Pkf.24516/2021/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Igazolási kérelmet elutasító végzés helybenhagyása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzés A határozat száma: Pkf.I.24.516/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Harter Mária a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Mocsár Attila Zsolt bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) A per tárgya: közgyűlési határozat érvénytelensége A fellebbezést benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú határozatot hozó bíróság és határozatának száma: Fővárosi Ítélőtábla 3.Pkf.25.441/2020/
2. Kúria I.Pkf.24.516/2021/3 2 Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Ítélőtábla végzését helybenhagyja. Ez ellen a végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás A döntés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú bíróság
3. sorszámú végzésével elkésettség miatt hivatalból elutasította a felperesnek a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasító
4. számú végzéssel szemben előterjesztett fellebbezését. [2] A felperes a végzés ellen fellebbezéssel élt, a fellebbezési határidő elmulasztása miatt pedig igazolási kérelmet terjesztett elő. Mulasztását az elutasító végzés kézbesítésének időpontjára vonatkozó téves feljegyzésével, az év végi ünnepekkel kapcsolatos elfoglaltságával, munkahelyi leterheltségével indokolta és arra hivatkozott, hogy december 12-től 31-ig betegállományban volt. [3] A Fővárosi Ítélőtábla végzésével elutasította a felperes igazolási kérelmét. Döntését azzal indokolta, hogy a felperes által előadott körülmények nem alkalmasak annak igazolására, hogy a felperes önhibáján kívül mulasztott. A kézbesítés időpontjának téves feljegyzése és az ünnepi készülődés menthető oknak nem tekinthető, ugyanígy a munkahelyi leterheltség és a betegállomány sem, figyelemmel arra, hogy a felperes a határidő hosszabbítását kérhette volna, a kézbesítés december 6-i időpontja és a betegállomány kezdete között pedig még 6 nap állt a rendelkezésére, hogy a fellebbezést előterjessze, december 23-án pedig – még a betegállomány tartama alatt – benyújtotta a fellebbezést. A felperes fellebbezése [4] A Fővárosi Ítélőtábla – igazolási kérelmet elutasító – végzése ellen a felperes élt fellebbezéssel, álláspontja szerint ugyanis nem róható a terhére, hogy a kézbesítés december 5-ei időpontjától a betegállomány kezdetéig hátralévő időben nem nyújtotta be a fellebbezését. Hangsúlyozta: a fellebbezést csak
5. január 2-án, keresőképessé válásakor kellett előterjesztenie. [5] Az alperesek a fellebbezésre észrevételt nem tettek. Kúria I.Pkf.24.516/2021/3 3 A Kúria döntése és jogi indokai [6] A felperes fellebbezése nem alapos. [7] A Fővárosi Ítélőtábla helyesen ítélte meg a felperes által a mulasztás kimentése körében előadott körülményeket. A betegség ugyan az eset körülményeitől függően menthető körülmény lehet, helyesen értékelte azonban a Fővárosi Ítélőtábla, hogy az adott esetben a betegállomány csupán a fellebbezési határidő egy bizonyos szakaszában állt fenn, egyebekben nem gátolta a felperest a fellebbezés postára adásában, mivel még a betegállomány alatt, december 23-án a fellebbezését előterjesztette. [8] A Fővárosi Ítélőtábla helytálló indokait a Kúria azzal egészíti ki, hogy a felperes által előadott körülmények között döntő jelentősége van a kézbesítési időpont téves rögzítésének, amely egyértelműen felperesi önhiba, ekként a további körülmények figyelembevételének lehetőségét is gyengíti. A felperes saját előadása szerint
6. december
7. napját jegyezte fel a kézbesítés dátumaként (valójában az átvétel december 5-én történt), fellebbezését ehhez képest nyújtotta be december 23-án. Mindebből az következik, hogy a felperes mulasztását döntően a kézbesítés időpontjának téves feljegyzése okozta, ez pedig a mulasztást mentő körülményként nem értékelhető. [9] A kifejtettek szerint kiegészített indokolással a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla érdemben helyes végzését a rendelkező részben foglaltak szerint a Pp.
8. §-án keresztül érvényesülő
9. §