A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)pontja alapján nem fogadható be, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.018/2023/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Országos Rendőr-főkapitányság (alperes címe) Alperesi képviselő: Dr. Váradi Nóra kamarai jogtanácsos A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 6.K.703.281/2022/8. Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének a befogadását megtagadja. A végzés ellen további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás Kúria VII.Kfv.45.018/2023/2 2 A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes hivatásos állományban teljesített szolgálatot, ennek során 2021. november 20-án egy szolgálati gépjárművel a parkolóház falának ütközött. Az országos rendőrfőkapitány 2022. június 3-án kelt határozatával a káreseménnyel kapcsolatban felmerült költségek megfizetésére kötelezte. A határozattal szemben a felperes által benyújtott szolgálati panaszt a belügyminiszter 2022. augusztus 8-án kelt határozatával elutasította. [2] A felperes keresetet nyújtott be, amelyben az országos rendőr-főkapitány határozatának hatályon kívül helyezését, valamint annak megállapítását kérte, hogy a balesetből eredő kár megtérítésére már érvényesen nem kötelezhető. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes határozatát megsemmisítette a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 237. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 12. §
(6)bekezdésére és a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet 2. §
(3)bekezdésére hivatkozással. A felülvizsgálati kérelem [4] A jogerős ítélet ellen az alperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyben az ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadhatóság körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontját idézte, egyéb indokot nem adott elő csupán a jogerős ítéletben foglalt jogértelmezést vitatta. A Kúria döntése és jogi indokolása [5] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [6] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria VII.Kfv.45.018/2023/2 3
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia [a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontját idézni]. A befogadhatóság körében annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [8] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet (végzés) olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet (végzés) által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [10] A perbeli esetben az alperes a befogadás okát – a törvényi rendelkezés szövegének az idézése útján – megjelölte, azonban a befogadhatóság körében nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek – téves jogértelmezésen alapulónak – tartja. Az alperes a felülvizsgálati kérelmében csupán az ügy érdemére vonatkozó álláspontját, a jogerős ítéletben foglaltaktól – az alkalmazandó törvényi rendelkezésre vonatkozó – eltérő jogértelmezését, az értelmezés módszerére vonatkozó kifogását adta elő, nem jelölt meg egymástól eltérő bírói döntéseket, nem mutatta be, hogy a bírói gyakorlat nem egységes, illetve annak egysége – az jogértelmezés módszertani hiányossága miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna vagy a jogegység Kúria VII.Kfv.45.018/2023/2 4 megbomlásának a veszélye fenyegetne. A befogadhatóság körében nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát. Az alperes az ügy érdemére vonatkozó felülvizsgálati kérelmében részletezi azt, hogy a jogerős ítéletben foglalt, a kártérítési eljárás lefolytatására előírt – a jogerős ítélettel érintett – határidők jogvesztő jellegét milyen okból vitatja, a befogadás körében és az ügy érdemét illetően sem fejti azonban, hogy az ebben a tárgykörben irányadó kúriai gyakorlattól (Kf.VII.39.115/2020/5., Kf.VII.37.858/2020/4., Kf.VIII.39.892/2021/4., Kf.VIII.40.016/2021/3.) az eltérés miért lenne indokolt. [11] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség, a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [12] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)pontja alapján nem fogadható be, ha az abban foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [13] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [14] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül utasította vissza. [15] A végzés ellen a Kp. 112. §
(2)bekezdése alapján fellebbezésnek, a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- február
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró