Kbf.18/2023/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdésébe ütköző folytatólagosan elkövetett parancs iránti engedetlenség vétségében. Ezért 240 napi tétel – napi tételenként 1.400 forint–, összesen 336.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A pénzbüntetés meg nem fizetése esetére rendelkezett annak fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [2] A katonai ügyész a tárgyaláson fellebbezést jelentett be a vádlott terhére magasabb napi tételszámú pénzbüntetés kiszabása érdekében. A vádlott három munkanap gondolkodási időt tartott fenn. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.18/2023/6/II. 2 [3] A tárgyaláson jelen nem volt védő részére a bíróság elektronikus úton kézbesítette a határozatot, melyet a védő a vonatkozó visszajelzés szerint

1. április
2. napján töltött le. Ehhez képest a másodfokú bírósághoz
3. június
4. napján érkezett beadványában igazolási kérelemmel, az ügydöntő határozattal szemben pedig fellebbezéssel élt. Ez elsődlegesen a vádlott felmentésére, másodlagosan a kiszabott büntetés enyhítésére irányult. [4] A vádlott védője egyebekben
5. június
6. napján egyúttal a fellebbezése indokolását és a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.297/2023/
7. számú átiratára vonatkozó nyilatkozatát is előterjesztette. Csupán a teljesség igényével rögzíti a másodfokú katonai tanács, hogy a védő a fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a vádlott bűncselekményt nem követett el, őt legfeljebb gondatlanság terheli, az azonban nem valósít meg bűncselekményt, így a felmentésének van helye. [5] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a
8. június
9. napján tartott tanácsülésen a 6-I. számú végzésével a védő igazolási kérelemét – elkésettség okán - a Be.
10. §

(1)és

(3)bekezdés a) pontja alapján, ezzel egyidejűleg az ügydöntő határozattal szemben előterjesztett fellebbezését a Be. 597. §

(1)bekezdés útján alkalmazandó 588. §

(1)bekezdés alapján elutasította. [6] A katonai ügyész a fellebbezése írásbeli indokolásában előadta, hogy az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során figyelmen kívül hagyta a Btk. 80. §-ának

(1)bekezdésében írt azon általános szabályt, miszerint a büntetést a törvényben meghatározott keretek között a büntetés céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy az igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. Álláspontja szerint a törvényszék nem kellő súllyal vette figyelembe a pénzbüntetés kiszabásának elveire vonatkozó, a Btk. 50. §-ának

(1)bekezdésében foglalt azon szabályt sem, amely alapján a bíróságnak – figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítania a pénzbüntetés napi tételeinek számát és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget. [7] Az ügyészi álláspont szerint Terhelt1 vádlott a terhére rótt bűncselekményt úgy követte el, hogy tudatosan ellenszegült az elöljárói parancsoknak. Kifejtette, hogy Terhelt1 vádlott személyisége az elöljárói tekintélyt több alkalommal megkérdőjelező, kritizáló, a parancsokat rendszeresen bíráló rendőrt körvonalaz, aki a véleményével ellentétes döntések végrehajtásától vonakodik. Minderre figyelemmel a társadalomra fokozottabban veszélyes, – a Btk. 444. §-a

(3)bekezdésének b) pontjában írt bűntetti alakzat határát súroló – katonai bűncselekmény miatt a katonai ügyész magasabb napi tétel számú pénzbüntetés kiszabásában megnyilvánuló pénzbüntetés kiszabását indítványozta. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.18/2023/6/II. 3 [8] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.297/2023/

1. számú átiratában a katonai ügyész fellebbezését módosítással, a pénzbüntetés mellett – annak napi tételszámát immár nem kifogásolva - katonai mellékbüntetés kiszabása érdekében tartotta fenn. Előadta, hogy az elsőfokon eljáró katonai tanács a perrendi szabályok megtartása mellett az ügyfelderítési kötelezettségét teljesítette, a bűnügyben releváns bizonyítékokat megvizsgálta, azokat egyenként és együttesen értékelve – a vádlott védekezését cáfolva – állapította meg az ítélet történeti tényállását. A tényállás alapján a bíróság okszerű következtetést vont le a vádlott elkövetéskori tudattartalmára, azon keresztül szándékára és bűnösségére nézve és törvényesen minősítette – a folytatólagosság tekintetében is – a vád tárgyává tett függelemsértő katonai bűncselekményt. [9] Kifejtette, hogy a törvényszék a büntetéskiszabás keretében a bíróság a felmerülő bűnösségi körülményeket vizsgálta, majd a Btk.
2. §

(5)bekezdésének indokolt felhívásával a vádlottal szemben a Btk. 50. §

(1)és

(3)bekezdése szerint pénzbüntetést szabott ki. E pénzbüntetés napi tételszáma a főügyészi álláspont szerint tükrözi az elbírált katonai vétség folytatólagosságban is megnyilvánuló tényleges tárgyi súlyát, míg a napi tételhez rendelt összeg megfeleltethető a vádlott egyéni, anyagi teherbíró képességének, így a kiszabott pénzbüntetés méltányos. A Főügyészség arra hívta fel a figyelmet, hogy a vádlott feltárt szolgálati előéletének adatai alapján arra vonható le érdemi következtetés, hogy a vádlott normakövető magatartása nem volt kifogástalan korábban sem, többször sértette meg a szolgálat ellátáshoz kapcsolódó rendelkezéseket, ami miatt fegyelmi úton felelősségre vonták. [10] Ezért a Btk. 79. §-ában meghatározott büntetési célok – különösen az egyéni visszatartás keretében megjeleníthető katonai nevelő hatás érdekében – eléréséhez, különös tekintettel arra is, hogy a Be. 743. §

(5)bekezdésében és a Be. 595. §

(4)bekezdésében megfogalmazott súlyosítási tilalom nem áll fenn, a vádlottal szemben szükséges a Btk. 136. §

(1)bekezdés a) pontja és a -helyesen - Btk. 139. §

(1)és

(2)bekezdésében meghatározott rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés kiszabása, az EBH 2017.B.

2. pont szerint irányadó kúriai gyakorlatnak megfelelően. Az elsőfokú bíróság további ítéleti rendelkezései álláspontja szerint a törvényi előírásoknak megfelelnek. [11] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség mindezek alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg, Terhelt1 vádlottal szemben súlyosításul szabjon ki katonai mellékbüntetésül a Btk. 136. §

(1)bekezdés a) pontja és a Btk. 139. §

(1)és

(2)bekezdésében meghatározott rendfokozatban visszavetést, egyebekben az ügydöntő határozatot hagyja helyben. [12] Az ügyészség által bejelentett fellebbezés folytán – tekintettel a védő fellebbezésének elutasítására - a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján – korlátozottan – bírálta felül, figyelemmel arra, hogy joghatályos fellebbezést kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdése alapján jelentették be. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.18/2023/6/II. 4 [13] A felülbírálat ezért kizárólag a vádlottal szemben kiszabott büntetésre vonatkozó sérelmezett rendelkezést, valamint a Be. 590. §

(5)bekezdés c) pontja alapján a bűncselekmény jogi minősítését érintette. A fellebbviteli bíróság a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította. [14] A fellebbviteli bíróság azonban a Be. 590. §

(5)bekezdése a) pontjában írtakra figyelemmel az ítélet fellebbezéssel nem érintett része tekintetében is felülbírálta az elsőfokú eljárást. Így vizsgálta azt is, hogy a törvényszék nem vétett-e olyan eljárási szabálysértést, ami miatt az ítéletet hatályon kívül kellene helyezni. [15] A Fővárosi Ítélőtábla a korlátozott felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely megalapozná az ítélet hatályon kívül helyezését, ilyen eljárási szabálysértésre a jogosultak sem hivatkoztak. [16] Törvényesen járt el az elsőfokú katonai tanács, amikor – figyelemmel arra, hogy a vádirati indítványnak megfelelően, a jogszabályi feltételek fennállása mellett hozott büntetővégzéssel szemben előterjesztett ügyészi, a kiszabott pénzbüntetés napi tételszámának emelését célzó tárgyalás tartására irányuló kérelemre tekintettel - az ügyben előkészítő ülést tűzött ki. Eljárása során betartotta a Be. LXXVI. fejezetében rögzített perrendi szabályokat. Helyesen járt el akkor, amikor az első előkészítő ülést – tekintettel arra, hogy a vádirat kézbesítése nem történt meg a vádlott részére – elhalasztotta, majd az új határnapon tartott előkésztő ülésen hatályon kívül helyezte a Kbk.II.39/2022/2. számú büntetővégzését, és a vádról tárgyaláson határozott, mivel a vádlott az előkészítő ülésen nem ismerte be a váddal egyezően a bűnösségét, és a tárgyaláshoz való jogáról nem mondott le. [17] Az elsőfokú katonai tanács a tárgyalás alapján az ítélet [10] bekezdésétől a [20] bekezdéséig terhelő tartalmú történeti tényállást rögzített. Az elsőfokú bíróság a váddal egyezően törvényesen minősítette a vádlott katonai bűncselekményét. A vádlott azzal a magatartásával, hogy a számára kiadott, egyértelmű parancsokat szándékosan nem teljesítette, nem hajtotta a végre a parancsban meghatározott határidőben, elkövette a Btk. 444. §

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő parancs iránti engedetlenség vétségét. [18] Nem tévedett az elsőfokú bíróság abban a kérdésben, hogy mivel a vádlott ugyanabban a témakörben, eltérő időpontokban, a tanú1tól kapott megismételt parancsok végrehajtásával kapcsolatban, rövid időközökben tanúsította fenti magatartását, a cselekménye a Btk. 6. §

(2)bekezdése szerinti folytatólagosság egységébe tartozik. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.18/2023/6/II. [19] 5 A súlyosítást célzó ügyészi fellebbezés alapos. [20] Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása körében irányadó körülményeket az ítélete [61] és [62] bekezdésében helyesen tárta fel. [21] A másodfokú katonai tanács álláspontja szerint nem tévedett az elsőfokú katonai tanács, amikor a Btk. 80. §

(1)bekezdésében és a Btk.

1. § -ban írtak alapján a cselekmény tárgyi súlyára, a vádlott alanyi bűnösségének fokára és az enyhítő körülmények számára és nyomatékára figyelemmel a vádlottal szemben nem tartotta szükségesnek személyi szabadságot korlátozó büntetés, jelen esetben a törvényben meghatározott elzárás büntetés kiszabását, és indokoltan, a Btk.
2. §

(5)bekezdésében írtak alkalmazásával a Btk. 33. §

(1)bekezdés d) pontja, valamint a Btk. 50. §

(1)és

(3)bekezdés alkalmazásával pénzbüntetést szabott ki, szem előtt tartva azt is, hogy a vádlott kiadott parancsot végül– bár jelentős késedelemmel - végrehajtotta. A pénzbüntetés napi tételeinek száma a vádlott terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlyához, míg egy napi tétel összege a vádlott személyi és jövedelmi, vagyoni viszonyaihoz megfelelőan igazodik. [22] A másodfokú katonai tanács azonban – egyetértve a fellebbviteli ügyészség álláspontjával - úgy ítélte meg, hogy a vádlott parancsnoki jellemzésében írtakra, a múltban tanúsított szolgálati előéletére, annak kifogásolható történéseire figyelemmel, a katonai nevelő hatás elérése érdekében szükséges a vádlottal szemben az Btk. 136. §

(1)bekezdés a) pontja és a Btk. 139. §

(1)és

(2)bekezdésében meghatározott rendfokozatban visszavetés katonai mellékbüntetés kiszabása is, mivel a vádlott terhére rótt katonai bűncselekmény elkövetése kétséget kizáró módon a címzetes rendfokozat tekintélyének sérelmével járt, de a vádlott lefokozására nincs szükség. Erre figyelemmel a másodfokú katonai tanács – szem előtt tartva azt is, hogy a Be. 595. §

(4)bekezdésében írt súlyosítási tilalom a vádlott terhére bejelentett fellebbezésre tekintettel nem áll fenn -, a címzetes rendőr főtörzszászlós vádlottat a Btk. 139. §

(3)bekezdésében írt törvényes keretek között a törvényi minimumban meghatározott 1 évi időtartamra eggyel alacsonyabb rendfokozatba, nevezetesen törzszászlós rendfokozatba visszavetette, figyelemmel az EBH2017.B.

1. számú döntésben is kidolgozott kúriai gyakorlatra, miszerint ha a bűncselekmény elbírálásakor a rendvédelmi szerv hivatásos állományú tagjának címzetes rendfokozata is van, ebből a rendfokozatból kell eggyel alacsonyabb rendfokozatba visszavetni. [23] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet a Be.
2. §

(1)bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint megváltoztatta, míg az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat – helyes indokai alapján – helybenhagyta. [24] A fellebbviteli bíróság ítélete a Be. 598. §

(2)bekezdésén, valamint a Be. 606. §

(1)bekezdésén alapszik. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.18/2023/6/II. 6 Budapest,

1. június
2. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Belovai Henriette hb. százados s.k. Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. előadó bíró bíró A Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa Kb.II.1/2023/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.18/2023/
4. számú ítéletében írt változtatással
5. június
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
7. június
8. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke ..