← Magyarország

Gf.20185/2021/6 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A legfőbb szerv határozatán alapuló változásbejegyzési kérelem esetén a cégbíróságnak a nemperes eljárás keretei között a legfőbb szerv határozata okiratokból megállapítható jogszerűségét is vizsgálnia kell. Egymást követő változásbejegyzéseknél az eljárás felfüggesztésének vizsgálata. Győri Ítélőtábla Gf.II.20.185/2021/

  1. A Győri Ítélőtábla a dr. Csizmás Artúr István (cím5) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek a dr. Ábrahám István ügyvéd (cím6) által képviselt Alperes1 (Cím1.) alperessel szemben a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Szombathelyi Törvényszék
  2. október
  3. napján kelt 7.G.40.012/2021/19-I. szám alatti ítéletével szemben az alperes által
  4. szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A cégnyilvántartásba
  5. augusztus
  6. napján Cg. Cégjegyzékszám1 cégjegyzékszám alatt bejegyzett, 3 millió Ft törzstőkével működő Alperes1 tagja Felperes1, aki az üzletrészek 80 százalékával és törvényes képviselő1, aki az üzletrészek 20 százalékával rendelkezik. Az ügyvezetői tisztséget az alapító tag Felperes1 mellett
  7. március
  8. napjától önálló képviseleti joggal törvényes képviselő1 töltötte be. A
  9. május
  10. napján megtartott taggyűlésen bekövetkezett változások alapján a cégbíróság Felperes1 ügyvezetőt a cégjegyzékből törölte, és ügyvezetőként – törvényes képviselő1 mellett – önálló képviseleti joggal törvényes képviselő2t jegyezte be. Ezt követően a felperes cégtörvényességi kérelmére a cégbíróság által összehívott,
  11. február
  12. napján megtartott, megismételt taggyűlésen elfogadott változások alapján a cégbíróság a Cg.
  13. szám alatti végzésével az ügyvezetői tisztségből törvényes képviselő1t és törvényes képviselő2t törölte - míg Felperes1et és ügyvezető1t önálló képviseleti joggal bejegyezte; valamint törölte a társaság Cím
  14. szám alatti székhelyét és bejegyezte a cím7 szám alatti címet székhelyként. [2] Ezen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt törvényes képviselő1 és törvényes képviselő2 terjesztett elő keresetet. A kereset alapján a Szombathelyi Törvényszék a
  15. november
  16. napján kelt 7.G.40.020/2021/18-II. számú ítéletével a Cg.
  17. változásbejegyző végzés Felperes1 és ügyvezető1 vezető tisztségviselő jogviszonya
  18. február
  19. napjától bejegyzésére vonatkozó adata (a 13/8 és 13/9 rovat) jogszabálysértő voltát megállapította, egyebekben a végzést hatályában fenntartotta; míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az ítélet ellen a keresetet előterjesztő törvényes képviselő1 és törvényes képviselő2 a felperesek fellebbezése folytán a Győri Ítélőtábla előtt a Gf. II. 20.002/2022 szám alatt van folyamatban fellebbezési eljárás. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.185/2021/6 2 [3] A
  20. február
  21. napján kelt meghívóval törvényes képviselő2 ügyvezető
  22. április
  23. napjára a Cím
  24. szám alatti címre taggyűlést hívott össze, a megismételt taggyűlés időpontját
  25. május
  26. napjában megjelölve. A meghívóban 4 napirendi pontot jelölt meg. A
  27. április
  28. napján kelt okiratban törvényes képviselő1 a taggyűlés napirendi pontjai kiegészítését javasolta a következő pontokkal:
  29. Felperes1 és ügyvezető1 ügyvezetői tisztségből való visszahívása és új ügyvezető, ügyvezetők választása,
  30. az új ügyvezető, ügyvezetők díjazásáról való döntés,
  31. a társaság székhelyének módosításáról szóló döntés. [4]
  32. április 27-én a tagok taggyűlést nem tartottak.
  33. május 2-án a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020.(IV.10) Korm.rendelet szabályai alapján skype-on megtartott taggyűlés jegyzőkönyve rögzítette, hogy „a
  34. április 27.-re összehívott taggyűlés határozatképtelen volt, azon egyik szavazásra jogosult sem jelent meg és a taggyűlés a 102/
  35. (IV.10) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban történő lebonyolítására sem került sor." A jegyzőkönyv szerint "megismételt” taggyűlésen – elektronikus úton – törvényes képviselő1 tag és meghatalmazottjaként törvényes képviselő2 jelent meg. A taggyűlésen a jelenlévők "2 igen szavazattal" a 20/
  36. (V. 2.) taggyűlési határozattal Felperes1et és ügyvezető1t az ügyvezetői tisztségéből visszahívták és törvényes képviselő1t, valamint törvényes képviselő2t határozatlan időre önálló képviseleti joggal ügyvezetővé választották. A 22/
  37. (V.2.) taggyűlési határozattal a társaság új székhelyét a Cím
  38. szám alatti címben határozták meg. [5] A cégnyilvántartásba bejegyzett Felperes1 és ügyvezető1 ügyvezető – valamint a cím7 szám alatti székhely törlése; valamint törvényes képviselő1 és törvényes képviselő2 ügyvezető, a Cím
  39. szám alatti székhely bejegyzése iránt a cég a törvényes képviselő1 ügyvezető által
  40. június 2-án meghatalmazott ügyvéd útján
  41. június 4-én Cg. 74 szám alatt terjesztett elő változásbejegyzési kérelmet. A kérelmet a cégbíróság a
  42. június
  43. napján kelt Cg.
  44. szám alatti végzésével a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  45. évi V. törvény (Ctv.)
  46. §

(2)bekezdése alapján hiánypótlás nélkül utasította vissza, mivel megítélése szerint a kérelmező nem jogosult a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére. A cég fellebbezése folytán eljáró Győri Ítélőtábla
  1. július
  2. napján kelt Cgtf.IV.47.007/2020/
  3. szám alatti végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a Ctv.
  4. §
(2)bekezdése szerinti eljárás során a cégbíróság csak akkor utasíthatja vissza hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül a változásbejegyzési kérelmet, ha a Ctv.
  1. számú mellékletében meghatározott mellékleteket nem csatolta a cég. Megjegyezte a másodfokú bíróság, hogy a megválasztott vezető tisztségviselő a megbízás elfogadásától jogosult a változásbejegyzési kérelem előterjesztésére. A megismételt eljárás során meghozott Cg.
  2. számú végzésével a cégbíróság a változásbejegyzési kérelmet elutasította. Az indokolás szerint a változásbejegyzési kérelmet a Ctv.
  3. § alapján bírálta el és megállapította, hogy a
  4. §
(6)Győri Ítélőtábla II.Gf.20.185/2021/6 3 bekezdés f) pontja, valamint a Ptk. 3:17-3:19 § szerint a kérelem elutasításának van helye. Határozatát arra alapította, hogy a taggyűlést, amelyen a változás alapjául szolgáló okiratok születettek, nem szabályszerűen hívták össze. A taggyűlést ugyanis az ügyvezető jogosult összehívni, a tag, valamint a volt ügyvezető nem. Hangsúlyozta a cégbíróság, hogy a változásbejegyzési eljárásban az eljárás megindításakor a hatályos cégjegyzéki adatok figyelembevételével kell eljárnia. Ekkor pedig törvényes képviselő2 nem volt jogosult a taggyűlés összehívására. A Győri Ítélőtábla a
  1. január 11-én kelt Cgf.IV.47.011/2020/
  2. számú végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az ítélőtábla a végzés indokolásában kiemelte, hogy a változásbejegyzési kérelem elbírálására az egyszerűsített cégeljárás szabályai nem voltak alkalmazhatók, ezért az elsőfokú bíróságnak a változásbejegyzési kérelmet a Ctv.
  3. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 46. §
(1)bekezdése szerint kellett volna elbírálnia. Utalt a másodfokú bíróság arra is, hogy a változásbejegyzési eljárásban az alperesnek nem kell csatolnia a kft. taggyűlése összehívására vonatkozó meghívót, a cégbíróság vizsgálata nem terjedhet ki a Ctv. 46. §
(1)bekezdése alapján figyelembe venni szükséges, a Ctv. mellékleteiben elő nem írt, de a kérelmező által mégis becsatolt okiratokra. Erre figyelemmel a változásbejegyzési kérelemhez csatolt, korábbi,
  1. február
  2. napján kelt meghívó vizsgálata (a taggyűlést összehívó személye aktuális cégjegyzéki bejegyzettsége, utólagos törlése) sem szolgálhat alapjául a cégbejegyzési kérelemről való döntésnek. Változásbejegyzés alapjául szolgáló okiratok társasági anyagi jognak (például a Ptk. 3:
  3. §
(1)bekezdésének, 3:
  1. §-ának) megfelelőségéről a cégbíróság csak az arra jogosult által (Ctv.
  2. §
(1)bekezdés) a változásbejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg indított, párhuzamos törvényességi felügyeleti eljárásban (Ctv. 78.§) határozhat, valamint a perbíróság a taggyűlésen meghozott határozatok hatályon kívül helyezése iránti perben. (Ptk. 3:
  1. §) [6] A cégbíróság a
  2. január 19-én meghozott, Cg.
  3. szám alatti végzésével a cég kérelme alapján elrendelte a cégjegyzékben a cég cím7 szám alatti székhelye törlését és a Cím
  4. szám alatti cím székhelyként bejegyzését. Az ügyvezető ügyvezető1t és a felperest a cégjegyzék
  5. rovatából törölte, egyben ügyvezetőként önálló képviseleti joggal törvényes képviselő1t és törvényes képviselő2t bejegyezte. Ezen túl a
  6. rovatba a létesítő okirat módosítása keltét jegyezte be. [7] A felperes keresetében a cégbíróság Cg.Cégjegyzékszám1/
  7. számú változásbejegyző végzése hatályon kívül helyezését kérte a Ctv.
  8. §
(1)bekezdése alapján. A változásbejegyző végzést – más mellett – amiatt tartotta jogszabályba ütközőnek, mert a megismételt
  1. május
  2. napján megtartott taggyűlés nem lehetett határozatképes, ahogy azt az arról készült jegyzőkönyv is tartalmazta. Az alperes taggyűlésén leadható 10 szavazat helyett 2 szavazattal fogadták el a határozatokat. A meghozott határozatok azért is jogellenesek, mert törvényes képviselő1 tag, míg törvényes képviselő2 ezen tag közeli hozzátartozója. A 20/
  3. és a 22/
  4. számú taggyűlési határozatok amiatt is jogszabálysértőek, mert a
  5. május
  6. napján megtartott taggyűlést megelőzően nem volt határozatképtelen taggyűlés. A megismételt taggyűlés határozatképességének előfeltétele egy szabályszerűen összehívott határozatképtelen eredeti taggyűlés. törvényes képviselő1 tag az ügyvezetővé választásáról szóló 20/
  7. (V.02) határozat meghozatalánál a Ptk. 3:
  8. §
(2)bekezdése f) pontja alapján nem szavazhatott. törvényes képviselő2 pedig a taggyűlési meghívó elküldésekor és a keresettel vitatott határozatok meghozatalakor nem töltött be vezető tisztséget az alperes gazdasági társaságban, ezért a taggyűlési meghívó nem volt alkalmas joghatás kiváltására. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.185/2021/6 4 [8] Az alperes ellenkérelmében egyrészt a kereset elutasítását; másrészt a peres eljárás felfüggesztését (Pp. 123. §
(1)bekezdése) kérte. Álláspontja szerint részben a Körmendi Járásbíróságon a felperessel szemben 6.B.17/
  1. szám alatt folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a Cg.Cégjegyzékszám1/
  2. számú változásbejegyző végzéssel szemben előterjesztett, a Szombathelyi Törvényszék előtt folyamatban lévő hatályon kívül helyezési per (G.40.020/2021.) jogerős befejezéséig van helye az eljárás felfüggesztésének. Érdemi védekezése szerint
  3. május
  4. napján az alperes tagjai a taggyűlés határozatképtelensége miatt megismételt időpontban a 102/
  5. (IV.10.) Korm. rendelet szabályai szerint a taggyűlést Skype-on megtartották. A taggyűlés elektronikus úton történő megtartásáról a felperest ugyancsak elektronikus úton értesítették, amelyet a felperes átvett. Vitatta a felperes kereshetőségi jogát amiatt, mert a Körmendi Járásbíróságon vele szemben folyamatban lévő büntetőügyben az üzletrészét zár alá vették. [9] Az elsőfokú bíróság fellebbezett ítéletével a cégbíróság Cg.Cégjegyzékszám1/
  6. számú változásbejegyző végzése 13/12., 13/
  7. és a 13/
  8. számú rovatára vonatkozó bejegyzését hatályon kívül helyezte. Felhívta a cégbíróságot, hogy a 13/
  9. számú rovatból törvényes képviselő1 törvényes képviselő1 ügyvezetőt, a 13/
  10. számú rovatból törvényes képviselő2 ügyvezetőt törölje, és a 13/
  11. számú rovatból törölt Felperes1 ügyvezetőt (vezető tisztségviselőt) jegyezze vissza. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [10] Határozata indokolásában elvetette az alperes a felperes perbeli legitimációja hiányára vonatkozó védekezését. Rámutatott, hogy a felperest megillető alperesi üzletrész zár alá vétele csak az üzletrész elidegenítését zárja ki, azonban a tulajdoni (tagsági) viszonyban nem hoz létre változást, így a felperes a szavazati jogát is gyakorolhatja. (BH
  12. 311., Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.351/2011/3.) Az üzletrészre vonatkozó tulajdonosi jog fennállása miatt a felperes a perindítás jogát is gyakorolhatta a Ctv.
  13. §
(1)bekezdése alapján. A törvényszék – a Győri Ítélőtábla Cgtf.IV.47.011/2020/
  1. szám alatti végzésére utalással – alaptalannak tartotta az alperes eljárás felfüggesztése iránti kérelmét is. A jelen perbeli, valamint a Cg.
  2. szám alatt meghozott változásbejegyző végzéssel szemben előterjesztett kereset folytán folyamatban lévő kontrollperben más-más időbeli hatállyal (a
  3. február 18., illetve a
  4. május
  5. napján meghozott taggyűlési határozatokon alapulóan) bekövetkezett változások jogszerűségéről születik döntés. Emiatt a Cg.
  6. szám alatti változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt folyamatban lévő G.40.020/
  7. szám alatti perben hozandó döntés nem előkérdése a jelen perben meghozandó határozatnak. A Körmendi Járásbíróság előtt folyamatban lévő büntető ügy érdemi kimenetelének pedig nincs kihatása a jelen perben érvényesített igény eldöntésére. [11] A törvényszék ezt követően a Ctv.
  8. §
(1)bekezdése azon rendelkezése alapján, amely szerint az érdekelt csak a változásbejegyző végzés őt érintő része hatályon kívül helyezése iránt terjeszthet elő keresetet, az ügylegitimáció hiánya miatt alaptalannak ítélte a keresetet a változásbejegyző végzés székhely törlésére, bejegyzésére; a létesítő okirat módosításának keltére és ügyvezető1 ügyvezető törlésére vonatkozó rendelkezésével szemben. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.185/2021/6 5 [12] A változásbejegyző végzés további rendelkezései esetében az elsőfokú bíróság azt vizsgálta a Ctv. 65. §
(3)bekezdése alapján, hogy a változásbejegyző végzés meghozatalát eredményező változásbejegyzési eljárásban történt-e olyan jogszabálysértés, amelyet a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Kifejtette, hogy a változásbejegyzési eljárás során a cégbíróságnak a Ctv. 50. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 46. §
(1)bekezdése szerint a bejegyezni kért adatoknak és az azok alapjául szolgáló, a Ctv. melléklete szerint csatolandó okiratoknak a jogszabályoknak való megfelelését kell vizsgálnia. Ez a vizsgálat kiterjed a bírói gyakorlat szerint (a Kúria Gfv.VII.30.271/2019/
  1. határozata) a jogszabályoknak való megfelelésre mind tartalmi, alaki és formai szempontból is. Az ilyen terjedelmű jogszabályszerűségi vizsgálat alapján a törvényszék kiemelte, hogy a keresetben helytállóan hivatkozott arra a felperes, hogy
  2. április
  3. napján a társaság taggyűlést nem tartott, arról jegyzőkönyv nem készült, illetve ilyen taggyűlési jegyzőkönyvet az alperes a változásbejegyzési kérelemhez nem csatolt. Az eredeti taggyűlésről a jegyzőkönyv készítésének hiányát, valamint a taggyűlés megtartásának elmaradását az alperes az elsőfokú tárgyaláson elismerte. Azt azzal indokolta, hogy az időközben hatályba lépett 102/
  4. (IV.10.) Korm. rendelet miatt már nem lehetett a taggyűlést megtartani. Mindezt a törvényszék úgy értékelte, hogy a cégbíróság a változásbejegyző végzés meghozatala során jogszabálysértően járt el, mert elmulasztotta a Ctv.
  5. Melléklete I/
  6. c) alpontja alapján az eredeti,
  7. április
  8. napjára összehívott taggyűlés jegyzőkönyve csatolására felhívni a kérelmezőt. A megítélése ugyanis az volt, hogy a bírói gyakorlat szerint (Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.44.282/2004/2.) a megismételt taggyűlésen hozott határozatra alapított változásbejegyzési kérelemhez csatolandó mind az eredeti - mind a megismételt taggyűlés jegyzőkönyve is. Ez a jogszabálysértés a kontroll-perben már nem orvosolható a Ctv.
  9. §
(1)bekezdése alapján, mivel alperesi képviselő nyilatkozata szerint az eredeti taggyűlésről jegyzőkönyv nem készült. Emiatt a törvényszék a Ctv. 66. §
(3)bekezdése alapján a Cg.
  1. számú változásbejegyző végzés 13/12., 13/
  2. és 13/
  3. számú rovatára vonatkozó bejegyzését hatályon kívül helyezte. Egyben felhívta a cégbíróságot a jogszabálysértően bejegyzett törvényes képviselő1 és törvényes képviselő2 ügyvezető bejegyzésére vonatkozó adat törlésére; valamint a felperes ügyvezetői tisztségére vonatkozó adat bejegyzésére. [13] Az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatása és a kereset teljes elutasítása, illetve annak fellebbezett részének hatályon kívül helyezése, egyben a megismételt eljárás során a törvényszék eljárás felfüggesztésére kötelezése iránt az alperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében vitatta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy szükségtelen lett volna az eljárás felfüggesztése a Cg.
  4. számú változásbejegyző végzés ellen előterjesztett hatályon kívül helyezési per jogerős befejezéséig. Ez utóbbi peres eljárás a Szombathelyi Törvényszék előtt a G. 40.020/
  5. szám alatt volt folyamatban és a törvényszék
  6. november
  7. napján ítéletet hirdetett. A nem jogerős ítélettel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy jogszabálysértő a társaság cégjegyzéke 13/
  8. és 13/
  9. rovatába jelen per felperesének, Felperes1 és ügyvezető1
  10. február 18.-i hatállyal ügyvezetőként bejegyzése. A jelen perbeli, fellebbezett ítéletével ugyanakkor a bíróság olyan személy, a felperes Felperes1 a cégjegyzék
  11. rovatába visszajegyzését rendeli el, amely bejegyzéséről a G.40.020/2021/18-II. ítéletével megállapította, hogy jogszabálysértő. Emiatt a téves az az ítéleti álláspont, hogy a jelen perben hozandó döntésnek ne lenne előfeltétele a G.40.020/
  12. szám alatt folyamatban lévő perben meghozott jogerős ítélet. A cégbíróság változásbejegyző végzései ellen benyújtott, hatályon kívül helyezés iránti kereseteket a végzések és a keresetek benyújtása sorrendjében kell elbírálni, mert csak ez esetben érvényesül, hogy a cégnyilvántartás időrendben, egymást követően tartalmazza a bekövetkezett változásokat. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.185/2021/6 6 [14] Vitatta az elsőfokú bíróság azon álláspontját, hogy a kérelmezőnek a változásbejegyzési kérelméhez be kellett volna nyújtania az eredeti,
  13. április
  14. napjára összehívott taggyűlés jegyzőkönyvét.
  15. április
  16. napján (a
  17. február
  18. napján bekövetkezett változások eredményeként) a felperes volt az ügyvezető, így a Ptk. 3:
  19. §
(1)bekezdése alapján ő volt köteles gondoskodni a jegyzőkönyv elkészítéséről. Annak hiányára tehát a Ptk. 1:3. §
(1)bekezdése és 1:4. §
(2)bekezdése alapján jogot nem alapíthat. Kiemelte, hogy sem a Ptk. társaságokra vonatkozó rendelkezései, sem a Ctv. nem írja elő, hogy a társaság taggyűléséről két külön jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a taggyűlés határozatképtelenség miatt elmaradt. [15] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az érdemben helyes és jogszabályoknak megfelelő elsőfokú ítélet fellebbezett részének helybenhagyását kérte. [16] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési kérelem - és az arra előterjesztett fellebbezési ellenkérelem korlátai között (Pp. 370. §
(1)bekezdése) bírálta felül. Így a felülbírálat – erre irányuló fellebbezés hiányában – nem érintette az elsőfokú ítéletnek a keresetet részben elutasító, elsőfokon jogerőre emelkedett rendelkezését. A felülbírálat során az ítélőtábla – a Pp. 371. §
(1)bekezdésében meghatározott tartalmi kereteket szem előtt tartva – csak a fellebbezésben megjelölt eljárásjogi - és anyagi jogi jogszabálysértéseket, valamint a fellebbezésben az azok alapjául előadott tényeket vizsgálta. [17] Az így elbírált fellebbezés nem alapos. [18] Az alperes a fellebbezésében nem jelölt meg olyan eljárásjogi szabálysértést, amely miatt az elsőfokú ítélet kötelező- avagy mérlegelhető hatályon kívül helyezésének lenne helye, és ilyet az ítélőtábla sem észlelt. Emiatt az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének sem volt törvényes indoka. [19] A törvényszék a helyesen megállapított tényállás alapján érdemben helytálló jogkövetkeztetésre jutva helyezte hatályon kívül a Ctv. 66. §
(3)bekezdése alapján a változásbejegyző végzés felperest érintő rovatait. [20] A fellebbezés helytálló érvelése szerint a cégnyilvántartás a bekövetkezett változások és az azok alapján előterjesztett változásbejegyzési kérelmek sorrendjében tartalmazza a cég kötelezően - illetve szükség szerint bejegyzendő adatait. (Ctv. 24. §- 25. §) A bejegyzett adatokban előállt változások esetén a cégbíróság a cég képviselője (Ctv. 33. §
(2)bekezdése) által előterjesztett változásbejegyzési kérelem (Ctv. 33. §
(1)bekezdése, 50. §
(1)bekezdése) alapján jegyzi be a cégjegyzék rovataiba (Ctv. 23. §
(1)bekezdése) a változásokat, feltüntetve azok időbeli hatályát is. [21] A kérelemnek helyt adó változásbejegyző végzés ellen ugyan fellebbezésnek nincs helye, azonban a végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. (Ctv. 65. §
(1)bekezdése) A változásbejegyző végzés hatályon kívül Győri Ítélőtábla II.Gf.20.185/2021/6 7 helyezése iránti per tehát a rendes jogorvoslat a kérelemnek helyt adó változásbejegyző végzéssel szemben. A perindítási jog folytán rendszerinti gyakorlati eset, hogy a cégjegyzék ugyanazon rovatában (pl. a cég vezető tisztségviselőit tartalmazó
  1. rovatba) rögzített, időben egymást követő bejegyzések közül a korábbival szemben indított kontrollper folytán – per jogerős befejezéséig – kérdésessé válik az utóbbi (kontrollper által érintett, vagy nem érintett) bejegyzés jogszerűsége. A fellebbezésében az alperes erre hivatkozással kérte a jelen,
  2. január
  3. napján kelt Cg.
  4. számú változásbejegyző végzés ellen előterjesztett hatályon kívül helyezési per felfüggesztését (Pp.
  5. §
(2)bekezdése) az előkérdésnek állított, a
  1. március
  2. napján kelt Cg.
  3. számú változásbejegyző végzés ellen előterjesztett hatályon kívül helyezési kereset jogerős elbírálásáig. [22] A változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti perben hozott, a változásbejegyző végzést érintő (a jogszabálysértést megállapító vagy a végzést hatályon kívül helyező) jogerős bírósági határozat a helyes értelmezés szerint nem a perben vitatott változás bekövetkezésére visszaható, ex tunc hatállyal eredményez változást; hanem csak a perbírósági határozat időpontjával, jövőre nézve, ex nunc hatállyal. A kontroll-perben született jogerős bírósági határozat végrehajtása tehát a perbíróság által a cégbíróságnak megküldött ítélet alapján a jövőre nézve történhet. (Fővárosi Ítélőtábla 14.Cgf.47.033/2014/2., 16.Gf.40.636/2016/6.) A cégbíróság a részére megküldött ítélet alapján hivatalból, törvényességi felügyeleti jogkörében jegyzi be, avagy törli az ítélet alapján az érintett cégjegyzéki adatot. (Ctv.
  4. §
(2)bekezdése) [23] Ezért az időben egymást követő változásokon alapuló változásbejegyző végzések közül a korábbi végzéssel szembeni hatályon kívül helyezési per jogerős befejezése nem előkérdése a Pp. 123. §
(2)bekezdése szerint az időben később meghozott változásbejegyző végzéssel szembeni hatályon kívül helyezési perben hozandó döntésnek. Így az elsőfokú bíróság az alperes kérelmére helytállóan mellőzte az eljárás felfüggesztését, arra az ítélőtábla a másodfokú eljárásban sem látott okot. [24] A törvényszék a Ctv. 65. §
(3)bekezdés alapján helyesen vizsgálta, hogy a cégbíróságnak a
  1. június
  2. napján, Cg.
  3. szám alatt megindult és a keresettel támadott Cg.
  4. számú végzéssel lezárult változásbejegyzési eljárásában a reá irányadó, a Ctv.-ben meghatározott jogszabályi rendelkezések szerint észlelnie kellett-e a keresetben megjelölt jogszabálysértéseket. A cégbíróság által figyelembe venni köteles törvényi rendelkezések közül helyesen emelte ki a törvényszék a Ctv.
  5. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 46. §
(1)bekezdését, amely szerint a cégbíróságnak a változásbejegyzési kérelem érdemi elbírálása során meg kell vizsgálnia, hogy a bejegyezni kért adatok, a létesítő okirat és a törvény 1- 2. számú mellékleteiben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek. A bíróság helyesen összegezte a törvény ezen szabályát értelmező bírósági gyakorlatot, amely alapján a cégbíróságnak az adatváltozásokhoz benyújtott okiratokat tartalmi és formai szempontból is meg kell vizsgálnia, figyelembe véve a változás alapjául szolgáló határozatok okiratokból megállapítható jogszerűségét is. (Kúria Gfv.VII.30.270/2019/4., Győri Ítélőtábla Gf.II.20.070/2018/5.) [25] A törvényszék azon megítélésével azonban, hogy a konkrét, 2020. május 2. napján megtartott "megismételt" taggyűlés jegyzőkönyvébe foglalt határozatokon alapuló változásbejegyzési eljárás során a cégbíróságnak a Ctv. 1. számú melléklete I/ 2.
  1. c)pontja Győri Ítélőtábla II.Gf.20.185/2021/6 8 alapján meg kellett volna követelnie az eredeti, 2020. április 27. napján megtartott taggyűlés jegyzőkönyve benyújtását is, az ítélőtábla nem értett egyet. A Ctv. 1. számú melléklete I/ 2.
  2. c)pontja csupán arról rendelkezik, hogy amennyiben a bejegyzési kérelem tartamára tekintettel kötelező, a változás bejegyzéséhez szükséges csatolni a legfőbb szerv vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szerv a változás alapjául szolgáló határozatát. A kontrollper által érintett változások a 2020. május 2 napján megtartott taggyűlésen hozott határozatokon alapultak, így a Ctv. melléklete idézett szabálya szerint a változásbejegyzési kérelemhez nem volt szükséges az eredeti, 2020. április 27. napjára összehívott taggyűlés jegyzőkönyvének benyújtása. (Ezzel azonosan: Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.358/2009/3.) Az elsőfokú bíróság ezzel ellentétes álláspontjának alátámasztására felhívott eseti határozat (Fővárosi Ítélőtábla 16.Cgf.44.282/2004/2.) nem a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 46. §
(1)bekezdésén, hanem az annak hatálybalépését megelőzően hatályban volt, 1997. évi CXLV. törvény (rCtv.) 23. §
(1)bekezdésén alapult, amely jogi személyiségű cégek esetében tágabb körben és a cégbíróság mérlegelése alapján írta elő a változásbejegyzési kérelemhez benyújtandó okiratokat. Az eredeti taggyűlés jegyzőkönyve benyújtásának elmaradása tehát nem jogszabálysértő, az nem szolgálhat alapul a változásbejegyző végzés felperest érintő bejegyzései hatályon kívül helyezésére. [26] Helyesen emelte ki azonban a törvényszék ítéletében azt, hogy a keresetében a felperes alappal érvelt azzal: az eredeti,
  1. április
  2. napjára összehívott taggyűlés megtartására nem is került sor. A tagok személyes jelenlétét igénylő taggyűlés elmaradását az alperes az elsőfokú eljárás során el is ismerte, ennek tényét a
  3. április
  4. napján hatályba lépett, a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/
  5. (IV.10.) Korm. rendelet személyes részvételt tiltó szabályával (
  6. §
(1)bekezdése) indokolva. [27] A Ptk.3:191. §
(1)-
(2)bekezdése alapján az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel megismételt taggyűlés akkor tartható, ha az (eredeti) taggyűlés nem volt határozatképes. A taggyűlés határozatképessége (Ptk.3:18. §
(1)bekezdése) csak akkor vizsgálható, ha a legfőbb szerv ülésén a döntésre jogosultak egy része, meghatározott hányada részt vesz. Ha az eredeti taggyűlést bármely okból – így: a jogszabály tiltó rendelkezése folytán – meg sem tartották, az nem lehetett határozatképtelen. Emiatt megismételt taggyűlés sem volt tartható a Ptk. 3: 191. §
(1)bekezdése alapján. [28] A Ctv. 46. §
(1)bekezdése, valamint annak alkalmazásához kimunkált és az elsőfokú ítéletben részletesen ismertetett bírósági gyakorlat alapján az esetbeli változások bejegyzése alapjául szolgáló taggyűlési döntéshozatal ezen jogszabálysértő hiányosságát a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárás során észlelnie kellett. Az eredeti taggyűlés elmaradását ugyanis kétségtelenül rögzítette a kérelem mellékleteként benyújtott
  1. május
  2. napján kelt taggyűlési jegyzőkönyv is. Tehát a cégbíróság a kérelemmel benyújtott okirat alapján külön vizsgálat, hiánypótlás lefolytatása nélkül megállapíthatta, hogy a megismételt taggyűléshez szükséges törvényi feltétel (az eredeti taggyűlés) jelen esetben hiányzott. Megismételt taggyűlésen tehát a Skype alkalmazáson egyedül jelenlévő törvényes képviselő1 tag nem hozhatott volna a változás bejegyzés alapjául szolgáló határozatokat. A változásbejegyző végzés felperest érintő rendelkezései így ezen okból jogszabálysértőek. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.185/2021/6 9 [29] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és az elsőfokú ítélet fellebbezett részét – fenti részben eltérő indokolással – a Pp. 383. §
(2)alapján hagyta helyben. [30] A fellebbezés eredménytelen volt így az alperes a Pp. 83. §
(5)bekezdése alapján viselni köteles a másodfokú eljárásban felmerült saját - lerótt fellebbezési illetékből és ügyvédi munkadíjból álló - perköltségét. A felperes a fellebbezési ellenkérelemben a másodfokú perköltségét nem számította fel (Pp. 81. §
(1)bekezdése), így arról az ítélőtábla sem határozhatott (Pp. 364. §, 82. §
(3)bekezdés). Győr,
  1. március
  2. Dr.Ferenczy Tamás s.k. a tanács elnöke Dr.Bajnok István s.k. előadó bíró Dr.Szabó Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.