Kpkf.39139/2026/2 – Kúria

(1)bekezdése alapján közigazgatási perben alkalmazandóak a Pp. perköltségre vonatkozó szabályai, de ez a felhatalmazás a Pp. jogorvoslati szabályainak alkalmazására nem terjed ki. Az ügy száma: A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Kpkf.I.39.139/2026/

1. A tanács tagjai: dr. Tóth Kincső a tanács elnöke dr. Figula Ildikó előadó bíró dr. Banu Zsoltné Dr. Szabó Judit bíró dr. Heinemann Csilla bíró dr. Kalas Tibor bíró Az I. rendű felperes: felperes1 (cím1) A II. rendű felperes: felperes2 (cím1) A felperesek képviselője: Mészáros Mária Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: dr. Mészáros Mária (cím2) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (1138 Budapest, Váci út 172-176.) Az alperes képviselője: Dr. Németh Szilvia kamarai jogtanácsos Az alperesi érdekelt: érdekelt (cím3) Az alperesi érdekelt képviselője: dr. Bedő Katalin ügyvéd Kúria I.Kpkf.39.139/2026/2 2 (cím4) A per tárgya: vizsgálata A fellebbezési kérelmet benyújtó fél: A fellebbezett határozat: építésügyi tárgyú döntés jogszerűsége az I. rendű felperes Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.751.354/2025/
2. számú végzése Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.751.354/2025/
3. számú végzését – az indokolás módosításával – helybenhagyja. A végzéssel szemben további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes építésügyi hatóságként eljárva
4. február 28-án kötelezte a felpereseket az érdekelti társasházi épületen 198 db égéstermék-elvezető kialakítása következtében létrejött, életet veszélyeztető állapot megszüntetésére, továbbá az égéstermék-elvezető rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasságának 60 napon belüli igazolására. [2] A felperesek a határozattal szemben közigazgatási pert kezdeményeztek a Fővárosi Törvényszék előtt. A közigazgatási perben a felperesek azonnali jogvédelem iránti kérelmet is előterjesztettek, és kérték a kereset halasztó hatályának elrendelését. [3] Az elsőfokú bíróság 111.K.701/266/2025/
5. számú végzésével a felperesek azonnali jogvédelem iránti kérelmét elutasította. A végzéssel szemben a felperesek fellebbezése alapján eljárt Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.751.354/2025/
6. számú jogerős végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta, és a fellebbező felpereseket egyetemlegesen kötelezte, hogy fizessenek meg az alperesi érdekeltnek 101.600 forint másodfokú perköltséget. A végzés tájékoztatása szerint a másodfokú végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek. [4] Időközben az elsőfokú bíróság a per érdemében ítéletet hozott és 111.K.701.266/2025/
7. számú jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ezen ítélettel szemben felperesek részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria Kfv.III.37.148/2026/
8. számú végzésével megtagadta. [5] A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.751.354/2025/
9. számú végzésével szemben a II. rendű felperes felülvizsgálati kérelmet is előterjesztett, mely felülvizsgálati kérelmet a Kúria Kfv.VI.37.219/2026/
10. számú végzésével visszautasította. A Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.751.354/2025/
11. számú végzésével szemben előterjesztett fellebbezés, és a Fővárosi Ítélőtábla 4.Kpkf.751.354/2025/
12. számú végzése Kúria I.Kpkf.39.139/2026/2 3 [6] Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott elsőfokú végzést helybenhagyó Fővárosi Ítélőtábla végzésével szemben csak az I. rendű felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a döntés érdemét, az azonnali jogvédelem iránti kérelem elutasítását nem vitatta, csak a perköltségről rendelkező rész hatályon kívül helyezését kérte. A fellebbezés szerint a másodfokú bíróság nem dönthetett volna a perköltség viseléséről, ugyanis döntése a közigazgatási per érdemét nem döntötte el. Emellett hivatkozott arra, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló
13. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
14. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(1)bekezdése szerint – miután a Fővárosi Ítélőtábla a perköltségről nem az eljárást befejező határozatában rendelkezett –, ezért a perköltségről rendelkező résszel szemben külön fellebbezésnek van helye. Hangsúlyozta, hogy a közigazgatási jogvitában a per érdeme a Fővárosi Törvényszék előtt zajlott, a Fővárosi Ítélőtábla pedig kizárólag az azonnali jogvédelem körében – mint a Pp.

1. § c) pontja szerinti, a per során felmerült más kérdésben – hozott végzést, amely nem minősül eljárást befejező végzésnek. E végzés perköltséget megállapító határozati részével szemben fellebbezésnek van helye, ezért jogsértő módon nem adott fellebbezési jogot a Fővárosi Ítélőtábla a /
2. sorszámú végzésében. [7] A Fővárosi Ítélőtábla az I. rendű felperes fellebbezését Kpkf.751.354/2025/
3. számú végzésével visszautasította, megállapította, hogy a fellebbezés érdemi elbírálására nincs lehetőség, mivel az azonnali jogvédelem tárgyában hozott elsőfokú döntést helybenhagyó másodfokú végzés ellen a Kp. – eltérő rendelkezés hiányában – nem biztosít fellebbezési lehetőséget, ezért a Kp.
4. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a fellebbezés visszautasításának volt helye. [8] A Fővárosi Ítélőtábla végzése indokolása szerint egy eljárást befejező határozat nem minden esetben ítélet, mert dogmatikailag a másodfokú eljárás egy önálló eljárási szakasz, amelynek saját kezdőpontja a fellebbezés előterjesztése és befejező határozata is van. Az eljárást befejező határozatnak minősül tehát a fellebbezés alapján eljáró másodfokú bíróságnak a másodfokú, vagyis a fellebbezéssel támadott határozat felülbírálatára irányuló eljárást befejező határozata, így a Fővárosi Ítélőtábla azonnali jogvédelemről rendelkező elsőfokú végzést helybenhagyó /9. sorszámú végzése is. Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés alapján hozott másodfokú helybenhagyó végzés ellen a Kp. 112. §

(1)bekezdése a Kp. eltérő rendelkezése hiányában nem teszi lehetővé a fellebbezést. A Fővárosi Ítélőtábla

1. sorszámú végzésével szemben előterjesztett fellebbezés [9] A végzéssel szemben az I. rendű felperes élt fellebbezéssel, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezést visszautasító végzése hatályon kívül helyezését és az Ítélőtábla eljárás lefolytatására utasítását kérte a Kp.
2. §

(4)bekezdése alapján. [10] Fellebbezésében részben megismételve az azonnali jogvédelem tárgyában hozott másodfokú végzés perköltséget megállapító része ellen előterjesztett fellebbezésében leírtakat, hangsúlyozta, hogy a perköltségről is rendelkező végzés a per érdemét nem érintő, közbenső jellegű döntés volt, amely az eljárást nem fejezte be, a per egészét nem zárta le, ezért nem minősül a Pp. 82. §

(1)bekezdése szerinti eljárást befejező döntésnek. [11] A fellebbezés szerint az eljárást befejező határozat fogalmát a Fővárosi Ítélőtábla tévesen azonosította az egyes eljárási szakaszokat lezáró döntésekkel. Az eljárást befejező határozat fogalma ugyanis az eljárás egészének lezárásához kapcsolódik, nem pedig valamely részfolyamat vagy jogorvoslati szakasz befejezéséhez. [12] Ismételten hangsúlyozza, hogy a Kp. 35. §

(1)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 82. §

(1)bekezdése az eljárást nem befejező döntések perköltségre vonatkozó része tekintetében külön fellebbezési jogot biztosít. Kúria I.Kpkf.39.139/2026/2 4 [13] Ebből következően a másodfokú bíróság a Kp. 112. §

(1)bekezdésének megsértésével jutott arra a következtetésre, hogy az I. rendű felperes fellebbezési joggal nem rendelkezik, és a Kp. 102. §

(1)bekezdés b) pontját jogsértő módon alkalmazta, amikor az I. rendű felperes fellebbezését visszautasította. [14] A fellebbezés kitért arra is, hogy a jogorvoslathoz való jog az Alaptörvény XXVIII. cikk

(7)bekezdésében biztosított alapvető jog, amely az I. rendű felperest jelen eljárásban is megillette, a fellebbezés visszautasítása a jogorvoslathoz való jog érvényesítését szükségtelenül és aránytalanul nehezítette meg. [15] Az alperes és a II. rendű felperes a fellebbezésre észrevételt nem tett, a Fővárosi Ítélőtábla a Kp. 113. §

(3)bekezdése szerinti, a fellebbezésre vonatkozó észrevétel lehetőségéről szóló tájékoztatása ellenére sem. A Kúria döntése és jogi indokai [16] A fellebbezés alaptalan az alábbiak miatt. [17] A Kúria a Kp. 112. §

(2)bekezdése alapján alkalmazandó, Kp. 108. §

(1)bekezdése szerint a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezés visszautasításáról rendelkező döntését a fellebbezés keretei között megvizsgálta, és megállapította, hogy a fellebbezés alaptalan, ezért a Kp. 114. §

(5)bekezdése szerint a Fővárosi Ítélőtábla végzése helybenhagyásának van helye az alábbiak miatt. [18] A Kúria egyetértett a Fővárosi Ítélőtábla végzése érdemi részével, mely szerint a fellebbezés visszautasításának van helye, a végzés indokolása azonban – a fellebbezésre tekintettel – részben pontosításra és kiegészítésre szorul. [19] A Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy a fellebbezést visszautasító végzéssel szemben a közigazgatási perjog megengedi-e a fellebbezés előterjesztését, majd e vizsgálat eredményeként megállapította, hogy a Kp. 112. §

(1)bekezdés és 102. §

(2)bekezdése alapján a felperes jogszerűen élhetett a fellebbezését visszautasító végzéssel szemben rendes jogorvoslattal a Kúriához. [20] A Fővárosi Ítélőtábla fellebbezéssel támadott végzésében jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az azonnali jogvédelem tárgyában hozott másodfokú végzéssel szemben nincs helye fellebbezésnek, és nincs helye önálló fellebbezésnek a végzés perköltségről rendelkező részével szemben sem. [21] A fellebbezés tévesen vezeti le a Kp. 35. §

(1)bekezdése alapján alkalmazandó, Pp. 82. §

(1)bekezdés második mondatából az azonnali jogvédelem tárgyában hozott másodfokú határozat perköltségről rendelkező részével szembeni önálló fellebbezés lehetőségét az alábbiak miatt. [22] A Kp.

1. §-a egyrészt csak akkor engedi meg a Pp. szabályai alkalmazását, amennyiben azt a Kp. kifejezetten előírja, másrészt kifejezetten előírja, hogy a Pp. szabályait a Kp. szabályaival összhangban kell alkalmazni, azaz mindig figyelemmel kell lenni a közigazgatási perek sajátosságaira a polgári perjog szabályai alkalmazása esetén. [23] A Kúria értelmezése szerint akkor, amikor a Kp.
2. §

(1)bekezdése előírja a költségekre vonatkozóan a Pp. szabályai alkalmazását, ez alapvetően a perköltség fogalmának, a költségek felszámításának, meghatározásának, viselésének az általános és különös szabályaira vonatkozik. Nem vonatkozik azonban a perköltség viseléséhez kapcsolódó jogorvoslati rendszerre, mert erre a közigazgatási perjognak önálló jogorvoslati rendszere van [Kp. XVIII. fejezet]. [24] A Kp. sajátossága, hogy a közigazgatási perben az elsőfokú végzés ellen is kivételes a fellebbezés előterjesztésének a lehetősége [Kp. 112. §

(1)bekezdés]. A Kp. kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a végzés ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha azt a Kp. Kúria I.Kpkf.39.139/2026/2 5 kifejezetten megengedi. A Kúria rámutat arra, hogy az azonnali jogvédelem tárgyában hozott másodfokú végzés ellen, és annak perköltséget megállapító része ellen a Kp. nem engedi meg az önálló jogorvoslatot, azaz a fellebbezést. Ezért az I. rendű felperes tévesen érvelt azzal, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogsértően zárta ki a perköltséget megállapító rendelkezéssel szemben a fellebbezés lehetőségét. Az I. rendű felperes alapjogi érveivel a Kúriának azért nem kellett foglalkoznia, mert az alapjogi tesztet a jogalkotó a Kp. szabályainak megalkotásakor már elvégezte. [25] Emellett a Kúria – egyetértve a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezéssel érintett végzése indokolásával – maga is úgy tekint az azonnali jogvédelem tárgyában hozott döntésre, hogy dogmatikailag az azonnali jogvédelem tárgyában hozott döntés elkülönül a közigazgatási jogvita érdemi vizsgálatától. Elég csak arra utalni, hogy a közigazgatási bíróság az azonnali jogvédelem iránti kérelemről történő döntéshozatal során nem vizsgálhatja, nem veheti figyelembe azokat az érveket, amelyek a közigazgatási per érdemére tartoznak. (Kpkf.41.208/2021/

1. indokolás [22], Kpkf.39.317/2020/2., Kpkf.40.351/2021/2.) Az azonnali jogvédelem közigazgatási perben elfoglalt, a per érdemi részétől történő elkülönültségére utal az a körülmény is, hogy az azonnali jogvédelem tárgyában hozott végzéssel szembeni fellebbezés elbírálását nem kell az ügy érdemében folyó közigazgatási perben bevárni, azaz a keresetről érdemben az elsőfokú bíróság anélkül határozhat, hogy az azonnali jogvédelem tárgyában folyó jogorvoslati eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla előtt az eljárás még folyamatban van, mint ahogy ez jelen jogvitában is történt. Az ügy érdemétől elkülönülő, azonnali jogvédelem tárgyában lefolytatott másodfokú eljárást befejezi az azonnali jogvédelem iránti kérelmet elutasító elsőfokú végzés helybenhagyása. [26] Miután a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Törvényszék azonnali jogvédelem iránti kérelmet elutasító végzését helybenhagyó végzésében másodfokon jogerős döntést hozott, jogerős döntés született ehhez kapcsolódóan a perköltség kérdésében is. Miután a Kp. a másodfokú jogerős bírósági határozattal szemben önálló fellebbezést nem enged, a Fővárosi Ítélőtábla az I. rendű felperes perköltséget támadó fellebbezését jogszerűen utasította vissza. A döntés elvi tartalma [27] A közigazgatási perrendtartás a polgári perrendtartás szabályait csak a közigazgatási perrendtartással összhangban engedi alkalmazni. [28] Az azonnali jogvédelem tárgyában hozott másodfokú jogerős végzés perköltséget megállapító része ellen a Kp. nem teszi lehetővé az önálló jogorvoslat előterjesztését, ezért bár a Kp.
2. §

(1)bekezdése alapján közigazgatási perben alkalmazandóak a Pp. perköltségre vonatkozó szabályai, de ez a felhatalmazás a Pp. jogorvoslati szabályainak alkalmazására nem terjed ki. Záró rész [29] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [30] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának arról rendelkeznie nem kellett. Miután az alperes és a II. rendű felperes a Kúria előtti fellebbezési eljárásban nyilatkozatot nem tett, így költségük sem merült fel, ezért erről a költségről a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [31] A végzés elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §

(2)bekezdése, míg a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. május
3. dr. Tóth Kincső a tanács elnöke, dr. Figula Ildikó előadó bíró, dr. Banu Zsoltné Dr. Szabó Judit bíró, dr. Heinemann Csilla bíró, dr. Kalas Tibor bíró