Pf.20404/2021/6 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma:

1. Amennyiben a Kúria közbenső ítélettel egy műtéti beavatkozásból eredő egészségi állapot-romlás miatt az alperesi egészségügyi intézmény teljes kárfelelősségét megállapítja, az alperes a továbbiakban már nem védekezhet azzal, hogy csak a gyógyulási esélyvesztéssel kapcsolatos károk vonhatók a felelősségi körébe.
2. Főszabály szerint a teljeskörű kártérítésre jogosult egészségkárosodott a háztartási-ápolási segítség ellenértékére is igényt tarthat, ha azonban ezt rokoni alapon ingyen, és önként biztosítják részére, a káronszerzés tilalma miatt a károkozó nem kötelezhető ilyen alapú kártérítésre. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.404/2021/
3. A felperes: felperes neve (felperes lakcíme) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Petrássy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Petrássy Miklós ügyvéd, ügyvédi iroda címe) Az alperes: alperes neve (alperes székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ádám Attila ügyvéd, ügyvédi iroda címe) Az alperesi beavatkozó fél: alperesi beavatkozó Zrt. (alperesi beavatkozó székhelye) A beavatkozó meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Jakab Tamás ügyvéd (ügyvéd címe) A per tárgya: Személyiségi jog megsértéséből eredő követelés Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.404/2021/6.. 2 Szegedi Törvényszék 1.P.20.187/2021/
4. A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: Alperes, 1.P.20.187/2021/
5. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a háztartási kisegítés miatt 9 837 488 (Kilencmillió-nyolcszázharminchétezer-négyszáznyolcvannyolc) forint egyösszegű költségtérítés, valamint a jövőre nézve megítélni kért havi 195 750 (Egyszázkilencvenötezerhétszázötven) forint járadék megfizetése iránt előterjesztett keresetet elutasítja. Mellőzi az alperes elsőfokú perköltségfizetésre kötelezését és megállapítja, hogy mindegyik fél maga viseli az első- és másodfokú eljárási költségeit. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. A le nem rótt 765 307 (Hétszázhatvanötezer-háromszázhét) forint elsőfokú, valamint 1 020 410 (Egymillió-húszezer-négyszáztíz) forint összegű fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. INDOKOLÁS A tényállás [1] A felperes
6. május 27-én – 1,5-2 évvel korábban kezdődött, és az orvosi ellátást megelőzően fokozódott – alsóvégtagi gyengeség miatt jelentkezett az alperes idegsebészeti ambulanciáján. A képalkotó vizsgálatok a nyaki V. csigolya elmozdulását, a porckorong kiszakadását és a következményes gerincvelő kompressziót, valamint a VI-VII. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.404/2021/6.. 3 blokkcsigolyát mutatták. A
7. június 13-án elvégzett műtét során a nyaki IV. és V. porckorongokat, a sérvet és a csontos kinövéseket eltávolították, a IV-VI. csigolyákat fémanyag beültetésével rögzítették. A
8. január 21-ei MRI vizsgálat a II., III-IV. porckorongok mérsékelt degenerációja mellett a nyaki VI. csigolya magasságában a gerincvelő kompresszióját jelezte. Az alperes orvosa
9. január 27-én a nyaki VI. csigolya laminectomiáját javasolta. A kiskunfélegyházi kórház kardiológiai osztályán a műtétet megelőző vizsgálat során a korábban beépített műbillentyű miatti véralvadásgátló kezelést (Warfarin)
10. március 14-től kismolekula tömegű heparinra (LMWH) cserélték. [2] A felperes
11. március 17-én került felvételre az alperes idegsebészeti klinikájára. A lázlapon és a gyógyszerrendelési lapon aznap rögzítették az LMWH (Clexane) alkalmazását. A műtéti beavatkozást (V-VI. laminectomiát)
12. március 18-án elvégezték. [3] A felperes fizikai állapotát illetően
13. március 20-án rögzítésre került, hogy „a beteg izomereje a műtét előttihez képest kissé gyengébb”, március 21-én: „a beteg izomereje a gyógytorna ellenére is stagnál”, március 22-én: „a beteg izomereje nem javuló” bejegyzések történtek. A drain eltávolítására március 21-én került sor, melyet követően neurológiai tünetek jelentkeztek a felperesnél. A
14. március 24-ei kontroll MRI vizsgálat a gerinccsatornában vérömleny jelenlétét igazolta. A vizsgálat során a gerincvelő kompresszió mértéke az előzőekhez képest számottevően fokozott volt, ezért még ugyanaz nap újabb műtétet végeztek, amelynek során a kemény burok felett és a lágyrészekben elhelyezkedő vérömlenyt eltávolították. [4] A felperest
15. április 7-től
16. augusztus
17. napjáig a kórház neve Kórház Rehabilitációs Osztályán kezelték. Elbocsátásakor kerekesszékkel önállóan közlekedett, járókeret segítségével 10-15 métert tudott megtenni, de széklet- és vizelettartási panaszai voltak. A
18. augusztus
19. és
20. október
21. között rehabilitációs osztályon történt ismételt kezelése során két könyökmankóval önállóan járóképessé vált. A
22. október 7-ei MRI vizsgálat gerincvelő kompressziót nem mutatott, de a nyaki VI. csigolya magasságában a gerincvelő károsodásának jelei voltak észlelhetők. A felperesnél kialakult és jelenleg is észlelhető végleges állapot az alperes által
23. március 18-án elvégzett gerincsebészeti beavatkozás szövődményeként jelentkező vérzéssel és a következményes gerincvelő kompresszió által okozott gerincvelő károsodással áll okozati összefüggésben. [5] A
24. március 20-21-én rögzített állapot rosszabbodás, a neurológiai tünetek jelentkezésekor az MRI vizsgálatot azonnal el kellett volna végezni, arra azonban csak március
25. napján került sor. A gerincvelő kompresszió korábbi megszüntetése, a vérömleny minél korábbi eltávolítása esetén a maradandó gerincvelő károsodás mértéke kisebb lehetett volna, így a tünetek kevésbé súlyosak lennének, a felperes gyógyulási esélye jobb lett volna. [6] A nyaki gerincműtét után kialakult vérömleny következtében fellépő gerincvelő károsodással összefüggésben a felperesnél jelenleg a bal felső végtag izomerő gyengesége, a bal felső végtag III., V. ujjak mozgásban való elmaradása, a bal kéz ügyetlensége, a bal kéz szorító erő csökkenése, a bal felső végtagon részleges érzészavar, a bal csípő és felső ugróízület mozgásainak beszűkülése és funkcionálisan segédeszköz nélküli járásképtelenség (összességében részleges féloldali bénulás – hemiparesis), továbbá széklet és vizelet ürítési zavar áll fenn. A fenti állapot súlyos fokú életnehezüléssel jár a felperes Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.404/2021/6.. 4 számára. A felperesnél egyéb megbetegedésként gyógyszerrel adekvátan kezelt magasvérnyomás, szívműtét (főér, műbillentyű, illetve bypass műtét) utáni állapot, illetve gyógyszerrel jól kezelt depresszió áll fenn, mely betegségek a mindennapi életvitelére jelentős hatással nincsenek. A felperes megromlott egészségi állapota miatt kerekesszék, illetve rövid távon járókeret használatára szorul. A felperes önmaga ellátásában, a háztartási teendők elvégzésében segítséget igényel. Ezt a segítséget részére testvére, illetve annak házastársa nyújtja, az elvégzett segítő munka munkaidőigénye naponta 3-3,5 óra. [7] A felperes
26. márciusi műtéteit megelőzően a helyi önkormányzatnál pénzügyi osztályvezető és megbízott jegyzői beosztásban dolgozott. Havi átlagjövedelme nettó 215 240 forint volt. A felperes
27. január 31-ig betegállományban volt.
28. április
29. - július
30. között 129 950 forint,
31. augusztus 1-től 134 200 forint táppénzben részesült. Munkaviszonya a műtét után kialakult állapota miatt szűnt meg. Azóta rokkantsági ellátásban és
32. november 1-től fogyatékossági támogatásban részesül, melynek összege 139 500 forint, illetve 24 576 forint. [8] A felperes a
33. márciusi műtétet megelőzően segédeszköz használatára nem szorult, önálló életvitelre képes volt, önellátási képessége megtartott volt, és nem minősült mozgásszervi fogyatékosnak. Az állapotromlás egyértelműen a műtéti szövődmény (gerinccsatornában kialakult vérömleny miatti gerincvelő kompresszió) következménye. A felperes kialakult állapota miatt segédeszközöket szerzett be, mellyel az alábbi költségei merültek fel: - Térd-boka ortézis 34 795 forint - Kerekesszék 16 995 forint - Kerekes járókeret 3 710 forint - Kapaszkodó 1 905 forint - Stimulátor 9 510 forint - Tornaszőnyeg 5 960 forint - Kompressziós harisnya 2 160 forint - Járóbot 7 990 forint - Budai Egészségközpont szakvélemény 25 000 forint - Matrac 20 900 forint Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.404/2021/6.. 5 - Térdprotézis 18 800 forint - Ülőpárna 9 900 forint - Pelenkanadrág 30 524 forint - WC magasító 8 415 forint - Lábtornáztató 13 780 forint - Új tusoló építés anyagköltsége 86 120 forint A felperes keresete, az alperes védekezése [9] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 1 500 000 forint sérelemdíj, továbbá elsődlegesen 9 250 238 forint tőke (másodlagosan 5 746 986 forint tőke) lejárt költségpótló járadék és ezen összeg járulékai, illetve 4 794 652 forint bekövetkezett jövedelem veszteség és járulékai megfizetésére. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jövőre nézve elsődlegesen havi 195 750 forint (másodlagosan havi 86 670 forint) költségpótló járadék, illetve havi 22 667 forint elmaradt jövedelempótló járadék, továbbá 296 634 forint egyéb költség (beszerzett segédeszközök ellenértéke) megfizetésére. Kérte továbbá, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy magánlevél formájában adjon elégtételt. [10] Keresetét azzal indokolta, hogy az alperes részéről
34. március 18-ai műtéti szövődményt illetően diagnosztikus és terápiás késedelem történt. A felperes állapotrosszabbodása és tünetei alapján az alperes orvosainak hamarabb kellett volna műtéti szövődményre következtetni és a reoperációt elvégezni. Ez esetben jóval nagyobb esély kínálkozott volna a maradandó károsodás, a súlyos következmények elkerülésére. A felperes a műtéti szövődmény késedelmes észlelése és kezelése folytán a munkáját folytatni nem tudta, állapota miatt rokkantsági ellátásban, fogyatékossági támogatásban részesül, így nála jövedelem veszteség következett be. Ezen túlmenően a mindennapi életben, a háztartási, ház körüli teendők elvégzésében segítségre szorul, az ezzel kapcsolatos költségei megtérítésére igényt tart. [11] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a szövődmény bekövetkeztének késedelmes felismerése és kezelése a felperes által hivatkozott hátrányokkal nem áll okozati összefüggésben. Az alperesi álláspont szerint a felperes állapota a szövődmény miatt alakult ki és az ugyanilyen lenne abban az esetben is, ha a szövődményt két nappal hamarabb felismerik és a kezelésre sor kerül. A felperesnél kialakult állapot a
35. és
36. évi műtétek elvégzése nélkül is nagy valószínűséggel bekövetkezett volna. Alperes hivatkozott arra, mivel csak a gyógyulási esély csökkenésével kapcsolatos felelősség alól nem tudta magát kimenteni – a felperes egészségi állapotának bekövetkezésével kapcsolatos felelősség alól viszont igen – a kártérítés összege csak az esély csökkenését Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.404/2021/6.. 6 kompenzáló összegeket tartalmazhat, a végleges egészségi állapotból eredő vagyoni károkat kompenzáló összegek megfizetésére – felelősség hiányában – őt nem lehet kötelezni. Egyebekben hivatkozott arra, hogy a felperesnek a ház körüli, háztartási segítéssel összefüggésben költsége nem merül fel, azt részére hozzátartozói ingyenes segítségként nyújtják, emellett az igényelt összeg eltúlzott. [12] A Szegedi Törvényszék 1.P.21.551/2016/
37. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy magánlevél formájában adjon elégtételt a felperesnek az egészséghez fűződő személyiségi joga megsértése miatt és 15 napon belül fizessen meg 1 500 000 forint sérelemdíjat, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.247/2018/
38. számú rész- és közbenső ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének az alperest magánlevél formájában történő elégtétel-adásra, valamint az 1 500 000 forint és járulékai megfizetésére kötelező rendelkezéseit helybenhagyta. A vagyoni kártérítési igényt elutasító rendelkezését megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes 10%-os mértékben kártérítési felelősséggel tartozik a felperesen
39. március
40. napján elvégzett műtéti beavatkozást követően jelentkezett állapot rosszabbodás miatt a március
41. és
42. közötti időtartamban fennálló diagnosztikus és terápiás késedelmével okozati összefüggésben felperest ért vagyoni károkért. [13] A Kúria Pfv.III.20.883/2019/
43. számú rész- és közbenső ítéletében a jogerős rész- és közbenső ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletének a kártérítés megfizetése iránti keresetet elutasító rendelkezését megváltoztatta és megállapította, hogy az alperes teljes kártérítési felelősséggel tartozik a
44. március 18-án elvégzett műtéti beavatkozást követően jelentkezett állapot rosszabbodás miatt a felperest ért károkért. Az elsőfokú ítélet [14] Az elsőfokú bíróság ítéletével a kereseti kérelmeknek teljes egészében helyt adva kötelezte az alperest háztartási kisegítés miatti költségtérítés címén, hogy fizessen meg a felperesnek
45. augusztus 12-ig visszamenőleges időre 9 837 488 forintot és ennek 7 tételben megjelölt részösszegei után járó késedelmi kamatokat, továbbá a jövőre nézve járadék címén minden hónap
46. napjáig előre esedékesen 195 750 forintot. [15] Kötelezte még az alperest 4 862 653 forint és ennek 9 részösszege után, tételenként megjelölt késedelmi kamatai megfizetésére,
47. április 1-ig visszamenőleg kiesett jövedelempótlás címén. Ezen túl jövedelempótló járadékként, a jövőre nézve havi 22 667 forint megfizetésére kötelezést is elrendelt. [16] A harmadik jogcímen előterjesztett kereseti kérelemnek is helyt adva, felperes által igénybe vett segédeszközök beszerzésének költségtérítéseként 296 634 forint és járulékai tekintetében marasztalta alperest. Perköltség címén 1 000 000 forint megfizetésére kötelezte felperes javára alperest, továbbá rendelkezett az állam által előlegezett költség, illetve a le nem rótt eljárási illeték viseléséről. Az elsőfokú ítélet indokolása – a Kúria jelen ügyben korábban meghozott rész- és közbenső ítéletében foglaltakra figyelemmel – abból indult ki, hogy a felperes teljeskörű kártérítésre igényt tarthat. E körben vizsgálnia kellett, hogy az alperes felróható magatartása miatt kialakult, megromlott egészségi állapota folytán milyen Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.404/2021/6.. 7 mértékű keresetveszteséget szenvedett, önmaga ellátásához segítségre szorul-e, ennek milyen költségei vannak, továbbá a kialakult állapotára tekintettel mennyiben indokolt segédeszközök beszerzése. A szakértői bizonyítás kiegészítése kapcsán az elsőfokú bíróság azt hangsúlyozta, a kártérítési kötelezettség terjedelmére nem lehet kihatása annak, hogy a felelősség a gyógyulási esély csökkenésén, elvesztésén alapul, a teljes kártérítés elve alapján a károkozó ilyen esetben is köteles a Ptk.-ban felsorolt kárelemek teljeskörű megtérítésére. Ez a felperesnél bekövetkezett állapotrosszabbodás miatt felmerült károkat jelenti. [17] A szakértői vélemény kiegészítése útján megállapítható volt, hogy a felperes a műtét miatt kialakult állapota folytán szorult a felsorolt segédeszközök használatára. Ilyenek igénybevételére a műtétet megelőzően nem volt szüksége, a mindennapi életben való korlátozottság, akadályozottság azonban a műtéttel összefüggésben bekövetkezett, a mozgássegítő eszközök állapota javításához, fenntartásához szükségesek. A felmerült költségeit a felperes számlákkal igazolta, ezért ezen a címen a bíróság 296 634 forint egyösszegű kártérítés megfizetését indokoltnak találta. [18] A felperes a műtétet megelőző években elért jövedelmét okirati bizonyítékokkal igazolta és azt is, hogy a műtétet követő időszakban milyen, alacsonyabb összegű ellátásban részesül, így a bíróság a jövedelempótló kártérítés iránti igényt is megalapozottnak fogadta el. E körben visszamenőlegesen,
48. április 1-jéig terjedő időszakra, egy összegben 4 862 653 forint lejárt jövedelempótló kártérítést ítélt meg felperes javára, továbbá havi 22 667 forint összegű, jövőre szóló járadék megfizetésére is kötelezte alperest. [19] A háztartási kisegítés kapcsán előterjesztett igény vizsgálata során abból indult ki, hogy az igazságügyi orvosszakértő kiegészített véleményében megállapította, a felperes önellátásra nem képes, mindennapi tevékenységeihez gondozásra, segítségre szorul. Ezt napi 3-3,5 óra időráfordítással a felperes hozzátartozói, a testvére és annak házastársa végzik. Az egészségkárosult felperes gondozásával felmerült munkát a károkozó helyett, az ő költségére és a károsult érdekében végzik a hozzátartozók, ezért a bíróság alaposnak ítélte e kereseti kérelem jogalapját, hivatkozva a bírói gyakorlatra is. Az összegszerűség körében elfogadta a hasonlító adatként csatolt, szakápolást végző cég árlistája szerinti számítást, melynek 25%-os csökkentett mértékével érvényesített igényt a felperes. Ez alapján visszamenőlegesen 9 837 488 forint egyösszegű költségtérítés megítélésére került sor, továbbá a jövőre nézve 195 750 forint havi költségtérítést ítélt meg a bíróság járadék formájában felperes javára. A fellebbezés és az ellenkérelem [20] Az ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérve. A Kúria közbenső ítéletét alperes akként értelmezte, hogy az kizárólag a gyógyulási esélyvesztéssel összefüggő kártérítési kötelezettséget írta elő számára, míg a végleges egészségi állapotból eredő vagyoni károkat kompenzáló összeg megfizetésére felróhatóság hiányában nem lehet az alperest kötelezni. Hangsúlyozta, a jelen ügyben a károkozó körülmény, a gyógyulási esély csökkenését eredményező alperesi mulasztás, nem pedig az egészségkárosodás bekövetkezése. Az elsőfokú bíróság ezért indokolatlanul adott helyt a felperes olyan követeléseinek, melyeket az egészségkárosodás bekövetkezése folytán kívánt érvényesíteni. Megjegyezte, a gyógyulási Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.404/2021/6.. 8 esély csökkenését kompenzáló összegre vonatkozó kereseti kérelem előterjesztése nem történt, így álláspontja szerint az elsőfokú ítélet megváltoztatásával indokolt a kereset elutasítása. [21] Másodlagos hivatkozási körben a hozzátartozók által nyújtott háztartási és egyéb segítségnyújtás költségeiben való marasztalását sérelmezte. Elsősorban a kereshetőségi jog hiányára, továbbá a káronszerzés tilalmára hivatkozott. A gondozási költségek, mint vagyoncsökkenés nem a sérelmet szenvedett felperesnél keletkezik, hanem a hozzátartozóknál, ezért perbizomány lehetőségének hiányában a felperes saját jogon e költségeket nem követelheti. Az ilyen kártérítési igény kielégítése a felperes oldalán káronszerzést okozna, tekintve, hogy ingyenesen, szívességi alapon jut hozzá a szolgáltatásokhoz, ezzel kapcsolatban tényszerűen költsége nem merül fel. [22] Alperes a jogalapot illetően kiemelte még, hogy a Kúria által alkalmazott teljes kártérítés elve nem azt jelenti, hogy a felperes által megjelölt minden kártérítési összeget szükségképpen meg kell ítélni, hanem azt, hogy valamennyi kárelemre ki kell terjednie a jogalap és az összegszerűség vizsgálatának. A kártérítés összege nem tartalmazhat olyan kompenzációt, amely a sikeres felelősségkimentéssel érintett vagyoni hátrányra vonatkozik. [23] A gondozási költségek összegszerűségét illetően külön vitatta a szakápoló cég árjegyzéke szerinti összegek felszámíthatóságát, hivatkozva arra, hogy az egyrészt a fővárosi ár-értékviszonyokat tükrözi, másrészt a cég
49. évi egyszerűsített beszámolójának adataiból arra lehet következtetni, hogy a díjtarifák legfeljebb 46%-a vehető figyelembe a személyi költségekre, a további rész a cég egyéb üzemi költségeire és nyereségére szolgál. Felhívta a figyelmet, létezik olyan bírósági gyakorlat, amely ilyen költségtérítés esetében a minimálbér összegéből indul ki. Erre nézve a felperes is terjesztett elő másodlagos keresetet. [24] Összegzésként ismételten hangsúlyozta, az alperesi felróhatóság körébe tartozó gyógyulási esélycsökkenést kompenzáló keresetpótló összegekre vonatkozó kereseti kérelem hiányában az elsőfokú ítélet megváltoztatásának és a kereset elutasításának van helye. [25] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Felperes vitatta a kereshetőségi jogának kétségbevonását, több eseti döntést idézve arra a bírói gyakorlatra hivatkozott, melyek szerint ténylegesen a felperes kára az, hogy a vagyoni kára kiküszöböléséhez, csökkentéséhez segítők igénybevétele szükséges. Ezzel kapcsolatos térítést, a bírói gyakorlat szerint a szívességi ingyenes gondozás esetén is a károsult részére kell megfizetnie a károkozónak. [26] A káronszerzés tilalmába ütközést is visszautasította, emellett hangsúlyozta, a Kúria közbenső ítélete egyértelműen rendelkezett arról, hogy a
50. március 18-án elvégzett műtéti beavatkozást követően jelentkezett állapotrosszabbodás miatt felperest ért károkért tartozik teljes kárfelelősséggel az alperes. E teljes kártérítési felelősség valamennyi felperes által bejelentett kárigény-tételre vonatkoztatható. [27] Az összegszerűség körében hangsúlyozta, hogy a B... Betéti Társaság árlistáján szereplő egységárakat 25%-kal csökkentette és eszerint érvényesített követelést. E körben Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.404/2021/6.. 9 kialakult bírói gyakorlatot idézve, jelezte, hogy más bíróságok is elfogadható alapnak tekintik ezt az árlistát az ilyen típusú költségtérítések számításához. [28] Az alperes, további két beadványához kapcsolódóan a Szegedi Ítélőtábla korábbi ítéletét csatolta, mellyel kapcsolatban hangsúlyozta, ez alátámasztja azon álláspontját, hogy az esély elvesztésének vizsgálata az okozatosság körébe tartozó kérdés és ennek eredménye a vagyoni és nem vagyoni kártérítés mértékére meghatározó befolyással van. Az egyes kárelemek, kártérítési összegek meghatározása során figyelembe kell venni, hogy csak olyan mértékig terjedhet a felmerült kártérítési kötelezettség, amilyen mértékben a károkozó magatartással az arányban áll. [29] A beavatkozó mindenben csatlakozott a fellebbezésben kifejtettekhez. Az ítélőtábla döntésének indokai [30] A fellebbezés részben alapos. [31] A Polgári törvénykönyvről szóló
51. évi V. tv. (Ptk.) 6:
52. §