Kbf.17/2023/6 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés d) pontja alapján, figyelemmel a Be. 492. §

(1)bekezdés a) pontjára, a büntetőeljárást megszünteti, mivel a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény. . Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.17/2023/

1. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
2. június
3. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt terhelt1 büntetés-végrehajtási őrmester vádlott ellen indított büntetőügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa
4. április
5. napján kelt 43.Kb.32/2023/
6. számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a
7. április
8. napján kelt 43.Kb.32/2023/
9. számú végzésével a nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt terhelt1 büntetés-végrehajtási őrmester vádlott ellen indult büntetőeljárást a Be.
10. §

(1)bekezdés a) pontja alapján – mivel a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette. [2] A végzéssel szemben a pótmagánvádló jogi képviselője a törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő a végzés hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. [3] Fellebbezésében előadta, hogy az elsőfokú bíróság végzésének indokolásában azt rögzítette, hogy a rágalmazás vétségének alap- és minősített esete is szándékos bűncselekmény. A végzés indokolásában az szerepel továbbá, hogy „az pedig a – vádindítványban szereplő – tényállásból is nyilvánvaló, hogy a egyéb érdekelt1 megvádolt reintegrációs tisztjét semmilyen szándékosság nem terhelhette a fegyelmi határozatban a Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.17/2023/6/II 2 fegyelemsértés megnevezése körében, a tényállás több helyen is azt tartalmazza, hogy erre „tévesen” került sor az informatikai rendszerben történt kiválasztás okán. Erre tekintettel terhelt1 bv. őrmester vádindítványban rögzített cselekménye nem alkalmas a törvényi tényállás szándékosság hiányában.” [4] Ezen bírósági okfejtéssel kapcsolatban a pótmagánvádló jogi képviselője utalt arra, hogy a vádindítványban valóban két helyen szerepel az, hogy „tévesen” került megjelölésre a fegyelmi vétség megnevezése, mely „téves” kifejezés használatának oka az, hogy a rendelkezésre álló iratanyag tartalmazza azt, hogy a fegyelmi eljárást rögzítő személyi állományi tag tévesen választotta ki a vonatkozó informatikai rendszerben a fogvatartott által elkövetett cselekményt, így került más fegyelmi vétség megjelölésre a határozatban, a ténylegesen elkövetett fegyelmi vétség helyett. Az azonban, hogy a vádlott az informatikai rendszerben „tévesen” választotta ki a fegyelmi vétséget, a pótmagánvádló jogi képviselőjének álláspontja szerint nem jelenti azt, hogy magatartása nem volt szándékos, hiszen cselekményét nem tévedésből fejtette ki, hanem „tévesen”, tehát nem a valóságnak megfelelően. És annak ellenére, hogy ezt a pótmagánvádló több alkalommal kérte, a mai napig nem került kijavításra ez a „téves” megjelölés. A zárka és körletrend megsértése, valamint az állami tulajdon rongálása, lopása megjelölésű fegyelmi vétségek között nincs szóazonosság, mely miatt a kettő összetéveszthető lenne, illetve az informatikai rendszerben másik oldalon, 31 sor különbséggel helyezkednek el a pótmagánvádló tudomása szerint, mely miatt az sem valószínűsíthető, hogy elütésre kerülhetett volna sor a vádlott részéről, melyek értelmében elképzelhetetlen, hogy tévedésből, gondatlanságból és nem szándékosan lett volna „tévesen” megjelölve a zárka és körletrend megsértése helyett az állami tulajdon rongálása, lopása megjelölésű fegyelmi vétség. Az pedig, hogy az informatikai rendszerben a pótmagánvádló terhére rótt cselekmény „téves” megjelölése a mai napig nem került javításra, a pótmagánvádlónak jelentős sérelemmel jár, hiszen az informatikai rendszerbe betekintésre jogosultak nem bírnak tudomással a megjelölés valótlanságáról, „téves” voltáról. [5] A pótmagánvádló jogi képviselőjének álláspontja szerint tehát nem az került megállapításra, hogy tévedésből követte el a cselekményét a vádlott, hanem, hogy „tévesen”, tehát nem helyesen választotta ki a pótmagánvádló terhére rótt fegyelmi vétséget az informatikai rendszerben. A fent részletezett további körülmények alapján álláspontja szerint egyértelműen megállapítható a szándékosság a vádlott részéről. Utalt még arra is, hogy a vádlott cselekményének következtében az informatikai rendszerbe betekintésre jogosultakban az a valótlan kép alakul ki a pótmagánvádlóról, hogy állami tulajdon rongálása, lopás fegyelmi vétség miatt indult vele szemben fegyelmi eljárás, mely nyilvánvalóan más megítélés alá esik, mint a zárka és körletrend megsértése, így a vádlott cselekménye alkalmas a becsület csorbítására. [6] A pótmagánvádló szintén fellebbezéssel élt a végzéssel szemben, beadványában maga is az egyszerű tévedés, elírás, számítógépen történő elütés lehetőségének kizártságát hangsúlyozta, álláspontja szerint a vádlott magatartásából egyértelműen következtetni lehet a szándékosság meglétére. Előadta, hogy neki a vádlott magatartása jelentős érdeksérelmet okozott. Utalt továbbá arra is, hogy az elsőfokú bíróság a hamis vád vétségének és a hivatali visszaélés bűntettének esetleges megvalósulását is a szándékosság hiánya miatt tartotta kizártnak. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.17/2023/6/II [7] 3 A pótmagánvádló és jogi képviselőjének fellebbezései nem alaposak. [8] A rendelkezésre álló iratok alapján előzményként megállapítható, hogy a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a 2022. február 7. napján kelt, 2.Nyom.256/2022 számú határozatával a pótmagánvádló1 által terhelt1 büntetés-végrehajtási őrmester ellen rágalmazás miatt előterjesztett, a Legfőbb Ügyészség Büntetés-végrehajtási Törvényességi Felügyeleti és Jogvédelmi Önálló Osztálynál 2022. január 25. napján érkeztetett feljelentést elutasította, mivel a cselekmény nem bűncselekmény. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a 2022. március 11. napján kelt, 2.Nyom.256/2022 számú határozatával a feljelentés elutasításáról rendelkező határozatot hatályon kívül helyezte és nyomozást rendelt el azzal az indokolással, hogy feljelentést nem teljeskörűen bírálta el a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség. A Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség a 2022. november 14. napján kelt, 2.Nyom.256/2022/10. számú határozatával a büntetőeljárást megszüntette, mivel a cselekmény nem bűncselekmény. A Központi Nyomozó Főügyészség a 2023. január 20. napján kelt, NF.223/2022/7. számú határozatával pótmagánvádló1 sértettnek az eljárást megszüntető határozat ellen bejelentett panaszát, mint megalapozatlant, elutasította. [9] A határozatot a pótmagánvádló 2023. január 30. napján átvette, majd jogi képviselője 2023. március 24. napján vádindítványt nyújtott be a Központi Nyomozó Főügyészségen terhelt1 büntetés-végrehajtási őrmester reintegrációs tiszt ellen a Btk. 226. §

