← Magyarország

Kfv.37384/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a Kúria a mintaperben hozott ítéletet teljes körűen hatályon kívül helyezi, a mintaperi ítélet kötőereje megszűnik. A haszonbérleti szerződés hatályát érintő magánjogi vita eldöntése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A magánjogi szerződések közjogi jogkövetkezményeit csak akkor lehet levonni, ha a bejegyzés közjogilag releváns feltételeinek, fennálltát az ügyfél igazolja. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Kfv.VI.37.384/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: Dr. Bacskai Edina Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Bacskai Edina cím2 Az alperes: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr. Nagy Erika Katalin kamarai jogtanácsos A per tárgya: földhasználati nyilvántartásba vétel tárgyában indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Törvényszék
  2. július
  3. napján kelt 11.K.702.408/2020/
  4. számú ítélete Kúria VI.Kfv.37.384/2022/4-1 2 Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 11.K.702.408/2020/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket. A 35.000 (harmincötezer) forint csatlakozó felülvizsgálati illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint haszonbérlő és a perben nem álló S.L. mint haszonbérbeadó
  6. december
  7. napján haszonbérleti szerződést kötöttek a .. ingatlan-nyilvántartásban ... hrsz. alatt felvett .... m2 területű ..... aranykorona értékű szántó művelési ágú külterületi ingatlanra. [2] A szerződés
  8. pontjában rögzítettek szerint a haszonbérleti jogviszony határozott időtartamra, öt évre –
  9. január
  10. napjától
  11. január
  12. napjáig – jött létre. A felek azonban a szerződés
  13. pontjában rögzítettek szerint akként állapodtak meg, hogy abban az esetben, ha bármely fél a haszonbérlet lejárta előtt hat hónappal írásban nem jelzi ellenkező szándékát, úgy a haszonbérletet a felek az eredeti lejárattól számítottan, változatlan feltételekkel megkötöttnek tekintik. [3] A földhasználati nyilvántartásba a felperes földhasználati jogát
  14. január 4-i lejárattal bejegyezték. A földhasználati jog a lejárati nappal a nyilvántartásból hivatalból törlésre került. [4] A felperes
  15. október
  16. napján terjesztett elő földhasználati bejelentési adatlapot, melynek 2.
  17. alpontja szerint
  18. január
  19. napjától
  20. január
  21. napjáig kérte a perbeli ingatlanra vonatkozóan földhasználata nyilvántartásba vételét haszonbérlet jogcímén. Kérelméhez a
  22. december
  23. napján kelt haszonbérleti szerződés másolati példányát csatolta. [5] Az elsőfokon eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal .. Járási Hivatala
  24. november
  25. napján kelt 702.489/3/
  26. számú végzésével a felperes kérelmét visszautasította. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
  27. február
  28. napján kelt 700.023/2/
  29. számú végzésével helybenhagyta az elsőfokú végzést. Indokolásában rögzítette, hogy a haszonbérleti szerződés
  30. és
  31. pontja szerinti különböző lejárati idők Kúria VI.Kfv.37.384/2022/4-1 3 miatt a szerződésből nem állapítható meg a használat lejártának határozott időpontja, ezért az nem felel meg sem a megkötésekor hatályos, a termőföldről szóló
  32. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tftv.)
  33. §

(1)és
(2)bekezdéseiben, sem a határozat meghozatalakor hatályos, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 44. §
(1)bekezdésében foglaltaknak, ezért a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/
  1. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fh. rendelet)
  2. §
(1)bekezdése értelmében a kérelmet visszautasította. [7] Megállapította azt is, hogy a Földforgalmi tv. 70. §
(2)bekezdése értelmében a haszonbérleti szerződés módosítására már a Földforgalmi tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az alperes a jóváhagyás nélküli szerződésmódosítást a Földforgalmi tv. 60. §
(3)bekezdése és az Fh. rendelet 9. §
(3)bekezdés a) pontjára tekintettel is visszautasította. [8] Rögzítette, hogy a bejelentési adatlapon a használat lejárati időpontja
  1. január
  2. napja, míg a szerződés
  3. pontja szerint
  4. január
  5. napja,
  6. pontja szerint pedig
  7. január
  8. napja. Tekintettel arra, hogy az adatlap és az ahhoz csatolt szerződés tartalma ellentmondó, a bejelentést az Fh. rendelet
  9. §
(3)bekezdés b) pontja alapján is visszautasította. [9] A Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a
  1. július 3-án kelt, 100.K.27.405/2019/
  2. számú ítéletével (a továbbiakban: Debreceni KMB ítélete) jelen ügyhöz hasonló tényállású ügyet mintaperként elbírálva a felperes keresetét elutasította. [10] A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria a
  3. június 16-án kelt Kfv.II.38.093/2019/
  4. számú ítéletével a Debreceni KMB ítéletét és az alperes döntését az elsőfokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. Indokolása szerint, ha az elsőfokú bíróság által mintaperben hozott ítéletet a Kúria nem mintaperben bírálta el, akkor az nem mintaperben hozott kúriai ítéletnek, hanem eseti döntésnek minősül, melytől az alsófokú bíróságok azonos ténybeli és jogi helyzetben csak indokolás mellett térhetnek el. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [11] A felperes az alperes határozatával szemben keresetet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását, a bejelentés szerinti földhasználat bejegyzését, másodlagosan annak az elsőfokú határozatra kiterjedő megsemmisítését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Hivatkozott a Földforgalmi tv.
  5. §
(3)bekezdésére, 70. §
(2)bekezdésére, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
  1. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
  2. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.)
  3. §
(1)bekezdésére,
  1. §-ára, az Fh. rendelet
  2. §
(5)bekezdésére, 9. §
(1)bekezdésére, valamint
(3)bekezdésének a)-b) pontjaira. Álláspontja szerint az alperes a hivatkozott jogszabályhelyek téves értelmezésével a felperesre nézve sérelmes döntéseket hozott, valamint jogszerűtlenül hagyta figyelmen kívül a Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.069/2018/
  1. számú ítéletét. Kúria VI.Kfv.37.384/2022/4-1 4 [12] Kifejtette, hogy az alperesi végzés nem jelöli meg a haszonbérleti szerződés nyilvánvaló érvénytelenségének okát, ezért az Fh. rendelet
  2. §
(1)bekezdése szerint jogszabálysértő. Álláspontja szerint a perbeli haszonbérleti szerződésre – a megkötésének időpontjára tekintettel – a polgári törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvről szóló
  2. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló
  3. évi CLXXVII. törvény
  4. §-a alapján. A régi Ptk.
  5. §
(1)és
(2)bekezdései, valamint 235. §
(1)bekezdése alapján megítélése szerint a szerződés érvényes volt, melyet arra is alapozott, hogy az egy korábbi földhasználati bejegyzés alapjául szolgált. Utalt arra is, hogy – ellentétben az alperesi végzésben foglalt érveléssel – a szerződés módosítására nem került sor, ezért a Földforgalmi tv. 70. §
(2)bekezdését sem kell alkalmazni. [13] A földhasználati bejegyzésre irányuló eljárásban az eredeti szerződéses rendelkezések alapján kérte a bejegyzést, melyet nem lehet utólagos módosításnak tekinteni. Vitatta a Földforgalmi tv. 60. §
(3)bekezdésének alkalmazhatóságát. Az Fh. rendelet 9. §
(3)bekezdés a) pontja vonatkozásában kifejtette, hogy a szerződés megkötésének idején nem volt szükséges a hatósági jóváhagyás, ezért azt nem lehet a szerződés érvényességi kellékének tekinteni, és erre tekintettel visszautasításnak sem volt helye. A Fh. rendelet 9. §
(3)bekezdés b) pontjára alapozott visszautasítási okkal kapcsolatban kifejtette, hogy egyszerű számelírási hibáról volt szó, a helyrajzi szám kapcsán utalt arra, hogy a földrészlet megosztására semmilyen ráhatása nem volt. Hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.606/2008/
  1. számú döntésére. [14] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [15] A Debreceni Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság)
  2. július
  3. napján meghozott 11.K.702.408/2020/
  4. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. [16] Indokolásában mindenekelőtt rögzítette, hogy a Debreceni KMB 100.K.27.405/2019/
  5. számú ítélete nem köti, mivel azt a Kúria Kfv.II.38.093/2019/
  6. számú nem mintaperben hozott határozatával hatályon kívül helyezte. [17] A visszautasítási okok megalapozottságát vizsgálva megállapította, hogy a földhivatali földhasználati nyilvántartási eljárás regisztratív eljárás, mely csak és kizárólag okiratokon alapulhat. A megelőző eljárásban benyújtott haszonbérleti szerződés alapján a felperes földhasználati jogát a szerződés
  7. pontja szerinti időszakra, 5 évre jegyezték be, melyet a felperes elfogadott, jogorvoslati eljárást nem kezdeményezett. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy a felek a haszonbérleti szerződés időtartamát a
  8. pont szerinti időtartamban határozták meg, beépítve annak lehetőségét, hogy egy bizonytalan jövőbeli eseménytől függően újabb 5 évre létrejöjjön. A felperesnek okirattal kellett volna igazolnia, hogy a feltétel beállt és a szerződés újabb 5 évre hatályosult, a szerződés egyszerű bemutatása ugyanis nem igazolja bejegyzésre alkalmas módon, hogy a szerződés további 5 évre ténylegesen létrejött. A fentiek okán az alperes megalapozottan következtetett arra, hogy a becsatolt adatlap és a szerződés tartalma ellentmondó. A hatósági jóváhagyás tekintetében helytállóan került sor a kérelem visszautasítására az Fh. rendelet
  9. §
(3)bekezdés a) pontja Kúria VI.Kfv.37.384/2022/4-1 5 alapján, mert a lejárt szerződés újbóli hatályosulására a Földforgalmi törvény
  1. január 1-i hatálybalépését követően került sor. [18] Az elsőfokú bíróság megalapozatlannak tartotta a szerződés nyilvánvaló érvénytelenségére alapított visszautasítási okot. Kiemelte, hogy a szerződés 2., és
  2. pontjának bármely értelmezése alapján a szerződés határozott időre jött létre, így az nem tekinthető érvénytelennek. A felülvizsgálati kérelem és csatlakozó felülvizsgálati kérelem [19] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az alperes végzésének az elsőfokú végzésre kiterjedő hatályon kívül helyezését, valamint az első fokon eljárt közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [20] Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság tévesen foglalt állást a mintaper alkalmazhatóságáról. Részletesen elemezte a mintaper jogszabályi rendelkezéseit, idézte a kommentár vonatkozó részeit, továbbá utalt a Debreceni KMB mintaperben hozott 100.K.27.405/2019/
  3. számú ítéletére, valamint a Kúria Kfv.II.37.481/2019/
  4. számú és Kfv.II.37.472/2019/
  5. számú ítéleteire. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete a hivatkozott döntésekkel, a Kp.
  6. §
(1)bekezdésével is ellentétes és ennek okán jogszabálysértő, mert a mintaperben hozott ítélet a felfüggesztett eljárásokban eljáró bíróságot köti. [21] Jogegységi eljárás lefolytatását kérte a törlő határozat tárgyában hozott Kfv.II.38.057/2018/
  1. számú és a Debreceni KMB mintaperi ítélete alapján hozott Kfv.II.38.093/2019/
  2. számú kúriai ítéletekre, mivel azonos tartalmú haszonbérleti szerződés vizsgálata mellett eltérő jogi álláspontra helyezkedtek a haszonbérleti szerződés
  3. pontjában foglalt szerződéses rendelkezés vonatkozásában. Utalt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  4. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
  5. §
(1)bekezdés a) pontjára és 33. §
(1)bekezdés b) pontjára. [22] Az elsőfokú ítéletnek a visszautasítási okok jogszerűségének vizsgálata során tett megállapításait illetően utalt arra, hogy a Kúria Kfv.II.38.093/2019/9. számú határozatában a Fh. rendelet 9. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti visszautasítási ok tekintetében már állást foglalt, azonban azt az elsőfokú bíróság a jelen eljárásban ismételten elbírálva más, az alperesi végzésben meg sem jelenő indokok mentén tartotta alaposnak. Leszögezte, hogy a kérelme és a haszonbérleti szerződés között az időtartam tekintetében nem volt ellentmondás, továbbá az alperes olyan nemleges nyilatkozatot követelt meg, amelyre sem a szerződéses rendelkezés, sem a józan ész alapján nem volt szükség. [23] Álláspontja szerint jogszabálysértő az elsőfokú bíróságnak az Fh. rendelet 9. §
(3)bekezdés a) pontjára alapított visszautasítási ok jogszerűségére vonatkozó megállapítása, mivel a szerződés megkötésének időpontjában a Tftv. rendelkezései az irányadóak, mely szerint szerződést nem kellett hatósági jóváhagyással ellátni. Kúria VI.Kfv.37.384/2022/4-1 6 [24] A szerződés időtartama vonatkozásában utalt arra, hogy a haszonbérleti szerződést a felek 10 évre kötötték, amit 5 év elteltével bármely fél a lejárat előtt 6 hónappal felmondhatta. Hasonlóan a szerződés
  1. pontja szerinti 5 éves időtartamhoz, a
  2. pont szerinti 10 éves időtartam is határozottnak tekintendő. [25] Hivatkozott arra, hogy a jogi képviselő váltást követően újabb jogsértések megjelölésére nem került sor, csupán a keresetet pontosították, kiegészítették. [26] Az alperes a csatlakozó felülvizsgálati kérelmében – az indokolás részbeni megváltoztatásával – az elsőfokú bíróság ítéletének hatályban tartását kérte. Álláspontja szerint a mintaperi ítéletnek nincs kötőereje a többi ügyre nézve, utalt a Kp.
  3. §-ához fűzött miniszteri indokolásra, a Kúria Kfv.II.38.093/2019/
  4. számú ítéletére. [27] Kifejtette a haszonbérleti szerződés
  5. pontja egyértelműen meghatározta a földhasználat végét, míg a
  6. pont függő hatállyal rendelkezett annak meghosszabbításáról. A használati lejáratra vonatkozó két különböző időpont nem tekinthető határozottnak, ezért a Fh. rendelet
  7. §
(1)bekezdése szerinti visszautasítási ok is megalapozott, a szerződés érvénytelensége megállapítható. A szerződés
  1. pontjának értelmezésével összefüggésben hangsúlyozta, hogy a polgári törvénykönyvről szóló
  2. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.)
  3. §
(3)bekezdésében foglaltak szerint a haszonbérleti szerződés létrejöttéhez írásbeli szerződés szükséges, ezért a haszonbérleti szerződés, vagy akár annak módosítása ráutaló magatartással vagy ellenkező szándék kifejezésének hiányában nem jöhet létre. A Kúria felülvizsgálati eljárást felfüggesztő végzése. [28] Azonos felek között, azonos jogkérdésben, a jelen üggyel lényegében azonos tényállás alapján a Kp. 115. §
(2)bekezdése, illetve a 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 33. §
(1)bekezdése szerint a Kúrián Kfv.II.37.453/
  1. számú ügyben mintaper eljárást indult, melynek befejezéséig a jelen felülvizsgálati eljárást az eljáró tanács felfüggesztette. [29] A mintaper eljárásban a Kúria
  2. január
  3. napján hozta meg Kfv.II.37.453/2021/
  4. számú ítéletét. A Kúria döntése és jogi indokai [30] A felülvizsgálati és a csatlakozó felülvizsgálati kérelme nem alapos. [31] A Kúria a jogerős ítéletet a Kp.
  5. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között, az abban megjelölt jogszabálysértések körében vizsgálta felül. [32] A mintaper eljárásban meghozott Kfv.II.37.453/2021/
  1. számú ítélettel a Kúria eljáró tanácsa teljes körűen egyetért, ezért attól sem a döntése rendelkezésében, sem Kúria VI.Kfv.37.384/2022/4-1 7 indokolásában az ügy tény- és jogazonosságára tekintette nem kíván eltérni. A felülvizsgálati kérelemre és a csatlakozó felülvizsgálati kérelemre tekintettel az alábbiakat emeli ki. [33] A mintaperi ítélet kötőereje vonatkozásában a Kúria kikristályosodott joggyakorlata szerint ténybeli és jogi azonosság esetén a mintaperben hozott ítélet – fő szabály szerint – a perben eljáró közigazgatási bíróságot köti. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a Kúria a Kfv.II.38.093/2019/
  2. számú határozatával a Debreceni KMB mintaperi ítéletét – az alperes és az elsőfokú hatóság döntésére kiterjedően – teljeskörűen hatályon kívül helyezte és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte. A mintaperi ítélet tehát nem maradt hatályban, ezért tévesen hivatkozott a felperes annak figyelembe vehetőségére. [34] A felperes jogegységi eljárás lefolytatására tett indítványa kapcsán a Kúria rögzíti. A Kúria Kfv.II.38.093/2019/
  3. számú ítélete nem bírálta felül a Kfv.II.38.057/2018/
  4. számú ítéletének a földhasználati jog törlésének jogszerűsége körében tett megállapításait. A mintaperi ítéletet a felperes csak egy kérdésben, a szerződés
  5. pontja és az adatlap ellentmondása kapcsán támadta felülvizsgálati kérelemmel, melyre tekintettel az elsőfokú ítélet felülvizsgálattal nem támadott rendelkezéseit, tényként kellett kezelni. A szerződés időtartamát a Kúria pusztán az ellentmondásosság, a
  6. és
  7. pontja értelmezése körében vizsgálta, emiatt a két döntés között sem ügyazonosság, sem ellentmondás nem áll fenn. [35] A Kúria az elsőfokú ítéletnek a visszautasítási okok jogszerűségének vizsgálata körében tett megállapításait a Kúria Kfv.II.37.453/2021/
  8. számú határozatában foglaltakat követve vizsgálta. [36] Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a szerződés
  9. és
  10. pontjának bármely értelmezése alapján a szerződés határozott időre jött létre, így az Fh. rendelet
  11. §
(1)bekezdése szerinti visszautasításnak nincs helye. A szerződés
  1. pontjában rögzített, dátum szerint megjelölt kezdő és lejárati idő, valamint a
  2. pontban meghosszabbításra vonatkozó szerződéses megállapodás kielégíti a határozott idejűség követelményét, mivel az 5 év 1 nap és a 10 év 2 nap is határozott időtartam. A
  3. pontban kikötött függő feltétel bekövetkezte dönthette el, hogy a két határozott időtartam közül melyik teljesül. [37] Az elsőfokú bíróság arra is helyesen mutatott rá, hogy az alperes a földhasználati nyilvántartás vezetése során regisztratív hatóságként jár el, ezért a kérelem visszautasítására a szerződés érvénytelensége okán csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az a szerződés tartalmából nyilvánvalóan megállapítható, annak eldöntése részletes elemzést, bizonyítást nem igényel. Hangsúlyozza a Kúria, hogy minden egyéb körülmény, így a szerződés
  4. pontjára figyelemmel a felek hallgatásából eredő haszonbérleti szerződéses jogviszony meghosszabbodása és ennek tényszerű megállapítása a felek belső jogviszonyára tartozik, amelyről esetleges vita esetén kizárólag a polgári perben eljáró bíróság dönthet. [38] A haszonbérlet határozott időre történő kikötését előíró törvényi rendelkezés megsértéséből eredő nyilvánvaló érvénytelenség a földhasználati szerződésből nem volt Kúria VI.Kfv.37.384/2022/4-1 8 megállapítható, az elsőfokú bíróság helytállóan döntött arról, hogy e körben visszautasítási ok nem állt fenn, az alperesi csatlakozó felülvizsgálati kérelem nem alapos. [39] Téves az elsőfokú bíróság Fh. rendelet
  5. §
(3)bekezdés a) pontjára, a hatósági jóváhagyás hiányára alapított visszautasítási okra vonatkozó okfejtés. A Földforgalmi tv. 69. §
(1)bekezdése értelmében – a
(2)-
(4)bekezdés szerinti eltéréssel – 2013. december 15-én lépett hatályba. A
(2)-
(4)bekezdések egyes rendelkezések szakaszos (
  1. január 1-jei,
  2. március 1-jei, illetve
  3. május 1-jei) hatályba lépést határoztak meg. A Földforgalmi tv.
  4. §
(1)bekezdése értelmében a törvény hatályba lépése előtt megkötött, a földhasználati nyilvántartásba bejegyzés végett az illetékes járási (fővárosi, kerületi) hivatalhoz benyújtott haszonbérleti, felesbérleti, részes művelési, szívességi földhasználati szerződések módosítására – a
(2)bekezdés szerinti kivétellel – e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni. A 70. §
(2)bekezdése ugyanakkor a haszonbérleti szerződés módosítására a Földforgalmi törvény rendelkezéseit rendeli alkalmazni, amennyiben a szerződés módosítása a földhasználati jogosultság időtartamának meghosszabbítására irányul. [40] Jelen ügyben a haszonbérleti szerződés megkötésére a Földforgalmi tv. hatálybalépését megelőzően, még
  1. december
  2. napján került sor. A felek a haszonbérleti jogviszony esetleges meghosszabbításáról magában a szerződésben rendelkeztek, amikor annak
  3. pontjában a
  4. pontban meghatározott lejárati időtartamot megelőző hat hónapig előterjeszthető felmondás hiányában a szerződést további öt évre megkötöttnek tekintették. A felek e megállapodása azonban nem minősül a haszonbérleti szerződés módosításának, mivel az az alapszerződéstől időben eltérő, külön okiratba foglalt újabb megállapodást feltételez. Szerződő felek a haszonbérleti szerződés újabb időtartamáról magában a szerződésben állapodtak meg, ezért bár e feltétel valójában a földhasználati jogosultság meghosszabbodását eredményezné, nem tekinthető a szerződés külön módosításának, ami kizárja a Földforgalmi tv.
  5. §
(2)bekezdésének alkalmazását. A fenti hatályba léptető rendelkezések és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 15. §
(2)bekezdésében foglaltak együttes értelmezéséből megállapítható, hogy a
  1. december
  2. napján megkötött haszonbérleti szerződésre nem a Földforgalmi tv., hanem a Tftv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Mindebből következően a szerződésnek nem volt érvényességi kelléke a Földforgalmi tv. szerinti hatósági jóváhagyás. [41] A Fh. rendelet
  3. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti visszautasítási ok tekintetében az elsőfokú bíróság következtetése helytálló volt, az adatlap és a szerződés által igazolt haszonbérlet lejárati ideje közötti ellentmondás miatt az alperes jogszerűen döntött a kérelem visszautasításáról. [42] Rögzíti a Kúria, hogy külön kell vizsgálni az adatlap és a szerződés
  1. pontja, valamint az adatlap és a szerződés
  2. pontja közötti ellentmondás kérdését, mivel a szerződésből egyértelműen csak a
  3. pontban meghatározott lejárati időpont állapítható meg. Ettől eltért az adatlapon szereplő lejárati idő. [43] A már kifejtettek szerint a Kúria a Kfv.II.38.093/2019/
  4. számú ítéletében az adatlap és a szerződés
  5. pontja közötti ellentmondás kérdését eldöntötte, megállapítva, hogy a szerződés eredeti lejárati időpontját a szerződés
  6. pontja határozza meg, amely
  7. január Kúria VI.Kfv.37.384/2022/4-1 9 hó
  8. napjának 24.00 órája. A szerződés
  9. pontja nem tartalmazott naptári nap szerinti lejárati dátumot, azonban a régi Ptk.
  10. §
(1)bekezdése szerinti értelmezéssel megállapítható volt, melynek megfelelően az újból hatályosult szerződés lejárati időpontja
  1. január
  2. napjának 24.00 órája. Ez alapján a földhasználati nyilvántartásba vétel iránti kérelem a bejegyzés iránti kérelmet tartalmazó adatlap és az ahhoz mellékelt szerződés
  3. pontja közötti ellentmondás okán nem utasítható vissza. [44] Helytállóan utalt arra az elsőfokú bíróság, hogy az eljárás regisztratív jellege miatt a felperesnek az adatlap és a földhasználati szerződés mellett okirattal kellett volna igazolnia, hogy a szerződés a lejáratot követően további öt évre hatályosult. Igazolás hiányában a
  4. pont szerinti lejárati időt nem lehetett bejegyezni, ugyanakkor vizsgálni kellett a szerződés
  5. pontja és az adatlap összhangját. A szerződés
  6. pontja a haszonbérlet időtartamát
  7. január
  8. –
  9. január
  10. közötti időszakra határozta meg, ettől eltérően az adatlapon a haszonbérlet lejárataként
  11. január
  12. napja szerepel, amely nyilvánvaló ellentmondás a két okirat között. [45] A felperes kereseti kérelmének a szerződés tíz év és két nap időtartamra „félidei” felmondási lehetőséggel létrejöttéről a Kúria már a Kfv.II.38.057/2018/
  13. számú ítéletében egyértelműen állást foglalt. A szerződéses feltétel (
  14. pont) bekövetkezését a felek ellenkező tartalmú nyilatkozata esetén csak a polgári ügyben eljáró bíróság állapíthatja meg, a földhasználati nyilvántartást vezető hatóságnak erre hatásköre nincs. A regisztratív jogkörrel rendelkező hatóság nem mérlegelheti a szerződéses felek nyilatkozatát, így nem foglalhat állást a felmondás jogszerűségéről, a haszonbérleti szerződés „hallgatás” miatti meghosszabbodásáról. Ehhez az alperesi hatóság számára külön nyilatkozatra van szükség. [46] A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróságot a keresetmódosítás körében mulasztás nem terheli, a haszonbérlet időtartamával kapcsolatosan állást foglalt, az egyéb felperesi hivatkozás pedig a per érdemi eldöntését nem befolyásolta, azokat a felperes maga sem tekintette keresetmódosításnak. [47] Mindezek folytán a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet érdemben helytállóan utasította el a felperes keresetét, ezért azt a Kp. 121 §
(2)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A döntés elvi tartalma [48] Amennyiben a Kúria a mintaperben hozott ítéletet teljes körűen hatályon kívül helyezi, a mintaperi ítélet kötőereje megszűnik. [49] A haszonbérleti szerződés hatályát érintő magánjogi vita eldöntése a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A magánjogi szerződések közjogi jogkövetkezményeit csak akkor lehet levonni, ha a bejegyzés közjogilag releváns feltételeinek, fennálltát az ügyfél igazolja. Záró rész Kúria VI.Kfv.37.384/2022/4-1 10 [50] A Kúria az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségét az előterjesztett költségjegyzékkel egyezően állapította meg, melynek megtérítésére a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte. [51] A felperes pervesztesége okán az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 39. §
(3)bekezdés d) pontjának második fordulata és 50. §
(1)bekezdése szerint számított felülvizsgálati eljárási illeték viselésére köteles. A csatlakozó felülvizsgálati illeték az Itv. 5.§
(1)bekezdés c) pontja alapján alperes személyes illetékmentességére tekintettel a Kp. 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 102. §
(6)bekezdése alapján az állam terhén marad. [52] zárja ki. A Kúria ítéletével szembeni felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. § d) pontja [53] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó 107. §
(1)bekezdésére tekintettel erre irányuló kérelem hiányában tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. július
  2. Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.