← Magyarország

Kf.700291/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány tagja rendszeresen végzett a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatokat, azok ellátásáért részére megbízási díj jár. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 7.Kf.700.291/2024/

  1. A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (cím2, ügyintéző: jogi képviselő1 kamarai jogtanácsos) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: jogi képviselő2 kamarai jogtanácsos A fellebbezési kérelmet előterjesztő fél: a felperes (
  2. sorszám alatt) A per tárgya: megbízási díj megfizetése Az elsőfokú bíróság: Veszprémi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.K.700.571/2023/
  3. számú ítélet Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – megváltoztatja és az alperes által fizetendő megbízási díj összegét 811.664 (nyolcszáztizenegyezerhatszázhatvannégy) forintra és ennek az elsőfokú ítéletben meghatározottak szerinti kamatára, az alperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét 42.583 (negyvenkettőezerötszáznyolcvanhárom) forintra felemeli. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000 (húszezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.291/2024/4 2 Indokolás [1] [2] [3] [4] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes hivatásos állományú jogviszonyban körzeti megbízotti beosztást töltött be
  4. május
  5. napjától
  6. június
  7. napjáig, amikor a hivatásos szolgálati viszonya megszűnt. A körzeti megbízotti működési körzete helység1 és helység2 volt. A felperest a
  8. január
  9. és
  10. május
  11. közötti időszakba három alkalommal került rendelték át határrendészeti szolgálati feladatok ellátására. Ezen kívül rendszeresen járőri feladatokat, migrációs ellenőrzéseket, átkíséréseket, kísérőőri beosztás feladatait, rendezvénybiztosítást, csapatszolgálati feladatokat látott el a körzetén kívül a körzeti megbízotti csoportba, illetve a csoporton kívül is. Járőrszolgálati parancsot jellemzően helység3ban kellett teljesítenie, ezeken a napokon körzeti megbízotti feladatot nem végzett. A felperes többletmunkák utáni megbízási díj iránt előterjesztett szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes keresetében elmaradt megbízási díj címén
  12. január
  13. és
  14. május
  15. napja közötti időre – a
  16. január hónapot kivéve – összesen 28 hónapra 811.664 forint megbízási díj és ezután járó késedelmi kamat, valamint perköltség megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Keresete jogalapjaként a rendvédelmi feladatot ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  17. évi XLII. törvény (Hszt.)
  18. §

(1)bekezdés a), b), c) pontjára, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/2015.(XII. 9.) ORFK utasítás (KMB Szabályzat) 2.,
  1. és
  2. pontjára, a 30/2015.(VI. 15.) BM rendeletre hivatkozott. A megbízási díj mértékét az illetményalap 75%-ában kérte megállapítani. Az alperes a védiratában a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, a felperes igénye a Hszt. 71.§
(1)bekezdésben írt feltételek egyike alapján sem áll fenn, mert a felperes a munkaköri leírásban felsorolt, a tevékenységét szabályozó jogszabályok, valamint a belső normaelőírása szerinti feladatokat látott el a perbeli időszakban. Utalt arra, hogy a felperes körzeti megbízotti működési területén végzett járőri munka a körzeti megbízott alapvető feladata, azt szolgálati feladatként és nem a beosztásához tartozó feladatellátás helyett végezte. Jogszerűen járt el a napi szolgálati feladatok meghatározása során, ezek átrendelésnek minősülnek, így álláspontja szerint az átrendelés állományparancs nélkül is létrejött, a felperes sem a fokozott ellenőrzés elrendelését nem vitathatja, sem a különös jogrend alkalmával végzendő működési körzeten kívüli feladatellátást sem. Vitatta a megbízási díj mértékét is, álláspontja szerint a felperes az általa betöltött beosztásnál alacsonyabb beosztáshoz kötődő feladatokat végzett el. A körzeti megbízott beosztása magasabb, mint a járőrparancsnok, a járőrvezető és a járőr beosztása, magasabb illetményben részesül, legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő megbízási díjra jogosult. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest 289.875 forint, ennek 2021. március 16. napjától járó késedelmi kamata és perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Ítéletének indokolásában ismertette a Hszt. 71.§
(1)bekezdését, az
(5)bekezdést, a KMB Szabályzat
  1. pontját, 13., 21., 22., 24., 25., 30., 31.,
  2. pontjait. Utalt arra, hogy a bírói gyakorlat értelmében a munkaköri leírás kijelöli azoknak a feladatoknak a körét, amelyeket a hivatásos állományban álló körzeti megbízott külön utasítás Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.291/2024/4 [5] [6] [7] 3 nélkül is köteles végezni. A hivatásos állományban lévő általános munkavégzési kötelezettégét konkrét tartalommal a munkáltató utasítása tölti meg, azonban a körzeti megbízotti szabályzat kógens módon meghatározza az ellátandó feladatok körét, amelyet a munkáltató korlátlanul nem bővíthet, így a körzeti megbízotti munkakörben alperesi utasításra ellátott, más munkakörbe tartozó feladatok nem maradhatnak ellentételezés nélkül (Kúria Kf.VII.39.661/2020/5., BH
  3. 346). Kifejtette, megbízási díjra kizárólag azok a szolgálatok adnak alapot, amelyeket a felperes a működési körzetén kívül, de a csoportkörzeten belül és a csoportkörzeten kívüli szolgálat ellátásával töltött, figyelemmel arra, hogy több esetben határszolgálatot is eltöltött. Kiemelte, hogy a körzeti megbízotti csoport létrehozása a körzeti megbízott eredeti működési körzetét nem változtatta meg, a felperes szolgálatteljesítési helye a körzeti megbízotti csoport működési körében tehát nem bővült. Nem fogadta el az alperesnek azt a védekezését sem, hogy átrendelés, illetőleg ideiglenes átrendelés a felperes esetében megvalósult volna, ezt az alperes igazolni nem tudta, kizárólag a határrendészeti feladatok ellátására kapott a felperes írásbeli átrendelési parancsot, így ezekre a szolgálatokra önmagában emiatt nem jogosult megbízási díjra. Utalt arra is, hogy a különleges jogrend időszakában is a Kúria több eseti döntésére is tekintettel jogosult a felperes megbízási díjra. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint csak
  4. január
  5. és október
  6. között állapítható meg olyan huzamosabb idő, amelyen belül a felperes rendszeresen, hosszabb időn át látott el a beosztásához nem tartozó feladatokat, a Hszt. 71.§
(1)bekezdés a), b), c) pontja alapján ezért erre az időszakra találta megalapozottnak a keresetet. Álláspontja szerint a kereset egyéb időszakában a felperes által csatolt kimutatás adatai nem támasztják alá a megbízási díjra való jogosultságot, mert nem huzamosabb ideig rendszeresen történt a többletfeladatellátás. A megbízási díj mértéke körében elfogadta a keresetben megjelölt, az illetményalap 75%-ában meghatározott összeget. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen kérte az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot új eljárásra, és új határozat hozatalára kérte utasítani a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) 110. §
(1)bekezdés c) pontja és a
(2)bekezdése alapján. Megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 110.§
(2)bekezdését, és a 346.§
(4)és
(5)bekezdését jelölte meg. Kifejtette, az elsőfokú bíróság nem tett eleget a Pp. 110.§
(2)bekezdésében rögzített garanciális jelentőségű tájékoztatási és periratok rendelkezésre bocsátási kötelezettségének, nem állapítható meg az ítélet indokolásából, hogy az alperes által hivatkozott GPS adatokat megkapta-e, ha igen, akkor mi volt a tartalma, és arról miért nem tájékoztatta a felperest. Ezen túl az elsőfokú ítélet indokolása hiányos, az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdés a), illetve b) pontjára alapított keresetnek miért nem adott helyt, nem döntött e keresetekről. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereset egészének teljesítését kérte. Vitatta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy a felperes döntően a saját működési körzetében teljesített szolgálatot, álláspontja szerint ez ellentmond az általa készített táblázatnak, melyet az alperes nem vitatott. Sérelmezte az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását is, hogy nem tett eleget a bizonyítási kötelezettségének. Utalt arra, hogy bár az elsőfokú bíróság megállapította azt, hogy a felperes rendszeresen a működési körzetén kívül végzett szolgálati feladatokat, illetve körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó feladatokat, ezért megbízási díjra jogosult, azonban ebből téves döntést hozott. A teljes peresített időszakra megállapítható, hogy a felperes rendszeresen végzett járőrfeladatokat, jellemzően nem azonnali beavatkozást igénylő esetekben is nagy számban, amelyek körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozik, ezért megbízási díjra jogosít. Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. A fellebbezés megalapozott. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.291/2024/4 [8] [9] [10] [11] [12] [13] [14] [15] 4 A felperes elsődlegesen fellebbezési kérelmében a Kp. 110.§
(1)bekezdés c) pontja alapján kérte az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára kérte utasítani. A Kp. 110.§
(1)bekezdés c) pontja szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletet – a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezési kérelem, illetve a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül – végzéssel hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha az ítélet olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan. A Kp. nem sorolja fel tételesen az orvosolhatatlan formai hiányosságokat, így a másodfokú bíróságnak körültekintően kell mérlegelnie egyrészt azt, hogy a formai hiányosság valóban orvosolhatatlan-e, másrészt ezzel összefüggésben azt is, hogy az ítélet alkalmas-e érdemi másodfokú elbírálásra. A felperes a fellebbezésében orvosolhatatlan formai hiányosságnak jelölte meg a Pp. 110.§
(2)bekezdésében szabályozott tájékoztatási és periratok rendelkezésre bocsátásának kötelezettségét, hivatkozva arra, hogy az elsőfokú bíróság az alperes által állítólagosan csatolt GPS adatokat nem ismertette vele. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság irataiból megállapította, az alperes az elsőfokú bíróság felhívására azt a nyilatkozatot tette (5.K.700.571/2023/12.), hogy
  1. március 1-én csatolta ezeket az adatokat, azonban a
  2. március 12-én tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyv szerint az előző tárgyalást –
  3. február
  4. – követően irat nem érkezett, az általa hivatkozott eljárási szabályt az elsőfokú bíróság nem sértette meg. A felperes hivatkozott továbbá arra is, hogy az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása hiányos, az elsőfokú bíróság nem döntött a Hszt. 71.§
(1)bekezdés a), illetve b) pontjára alapított kereseti kérelmeiről. Az elsőfokú bíróság ítélete [63] bekezdésében rögzítette azt, hogy a Hszt. 71.§
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontja alapján is részben megalapozottnak tekinti a keresetet. A keresetet az elsőfokú bíróság részben azért utasította el, mert ahogy azt az ítélete [45] bekezdésben rögzítette, csak 2020. január 1. és október 31. közötti időszakban találta bizonyítottnak a Hszt. 71. §
(1)bekezdése szerinti azt a feltételt, hogy a felperes huzamosabb ideig látott el rendszeresen, nem eseti jelleggel a beosztásához nem tartozó feladatokat. Az elsőfokú bíróság tehát nem sértette meg a Pp. 346.§
(4)bekezdésében írt, az ítélet indokolására vonatkozó szabályokat, a kereset egészéről döntött, azt megindokolta, a másodfokú bíróság az ítélet hatályon kívül helyezésére okot adó eljárási szabálysértést nem észlelt, ezért a másodlagos fellebbezést az anyagi jogi felülbírálat körében vizsgálta. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az elsőfokú eljárás iratai alapján az alábbiakkal egészíti ki: A felperes
  1. január
  2. és december
  3. közötti időszakban 58 szolgálatából 20,
  4. január
  5. és december
  6. között 58 szolgálatból 23,
  7. január 1-től május 31-ig 17 szolgálatból 10 alkalommal látott el a körzeti megbízotti működési körzetén kívül a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkört, a működési körzetén belül, azon kívül illetve csoportkörzeten belül és kívül a körzeti megbízotti munkája mellett járőrszolgálatot, járőri feladatokat, rendezvénybiztosítást, kisérőőri beosztás feladatait, migrációs ellenőrzéseket, átkíséréseket. A fentiek szerint kiegészített tényállás alapján a másodfokú bíróság nem ért egyet az elsőfokú bíróságnak azzal a ténymegállapításával, hogy a felperes a keresetben megjelölt időszakon belül csak
  8. január 1-től október 31-ig látott el olyan többletfeladatot, amely ellentételezésre, azaz megbízási díjra jogosítja. A felperes a másodlagos fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének alapjául szolgáló Hszt. 71.§-át jelölte meg jogszabálysértésként. A Hszt. 71.§
(1)bekezdése szerint a hivatásos állomány alkalmas tagja átmenetileg megbízható
  1. a)az ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztás ellátásával,
  2. b)a szolgálati beosztás ellátásában tartósan Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.291/2024/4 [16] [17] [18] [19] [20] [21] [22] 5 akadályozott személy helyettesítésével vagy
  3. c)a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Az elsőfokú bíróság helyesen rögzítette azt, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás nem egyező, hanem egymástól különböző beosztások. Több határozatban is rámutatott a Kúria, amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört, járőr feladatokat rendszeresen végzi akár saját körzetén belül is, az többletfeladat-ellátásnak minősül és megbízási díjra jogosít. Az elsőfokú bíróság a kereset vizsgálatakor tévesen értelmezte az alperes védiratában előadottat. Az alperes nem vitatta a felperes által a kereset mellékleteként csatolt táblázatban foglaltakat, azt, hogy a felperes mely szolgálatában végzett akár a körzeti megbízotti működési körzetében, akár azon kívül, a csoportkörzeten belül vagy kívül a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatot. Az alperes ugyanis azzal védekezett, hogy az elvégzett járőri munka a felperes beosztásához tartozó tevékenység volt. A felperesnek, mint körzeti megbízottnak a körzeten kívül teljesített rendőri feladata a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatellátásnak minősül, ebből kiindulva mindazoknál a járőri szolgálatteljesítéseknél, ahol a szolgálatteljesítés