(1)bekezdésébe ütköző és a

(2)bekezdés

1. b)és
2. c)pontjai szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett rágalmazás vétsége miatt. A Központi Nyomozó Főügyészség a beadványt a nyomozati iratokkal együtt megküldte a katonai tanácsnak. Nem tévedett a törvényszék katonai tanácsa, amikor a vádindítványt befogadta, mivel annak elutasításának a Be. 799. §

(1)bekezdésében írt feltételei nem álltak fenn. [10] A vádindítványban szereplő tényállás lényege szerint pótmagánvádló1 a egyéb érdekelt1ben töltötte büntetését. pótmagánvádló1

1. január
2. napján az intézet B. objektum
3. számú zárkájában, mivel az éjszaka folyamán is résnyire nyitott ablak mellett feküdt, a huzat kivédése miatt közvetlenül a feje melletti részen egy kisebb, kb. 30 cm széles büntetés-végrehajtási intézményi fehér törölközőt akasztott fel, ezzel kizárólag egészségét védve.
4. január
5. napján 04 óra 10 perckor ellenőrzést tartottak az intézet B. objektum
6. számú zárkájában. Ezt követően 09.00 óra körül terhelt1 büntetés-végrehajtási őrmester felügyelő és tanú1 büntetés-végrehajtási százados biztonsági tiszt bement a zárkába, ahol közölték pótmagánvádló1val, hogy fegyelmit kap, mivel elfüggönyözte az ablaknál lévő ágyát akként, hogy eltakarta magát a felső ágyra rögzített törölközővel.
7. január
8. napján terhelt1 büntetés-végrehajtási őrmester nevelő megtartotta a fegyelmi tárgyalást, majd pótmagánvádló1 terhelt1 reintegrációs tiszti jogkörében hozott 102/2022/13/
9. számú fegyelmi határozata értelmében állami tulajdon rongálása, lopása fegyelmi vétség miatt fegyelmi fenyítésként feddést kapott. pótmagánvádló1 a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el, de a kiszabott fenyítést elfogadta. pótmagánvádló1 a fegyelmi lapot nem írta alá. pótmagánvádló1 a fegyelmi vétség pontos megjelölését nem tudta meg nyomban, hanem csak néhány óra elteltével, amikor a fegyelmi határozatot részére a zárkába történő beadás útján Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.17/2023/6/II 4 kézbesítették. Ekkor szembesült azzal, hogy nem zárka és körletrend megsértése miatt, hanem az állami tulajdon rongálása, lopás fegyelmi vétség elkövetése miatt kapta a feddést. Ezt észlelve jelezte sérelmét a nevelőnek, de mindezek ellenére a fegyelmi vétség megjelölése továbbra is állami tulajdon rongálása, lopás fegyelmi vétség elkövetése maradt. pótmagánvádló1t ezt követően
10. január
11. napján átszállították a tököli büntetésvégrehajtási intézetbe minden indok nélkül. A fegyelmi határozat tartalmát tekintve is törvénysértő volt, az iratellenes és megalapozatlan, mivel a pótmagánvádló1 fegyelmi vétsége miatt terhelt1 büntetés-végrehajtási őrmester által reintegrációs tiszti jogkörben meghozott 102/2022/13/
12. számú határozatban elkövetett fegyelmi vétségként nem az „elparavánozás” volt megjelölve, hanem állami tulajdon rongálása, lopása. Ennek oka a rendelkezésre álló iratanyag értelmében az, hogy a fegyelmi eljárást rögzítő személyi állományi tag tévesen választotta ki a vonatkozó informatikai rendszerben a fogvatartott által elkövetett cselekményt, így került más fegyelmi vétség megjelölése a határozatban, a ténylegesen elkövetett fegyelmi vétség helyett. [11] A másodfokú katonai tanács álláspontja szerint a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa helyesen járt el akkor, amikor a Be.
13. §

(1)bekezdése alapján vizsgálta azt, hogy a tárgyalás előkészítése körében szükséges, illetve lehetséges-e valamilyen, ott felsorolt intézkedés megtétele. Ennek során szintén helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a bíróság által elfogadott vádindítványban rögzített tényállásban foglalt, tehát ilyen módon a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény, az nem tartalmazza a rágalmazás bűncselekménye törvényi tényállása megállapításának valamennyi feltételét, hiszen a vádlott részéről a szándékosság hiányzik, ezért a büntető eljárás megszüntetésének van helye. [12] Utal továbbá arra is a másodfokú katonai tanács, hogy egy fegyelmi eljárás lefolytatása, ennek eredményeképpen fegyelmi fenyítés kiszabása nem tekinthető olyan magatartásnak, amely a rágalmazás törvényi tényállásában szereplő, „valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állítása, híresztelése, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés használata” fordulatnak lenne megfeleltethető. E körben nincs jelentősége annak, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló fegyelmi vétség megjelölése helyesen vagy esetleg tévesen történik-e. [13] A másodfokú katonai tanács egyetértett azon elsőbírói állásponttal is, hogy a pótmagánvádlóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárással kapcsolatban felmerült eljárási hibák önmagukban bűncselekmény elkövetését nem alapozzák meg. [14] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2023. április 12. napján kelt 43.Kb.32/2023/8 végzését – annak helyes indokaira tekintettel – helybenhagyta. [15] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be. 605. §

(1)bekezdésén, valamint a Be. 598. §

(1)bekezdés e) pontján alapszik. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.17/2023/6/II 5 Budapest,

1. június
2. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. s.k. Dr. Belovai Henriette hb. százados előadó bíró bíró A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsának 43.Kb.32/2023/
3. számú végzése a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.17/2023/
4. számú végzése folytán
5. június
6. napján véglegessé vált. Budapest,
7. június
8. Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke ..