← Magyarország

Pf.20388/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: I. A polgári jogvitában a Ptk. 2:

  1. § szerinti „közéleti szereplő” fogalma alatt kizárólag a természetes személyek értendőek, a rendelkezés természetéből (a védelem irányának meghatározásából, a szövegezésből) következően azt a jogi személy felperesre nem lehet kiterjeszteni. A nem természetes személy tűrési kötelezettségét a közügyben való érintettsége teremtheti meg. II. A sérelmezett szöveget nem a felek szubjektív, hanem az átlagolvasó szemszögéből kell értelmezni. Az ilyen értelmezés arra irányul, hogy az átlagos és észszerű olvasó milyen jelentést tulajdonítana az írásnak. Az átlagolvasó a szöveget nem az egyes részletekre koncentrálva, azok részletező elemzésébe bocsátkozva, hanem jellemzően egyszer és egészében olvassa. Nem törekszik a szöveg alaposabb elemzésére, a tartalom meghatározásánál leegyszerűsítést alkalmaz. Figyelembe veszi a teljes szövegkörnyezetet, a szavaknak hétköznapi jelentést tulajdonít és jellemzően az érdektelen kívülálló nézőpontjából, összbenyomása alapján értékeli a közölteket. Mindemellett az átlagolvasó a provokatív, erőteljes kifejezéseket képes úgy megítélni, hogy mentes marad azoknak a mondanivalót eltúlzó, illetve azt jelentéktelenítő hatásától is. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.388/2024/4-II. A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Kántor, Szilasi, Sárközy és Társai Ügyvédi Iroda ügyvéd címe Az alperesek: I.r. alperes I. rendű cím II.r. alperes II. rendű cím Az alperesek képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda I. és II. rendű alperes képviseletében ügyvéd címe1 A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 33.P.20.978/2024/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: felperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a II. rendű alperesnek 15.240 (tizenötezer-kétszáznegyven) forint másodfokú perköltséget, továbbá az államnak 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az illeték megfizetése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékbevételi számlájára e határozat meghozatalának napjától számított
  3. napon esedékes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az alperes által szerkesztett és a II.r. alperes által kiadott www.figyelo.hu weboldalon
  4. március 11-én „Céghálót szőtt az MLSZ köré az felperes” címmel cikk jelent meg, mely az alábbiakat tartalmazza: Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.388/2024/4-II 2 [2] „Az utóbbi időben többször is gondot okozott a Magyar Labdarúgó Szövetség akadozó, lefulladó jegyértékesítési rendszere, ahogy a szövetség belső működéséhez és a sportszervezői adminisztrációhoz használt ügyviteli rendszer hibái is közmondásosak. A futballszurkolók, a sportolók és az MLSZ-ben dolgozók életét egyaránt megkeserítő informatikai megoldások mind a személy által vezetett felpereshez kötődő cégek munkáját dicsérik. „Elképesztő, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség 10+ éve képtelen megoldani, hogy zökkenőmentes legyen a jegyek értékesítése. Normális, piaci alapon működő cégnél már a teljes felsővezetést lecserélték volna” - méltatlankodott egy szurkoló idén március elején az MLSZ Facebook-posztja alatt, melyben a szövetség a válogatott meccseire szóló bérletek értékesítését halasztotta el rendszerhibára hivatkozva. Az MLSZ bejegyzése alatt pillanatok alatt több ezer dühös reakció és hozzászólás gyűlt össze, nem véletlenül, a futballszövetség jegyértékesítése ugyanis hírhedten megbízhatatlan: szinte minden jelentős meccs előtt összeomlik. Emlékezetes eset, amikor a rendszer egy évvel ezelőtt szintén a válogatott márciusi Eb-selejtezői előtt fulladt le, vagy amikor korábban az Olaszország elleni Nemzetek Ligája-mérkőzésre vált lehetetlenné a jegyvásárlás. [3] Valószínűleg a stadionokon kívül rekedt szurkolók számára sovány vigasz, de a falak túloldalán az MLSZ dolgozói szintén évek óta tartó, kilátástalan harcot vívnak a szövetség másik nagy IT-rendszerével, az Integrált Futball Alkalmazás (IFA) nevű ügyviteli szoftverrel. Ezt a rendszert használnák a bírók és sportszervezők a mérkőzések eredményeinek, jegyzőkönyveinek adminisztrációjához - ám az alkalmazás a panaszok szerint gyakorlatilag alkalmatlan minden olyan funkcióra, amire tervezték. [4] Egy játékvezetői munkához kapcsolódó honlapon szinte hetente jelennek meg hírek azzal kapcsolatban, hogy az ügyviteli rendszer nem rögzített alapvető információkat meccsekről, többször előfordult például, hogy az alkalmazás nem adminisztrálta, hogy egy NB I-es mérkőzésen ki volt a gólszerző. [5] Minden az Kft.1-gyel kezdődött [6] Az MLSZ két nagy informatikai rendszerében a sorozatos hibákon kívül egy közös van: a jegyértékesítő és az ügyviteli rendszert is az felpereshez kötődő cégek fejlesztik. Tekintettel arra, hogy a szövetség elnöki tisztségét 2010 óta személy, az felperes elnöke tölti be, az említett IT-projektek beszállítóinak kiválasztása erősen problémás. Ha azonban mélyebbre ásunk az ügyekben, kifejezetten úgy tűnhet: a labdarúgó szövetség körül tudatosan építettek ki egy pénzszivattyúzásra létrehozott céghálót. [7] Az említett példáknál maradva: az MLSZ által szervezett mérkőzésekre az Kft.1 biztosítja az online jegyértékesítő rendszert. A cég által üzemeltetett platform eredetileg elsősorban színházi jegyekkel foglalkozott, de idővel kibővült a kínálat, így ma már koncertekre, kiállításokra, mozikba, sporteseményekre is forgalmaznak jegyeket. Az Kft.1-ről mindezeken túl azt érdemes tudni, hogy indulásától fogva szoros kapcsolatot ápol az felperessel. Ahogy a cég saját weblapján is fogalmaznak: Az Kft.1 1995-ben az felperes exkluzív jegyértékesítési szolgáltatásaként elsőként jelent meg a hazai jegyértékesítési piacon elektronikus bankkártya-tranzakciókezeléssel. Mindezek után az sem meglepő, hogy az felperes a Simple mobilalkalmazásba gyakorlatilag beépítette, integrálta az Kft.1 jegyértékesítő szolgáltatását, tehát nyíltan vállalt üzleti együttműködést tartanak fent a céggel. [8] Céghálót szőttek az MLSZ köré [9] A futballszövetség ügyviteli rendszerével, az IFA-val kapcsolatban még szembeötlőbb a probléma. [10] Az alkalmazást egy korábbi, rendkívül elavult rendszer leváltása érdekében kezdték fejleszteni, és az eredeti tervek szerint 2015 decemberében kellett volna működésbe állnia, ám az indulás közel egy évet csúszott. A fejlesztésért a Cég1 volt a felelős, ami 2015 Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.388/2024/4-II 3 novemberében épp tulajdonosváltáson esett át. Az új kizárólagos tulajdonos a hivatalosan is az felperescsoportba tartozó Cég2 lett, amely így éveken át vastagon számlázható projekthez jutott. [11] A történet azonban itt még nem ér véget: miután kiderült, hogy a Cég1 által fejlesztett és üzemeltetett szoftver még a korábbi, több évtizedes rendszernél is használhatatlanabb, az MLSZ hét-nyolc évvel később döntést hozott egy újabb verzió megrendeléséről. A program egyik felhasználója így kommentálta a hírt: „Az MLSZ elnökségének döntése értelmében elindul az IFA 2.0 fejlesztése, ami vélhetően ismét többszáz millió forintba fog kerülni. Remélhetjük, hogy végre szakemberek adnak majd instrukciókat a programozó cégnek.” [12] Nyomkövető nemzetközi terjeszkedés [13] Hogy a fejlesztést ezúttal szakszerűen végzik-e el, egyelőre még nem tudható. Az a tény viszont kevés bizakodásra adhat okot, hogy a feladatba belebukó Cég1t egy másik felperesközeli informatikai szolgáltatóra, az Cég3ra cserélték. [14] Bár ez a cég a korábbinál sokkal komolyabb szakmai ismertséggel rendelkezik, a bankkal összefonódását világosan jelzi, hogy nemzetközi terjeszkedése szinte pontosan leköveti az felperes külföldi akvizícióit: Albánia, Moldova, Horvátország, Montenegró. Ha pedig ez sem lenne elég beszédes, a cég legfontosabb ügyfeleként is az felperescsoportot tartja számon”. [15] A felperes előzetes helyreigazítási kérelmének az alperes nem tett eleget. [16] A felperes keresetében az I. rendű alperest arra kérte kötelezni, hogy
  5. március 11-én „Céghálót szőtt az MLSZ köré az felperes” címmel megjelent cikk sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben, egyrészt folyamatos 24 órán keresztül a figyelo.hu internetes (elektronikus) sajtótermék nyitóoldalán, másrészt legalább 30 napig, de mindaddig, ameddig a sérelmezett cikk is hozzáférhető, a cikk címe alatt és lead-je fölött, önálló keretbe foglalva tegye közzé az alábbi helyreigazító közleményt: [17] HELYREIGAZÍTÁS: [18] A figyelo.hu internetes (elektronikus) sajtótermékben (www.figyelo.hu)
  6. március 11-én 13:57:23-kor a hírek rovatban „Céghálót szőtt az MLSZ köré az felperes” címmel, szerző megjelölése nélküli cikket (https://fiqyelo.hu/hirek/ceghalot-szott-az-mlszkore-az-felperes213888/ a továbbiakban: cikk vagy sérelmezett cikk) tettünk közzé. [19] A cikk címe és alábbi közlései valótlan tényállításokat, illetve híreszteléseket tartalmaznak, illetve (kisebb részben) való tényeket hamis színben tüntetnek fel. [20] A cikk címe valótlanul állítja, illetve híreszteli, hogy: „Céghálót szőtt az MLSZ köré az felperes”. [21] A cikk annak lead-jében a „Az utóbbi időben többször is gondot okozott a Magyar Labdarúgó Szövetség akadozó, lefulladó jegyértékesítési rendszere, ahogy a szövetség belső működéséhez és a sportszervezői adminisztrációhoz használt ügyviteli rendszer hibái is közmondásosak. A futballszurkolók, a sportolók és az MLSZ-ben dolgozók életét egyaránt megkeserítő informatikai megoldások mind a személy által vezetett felpereshez kötődő cégek munkáját dicsérik” közlésben az MLSZ jegyértékesítési és más informatikai rendszereiben esetlegesen előforduló hibákat abban a hamis színben tünteti fel, hogy az felperes céghálót szőtt az MLSZ köré. A cikk a „Minden az Kft.1-gyel kezdődött” alcím alatt az felperesre utalva valótlanul állítja, illetve híreszteli, hogy: „a labdarúgó szövetség körül tudatosan építettek ki egy pénzszivattyúzásra létrehozott céghálót. [22] A cikk a „Minden az Kft.1-gyel kezdődött” alcím alatti „Az MLSZ két nagy informatikai rendszerében a sorozatos hibákon kívül egy közös van: a jegyértékesítő és az Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.388/2024/4-II 4 ügyviteli rendszert is az felpereshez kötődő cégek fejlesztik. Tekintettel arra, hogy a szövetség elnöki tisztségét 2010 óta személy, az felperes elnöke tölti be, az említett ITprojektek beszállítóinak kiválasztása erősen problémás” közlésben az MLSZ informatikai rendszereiben esetlegesen előforduló hibákat, valamint szövetség elnöki tisztségének személy, az felperes elnöke általi betöltését abban a hamis színben tünteti fel, hogy az felperes a labdarúgó szövetség körül tudatosan épített ki egy pénzszivattyúzásra létrehozott céghálót. [23] A cikk a „Minden az Kft.1-gyel kezdődött” alcím alatti „Mindezek után az sem meglepő, hogy az felperes a Simple mobilalkalmazásba gyakorlatilag beépítette, integrálta az Kft.1 jegyértékesítő szolgáltatását, tehát nyíltan vállalt üzleti együttműködést tartanak fent a céggel” közlésben az felperestől teljesen független Kft.1 jegyértékesítő szolgáltatásának a Simple mobilalkalmazásba történő beépítését, integrálását abban a hamis színben tünteti fel, hogy az felperes az MLSZ köré céghálót, illetve pénzszivattyúzásra létrehozott céghálót szőtt, épített ki. A cikk alcíme az felperesre utalva valótlanul állítja, illetve híreszteli, hogy: „Céghálót szőttek az MLSZ köré”. [24] A cikk a „Céghálót szőttek az MLSZ köré” alcím alatti „Az alkalmazást egy korábbi, rendkívül elavult rendszer leváltása érdekében kezdték fejleszteni, és az eredeti tervek szerint 2015 decemberében kellett volna működésbe állnia, ám az indulás közel egy évet csúszott. A fejlesztésért a Cég1 volt a felelős, ami 2015 novemberében épp tulajdonosváltáson esett át. Az új kizárólagos tulajdonos a hivatalosan is az felperescsoportba tartozó Cég2 lett, amely így éveken át vastagon számlázható projekthez jutott” közlésben az azóta megszűnt Cég1 Kft. felperes közvetett tulajdonába való tartozását és MLSZ részére történő informatikai szolgáltatásnyújtását abban a hamis színben tünteti fel, hogy az felperes az MLSZ köré céghálót, illetve pénzszivattyúzásra létrehozott céghálót szőtt, épített ki, [25] A cikk a „Nyomkövető nemzetközi terjeszkedés” alcím alatt valótlanul állítja, illetve híreszteli, hogy az felperestől teljesen független Cég3 „felperesközeli informatikai szolgáltató”. A cikk a „Nyomkövető nemzetközi terjeszkedés” alcím alatti „Hogy a fejlesztést ezúttal szakszerűen végzik-e el, egyelőre még nem tudható. Az a tény viszont kevés bizakodásra adhat okot, hogy a feladatba belebukó Cég1t egy másik felperesközeli informatikai szolgáltatóra, az Cég3ra cserélték” közlésben az felperestől teljesen független Cég3 MLSZ részére történő informatikai szolgáltatásnyújtását abban a hamis színben tünteti fel, hogy az felperes az MLSZ köré céghálót, illetve pénzszivattyúzásra létrehozott céghálót szőtt, épített ki. [26] Ezzel szemben a valóság az, hogy: [27] az felperes nem szőtt céghálót a Magyar Labdarúgó Szövetség köré; - az felperes az MLSZ körül sem tudatosan, sem másképp nem épített ki pénzszivattyúzásra, tehát jogellenes pénzjuttatások eszközlése céljából létrehozott céghálót; - az felperes és az Kft.1 között semmilyen olyan tulajdonosi vagy egyéb érdekeltség, kapcsolat, személyi kötődés nincsen, amely céghálónak minősülne, illetve semmilyen olyan egyéb kapcsolat sincsen, amely céghálónak vagy pénzszivattyúzásra létrehozott céghálónak minősülne; - a korábban az felperes közvetett tulajdonába tartozó, azóta megszűnt Cég1 Kft. szabályosan és átláthatóan pályázó IT szolgáltatóként az MLSZ fejlesztéseire önmaga, mindenféle cégháló igénybevétele nélkül pályázott, majd végezte a fejlesztési és üzemeltetési feladatokat az MLSZ részére 2015 eleje és 2019 vége között, amely érintett időszakban az felperes hozzávetőleg négyszer több szponzorációs és egyéb támogatást nyújtott az MLSZ-nek, mint amit a Cég1 Kft. az MLSZ részére ténylegesen elvégzett szolgáltatásaiért az MLSZ-től kapott, és a Cég1 maga is szponzorálta és támogatta a labdarúgó szövetséget; továbbá - a jelentős, nagy tapasztalattal és jelentős erőforrásokkal rendelkező IT szolgáltató, az Cég3 nem „felperesközeli informatikai szolgáltató”, az felperes és az Cég3 között semmilyen olyan tulajdonosi vagy egyéb érdekeltség, kapcsolat, személyi kötődés nincsen, amely alapján az Cég3-t „felperesközeli Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.388/2024/4-II 5 informatikai szolgáltató”-nak lehetne nevezni, illetve annak minősülne, az Cég3 az felperestől teljesen független informatikai szolgáltató, továbbá az felperes és az Cég3 között semmilyen olyan tulajdonosi vagy egyéb érdekeltség, kapcsolat, személyi kötődés nincsen, amely céghálónak minősülne, illetve semmilyen olyan egyéb kapcsolat sincsen, amely céghálónak vagy pénzszivattyúzásra létrehozott céghálónak minősülne. [28] Kérte a II. rendű alperes perköltség megfizetésére kötelezését. [29] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. [30] Előadása szerint a cikk valótlan állítást nem tartalmaz, így nem állnak fenn a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  7. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
  8. §

(1)bekezdésében foglalt feltételek. [31] A sérelmezett közlések – a felperes céghálót szőtt az MLSZ köré (
  1. közlés), illetve tudatosan épített ki egy pénzszivattyúzásra alkalmas pénzhálót (
  2. közlés), valamint az Cég3 felperesközeli informatikai szolgáltató (
  3. közlés) – megfelelő ténybeli alapokon nyugvó értékítéletek, újságírói vélemények, amelyek sajtó-helyreigazítás tárgya nem lehet. [32] A sajtónak jogában áll, hogy a legnagyobb és legbefolyásosabb gazdasági társaságok, valamint sportszövetségek gazdasági és cégjogi kapcsolatrendszerét, közpénzekkel kapcsolatos üzleti érdekeltségeit vizsgálja és értékelje. A felperest, mint az ország egyik legnagyobb gazdasági társaságát, pénzügyi intézményét, a Polgári Törvénykönyvről szóló
  4. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:
  5. §-ában, továbbá a 7/
  6. (III. 7.) AB határozatban és a 13/
  7. (IV. 18.) AB határozatban foglaltak alapján a közérdeklődésre számot tartó ügyben kifejtett vélemények, kijelentések vonatkozásában fokozottabb tűrési kötelezettség terheli. [33] A sérelmezett írás központi témája és mindhárom sérelmezett megállapítás alapvetése a felperes és az MLSZ elnökének egyező személye és az MLSZ hibás informatikai rendszerének, azon belül is a jegyértékesítési és ügyviteli rendszernek a fejlesztőinek a felpereshez fűződő évtizedes gazdasági kapcsolata. [34] Az írásban megtalálható alapadatok a következők: az MLSZ jegyértékesítési rendszerének visszatérő hibái, az IFA rendszer hibái, az Kft.1-felperes 1995-ben indult együttműködése, az Kft.1nek az felperes Simple mobilalkalmazásába való integrációja, a Cég1 Kft. volt az MLSZ IFA nevű ügyviteli rendszerének a fejlesztője, a Cég1 Kft. az felperes csoportba tartozó Cég2 irányítása alá került, az Cég3 fejlesztette az IFA 2.0-t, az Cég3 és az felperes csoport együttműködése. [35] Az írás következtetése pedig az, hogy az MLSZ informatikai rendszerét fejlesztő, üzemeltető gazdasági társaságok több szálon kötődnek a felpereshez. A „cégháló” kifejezés jelentéstartalma nem csupán a polgári és társasági jogi tulajdonosi kapcsolat. Az átlagolvasó számára a tulajdonosi kapcsolatra vonatkozó következtetés levonását egyéb érdekeltség, vezető tisztségviselői (vezérigazgatói), tartós piaci kapcsolat, legnagyobb megrendelői kapcsolat fennállása is megalapozhatja. Az Kft.1, a Cég1, az Cég3 cégek és a felperes kapcsolatára a cikk tényadatokat ismertet, bemutatja, feltárja azt a gazdasági együttműködést, amely alapján az átlagolvasó az MLSZ informatikai vállalkozói és a felperes közötti összefüggésre következtetést vonhat le. [36] A sajtóközlemény megmagyarázza a felperes és a cégek gazdasági kapcsolatára vonatkozó értékítéletet megalapozó információt és tartalmazza az ahhoz szükséges tájékoztatást. A cikk kontextusa, a lényegi mondanivaló körében felsorakoztatott tények alapvetően eligazítást adnak a „cégháló” és a „pénzszivattyú” megállapítására, ahogyan az Cég3 „felperesközeli cégként” való minősítéséhez is. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.388/2024/4-II 6 [37] A cikkben közöltek alapján az olvasóknak lehetősége van annak megítélésére, hogy a következtetés levonására a logika szabályainak megfelelően, okszerűen került-e sor. Ezt az értékelést az alapul fekvő tényadatok alapján az olvasók el tudják végezni. A perbeli sajtó-helyreigazítás iránti igény elbírálásánál a kifogásolt közléseket, így a felperes „pénzhálót szőtt”, valamint a „pénzszivattyút épített ki” felperessel való kapcsolatára vonatkozó kifejezéseket, szóösszetételeket nem formális megjelenésük és betű szerinti jelentésük alapján kell figyelembe venni és nem kizárólag önmagukban kell értékelni, hanem az írás teljes szövegkörnyezetét és a következtetések teljes kontextusát értékelés alá kell vonni. [38] Az alperes megalapozatlannak tartotta a közzététel kért módját, a kért helyreigazítás terjedelmét és a valóság közlésére irányuló kérelmet is. [39] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. [40] Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg a II. rendű alperesnek 15 napon belül 91.440 forint perköltséget, továbbá az államnak 36.000 forint eljárási illetéket. [41] Ítéletének indokolásában alkalmazott jogszabályként Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) IX. cikke
(1)–
(3)bekezdéseiben, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdésében, 496. §
(1)bekezdésében, az Smtv. 12. §
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat ismertette. [42] Megállapítása szerint a kifogásolt közlésrészek véleménynek tekintendőek. [43] Figyelemmel volt arra, hogy az felperes Magyarország „legnagyobb pénzintézete” és az MLSZ-szel való kapcsolata is közismert. A jegyértékesítő rendszer vonatkozásában közpénzfelhasználás történik, a felperes közszereplőnek tekintendő, így a kritikákkal szembeni tűrési kötelezettsége magasabb az átlagosnál. [44] Arra mutatott rá, hogy a „Céghálót szőtt az MLSZ köré az felperes” cím egy figyelemfelkeltő állítás, ami a cikk olvasottságának növelését szolgálja, és elfogadható. [45] A „cégháló” kifejezésnek nincs egzakt meghatározása, az nem pusztán a tulajdonosi szerkezet azonossága esetén használható, hanem egy céghez – nem tulajdonosi alapon – kapcsolódó olyan vállalkozásokra is alkalmazható, amelyek szoros üzleti kapcsolatban állnak egymással. A bemutatott cégek jogviszonyban állnak a felperessel. Az írás szerzője a tulajdonosi összefonódás hiányában is vonhatott a céghálóra következtetést. [46] A cikk feltárja az MLSZ jegyértékesítő rendszere fejlesztését korábban végző Kft.1 és a felperes kapcsolatát, a nem vitatott üzleti kapcsolatukat, együttműködésüket, valamint azt, hogy a felperes a Simple mobilalkalmazásba beépítette az Kft.1 szolgáltatását. Lényegtelen pontatlanságnak minősítette, hogy az MLSZ a Simple alkalmazáson keresztül nem értékesít jegyet. Az „Kft.1 az MLSZ által szervezett mérkőzésekre biztosít online jegyet” közlés tekintetében a felperesnek egyébként sincs kereshetőségi joga. [47] A cikk az MLSZ ügyviteli rendszerével kapcsolatban tartalmazza, hogy ennek fejlesztése a Cég1 Kft. feladata volt, a Cég1 Kft. az felperes csoportba tartozó Cég2 Zrt. tulajdonába került, így az MLSZ-től éveken át bevételhez jutott, majd a Cég1 után az Cég3-t bízták meg, amelyet az írás „felperesközeli” informatikai szolgáltatónak nevez. [48] A cikk szerzője ezen felül tájékoztat az economx.hu-n megjelent sajtóközleményben írtakról, miszerint az új informatikai szolgáltató, az Cég3 az felperes csoportot tartja a legfontosabb ügyfelének, illetve a nemzetközi terjeszkedése leköveti az felperest. A társaságot ”felperes közeli”-nek jellemzés megengedett annak ellenére is, hogy a cégek között nincs tulajdonosi vagy személyi csak üzleti, illetve gazdasági kapcsolat. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.388/2024/4-II 7 [49] A „pénzszivattyú” kifejezéshez társulhat negatív tartalom, azonban a cikk „kifejezetten úgy tűnhet” megfogalmazása vélemény, következtetés, ezért helyreigazításának nincs helye. [50] Az elsőfokú bíróság kiemelte, hogy a sajtó feladata a közélet szempontjából jelentős tények, körülmények feltárása, a közérdekű ügyekbe a társadalom bevonása, a közérdeklődés felkeltése, a cikk e témakörhöz kapcsolódik. Az MLSZ jegyértékesítési rendszere a közérdeklődésre számot tartó témák közé tartozik. [51] Az újságíró tényeken alapuló helyes vagy helytelen véleménye nem való tények hamis színben való feltüntetése, a cikkben nincs olyan tényállítás, hogy a pénzszivattyúzás valóban megtörtént, a szerző azt állította, hogy „úgy tűnhet”, tudatosan építettek ki ilyen céllal egy erre alkalmas céghálót. Ez újságírói vélemény. [52] A büntetőeljárás megindulásának ténye és az írás megjelenési helye (a „hírek” rovatban) a jogvita eldöntése szempontjából nem releváns. [53] A pervesztes felperest a Pp. 81. §
(1)és
(2)bekezdése, 82. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a II. rendű alperes részére perköltség megfizetésére, az alperesek jogi képviselőjének munkadíját a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 3. §
(3)bekezdés alapján 72.000 forint + áfa összegben állapította meg. [54] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. [55] Jogorvoslati kérelmében az elsőfokú ítélet keresetének megfelelő tartalommal történő megváltoztatását és a II. rendű alperes perköltségben marasztalását kérte. [56] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság a kifogásolt cikket és közléseket – a PK
  1. számú állásfoglalásban írt értékelési szempontok ellenére – nem a valóságos tartalmuk szerint vette figyelembe, nem a maguk egészében vizsgálta. Az átlagolvasó számára is egyértelműen érthető és a felperes megítélése szempontjából lényeges különbség van az írásban közöltek és a valóság között. Az alperesek a sérelmezett tényállítások valós voltát nem bizonyították, az általuk az elsőfokú eljárásban megjelölt „alapadatok” nincsenek oksági kapcsolatban a közlésekkel. [57] Az írás nem véleménycikk, az az internetes sajtóterméknek nem a vélemény-, hanem a hír rovatában jelent meg. Azt állítja, illetve híreszteli, hogy a felperes célzatosan céghálót szőtt a labdarúgó szövetség köré, amelyen keresztül jogellenesen pénzt szivattyúz ki, azaz törvénybe ütközően pénzt von el az MLSZ-től. A kijelentések ezt a valódi jelentést hordozzák az átlagolvasó számára, amit alátámaszt az is, hogy országgyűlési képviselői kérdésre a legfőbb ügyész a Nemzeti Nyomozó Irodához fordult a cikk állításainak kivizsgálására. [58] A vélemény-jelleget az elsőfokú bíróság által idézett „kifejezetten úgy tűnhet” szövegrész sem alapozza meg. A sajtóközlemény nem a szerző bizonytalan vélekedéseként fogalmazza meg, hogy „a labdarúgó szövetség körül tudatosan építettek ki egy pénzszivattyúzásra létrehozott céghálót. [59] A felperes kiemelte, hogy a perben csak annyit ismert el, hogy a cikkben szereplő három gazdasági társasággal üzleti kapcsolatban áll. Az alperesek az általuk megjelölt „alapadatokat” nem bizonyították. [60] Ellenkező esetben sem állnának azokkal oksági kapcsolatban. Abból a tényből, hogy az MLSZ jegyértékesítési rendszerének, illetve az IFA rendszerének vannak hibái, hogy a felperes 1995 óta együttműködik az Kft.1-gyel, az Kft.1 szolgáltatását pedig az felperes Simple applikációba integrálták, nem vonható le okszerű következtetés arra, hogy a felperes szándékosan pénzszivattyúzásra létrehozott céghálót épített ki a labdarúgó szövetség körül. A Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.388/2024/4-II 8 felperes az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozással azt hangsúlyozta, hogy minél határozottabb egy értékítélet, annál szorosabb ténybeli kötődést kell mutatnia. [61] Nem lényegtelen ténybeli tévedés, hogy a Simple applikációban nem árulják és soha nem is árulták az MLSZ jegyeit. Az felperes csoport, ideértve a cég1-t is, négyszer annyi támogatást nyújtott a labdarúgó szövetségnek, mint amennyi díjat az MLSZ fizetett a cég1nek. A felperes (és az felperes csoport) részére kizárólag az Cég3 nyújt szolgáltatást, és kizárólag a felperes (és az felperes csoport) részéről történik kifizetés az Cég3 részére a szolgáltatásai ellenértékeként a vele létrejött polgári jogviszonyokban. Az MLSZ szintén a kifizetői oldalon áll és fizet az Cég3 szolgáltatásaiért. Pénzmozgás tehát csak a szolgáltató felé történik, a felperes felé nem. [62] A felperes érvelése szerint a cikk nem fogalommagyarázatot ad a „cégháló” kifejezésre, hanem az MLSZ informatikai rendszerében esetleg előforduló hibákat, valamint a szövetség elnöki tisztségének betöltőjét abban a hamis színben tünteti fel, hogy a felperes a labdarúgó szövetség körül szándékosan és jogellenesen épített ki egy pénzszivattyúzásra létrehozott céghálót. [63] Hamis színben tünteti fel a felperestől teljesen független Kft.1 jegyértékesítő szolgáltatásának a Simple mobilalkalmazásba történő beépítését is. Alaptalan megállapítás, hogy kizárólag az MLSZ, illetve az Kft.1 kifogásolhatná azt a közlést, miszerint „az Kft.1 az MLSZ által szervezett mérkőzésekre biztosít online jegyet”. [64] Az I. rendű alperes a közlések megfogalmazása előtt nem kereste meg sem az felperest, sem a cikkben nevesített más vállalkozást, közlésének alapját nem ellenőrizte, az érintettek részére megszólalási lehetőséget nem biztosított, álláspontjuk kifejtését nem tette lehetővé. Ezért a kijelentések nem felelnek meg a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvének sem. [65] A cikk a felperes részéről szándékosságot, tudatosságot is állít, amit szintén kifogás tárgyává tett, az alperesek azt nem cáfolták, azt vitató nyilatkozatot nem tettek. [66] A felperes hivatkozott arra is, hogy a közlések indokolatlanul sértőek is. A helyreigazító közlemény sem tartalmában, sem terjedelmében nem haladja meg a cikk által indokoltat, a közlemény szövegét – amennyiben a felperes által kért szöveget terjedelmében indokolatlannak tartja – a bíróság is megfogalmazhatja. A helyreigazítást a cikkhez hasonló módon és terjedelemben kell közzétenni, mivel az írás a figyelo.hu nyitóoldalán egy linken keresztül volt elérhető, a nyitóoldalon 24 órán keresztül megjelenő elérési linken keresztül kérte a helyreigazítás közzétételét. [67] Álláspontja szerint az elsőfokú ítéletnek konkrét indokolást kellett volna tartalmaznia a kifogásolt közlések tekintetében, ennek hiányában a határozat a Pp.
  2. §
(1)bekezdésébe ütközik. [68] Az I. és II. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását indítványozta. [69] A sérelmezett közlések nem képezhetik sajtó-helyreigazítás alapját, azok ugyanis olyan értékítéletek, amelyek ténybeli alapjai minden elemükben megfelelnek a valóságnak, a közlések valótlan tényállítást nem tartalmaznak. [70] A 3217/
  1. (VI. 19.) számú AB határozat szerint a közéleti viták keretében elhangzott állítások főszabályként még akkor is véleménynyilvánításként értelmezendőek, amennyiben formálisan, a bizonyíthatósági teszt alkalmazásával tényállításnak értékelhetőek. [71] A felperes közéleti szereplő, a perbeli írás pedig közügyekben való megszólalásnak minősül. A sajtónak jogában áll, hogy a legnagyobb és legbefolyásosabb gazdasági társaságok, valamint sportszövetségek gazdasági és cégjogi kapcsolatrendszerét, közpénzekkel kapcsolatos üzleti érdekeltségeit vizsgálja és értékelje. A felperest, mint az Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.388/2024/4-II 9 ország egyik legnagyobb gazdasági társaságát, pénzügyi intézményét - a közügyekre vonatkozó véleménynyilvánítási szabadság kiemelt védelmére tekintettel - a közérdeklődésre számot tartó ügyben kifejtett vélemények, kijelentések vonatkozásában fokozottabb tűrési kötelezettség terheli. [72] A felperes a közszereplők kategóriáján belül a szólásszabadság szempontjából legkevésbé védett személyi körbe tartozó szervezet, Magyarország legnagyobb pénzintézete, amely Európa-szerte is ismert és elismert vállalat, ezáltal közéleti viták aktív résztvevője. Számolnia kell azzal, hogy cselekményeit mások vitatják, élesen bírálják, tetteinek, illetve a vele történteknek a sajtó jelentőséget tulajdonít, azokat értelmezi. Közéleti tevékenységére figyelemmel számítania kell arra is, hogy hitelességét (ezen belül cselekményeit és azok motivációit) egyesek megkérdőjelezik. [73] A sérelmezett írás központi témája és mindhárom sérelmezett megállapítás alapvetése a felperes és az MLSZ elnökének egyező személye, és az MLSZ hibás informatikai rendszerének, azon belül is a jegyértékesítési és ügyviteli rendszer fejlesztőinek a felpereshez fűződő évtizedes gazdasági kapcsolata. [74] A cikk következtetése az, hogy az MLSZ informatikai rendszerét fejlesztő, üzemeltető gazdasági társaságok több szálon kötődnek a felpereshez. A cégháló kifejezés jelentéstartalma – az átlagolvasó szemszögéből vizsgálva – általános értelemben nem csupán a szűken vett polgári és társasági jogi tulajdonosi kapcsolatot jelenti. Az átlagolvasó számára a tulajdonosi kapcsolatra vonatkozó következtetés levonását olyan egyéb érdekeltség, vezető tisztségviselői (vezérigazgatói), tartós piaci kapcsolat, legnagyobb megrendelői kapcsolat fennállása is megalapozhatja, amely igazolható kötődésen alapul. [75] A perbeli esetben megállapítható, hogy a felperesre is vonatkozó írás fókuszában a gazdasági kapcsolatok hálózatának állítása áll. Az Kft.1, a Cég1, az Cég3 cégek és a felperes kapcsolatára a cikk – a felperes által sem vitatott – tényadatokat ismertet. Bemutatja, feltárja azt a gazdasági együttműködést, amely alapján a cikkíró, illetve az átlagolvasó is az MLSZ informatikai vállalkozói és a felperes közötti összefüggésre következtetést vonhat le. [76] A sajtóközlemény megmagyarázza a felperes és a cégek gazdasági kapcsolatára vonatkozó értékítéletet megalapozó információt, a szükséges tájékoztatást tartalmazza. A cikk kontextusa, a lényegi mondanivaló körében felsorakoztatott tények alapvetően útmutatóként szolgálnak a „cégháló” és a „pénzszivattyú” megállapítására és az Cég3 „felperesközeli cégként” való minősítésére. [77] Az alperesek álláspontja szerint a cikk szerzője a bemutatott tényeket és összefüggéseket a logika szabályainak sérelme nélkül értelmezte. Amennyiben egy közéleti helyzet akár többféle módon is értelmezhető, az egyik lehetséges és logikus értelmezés, annak tartalmi helytállóságától függetlenül, nem lehet sajtó-helyreigazítás tárgya. [78] A felperesnek a teljes helyreigazítási szöveg nyitóoldalon való közzétételére, a valóság közlésére irányuló kérelme is alaptalan, továbbá a felperes által kifogásolt három rövid közlés helyreigazításához szükségtelen a teljes cikk megismétlése a helyreigazító közleményben. [79] A fellebbezés alaptalan. [80] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezéseket a Pp.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján tárgyaláson bírálta el; felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdés alapján a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között gyakorolta. Az elsőfokú ítéletnek jogerőre emelkedett rendelkezése nem volt, a felülbírálat azt teljes terjedelemben érintette. [81] Az elsőfokú ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelmekre tekintettel a másodfokú bíróság – a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján – az ügy érdemében döntött. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.388/2024/4-II 10 [82] Előrebocsátja az ítélőtábla, hogy a fellebbezésben foglalt azon nyilatkozat, mellyel a felperes a keresetlevélben és az elsőfokú eljárásban tett valamennyi nyilatkozatára és érvére a fellebbezés alátámasztásként is hivatkozni kívánt, a fellebbezési eljárásban nem volt érdemben értékelhető. A felülbírálat az elsőfokú ítéletre vonatkozik, ezért csak azok az érvek voltak vizsgálhatóak, amelyek arra vonatkoztak, hogy a felperes az elsőfokú bíróság döntésében megjelenő jogi álláspontot milyen okból tartja jogszabálysértőnek. [83] Érdemben nem vizsgálta az ítélőtábla azokat a fellebbezési érveket sem, amelyek az ítélkezési gyakorlattól eltérés okaként a kúriainál alacsonyabb szintű döntésekre hivatkoztak. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. §
(1)bekezdés b) pontjában és a Pp. 346. §
(5)bekezdésében megjelölt a „Kúria közzétett határozata” a
  1. január 1-je után hozott, és a Bírósági Határozatok Gyűjteményében is közzétett döntésekre vonatkozik. A fellebbezésben ismertetett ítélőtáblai határozatok nem sorolhatóak a Kúria által közzétett határozat fogalmi körébe. Az e döntésekben foglaltaktól történő eltérést indokolni nem kell, a kifejtett jogértelmezés az adott ügyben eljáró bíróságot nem is köti. A jogértelmezés során a Pp.
  2. §
(5)bekezdés szerint a Kúria
  1. január
  2. után hozott, közzétett határozatától való eltérést kell figyelembe venni. [84] A felperes a jogorvoslati kérelmét arra alapította, hogy az elsőfokú bíróság a sérelmezett közléseket téves értelmezés alapján minősítette véleménynek, amellyel szemben a cikk szerzője valótlan tényállításokat fogalmazott meg. A felperes fellebbezési érvei tehát a bíróság jogkérdésben való állásfoglalását támadták, amire figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezésben foglaltakat a Pp.
  3. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti anyagi jogi felülbírálat szempontjából értékelte. [85] Az ügy jogi megítélését tekintve az ítélőtábla a következő alkotmányos szempontoknak tulajdonított jelentőséget. [86] Abból kellett kiindulni, hogy a szólásszabadság hatálya alá tartozik minden olyan közlés, amely része a társadalmi gondolatcserének. A közéleti szólás általános alkotmányjogi védelem alatt áll, amely a jelen ügyben abban nyilvánul meg, hogy a sajtó közügyekben folytatott tájékoztató tevékenysége alkotmányos védelem alatt áll {ld. az Alkotmánybíróság 34/
  1. (XII. 11.) AB határozatát, Indokolás [33]-[34]}. [87] A társadalmat foglalkoztató kérdésekben megnyilvánuló sajtó véleményének kifejtése során azzal egyidejűleg tényeket is közöl, a véleményformálás igényével való fellépésnek része az értékelés alapjául szolgáló tények közlése. A közéleti közlés megítélése pedig alkotmányosan meghatározott, ennélfogva – az Alkotmánybíróság iránymutatása alapján – mindig a véleményszabadság felől közelítve kell a versengő értékek összevetését elvégezni, az ügy összes körülményét értékelni. [88] A sajtóperben további alapvetés, hogy a társadalmat élénken foglalkoztató kérdésekben való megnyilvánulás a sajtó alaptevékenységéhez tartozik. Ennek során a való tények kiderítése és a médiafogyasztók elé tárása érdekében a birtokába került információk halmazát elemzi, abból következtetéseket von le. A közügyről folyó társadalmi vitában tipikus újságírói műfaj, a véleménycikk általában a közügyről folyó társadalmi vitában érintettek személyét és magatartását is elemzi. Az érintettek – az ügyben játszott szerepük jelentőségétől függően – kisebb-nagyobb részben tűrni kötelesek az ilyen megnyilvánulásokat, a velük szemben alkalmazható tűrési küszöbről pedig mindig az ügy összes körülménye alapján kell állást foglalni. [89] Az ilyen témájú sajtóanyagokban megjelenő tartalom általában nem kifogásolható, ha az újság az általa elérhető valamennyi releváns információt közli, továbbá, ha a tények ellenőrzése során kellő gondossággal járt el, de az információk esetleges Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.388/2024/4-II 11 valótlanságát ennek ellenére sem ismerhette fel. E feltételrendszeren belül a megfogalmazás stílusát és a következtetéseket tekintve a sajtószabadság nem korlátozható. [90] Az Alkotmánybíróság szerint az érintett előzetes megkeresésének az ún. véleménycikkek tekintetében nincs jelentősége, azaz olyan írásoknál, amelyek tisztán értékítéletet tartalmaznak, a sajtó nem köteles előzetesen tájékoztatást kérni az érintett személytől, illetve számára a válaszadás lehetőségét felajánlani. Az alkotmányos követelmény ugyanis csak tényállítások vonatkozásában érvényesülhet, az értékítélet cáfolata fogalmilag kizárt {3247/
  2. (VI. 9.) AB határozat, Indokolás [40]}. [91] A jelen ügyben jelentős értékelési szempont, hogy az egyes közlések nem ragadhatóak ki a szövegösszefüggésekből. Ennélfogva helyesen indult ki az elsőfokú bíróság a döntést megelőző általános okfejtésében abból, hogy vizsgálandó: a közlés az olvasók számára milyen jelentéstartalmat hordoz. Amennyiben a kifogásolt közlés összességében ténybeli alapokkal rendelkező, közügyben való véleménynyilvánítás, azon belül értékítélet, akkor a szólásszabadság fokozottabb védelmét élvezi. [92] A kifogásolt szövegrészek értékelésekor nem lehet elvonatkoztatni attól a felperes által sem vitatott ténytől, hogy a cikk megjelenéséhez alapot szolgáltatott az MLSZ mérkőzéseire vonatkozó jegyértékesítő és az ügyviteli rendszer közismerten gyakran fellépő működési zavara. [93] Az írás azoknak az álláspontját közvetítette, akik szerint hosszú ideje fennálló rendszerproblémák akadályozzák az online jegy- és bérletvásárlás, valamint a sportesemények dokumentálásának zökkenőmentes működését. A magyar labdarúgás – mint nemzeti sport – társadalomban elfoglalt szerepének, helyzetének témája egyértelműen a közügyek kategóriájához tartozik, és az írás tartalma is mindvégig ebben a témakörben marad. Mivel „a közlés a közügyek szabad vitatását érinti, a közlés automatikusan a véleménynyilvánítási szabadság nyújtotta magasabb szintű oltalmat élvezi” {13/
  3. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [39] bekezdés}. [94] A felperes alappal sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság őt közszereplőnek tekintette. A polgári jogvitában a Ptk. 2:
  4. § szerinti „közéleti szereplő” fogalma alatt kizárólag a természetes személyek értendőek, a rendelkezés természetéből (a védelem irányának meghatározásából, a szövegezésből) következően azt a jogi személy felperesre nem lehet kiterjeszteni. A felperes tűrési kötelezettségét a közügyben való érintettsége teremtheti meg, így a perben is erről kellett állást foglalni. [95] A felek kölcsönösen kifejtették jogi álláspontjukat azzal kapcsolatban, hogy az elsőfokú bíróság milyen tartalmat tulajdonított a cikkben sérelmezett közléseknek. Az ítélőtábla megállapítása szerint az elsőfokú bíróság helyesen különítette el és hagyta figyelmen kívül a felperes azon előadását, amellyel a szöveghez annak konkrét tartalmán túli elemeket is társított. [96] A szöveget nem a felek szubjektív, hanem az átlagolvasó szemszögéből kellett értelmezni. Az ilyen értelmezés arra irányul, hogy az átlagos és észszerű olvasó milyen jelentést tulajdonítana az írásnak. Az átlagolvasó a szöveget nem az egyes részletekre koncentrálva, azok részletező elemzésébe bocsátkozva, hanem jellemzően egyszer és egészében olvassa. Nem törekszik a szöveg alaposabb elemzésére, a tartalom meghatározásánál leegyszerűsítést alkalmaz. Figyelembe veszi a teljes szövegkörnyezetet, a szavaknak hétköznapi jelentést tulajdonít és jellemzően az érdektelen kívülálló nézőpontjából, összbenyomása alapján értékeli a közölteket. Mindemellett az átlagolvasó a provokatív, erőteljes kifejezéseket képes úgy megítélni, hogy mentes marad azoknak a mondanivalót eltúlzó, illetve azt jelentéktelenítő hatásától is. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.388/2024/4-II 12 [97] Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte a peradatokat az átlagolvasó szemszögéből. Helyesen mutatott rá arra, hogy a sérelmezett szövegrészek, a „cégháló szövése”, annak tudatosságával kapcsolatos állítás és a „pénzszivattyúzásra létrehozott cégháló” kiépítése ténybeli alapon álló értékítélet. A felperesnek a cikkben említett három gazdasági társasággal fennálló üzleti kapcsolata és az MLSZ jegyértékesítő rendszerének visszatérő hibái nem vitatott tények. A gazdasági kapcsolat jellege, a cégcsoportba tartozás ténye alapján a vállalkozások közötti kapcsolatra, összefonódásra, a cégháló létrehozására vonatkozó következtetés pedig nem tekinthető teljességgel okszerűtlennek. [98] A felperes figyelmen kívül hagyta, hogy a bíróság a vélemény ténybeli alapjainak vizsgálatánál a tények közötti okozati összefüggés elvi megállapíthatóságára szorítkozik, nem annak helyességét dönti el. A jelen esetben a való tényeken alapuló, logikus következtetésként kinyilvánított vélemény nem igazítható helyre. Az elsőfokú bíróság a felperes által kifogásolt, egymással tartalmilag összefüggő közléseket helyesen vizsgálta összefüggésükben, egymással való viszonyukban, az ítélet indokolása a Pp.
  5. §
(1)bekezdésében foglaltakat nem sérti. [99] A fellebbezésben kifejtett, az MLSZ-től való törvénysértő pénzelvonásra, a felperes eljárásának jogellenességére vonatkozó tartalom túlmutat a cikk tartalmán. A sajtóhelyreigazítási perben a kifogásolt kifejezések értékelésénél a sértő jellegnek nincs jelentősége, az értékítélet helyreigazítása pedig fogalmilag kizárt. [100] Ugyanebből az okból a tények hamis színben feltüntetése sem valósult meg. Ezért nincs jelentősége annak a körülménynek, hogy a felperes ugyanazon kifejezéseket a szövegkörnyezettől függően egyidejűleg tartotta valótlan tényállításnak (híresztelésnek), illetve való tények hamis színben feltüntetésének, amely érvelésének helyességét önmagában kétségessé tette, illetve részben kizárta. [101] A fellebbezés eredménytelen, a felperes a másodfokú eljárásban is pervesztes. A Fővárosi Ítélőtábla a pervesztes felperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a II. rendű alperes részére az alperesek képviseletének ellátásával összefüggésben a másodfokú perköltség megfizetésére. Az ügyvédi munkadíj összegét a Pp. 81. §
(1)és
(2)bekezdése, valamint az Ükr. 3. §
(3)és
(5)bekezdése alapján az alperesek által felszámítottakkal egyezően, 4 munkaóra alapulvételével állapította meg. A jogi képviselő áfafizetésre kötelezett. [102] A személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő illetékfeljegyzési jog alapján meg nem fizetett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(2)bekezdés c) pontja, valamint 46. §
(1)bekezdése alapján számított fellebbezési illeték megfizetésére a másodfokú bíróság szintén a felperest kötelezte a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a 102. §
(1)bekezdése, valamint a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján. [103] A felperesnek az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-0107004409060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie. [104] Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 70. §-ával megállapított Itv. 78. §-ának
(4)bekezdése alapján a fizetendő illeték a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől – a jelen esetben az ítélőtáblai határozat meghozatalának napjától – számított
  1. napon esedékes. [105] A másodfokú bíróság tájékoztatja a felperest, hogy az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.388/2024/4-II 13 közleményként fel kell tüntetni. Amennyiben az illeték megfizetésére történő felhívásnak önként nem tesznek eleget a megjelölt határidőben, az illeték behajtására és megfizetésére az Itv. és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Budapest,
  2. október
  3. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró Dr. Matosek Edina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.