helye körzeten kívüli, vagy csoportkörzeten kívüli volt, a körzeti megbízotti és a járőri munkakör közötti különbségnek, illetve az átfedésnek nincs is jelentősége (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). A körzeti megbízotti körzeten belül végzett járőri tevékenység sem tekinthető a körzeti megbízotti beosztás részének, az is többletfeladatnak minősülnek. Az állománytáblában rendszeresített beosztáshoz tartozó feladatokat a munkáltató ugyanis a munkaköri leírásban egyoldalú utasítással rögzítheti, a munkakör feladata meghatározása azonban a munkáltató részéről nem lehet önkényes, csak az állománytáblában rendszeresített beosztás keretein belül határozhatja meg azokat a ténylegesen ellátandó feladatokat, amelyeket a hivatásos állomány tagja jogosult és köteles ellátni. Az alperesnél a felperes körzeti megbízotti beosztása az állománytáblában rendszeresített és a kinevezésben rögzített szolgálati beosztás, annak kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, így jogellenes az a gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekint egy másik munkakört, jelen esetbe a járőrszolgálat feladatainak ellátását. A felperes által elvégzett járőrszolgálat és egyéb feladatok, mint a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok nem tartoznak a felperes kinevezés szerinti beosztásához. Ugyanez igaz a különös jogrend időszakára is, ebben az időszakban is, amennyiben a felperes működési körzetén kívül végzett járőrtevékenysége, vagy a veszélyhelyzet miatt egyéb személy átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenységek és ellentételezés alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.184/2021/4., Kf.VII.45.176/2021/4.). A KMB csoport létrehozása sem jár azzal a következménnyel, hogy a körzeti megbízott eredeti működési körzete változna, és a KMB csoport működési körzetével kibővülne. A Kúria is számtalan esetben úgy foglalt állást, hogy többletszolgálatnak minősül, ha a körzeti megbízott hosszabb időn át, rendszerszintűen a beosztásához nem tartozó feladatkört a körzeti megbízotti működési körzetén kívül végzi, tehát ellentételezésre jogosult. A keresethez csatolt táblázatból látható az, hogy a felperes a saját körzeti megbízotti munkája mellett vagy helyett mikor látott el járőri munkát, ami nem eseti jellegű, hanem rendszeres volt. 2020-ban az 58 szolgálatból 20 esetben, 2021-ben szintén az 58 szolgálatból 23 esetben, míg a 2022 májusáig a 17 szolgálatból 10 esetben, tehát a szolgálatok megközelítőleg a felében látott el a felperes vagy a saját működési körzetén belül járőri feladatokat, vagy azon kívül, illetve a csoport működési körzetben vagy azon kívül járőri illetve egyéb szolgálatot. Fővárosi Ítélőtábla 7.Kf.700.291/2024/4 [23] [24] [25] [26] [27] [28] 6 Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a kereseti kérelem teljes időszakára nézve megállapította azt, hogy a felperes többletmunkát végzett, amely ellentételezésre jogosítja fel, megbízási díjra jogosult. Az elsőfokú bíróság a fentiekre tekintettel jogszabálysértően utasította el a felperes 2020. november 1. és 2022. május 31. közötti időre érvényesített megbízási díj igényét. A felperes az általa igazoltak szerint ebben az időszakban is rendszeresen, nem eseti jelleggel, látott el – a szolgálatai felében – a beosztásához nem tartozó feladatokat, akár a saját működési körzetében, illetve azon kívül vagy a csoportkörzeten kívül, a többletfeladat- ellátásra tekintettel ebben az időszakban is megbízási díjra jogosult. A másodfokú bíróság a fentiekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109.§
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta és az alperest a keresettel egyezően a kereset teljes időtartamára kötelezte, összesen 811.664 forint és ennek az elsőfokú bíróság ítéletében megjelölt időponttól számított késedelmi kamata megfizetésére az alperest. A felperes 100%-ban pernyertes lett, ezért a másodfokú bíróság a Kp. 35.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83.§
(1)bekezdése alapján az alperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét a felperes által felszámított összegre felemelte és kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének a megfizetésére, melyet a felszámítással egyezően a Pp. 81.§
(2)bekezdésére, a 83.§
(3)bekezdésére, valamint a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés és
(5)bekezdésére figyelemmel állapított meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján az alperest teljes illetékmentesség illeti meg, így a Pp. 107.§
(1)és
(6)bekezdése értelmében a feljegyzett fellebbezési illeték az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99.§
(3)bekezdése alapján és a Kp. 77.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
  1. február
  2. Dr. Zóka Ferenc s.k. a tanács elnöke, dr. Berki Csilla s.k. előadó bíró, dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.