6 véleményét. [30] Az eljárt bíróságok a Kpkf.VI.40.317/2021/2. számú kúriai végzést alapul véve helytállóan foglaltak állást arról, hogy az Nkt. 40. §
(1)bekezdése kifejezetten megjelöli a perindításra jogosult személyi kört és feltételt. A köznevelési intézmény átszervezésével kapcsolatban jogszabályban megkövetelt előzetes vélemény, egyetértés, szakvélemény beszerzése nélkül, ezek elmulasztásával hozott döntés megtámadását csupán a sérelmet szenvedett félnek, és annak, akinek ahhoz törvényes érdeke fűződik, teszi lehetővé, és e személyi körnek a jogszabályban megkövetelt előzetes vélemény beszerzése nélkül hozott döntésével szemben biztosítja a keresetindítás lehetőségét (törvényszéki végzés [22] bekezdése, ítélőtáblai végzés [15] bekezdése). [31] A felperesek keresetükben előadták, hogy a fenntartói döntésről az I. rendű felperesi szülői szervezet előzetes értesítést nem kapott, az egyes szülők az iskola intézményvezetőjének a ... rendszeren keresztül 2023. június 30-án közzétett üzenetéből értesültek arról. [32] A törvényszék végzésében egyrészt rögzítette, hogy a II. rendű alperesi érdekelt a csatolt átszervezési dokumentációval igazolta, hogy az Nkt. 83. §
(4)bekezdésében szereplő valamennyi releváns szervezetet megkereste az átszervezésről való véleményük kikérése érdekében. Az intézményben működő két szülői szervezet közül az egyik, amelynek tagjai a II. rendű – V. rendű a felperesek, nem támogatták a javaslatot, a másik szervezet pedig többszöri megkeresés ellenére sem nyújtotta be véleményét. Másrészt a felperesek
  1. március 15-én – a véleménynyilvánító szervezetek részére
  2. március 20-án megküldött tájékoztatást megelőzően – kelt ellenvéleményükben kifejtették, hogy nem értenek egyet az átszervezéssel. Ezért a felperesek azon hivatkozása, hogy vélemény nyilvánítási jogukat nem gyakorolhatták vagy nem teljeskörűen gyakorolhatták nem helytálló (végzés [24]-[25] bekezdései). [33] Az ítélőtábla végzése [18] bekezdésében kifejtette, miszerint a rendelkezésre álló iratok alátámasztották, hogy a III. rendű alperesi érdekeltnél két szülői szervezet működött, amelyeket a II. rendű alperesi érdekelt
  3. március 20-án véleménynyilvánítás céljából megkeresett. A korábbi tagintézmény szülői szervezete a véleménynyilvánítási jogával nem élt, az I. rendű alperes pedig már a megkeresést megelőzően,
  4. március 15-én ellenvéleményt fogalmazott meg,
  5. március 29-én ülést tartott és a szülőktől érkezett véleményeket összegezve úgy határozott, hogy az átszervezést nem támogatja. [34] Az I. rendű felperes felülvizsgálati kérelmében kiemelte, hogy az eljárt bíróságok a tényállást iratellenesen állapították meg, mert a III. rendű alperesi érdekeltnél három szülői szervezet működött, köztük az I. rendű felperes. A II. rendű alperesi érdekelt
  6. március 20-án az I. rendű felperest véleménynyilvánítás céljából nem kereste meg, az I. rendű felperes a
  7. március 29-én nem tartott ülést, aznap egy másnap szülői szervezet ülése zajlott. [35] Az első- és másodfokú bíróság tehát végzésükben ténymegállapítást tettek arra vonatkozóan, hogy a II. rendű alperesi érdekelt
  8. március 20-án az I. rendű felperesi szülői szervezetet is megkereste a köznevelési intézmény átszervezése tárgyában történő véleménynyilvánítás céljából. Ezt a ténymegállapítást azonban nem indokolták, azt a rendelkezésre álló iratok nem támasztják alá. [36] Az iratok szerint a II. rendű alperesi érdekelt a
  9. március 20-án kelt iratában véleménynyilvánításra két szülői szervezetet hívott fel, egyrészt a III. rendű alperesi érdekelt neve ... amelynek a vezetője ... és a III. rendű alperesi érdekelt neve ... amelynek elnöke .... [37] Az I. rendű felperest a csatolt irat szerint a szülők
  10. június 19-én alapították, annak elnöke ..., a neve I. rendű felperes neve. Továbbá
  11. március 29-én nem az I. rendű felperes tartott ülést, hanem egy másik szülői szervezet, amelynek vezetője .... Kúria III.Kfv.37.222/2024/8-I 7 [38] A Kp.
  12. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(4)bekezdése szerint az indokolás a bíróság által megállapított tényeket, a feleknek a per tárgyára vonatkozó kérelmét, illetve nyilatkozatát és azok alapjának rövid ismertetését, az érdemi rendelkezés tartalmára történő utalást, továbbá a jogi indokolást tartalmazza. A 346. §
(5)bekezdés első mondata alapján a jogi indokolás tartalmazza az ítélet alapjául szolgáló jogszabályokat és szükség esetén azok értelmezését, a megállapított tényekre vonatkozó bizonyítékokat azokkal a körülményekkel együtt, amelyeket a bíróság a bizonyítékok mérlegelésénél irányadónak vett, a tények megállapításának egyéb körülményeit, továbbá azokat az okokat, amelyek miatt a bíróság valamely tényállítást nem talált bizonyítottnak vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte. [39] A törvényszék és az ítélőtábla végzése rögzítették a megállapított tényeket, azonban azon ténymegállapítás körében, hogy az I. rendű felperes részére a II. rendű alperesi érdekelt megküldte a véleménynyilvánításra vonatkozó felhívást, álláspontjukat nem támasztották alá és nem indokolták. [40] Ez az eljárási jogszabálysértés az ügy érdemi elbírálása kihatott, mivel a peres eljárás meghatározó kérdése, hogy az I. rendű felperes vonatkozásában a II. rendű érdekelt betartottae az Nkt. 83. §
(3)bekezdés b) pontjában és
(4)bekezdés c) pontjában foglaltakat. [41] A Kúria hangsúlyozza, hogy az a tény, miszerint az I. rendű felperes
  1. március 15-i dátummal „Ellenvélemény” megnevezéssel a tervezett átszervezésről véleményt küldött meg a fenntartónak, nem váltotta ki és nem tette szükségtelenné azt az Nkt.
  2. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti előírást, hogy a fenntartónak a köznevelési intézmény átszervezésével összefüggő döntése előtt be kell szereznie – egyebek mellett – az Nkt. 83. §
(4)bekezdés c) pontjára figyelemmel az I. rendű felperes véleményét. Az Nkt. 40. §
(1)bekezdése a közigazgatási per megindítását ahhoz a feltételhez köti, hogy a fenntartó a jogszabály szerint szükséges előzetes véleményt nem szerezte be. A „beszerzéshez köti” kifejezés egyértelműen arra utal, hogy a fenntartónak kötelessége az előzetes vélemény beszerzése akkor is, ha az adott szülői szervezet már nyilatkozott. Ezt támasztja alá az Nkt. 83. §
(5)bekezdése, amely szerint a
(3)-
(4)bekezdésben meghatározott vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésre áll. Ebből következően a véleménynyilvánításra való felhívás mellé a fenntartónak kötelezettsége az Nkt. 83. §
(5)bekezdésében foglalt információk rendelkezésre bocsátása. [42] Nincs jelentősége annak, hogy a szülők mikor, milyen módon értesültek a döntésről és a szülői panaszokra a ... köznevelési államtitkára milyen tartalmú választ adott. [43] A Kúria a Kp. 121. §
(1)bekezdés a) pontját alkalmazva a másodfokú végzést – az elsőfokú végzésre kiterjedően – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [44] A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság köteles vizsgálni, hogy a II. rendű alperesi érdekelt mint fenntartó felhívta-e az I. rendű felperesi szülői szervezetet az átszervezéssel kapcsolatos vélemény nyilvánításra, avagy nem. Az erre vonatkozó döntését a törvényszék köteles megindokolni, valamint alátámasztani és ennek következményeit az ügy érdemében levonni az Nkt. irányadó rendelkezéseinek alkalmazásával. A döntés elvi tartalma Kúria III.Kfv.37.222/2024/8-I 8 [45] A közigazgatási bíróság köteles megindokolni és alátámasztani azon ténymegállapítását, hogy a szülői szervezet véleményét a fenntartó a köznevelési intézmény átszervezésével kapcsolatos döntése előtt kikérte. Záró rész [46] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó 107. §
(1)bekezdésének megfelelően tárgyaláson kívül bírálta el. [47] A Kúria a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő alperesnek a felülvizsgálati eljárási költségét megállapította, annak viseléséről az elsőfokú határozatot hozó bíróságnak kell döntenie. [48] Az I. rendű felperes felülvizsgálati eljárási költséget nem kért. [49] A végzéssel szembeni felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Kovács András s.k. a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás s.k. előadó bíró, Dr. Bérces Nóra s.k. bíró, Dr. Sperka Kálmán s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.