A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.286/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Horváth Tamás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Kész Tamás Ügyvédi Iroda ügyintéző: Dr. Kész Tamás ügyvéd cím2 Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3 Az alperes képviselője: Dr. Cseh Georgina kamarai jogtanácsos cím4 A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Győri Törvényszék
- október
- napján Kúria VI.Kfv.35.286/2023/2-1 2 kelt 2.K.700.809/2023/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adó- és Vámigazgatóság járőrei a felperesnél
- november 23-án a fémkereskedelemről szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Fémtv.)
- §-ában foglaltak szerint hatósági ellenőrzést végeztek, megállapították, hogy a felperes 9.540 kg ipari eredetű alumínium fémhulladékot (kábelt) vett át a Kft.-től a 6400479326 számú visszaigazolás alapján. A Fémkereskedelmi Ellenőrzési Rendszer (FER) adatai szerint azonban a felhasznált visszaigazolás
- november 10-én a Zrt. részére lett kiadva 20.000 kg fémhulladékra, a felperes szombathelyi telephelye részére történő értékesítésre. [2] A feltártak eredményeként hivatalból hatósági eljárás indult, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 6400797882 számú határozatával a felperest engedélyköteles anyag fémkereskedelmi hatóság írásbeli visszaigazolása nélküli átvétele miatt 500.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte a Fémtv.
- §
(3)bekezdés d) pontja, 11/A. §
(4)bekezdése, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankció tv.)
- §
(1)bekezdése, 10. §
(1)bekezdése alapján. [3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 6448641796 számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság jogszerűen szabott ki a felperessel szemben fémkereskedelmi bírságot, mivel visszaigazolás hiányában a fémkereskedőnek az átvételt meg kellett volna tagadnia. A Fémtv. 4. §
(12)bekezdésében foglaltak sérültek, mely nem abban valósult meg, hogy a nyilvántartásban az adatok elírásra kerültek vagy tévesen, hiányosan szerepeltek, mivel felperes a bemutatott okiratot teljeskörűen rögzítette, így nem adminisztrációs hibát vétett. A fémkereskedelmi bírság kiszabásának jogalapja fennáll, a bírság összegét az elsőfokú hatóság a feltárt körülmények okszerű értékelésével helytállóan állapította meg. [4] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. Az elsőfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [6] Indokolása szerint felperes a hatóság által feltárt tényállást nem vitatta, mely szerint a fémkereskedelmi hatóság visszaigazolásán szereplő személy eltért a fémhulladékot leadó személytől, ezzel a Fémtv. 4. §
(12)bekezdésében írt tényállás megvalósult, felperes a fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot visszaigazolás hiányában vette át, a számlákon és a szállítási bizonylatokon is a Kft. volt feltüntetve, mint szállító, illetve mint fémhulladékot leadó. A felperes az alapbizonylatoknak megfelelően teljesítette adatszolgáltatását, az általa Kúria VI.Kfv.35.286/2023/2-1 3 hivatkozott Fémtv. 11/B. § a) pontjában foglalt valótlan adattartalmú nyilvántartás vezetés nem állapítható meg. A befogadás iránti kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek elsődlegesen a megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését, másodlagosan a megváltoztatása mellett az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, és új határozat hozatalára kötelezését kérte. [8] Felülvizsgálati kérelme befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pontjának
- aa)és
- ab)alpontjaiban foglaltakra hivatkozott. [9] Álláspontja szerint a Kúriának mind a bíróságok, mind az eljáró fémkereskedelmi hatóságok és a fémkereskedők vonatkozásában indokolt lenne egy zsinórmértéket felállítani a Fémtv. 11. §
- d)pontjának alkalmazhatósága és az azokon alapuló felelősség körére vonatkozóan, a felelősséget indokolatlanul kiterjesztő hatósági és bírósági joggyakorlatot megszüntetése érdekében. Emellett a jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége igényli a legfelsőbb bírói szintű állásfoglalást figyelemmel arra is, hogy a Fémtv. 11. §
(3)bekezdés d) pontjának kiterjesztő értelmezése – a jogsértés 3 éven belül bekövetkező második előfordulása – jelentősen megnöveli a környezet terhelését, mivel ebben az esetben a fémhulladékot bármely fémkereskedőnek egy másik telephelyre, nagyobb távolságra kell szállítania, magasabb anyagi költségekkel és nagyobb környezet terheléssel. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria VI.Kfv.35.286/2023/2-1 4 [14] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [15] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá az irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [16] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [17] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban jogkérdésben dönt, a bizonyítékok értékelését nem mérlegeli felül. A Fémtv. 11. §
(3)bekezdés d) pontjának alkalmazhatóságára, az azokon alapuló felelősségre, e körben az indokolatlanul kiterjesztő hatósági és bírósági joggyakorlatra a felperes felülvizsgálati kérelmében csupán hivatkozott, ezzel kapcsolatosan a befogadhatóság körében értékelhető indokokat nem adott elő. Annak megítélése, hogy a hatóság, illetve a bíróság a Fémtv. 11. §
(3)bekezdés d) pontjában foglaltakat helytállóan alkalmazta-e, az ügy érdemi elbírálására tartozó kérdés, az a befogadás körében nem vizsgálható. [18] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan kérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogszabály alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben nem tudott megjelölni. [19] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva [Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont] a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes nem támasztotta alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyeknek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. A felperes által hivatkozott környezetterhelés növekedése azon túl, hogy semmivel alá nem támasztott, a felperesi hivatkozás szerint is a Fémtv. 11. §
(3)bekezdés d) pontjában szabályozott jogsértés ismételt előfordulása esetén alkalmazható, mely jelen eljárásban nem képezte vizsgálat tárgyát, így elsőként ez a felülvizsgálati eljárásban nem vizsgálható, ennek okán sem szolgálhat a befogadás alapjául. [20] Az Európai Unió Bírósága (EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét a felperes nem valószínűsítette, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [21] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a Kúria VI.Kfv.35.286/2023/2-1 5 befogadhatóság körében. A felperes ezen pontra hivatkozással nem kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria áttekintve a jogerős ítéletet megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §
(1)bekezdése szerint állapította meg a tényállást, döntésének jogi indokolása a Kp. 84. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak megfelel, a befogadás alapjául szolgáló eljárási szabályszegés nem merült fel. [22] A felperes a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogási okra szintén nem hivatkozott, így jogkérdésben való eltérés megjelölésének hiányában sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [23] Mindezek folytán Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [24] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [25] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- január
- Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Horváth Tamás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő